Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 28., szombat 1. Felszabadítani a szunnyadó energiákat Pártunk Központi Bizott­ságának legutóbbi ülésén olyan fontos kérdés került napirendre, amely méltán foglalkoztatta és foglalkoz­tatja az ország közvélemé­nyét. A párt vezető testületé abban a kérdésben foglalt állást, hogy milyen irányban fejlődjön tovább gazdaság- irányítási rendszerünk, s miként alkalmazkodjon még inkább gazdaságunk a nem­zetközi követelményekhez. Olyan kérdés ez, amely valamilyen formában az or­szág minden lakosát érinti. Mert ha például növekszik népgazdaságunk teljesítő- képessége, az annyit jelent, hogy mindannyian jobban élhetünk, ha viszont a gon­dok nem oldódnak meg olyan ütemben, ahogy szükséges lenne, akkor mindannyiunk­nak továbbra is részt kell vállalnunk a nehézségekből. A Központi Bizottság ülé­séről kiadott közlemény egy­értelműen abban foglal ál­lást, hogy pártunk és a kormányzati szervek min­dent megtesznek a jövőben azért, hogy a népgazdaság fejlődése arányos és ki­egyensúlyozott legyen, egy­re inkább felzárkózzunk a nemzetközi mezőnyhöz, és a folyamatos önmegújulás ré­vén olyan energiák szaba­duljanak fel, amelyek fel­gyorsítják a fejlődést. S ezekre a felszabaduló ener­giákra igen nagy szükség van. Hazánkban és megyénk­ben is akadtak eddig is igen jól gazdálkodó ipari, vagy mezőgazdasági üzemek. De különösen az ipar vonatko­zásában elég sok olyan gátló, akadályozó tényező is akadt; amely a vezetőket inkább a hagyományos módszerek al­kalmazására késztette, mint­sem az új keresésére, a vál­lalkozásra ösztönözte volna. Sem a lehetőségek, sem a vezetők bérezése, premizá­lása nem nagyon ösztönzött az átlagostól elütő, nagyobb hasznot hozó kezdeménye­zések megvalósítására. A reformfolyamat követ­kezetes folytatásaként vi­szont az elkövetkezendő idő­szakban nagyobb hangsúlyt kap az átlagostól többet produkáló vezetők munká­jának elismerése, s ugyan­így előtérbe kerülnek a vállalkozások is. Természe­tesen úgy, hogy mindehhez a közgazdasági környezet is biztosított lesz. De természe­tesen nem csupán a vezetők bérezése igazodik majd a reális teljesítményekhez, hanem a dolgozóké is. S nem véletlenül hangsúlyozza azt sem a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy fejleszteni szükséges a dolgozók tulajdonosi tudatát. Vagy azt, hogy az irányítási rendszer segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakoztatását. S bizo­nyára az is alapvetően hoz­zájárul majd a tulajdonosi szemlélet erősödéséhez, hogy a növekvő munkahelyi de­mokrácia következtében a vállalati tanács, vagy a dol­gozók által választott veze­tőség az eddiginél jobban figyelembe veszi a kollek­tíva álláspontját a döntések meghozatalánál. A Központi Bizottság fel­kérte a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki az irányí­tási rendszer fejlesztésével kapcsolatos állami feladato­kat, és azt majd terjessze az országgyűlés elé. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy addig senki szá­mára nem akad tennivaló. Sőt. Alapvető, hogy már most, minden késedelem nélkül mindenki alaposan gondolja át teendőit és az új törekvések szellemében készüljön a növekvő fel­adatok végrehajtására. Az elmúlt években sokat beszéltünk róla, ám nem mindig hittük, hogy szá­munkra csak egyetlen mérce lehetséges: a nemzetközi mezőnyben helytállni, olyan termékeket, szolgáltatásokat produkálni, amelyek kibír­ják a világpiac ítéletét. Sok­szor nem hittünk ebben, s éppen ezért olyan súlyos károk érték a népgazdaságot, amelyek mindannyiunkra kihatottak. Úgy például, hogy mélyebben a zsebünkbe kellett és kell nyúlni, mint korábban. Ez is figyelmeztet mindannyiunkat arra, hogy vegyük komolyan feladatain­kat és valóban minden te­rületen az élmezőnyhöz pró­báljunk felzárkózni. Nem kis erőpróba ez. De éppen a reformfolyamat kö­vetkezetes folytatása, a lehe­tőségek tágítása, az eddig szunnyadó energiák feltárása adhat újabb pluszokat a cé­lok eléréséhez. Másrészt a nehéz viszonyok között ed­dig elért eredmények is bi­zonyítják, hogy nem lehetet­len dolgokról, hanem nagyon is elérhető célokról van most is szó. S e célok el­éréséhez a feltételrendszer következetesebb lesz, mint eddig volt. Kaposi Levente ÜDÍTŐ KONKURRENCIA Márka a márkáért... Csak kifogástalan tisztaságú frissítővel telt palackok halad­hatnak át Gál Éva minőség ellenőr „szúrós” szemel előtt. Holló Péterné mosásra ké­szíti elő az üvegeket. méke eljut Pest, Nógrád, Heves mintegy 900 kereske­delmi egységébe. Az egyre növekvő konkurrencia pró­bára teszi a Márkát, hogy minőségben is márka ma­radhasson. Mintegy tízéves múltra te­kint vissza az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kom­binát hatvani üdítőital­üzeme. A kezdet kezdetén a Mátra üdítőcsalád és a szik- vízgyártás képezte az üzem fő profilját. Az egyre nö­vekvő igények kielégítésére termékváltást hajtottak vég­re, korszerűbb, higiéniku- sabb munkahelyet alakítot­tak ki, hogy elkezdődhessék a közkedveltté vált Márka üdítőcsalád gyártása, ame­lyet hazai alapanyagból va­lósítottak meg. A szőlő, meggy, narancs, ananász, li­monádé, málna frissítő ital­ból az idén kétdecisből 1 millió 250 ezer, egyliteresből 1 millió 400 ezer, Gyöngy­vízből 500 ezer palackot töl­tenek meg. A hatvaniak ter­Mózes Gyula, üzemvezető beosztottaival szemügyre veszi az aznapi „termést”. (Fotó: Szobó Sándor) Több gabonát Heves megyéből Az első negyedévben Kiegyenlített volt a kereskedelem kínálata SZAKMAI FELELŐSSÉGGEL Hazánk természeti és éghajlati adottságai kedvező lehe­tőséget biztosítanak a gabonatermelésre. Ennek meg is van­nak az eredményei, hiszen a korszerű fajták, a kellő agro­technikai, valamint a szakmai ismeretek együttes hatására sikerült felzárkóznunk a világ élenjáró gabonatermelő or­szágai közé. Kukoricában például csak az Egyesült Államok, búzában Nagy-Britannia és Franciaország előz meg bennün­ket. A hazai nagyüzemi termelésre jellemző, hogy egyik évben kukoricából, a másikban búzából terem több. Összes­ségében mégis mind a kettőnek meghatározó szerepe van. A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az év első negyedé­ben a kiskereskedelem folyó árakon 8,8, összehasonlítha­tó árakon pedig 1,2 száza­lékkal több árut értékesí­tett, mint tavaly az év első három hónapjában. Az élel­miszerek és élvezeti cikkeik forgalma folyóáron 6,7 szá­zalékkal, a ruházati cikke­ké 5,4 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 11,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A jelentés megállapítja, hogy márciusban — az elő­ző két hónappal ellentétben — a forgalom mérsékelt volt, változatlan árakon megegyezett a múlt évivel. Alapvető élelmiszerekből a kereskedelem összességében 'kielégítő ellátást biztosított. A hús és húskészítmények iránt a kereslet mérséklő­dött a korábbi hónapokhoz képest, s a vevők az olcsóbb termékeket keresték. Több helyről jeleztek kifogást hús­félék minőségére, elsősorban a szabványnak nem megfe­lelő zsiradék- és faggyútar­talom miatt. Halból, barom­fiból, tojásból a kínálat a hónap folyamán megfelelő volt, s a kereskedelem a ba­romfifélék iránti megnöve­kedett keresletet is kielégítet­te. Ugyancsak volt elegendő tej és tejtermék, zsiradék. A konzervek — elsősorban a főzelékek és savanyúsá­gok, valamint a levesporok és mirelitáruk — csak hiá­nyos választékban álltak rendelkezésre. A budapesti szabadpiacok­ra márciusban mintegy 11 százalékkal több árut szállí­tottak a termelők a tavalyi­nál, zöldségfélékből 26 szá­zalékkal többet, gyümöl­csökből viszont 2 százalék­kal kevesebbet kínáltak mint a múlt év márciusá­ban. Az árak átlagosan 13,9 százalékkal haladták meg a tavalyit. A hónap folyamán javult a háztartási vegyiáruk kí­nálata: növekedett a hazai ipar pipereszappan-termelé­se, javult a kereskedelem készletösszetétele, s ezzel bővült a boltok választéka. A ruházati cikkek iránt mérsékelt volt a kereslet. Esetenként kevés volt a jersey és a pamut méteráru, nem volt elegendő férfi át­meneti kabát, felnőtt tré­ningruha. Férficipőkből volt elegendő, a női és gyermek­cipők kínálata azonban vá­laszték-, illetve mérethiá­nyos volt. A vegyesiparcikkeket kö­zül kevésnek bizonyult a színes televízió, valamint a hazai hűtőszekrény. A sze­zonnak megfelelő volt a kí­nálat mezőgazdasági kisgé­pekből és szerárukból. Vető­magból, műtrágyából, nö­vényvédő szerekből és ker­tészeti fóliából is kielégítet­te az igényeket a kereskede­lem. A bútorok közt még mindig hiánycikk az elemes bútor, és nem megfelelő a választék szekrénysorból sem. A TÜZÉP-ek jelentései sze­rint egyre több a vevőkkel kötött anyagbiztosítási meg. állapodás. A telepeken im­port cserépből' és falazó­anyagokból megfelelő a vá­laszték, s javult az ajtó és az ablakkeretek kínálata. Kielégítő a kínálat — az E. jelű vasbetongerenda kivé­telével — a födémszerkeze­tekből, panelből és FERT- gerendábóL, de még mindig kevés a hazai falazóanyag és a cserép. (MTI) Figyelem a kukoricára Heves megyében vesető helyet foglal el a gabona- termelés, hiszen a szántó­földi terület 58—60 százalé­kán ezzel foglalkoznak az áliami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek. A nö­vénytermelés árbevételének pedig 48—50 százalékát biz­tosítja a gabonagazdaság, tehát a vállalati eredményt döntően befolyásolja. Amint a legutóbb Egerben tartott megyei aktíván elhangzott, Hevesben a 60-as évek ele­jétől napjainkig jelentősen növekedett a gabonafélék termelése. Míg 1965-ben 220 ezer tonnát takarítottak be, addig 1983-ban az aszály el­lenére 397 ezer tonna került a magtárakba. A legtöbb 1980-ban termett, kereken 400 ezer tonna. Ez tehát jó alapot biztosít a VI. ötéves tervre meghirdetett gabona - program célkitűzéseinek megyei területarányos telje­sítésére. Az idei népgazdasági terv 15 miHdó tonna kalászos és kukorica termelését irányoz­za elő, amely komoly szak­mai felelősséget jelent az üzemeknek. Ebből megyénk gazdaságai is aktívan kive­szik a részüket, hogy hos- zájáruljanak a program si­keréhez. Hevesben a VI. öt­éves tervidőszak eddig el­telt részében 1 millió 103 ezer tonna gabona termett, amely 67 ezer tonnával el­maradt a tervezettől. Ennek legfőbb oka az utóbbi idő­szak száraz, csapadóksze- gény időjárása volt. Ebben az évben négy­száztízezer, jövőre pedig négyszázhúszezer tonnát kell termelniük megyénk me­zőgazdasági üzemeinek ah­hoz, högy az elképzelések teljesülhessenek. Erre szük­sége van az országnak és nem kevésbé a gazdaságok­nak az árbevétel miatt. Az aktíván szó esett arról is, hogy az őszi búzát eddig legnagyobb területen, 59 ezer hektáron vetettek a gazda­ságok. A kenyérgabona vi­szont a folyamatosan tartó szárazság miatt gyengébb főállománnyal telelt, mint tavaly. Ezért az üzemekben most még egyszer felülvizs­gálják a búzatáblákat és a megritkultak helyére kuko­ricát vetnek. A gépek megóvásáért Fontos, hogy ebben az év­ben is legalább a múlt évi területnagyság meglegyen kukoricából, mert ezzel pó­tolhatják a várhatóan kieső őszi kalászosokat. Ehhez a szükséges vetőmagvak, anya­gok és technikai eszközök rendelkezésre állnak. Első­sorban a következetes szak­mai munkán múlik a továb­bi siker! Mint Somodi La­jos, az egri Agroker igaz­gatója hozzászólásában alá­húzta, a szükséges gépeket, pótalkatrészeket biztosítja a vállalat az üzemeknek. Országosan 14 milliárd fo­rint értékű áru áll rendel­kezésre. Műtrágyából példá­ul a választékhiány ellené­re is sikerült kielégíteni a gazdaságok igényeit. Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megy« Bizottságának titkára felhívta a figyel­met arra, högy az idei nép- gazdasági tervben megfo­galmazott 15 millió tonna gabona termelése javuló időjárás mellett teljesíthető. Ennek alapja a technológiai fegyelem maradéktalan be­tartása. Hangsúlyozta, hogy különösen az intenzív ga- bonaprogram megvalósításá­ban nagy értékű, korszerű gépeket vásároltak az üze­mek. Ezek megóvására min­denütt folyamatos karban­tartással törekedjenek. A megye gazdaságai kö­zül a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt részében a he­vesi Rákóczi Termelőszövet­kezetben 40 millió forintot költöttek a gabonaprogram megvalósítását szolgáló gé­pek, anyagok beszerzésére. Kiss József termelési elnök­helyettes hozzászólásában a jelenleg kialakult helyzethez igazodó fontosabb teendők­re hívta fel a szakemberek figyelmét, a szervezésben, a tápanya gutánpótlásban és a növényvédelemben. A gabo­nák fejlődésének fokozására minden héten átvizsgálják a kalászosak tábláit és konkrét intézkedéseket tesz­nek. Következetes együttműködéssel Hogy mennyire fontos ilyenkor a tél után a búzák bokrosod ása, arról beszélt dr. Szalai György, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem kompoltd kutatóintéze­tének igazgatója, miközben kísérleti adatokkal is bizo­nyította ezt. Egyben kérte az illetékeseket, hogy segít­senek az észak-magyaror­szági táj adottságaihoz iga­zodó, speciális búzafajta ki- nemesítéséhez. Besenyei Illés, a mezőszemerei Rima­mente Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, a Bajai Ku­koricatermelési Rendszer támogatásával a nagyüzem­ben megvalósított intenzív gabonatermelésről szóit. Ez lehetővé teszi Szemerén is a világ élenjáró technikájá­nak, a tudományos eredmé­nyeknek, a fajtáknak, anya­goknak és szervezési mód­szereknek együttes hasznosí­tását. Hatásukra a 80-as évek eddig eltelt részében sokat javult a gabonaterme­lés színvonala a szövetke­zetben és lehetőség nyílt 4500 tonna tárolótér építé­sére is. Vannak tehát eredmények, de sok a teendő az üzemekben a következő hetekben, hónapokban a gabonaprogram sike­réért. Amint Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a legfontosabb feladatokat meghatározó és irányt mutató aktíva zárszavában fogalma­zott: elengedhetetlen a gazdaságok szakmai felelősségválla­lása és nem kevésbé következetes együttműködésük. Kedve­zőbb időjárás mellett ugyanis csak ez lehet az idei eredmé­nyek alapja. Mentusz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom