Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. április 10., kedd Londoni magyar napok Veress Péter külkereske­delmi miniszter hétfőn Lon­donban, a kensingtoni kiál­lítási központban megnyi­totta „A mai Magyarország” című kiállítást, amely ti­zenkét év óta a legnagyobb szigetországi bemutatója a magyar ipari és mezőgazda- sági exportnak. A 46 termelő és kereske­delmi vállalat szemléje egy­szersmind központi rendez­vénye a londoni „magyar hétnek”, amely a szellemi javak cseréjére is kiterjed. A fővárosban — és kedden Manchesterben — több elő­adás hangzik el a magyar gazdaságpolitikáról és mű­szaki fejlődésről, a számí­tástechnikáról és a gépipar­ról, az atomenergiáról és a villamos energiáról, a vegy­iparról és az innovációról, különös tekintettel a brit— magyar együttműködés ed­dig még kihasználatlan le­hetőségeire. Az előadók kö­zött van Beck Tamás, a Magyár Kereskedelmi Ka­mara elnöke és dr. Bartha Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkárságának veze­tője. A magyar kultúrát mind­ezzel egyidőben részben már megnyitott, részben meg­nyitásra váró kiállítások és más rendezvények reprezen­tálják. Az eseménysorozat előzie- tes szigetországi propagan­dája kitért arra, hogy Mar­garet Thatcher miniszterel­nök budapesti látogatása óta szinte egyfolytában nagy az érdeklődés Magyarország iránt. A csere és az együtt­működés feltételei javultak, a politikai érintkezés magas szintre emelése kedvező klí­mát teremtett a kapcsolatok szálainak szorosabbra fűzé­séhez. Konsztantyin Csernyenko nyilatkozata A washingtoni békeszólamok mögött nincs jele a gyakorlati szándéknak A nemzetközi helyzetről, ezen belül a fegyverzetkor­látozás, a szovjet—amerikai kapcsolatok időszerű kérdé­seiről nyilatkozott Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára a Prav­dának. A lap kérdéseiről és Konsztantyin Csernyenko vá' laszaiból, amelyek a lap hétfői számában jelentek meg. az alábbiakban idé­zünk. KÉRDÉS: Hogyan értékeli e pillanatban a nemzetközi helyzetet? Van-e valamilyen jeh annak, hogy az Egye­sült Államok politikájában pozitív változások kezdőd­tek? VÁLASZ: A nemzetközi helyzet sajnos nem javul, továbbra is nagyon veszé­lyes. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok kormány­zata továbbra is a katonai erőre épít, katonai erőfö­lényt próbál kivívni és sa­ját elképzeléseit akarja rá­erőszakolni más népekre. Ezt erősítette meg Reagan elnöknek a közelmúltban a georgetowni egyetemen el­hangzott beszéde is. Ha Washingtonban el is hangzanak néha békeszóla­mok, ezek mögött a legjobb szándékkal sem lehet felfe­dezni a legkisebb jelét sem annak, hogy ezeket a szava­kat gyakorlati tettekkel kí­vánnák alátámasztani. Az új szavak használata tehát nem jelent új politikát. Vizsgáljunk meg egy olyan alapvető kérdést, mint a nukleáris fegyverkezési haj­sza megszüntetése. Felismerték-e vajon a Fe­hér Házban, hogy milyen veszélyes és kilátástalan ez a fegyverkezési hajsza, s va­jon mérsékletet tanúsíta­nak-e ebben a kérdésben? Semmi ilyesmi nem történt. Éppen ellenkezőleg, az Egye­sült Államok egyre újabb programokat dolgoz ki a nukleáris fegyverek létreho­zására és hadrendbe állítá­sára. Folytatódik az ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítése is. Mindezt azzal a céllal te­szik, hogy valamilyen módon megbontsák a kialakult egyensúlyt. Ezek a lépések semmi­képp sem egyeztethetők össze azzal a céllal, hogy korlá­tozzuk a fegyverkezési haj­szát. Egyáltalán nem vélet­len, hogy az Egyesült Álla­mok szándékosan aláásta a nukleáris fegyverzetek kor­látozásának és csökkentésé­nek folyamatát, és meghiú­sította a tárgyalásokat mind a hadászati fegyverzetek, mind az európai nukleáris fegyverzetek kérdésében. Az amerikaiakkal fenn­tartott kapcsolataink is azt mutatják, hogy az Egyesült Államok álláspontjában ezeknek az alapvető kérdé­seknek a tekintetében sem­miféle pozitív változás nem következett be. Miközben ragaszkodik a genfi tárgyalások megsza­kadását előidéző korábbi ál­láspontjához és folytatja rakétáinak nyugat-európai telepítését, Washington azt hangoztatja, hogy kész a tárgyalások felújítására. Felvetődik azonban a kér­dés, hogy miről legyen szó ezeken a tárgyalásokon. Ar. ról, hogy hány és milyen a Szovjetunióra és szövetsége­seire irányított rakétát he­lyezhet el az Egyesült Ál­lamok Európában? Ilyen tár­gyalásokon mi nem vagyunk hajlandók részt venni. Á párbeszéd és a tárgya­lások hasznáról minket nem kell meggyőzni. Mihelyt az Egyesült Államok és a vele együtt cselekvő más NATO. országok hozzákezdenek az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésének megkezdése előtti helyzet visszaállításához, a Szovjet­unión nem fog múlni a do­log. Ez a reális út a tár­gyalásokhoz. „A fegyverzetkorlátozás nincs az amerikai választá­sokhoz kötve” — ezzel a címmel számolt be első ol­dalon hétfőn, a Washington Post, Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP KB főtitkárának a Pravdában megjelent interjújáról. Az interjúról, valamennyi amerikai televíziós állomás hírt adott a vasárnap esti híradóműsorokban, s a kom. mentárok egyöntetűen a Szovjetunió politikájának stabilitásáról mondottakat emelték ki. A Washington Post rámutatott: a Szovjet­unió vezetője nem köti cél­jait az amerikai választási megfontolásokhoz, s Reagan elnökkel is bármikor kész tárgyalni, ha Reagan a ma­ga részéről a békeszólamok mellett gyakorlati lépések­re is késznek mutatkozik. Az amerikai külügymi­nisztériumnak nem volt mondanivalója a magasszin­tű szovjet véleménnyel kap­csolatban, de nemhivatalo. san amerikai diplomáciai források a Georgetown egye­temen elhangzott Reagan- beszédre adott válaszként fogják fel Konsztantyin Csernyenko szavait. „Önök kérték a Skáláktól" A Skála ,,Gyöngyszöv" Áruház ö 1984. április 14-én szombaton, 17 és 20 órai kezdettel P tavaszi-nyári divatbemutatót ^ rendez a ,,Mátra" Művelődési Központban A műsorban fellépnek: Máté Péter, a Kékesi zenekar, Koncz Gábor, Bujtor István, Babits Marcella (táncdal), Boros Tibor és Merk László (discotánc) Uf q Műsorvezető: Kudlik Julia, Dévényi Tibor Jegyek: 50, 60 Ft-os áron kaphatók a ,,GYÖNGYSZÖV” Áruház (^Jj osztályain és az OTP-ügyintézőnél 1984. március 26-tól. „GYÖNGYSZÖV” ÁFÉSZ /” Folytatódik a szovjet—indiai űrprogram A földfelszín megfigyelé­sével és fényképezésével, or­vosi kísérletekkel folytatták programjukat hétfőn a szov­jet—indiai közös űrrepülés résztvevői. Az űrhajósok ébredés után. a földi irányítóközpont engedélyével, még reggelijü­ket is elhalasztották, hogy újabb felvételeket tudjanak készíteni India területe fö­lött átrepülve. Még Oleg Atykov, az űrállomás állan­dó személyzetének kutatóűr­hajósa is kamerát fogott, hogy segítsen Juráj Malisev- nek, Gennagyij Sztrekalov- nak és Rakes Sarmának a Nicobar- és Laccadive-szige- tek, a Gangesz, a Thar siva­tag és a Himalája fényképe­zésében. A Szovjetunió terü­lete fölött az űrhajósok a távol-keleti országrészről, a Pamírról és a Tiensan hegy­ségről készítettek felvétele­leket. Az orvosi kísérletek során az űrhajósok szív- és ér­rendszerük működését, a súlytalanság körülményei­hez való alkalmazkodasát ellenőrizték. Külpolitikai kommentárunk )—i Szavak és tettek AZ ATOMKORSZAK LEGVESZÉLYESEBB EL­NÖKE — mondta a minap Edward Kennedy szená­tor Ronald Reaganról. A kétkedők azt mondhatnák, az amerikai elnökválasztási kampányban a szemben álló pártok képviselői hagyományosan keményen bírálják egymást, bel- és külpolitikában egyaránt. Kennedy értékelésével azonban — az elmúlt évek tanúsága szerint — az Egyesült Államok határain kí­vül is egyetértenek. Mindezt talán azért nem árt hangsúlyozni, mert, közeledvén az elnökválasztási hadjárat csúcspontja, Reagan saját eddigi állásfog­lalásaira és gyakorlati politikájára rácáfolva, önma­gát előszeretettel minősíti a nukleáris háború ellen­felének. Hogy végül is Ronald Reagan választáspoli­tikai meggondolásokból mivel ámítja az amerikai közvéleményt, talán belügynek is felfogható. Ameny- nyiben az amerikai elnök nem gondolja úgy, hogy a valódi címzettet, a Szovjetuniót és a szocialista or­szágokat is meggyőzheti pusztán néhány frázis át­fogalmazásával háborúellenes álláspontjának őszinte­ségéről. MERT A TÉNYEK TOVÁBBRA IS arra utalnak, hogy az Egyesült Államok megakadályozza az előre­haladást mindazokon a fórumokon, így a genfi le­szerelési konferencián, amelyek feladata világunk biztonságosabbá tétele lenne, a különböző fegyverek és fegyverrendszerek vészjósló terjedésének, bővü­lésének korlátok közé szorításával. A Genfben tár­gyaló szovjet küldöttség vezetője legutóbbi nyilat­kozatában egyértelműen cáfolta a tendenciózus nyu­gati, főleg amerikai híreszteléseket, miszerint bizal­mas tárgyalások folynának Moszkva és Washington között. A helyzetet — mondotta a nagykövet — sokkal inkább az jellemzi, hogy az amerikai politika minden lényegi kérdésben megmerevedett, s a genfi konferencián előterjesztett szerződéstervezetek sorsa bizonytalan. Pedig olyan kulcsfontosságú kérdések várnak döntésre, mint a fegyveres erőszak alkalma­zásának tilalma a világűrben, a nukleáris kísérletek minden fajtájának megszüntetése, a vegyi fegyverek kiiktatása stb. KONSZTANTYIN CSERNYENKO, az SZKP KB főtitkára legújabb nyilatkozatéiban annak fontossá­gára mutatott rá, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok politikájának a háborús veszély megszüntetésére kell irányulnia. Itt azonban a sza­vak nem elegendőek, hangsúlyozta Csernyenko, ha­tározott tettekre van szükség a nemzetközi bizalom légkörének megteremtéséhez. Márpedig a washing­toni politikában mindeddig semmilyen pozitív vál­tozás nem következett be. A szovjet vezető állás- foglalásából azonban kicsengett az is, hogy Moszkva kész az érdemi párbeszédre, amennyiben Washing­ton áttérne a szónoki fordulatokról a valóságos vál­tozások mezsgyéjére. Győri Sándor Az SZVSZ irodájának párizsi ülésszaka Párizsban hétfőn megnyílt a Szakszervezeti Világszö­vetség irodájának 31. ülés­szaka. Délelőtt a CGT szék­házában az SZVSZ tagszer­vezeteinek képviselői regio­nális üléseket tartottak. Az európai bizottság ülésén, amelyet Karel Hoffmann, a csehszlovák szakszervezetek központi tanácsának elnöke, a bizottság soros elnöke ve­zetett, megvitatták és elfo­gadták azt a közép»- és hosz- szabb távra szóló munka­tervet, amely az európrai szakszervezetek két- és több­oldalú kapcsolatainak to­vábbi erősítését irányozza elő az európai dolgozókat érintő legfontosabb problé­mák megoldása, különösen a béke megőrzése és a fegy­verzetcsökkentés előmozdí­tása érdekében. Délután Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövet­ség és a SZOT elnöke, meg­nyitotta az SZVSZ irodájá­nak 31. ülésszakát. Henri Krasucki, a CGT főtitkára, üdvözölte az ülésszak részt­vevőit, majd az iroda a napirend megvitatása előtt elfogadta a szervezet veze­tő testületéinek összetételére javasolt változásokat. A fő­tanács rendes tagjainak so­rába kooptálta Méhes La­jost, a SZOT főtitkárát. Ezután Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára szóbeli kiegészítést fűzött „A szakszervezetek akcióegysé­ge, új irányzatok és távla­tok” című előterjesztéséhez. Az iroda az esti órákban megkezdte a napirend vitá­ját. Az ülésszak keddöl folytatja munkáját. Madridban folytatott tanácskozást a Szocialista Internacio- nálé három vezetője. Képünkön (jobbról balra): Willy Brandt, Felipe González és Brúnó Kreisky a nemzetközi élet időszerű kérdéseit tekintette át (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Hondáié vezet... Az amerikai Wisconsin ál­lamban 126 küldöttválasztó gyűlést tartattak a Demok­rata párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben, s a sza­vazatok 57 százalékát Wal­ter Mondale volt alelnök szerezte meg. Harminc szá­zalék jutott Gary Hart sze­nátornak. Ez 47, illetve 23 jelölt támogatását jelentheti számukra a nyári demokrata párti országos konvención San Franciscóban. Mondale tehát tovább növelte előnyét, a 3933 küldött közül immár 921, míg Hart 540 támogatá­sára számíthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom