Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 27., péntek Az egyik legfőbb feladatot, a szállítást teszi gazdaságossá a Multi-lift-rendszer, amely­nek teherautói maguk váltják a telire rakottal az üres konténereket. Hulladék nélkül Az a technológia, amely­nek segítségével az erdőki­termelés valamennyi hulla­dékanyagát feldolgozzák, a MEFAG-nál, a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnál született meg. A fa- hulladékot fűrészporbriketté éppúgy fel lehet dolgozni e géprendszer gépeinek segít­ségével, mint ahogy az olaj­égő is helyettesíthető példá­ul a fahulladékot fogyasztó kazánnal. A MEFAG most termelési rendszergazdaként más gazdálkodók részére is gyártja az itt bevált gépe­ket — valami olyasféle mó­don, mint a mezőgazdasági rendszerek: azt az alapgon­dolatot váltják valóra, ami szerint a technológia azo­nos lehet az egész erdőgaz­dálkodásban, csak adaptálni kell a különféle erdők sajá­tosságaihoz. A legkülönbözőbb hulladékaprító, zúzó- és rakodógépek so­rozatban készülnek Felnémeten, a gépüzemben. (Fotó: Kőhidi Imre) Az amerikai importból szár­mazó késeket az e gépen gyártottal váltják ki ma­gyarral — Egerben Hazafisás a hétköznapokban A hazafiság és a nem­zetköziség nevelésünkben pontos arányaival válik tár­sadalmunk meghatározó lép­tékévé. Hétköznapjaink ha- zafiságát jól fejezte ki már Vörösmarty költői felkiáltá­sa is: „legszentebb vallás a haza, s emberiség!” Nem külöm-külön, hanem együtt a nemzeti érzés és a nemzetköziség összetett eszmerendszerében. Éppen az országgyűlés köz- és felsőoktatási fejlesz­tési programjának elfogadá­sával egy időben alsó- és középfokú iskoláinkban az áprilisi nevelési értekezle­tek ezt a témakört elemez­ték a helyi viszonyokra is értelmezve. Sok helyen ki­fejezésre jutott, hogy ami­kor a haza és a nagyvilág dolgairól értekezünk, nem feledkezhetünk meg arról, miként épült és épül a ha­za a lakóhelyünkön, ahol élünk, dolgozunk. Olykor indokolatlan félszegséggel erről megfeledkezünk „sze­mérmes hazafiságunkban”. Megfeledkezünk annak elle­nére, hogy fontos állásfogla­lások újra és újra hangoz­tatják ennek az eszmének gyakorlati megvalósítását szocialista országépítésünk­ben. Figyelmet érdemel ebből a szempontból is, amit Ká­dár János válaszolt az amerikai Leaders című fo­lyóirat egy kérdésére: „Mit jelent ma Magyarországon magyarnak lenni? Nos, azt hiszem, nem kevesebbet, mint egy gyarapodó, a tár­sadalmi igazság normáit megvalósítani igyekvő állam polgárának lenni. A magyar ember hazaszerető ember, de emellett természetes mó­don a népek szélesebb kö­zösségéhez tartozónak is ér­zi magát”. E gondolatsor szervesen folytatja Vörös­marty idézett epigrammájá­nak összegezését: a XX. szá­zad, a mi időnk, a mi tár­sadalmunk gyarapítja, bővíti valahány haladó eszménket és hagyományunkat. Nem sértünk senkit, s azzal véd­jük elért eredményeinket, hogy szüntelenül fejlesztjük. Ez a jó szándék, ez a tett­vágy a mi népünk hódítása. Pontos hazafisága egyben, mert erre van igazán szük­ségünk, ez emeli, terebé­lyesük erősíti a hazát, a megalapozott hétköznapi tet­tek és nem a fényesített szavak talmi ragyogása. Pontos hazafiság, ez az esz­me továbbtermelési lehető­sége, sarkalatos tényezője. Pontos hazafiság, amely milliók gyakorlata hiszen ha egy főorvos a si­keres operációhoz még biz­tató szavakat is csatol, ha kedves a kalauz, udvarias az eladó az üzletben, ha iskolások gondozzák egykori nagyjaink szobrait, sírjait virághordó tapintattal, ha tanáraink lelkiismeretesen készülnek fel az órákra, ha a kohászok, bányászok helytállnak hőségben, szén­porban, az mind valójában a hazaszeretet gyakorlati megnyilvánulása, a munkás­hétköznapok szívós tettsoro­zata, vagyis pontos hazafi­ság. Nagyjaink azt várják, hogy minél többen éljünk, dolgozzunk, alkossunk ennek a jegyében, mert annál töb­ben és hathatósabban része­sülünk is áldásaiból. Érzel­mek, gondolatok, tettek, egyéni és közösségi megnyil­vánulások érlelt, érett folya­mata testesíti ezt a hatal­mas eszmét, növeli egyben. Hol kezdődik tulajdonkép­pen ez a haza, a mi ha­zánk? Ott, annál a pillanat­nál, amikor az édesanyák így szólnak gyermekükhöz: „ne sírj, kincsem”. Ott kez­dődik, erősödik, amikor ve­zetők és beosztottak, a név­telenek százezeréi, milliói napi odaadásukkal hozzá­tesznek valamit ehhez a magasztos fogalomhoz. El­sősorban munkát, tisztessé­get. Jó, hogy a most zajló nevelési értekezleteken több tízezer pedagógus ezt az eszmét, ezt a gondolatkört kutatja, értelmezi, mert e közös elmélyülés után re­mélhetően egymillió ifjú szívben fogan meg az igaz­ság a haza pontos szerete- téről, építéséről, becsületes, szorgalmas életvitellel. Nekünk, mai felnőtteknek ehhez gazdag programot szükséges terveznünk, hogy a fiatalság lendülete, ener­giabősége meglelhesse fel­adatait kallódás, zsákutcák helyett. Minél kevesebb szóözön, mi­nél több értelmes tett igé- nyeltetik. Valamiben min­denki tehetséges, s ha ezt nem csonkításra ítéli a kö­zömbösség, hanem tápot ad a legnemesebb vágyaknak és hivatással végzett munká­nak, akkor tízmilliós aka­ratból, közös cselekedetből egyre szebbé épülhet fel ha­zánk és társadalmunk. Hét­köznapi tetteink pontos és átható hazafisága révén. Losonci Miklós TUDNIVALÓK A GYAKORLATI ALKALMAZÁS ELŐTT A választójogi törvényről Elmúlt évi téli ülésszakán az országgyűlés új választó- jogi törvényt alkotott, ame­lyet széles körű társadalmi vita előzött meg. Kétségte­len, az elmúlt évtizedben egy jogszabálytervezetet sem vitattak meg ennyire tar­talmasán, ilyen nagy nyil­vánosság előtt. Az aktív és tömeges érdeklődés két kö­rülményre hívta fel figyel­münket. Az egyik, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése egyre inkább folyamatosan érvényesülő igénnyé válik, a másik, nem volt formális az emberek megkérdezése. Érdemes volt beszélni róla, észrevételeket tenni, mert a vitákon el­hangzott számos javaslatot hasznosították az új tör­vényben is. A szocialista demokrácia kulcskérdése a népképvise­leti rendszer tökéletesítése. Az állampolgárok ugyanis mindenekelőtt a maguk ál­tal választott népképviseleti testületek, képviselőik révén vesznek részt a szocialista állam irányításában, a köz­ügyek intézésében, a gazda­sági és társadalmi tevékeny­ség ellenőrzésében. A vá­lasztási rendszernek kell valósággá változtatni azt az alkotmányos alapelvet, amely szerint minden hata­lom a választópolgároktól ered. Az új törvény továbbra is fenntartja az eddig jól bevált elveket. Így a válasz­tási rendszerünk a jövőben is az általános, egyenlő és közvetlen választójog, a tit­kos szavazás elvén alapul. A változások fő irányai Az új jogszabály szélesíti e fontos politikai, állampol­gári jogunk gyakorlásának lehetőségét. De felelősségün­ket is növeli a választások során. Jobb feltételek meg­teremtésével elő kívánja segíteni, hogy erősödjön a népképviseleti testületek tár­sadalmi-politikai szerepe, tevékenysége. A tartalmi változtatásokon túlmenően a törvény szerkezeti felépí­tésében és számos rendelke­zésével egyszerűbbé tette a választási eljárást. Vegyük sorra, melyek ezek. Kettős vagy többes jelölés. Erre eddig is volt lehető­ség, de csak ritkán éltünk vele. Bebizonyosodott, hogy az eddigi politikai módsze­rek nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. A törvény most jogi eszközökkel biz­tosítja, hogy az egyéni vá­lasztókerületekben a képvi­selők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két, vagy több jelöltet állítsanak. A jelölésnek ez az új for­mája növeli a választások politikai jelentőségét, fokozza az állampolgárok politikai aktivitását, ugyanakkor a képviselők munkáját is fel­élénkítheti. Mód nyílik arra, hogy a választótestületekbe azokat a személyeket juttas­sák be, akik iránt bizalmuk van, akikben garanciát lát­nak, hogy érdekeiket, ügyei­ket jól képviselik. A jelöl­tek a jelölés elfogadásával egyidejűleg kifejezik egyet­értésüket a Hazafias Nép­front választási programjá­val. Nem mindegy viszont, hogy ki és hogyan képviseli ezt a programot. A jelöltek­nek jó személyi tulajdonsá­gokkal, de saját elképzelés­sel is kell rendelkezniük. Kívánatos, hogy javaslatot tegyenek a helyi feladatok, gondok megoldására. Megnő tehát a jelentősége annak, hogy a választók mind job­ban megismerjék a jelölte­ket, de megfordítva: utób­biak is megismerjék a vá­lasztókerületet és annak lakóit. Megnőtt a jelölőgyűlések szerepe. A korábbiaknál is átgondoltabb előkészítő munkára, a jelöltek körül­tekintőbb kiválasztására van szükség. Emellett számos jogszabályi követelménynek is maradéktalanul eleget kell tenni: egyenlő feltételeket kell teremteni a jelölteknek a jelölőgyűlések szervezésé­nél és a választópolgárokkal való találkozás más formái­nál is. A társadalmi viták alapján a törvény szabá­lyozta, hogy kik vehetnek részt a jelölőgyűléseken. A választókerület lakosai, az abban levő munkahelyek dolgozói pedig küldöttek révén. Az országgyűlési kép­viselők jelölésénél a válasz­tókerületben két vagy több jelölőgyűlést kell tartani, míg a helyi tanács tagjá­nak jelölése esetén ilyen előírás nincs. Azokban a köz­ségekben pedig, amelyekben a lakók száma nem haladja meg az ötszázat, a jelöltek összevont üléseken is jelöl­hetők. A pótképviselői és pót­tanácstagi intézmény. Az új szabályok szerint azok a meg nem választott képvi­selő-, illetve helyi tanács­tagjelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább ne­gyedét megkapták, pótkép- .viselők, illetve póttanácsta­gok lesznek. Ez azt jelenti, hogy választókerületük man­dátumának megüresedésekor külön választás nélkül a képviselők, illetve tanács­tagok helyébe lépnek. Ez a megoldás abból a felisme­résből is fakad, hogy a ko­rábbi ritka kettős, vagy többes jelöléskor, akiket nem választottak meg, azokat a közvélemény kedvezőtlen értékítélete kísérte. Ez a „vereségérzet” elég volt ahhoz, hogy a jelölt vissza­riadjon a további közéleti szerepléstől. Tehát akik a választópolgárok érvényes szavazatának legalább ne­gyedét megkapták, már ko­moly bizalmat élveznek, nevesített tisztséget kapnak, mintegy átléphetnek a köz­élet kapuján. Jelentős újítása választási rendszerünknek az országos lista bevezetése. Kifejezésre juttatja, hogy az így meg­választott személyek tevé­kenysége nem egy területi egység életéhez kapcsolódik, hanem túlnő ezen, országos jelentőségű, őket a politikai és társadalmi élet vezetői, a tudomány, a kultúra és az egyház legismertebb szemé­lyiségei közül a HNF Or­szágos Tanácsa — a nép­frontmozgalomba tömörült politikai, társadalmi érdek- képviseleti szervek közre­működésével — jelöli. Egy­úttal azt is kifejezi ez, hogy biztosítanunk kell a meg­választott népképviseleti testületekben a különböző érdekviszonyok is megnyil­vánulhassanak, elsősorban azok, amelyek egy területi elvre alapozott választási rendszerben nem kerülhet­nek felszínre. Az eljárás néhány további rendelkezése A törvény szűkítette azok­nak a körét, akiket kizár a választójogból. Ilyen joga ugyanis minden nagykorú állampolgárnak van, aki 18. életévét legalább a válasz­tás napjáig betölti, illetve házasságkötéssel vált azzá. A kizárást a törvény csak az elmebetegséghez és a jogerős bírói elítéléshez fűzi. Egyébként mindaz, akinek választójoga van, megvá­lasztható országgyűlési kép­viselőnek, illetve tanácstag­nak. A tanácsi testületek ha­tékonyabb munkája érdeké­ben a tanácstagok száma mintegy a negyedével csök­ken. Fontos tudnivaló: azok a képviselők és tanácstagok, akik megbízatásuknak nem tesznek eleget, vagy arra méltatlanná válnak, vissza­hívhatók. A visszahívást — az indok megjelölésével —, az érintett választópolgárok 10 százaléka is javasolhatja, s a választópolgárok titkos szavazással döntenek a visz- szahívásról. A választáskor nem ren­delnek el szesztilalmat. Azok a kortesszokások ugyanis, amelyek ezt valaha indokolták, már nem élnek hazánkban. A szavazás sza­vazófülkében történik, min­den szavazóhelyiségben legalább két fülkét kell ki­alakítani. A helyi tanács igazolása alapján mód van arra is, hogy ha valaki a szavazás napján nincs az állandó lakóhelyén, az or­szágos listára az akkori tar­tózkodási helyén szavazzon. A tervezet még azon az ál­lásponton volt, hogy meg­szünteti az úgynevezett moz­góurnával való szavazást. A társadalmi viták alapján a törvény úgy rendelkezett, akik egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt a mozgásban gátoltak, kéré­sükre őket a szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja felkeresi. A megyei tanácstagoknak legalább két­harmada a helyi tanácsta­gok közül kerül ki. őket az alakulóüléseken választják meg. Több jelölt esetén a megyei tanács tagja az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. ★ A törvény az 1985. évi általános választás kitűzése napján lép hatályba. A jó választás előkészítésére nincs sok idő, a HNF-mozgalmon belül azonban már megkez­dődött a felkészülés. A teen­dők közé tartozik mindenek­előtt az új választójogi tör­vény széles körű megismer­tetése. Meg kell találni, kik a legalkalmasabb emberek, akik a Parlamentben, a ta­nácsokban a legjobban kép­viselik választóikat. Sokat kell tenni azért is, hogy a választók a jelölteket meg­ismerjék. S meg kell taní­tani az embereket is arra, hogy miként kell helyesen, érvényesen szavazni, hiszen több jelölt esetén bonyolul­tabb lesz a szavazás tech­nikája, módja. Az új tör­vény a szocialista demokra­tizmus továbbfejlesztésének kedvezőbb feltételeit teremti meg — a gyakorlat ad majd választ arra, hogyan tudunk élni a lehetőséggel. Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság és a HNF alkotmányjogi bizottságának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom