Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
2. bl NÉPÚJSÁG, 1984. március 8., csütörtök Kádár János Jugoszláviában érni az összes érdekelt fél biztonságát kölcsönösen szavatoló megállapodásokat. Mindehhez jó kiindulópontot ad a Varsói Szerződés szervezetének a NATO- hoz intézett javaslata, hogy a két szövetségi rendszer kölcsönösen mondjon le az erő alkalmazásáról. Reális alapot kínál az érdemi tárgyalásokhoz és az elkerülhetetlenül szükséges megállapodásokhoz a Szovjetunió számos kezdeményezése, köztük az, amely szerint lemond az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, kijelenti, hogy kész az atomfegyverkezés befagyasztására, és ehhez csatlakozásra szólítja fel az Amerikai Egyesült Államokat, s az atomfegyverrel rendelkező többi országot. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok megfelelnek az összes európai nép, az egész emberiség érdekeinek. Változatlanul azt az álláspontot képviseljük, hogy a vitás nemzetközi kérdésekre tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a belgrádi, s újabban a madridi konferencia dokumentumaiban foglalt ajánlások szellemében kész minden lehetségest megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. A szocialista Jugoszlávia nemzetközi tevékenységét jól ismerjük, értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az el nem kötelezett országok mozgalmában a béke és a biztonság érdekében, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok megteremtéséért kifejt. Meggyőződésünk, hogy Jugoszlávia népeinek szocialista építőmunkája, küzdelme a társadalmi haladásért jelentősen hozzájárul az emberiség előtt álló nagy feladatok megoldásához, a világbéke megszilárdításához. Eredményes munkát, sok sikert kívánok a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének. Jugoszlávia népeinek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felvirágoztatásához. Dragoszlav Markovics pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) szem előtt tartva fejlődik. Ugyanez mondható el a két ország vezető állami testületéinek, kormányzati szerveinek munkájáról is. örvendetes, hogy közvetlen kapcsolataink Jugoszlávia köztársaságaival és tartományaival immár hagyományossá váltak és gyümölcsözőek. Gazdasági együttműködésünk egyaránt kiemelkedően fontos országaink számára. Elismeréssel szólhatok arról, hogy közös erőfeszítésekkel a mostani nehezebb világ- gazdasági feltételek közepette is sikerül bővítenünk az áruforgalmat országaink között. Az országaink szomszédságából adódó lehetőségek között tartjuk számon és támogatjuk a kölcsönösen előnyös határmenti együttműködést, a széles körű lakossági érintkezéseket, a turizmus fejlesztését. Barátságunk ápolásában jelentős a szerepük a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségeknek. Szocialista eszméink és gyakorlati po-. litikai lépéseink egyaránt elősegítik, hogy nemzetiségeink összekötő tényezők legyenek, s a barátság hídját erősítsék országaink és népeink javára. Kedves Elvtársak! Találkozónkra feszült és bonyolult nemzetközi helyzetben került sor. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az agresszív imperialista körök törekvései következtében megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek. Véleményünk szerint az új amerikai rakéták nyugat- európai telepítésének elkezdése növelte a politikai és katonai feszültséget kontinensünkön, és a világpolitikai helyzet további éleződéséhez vezetett. Meggyőződésünk, hogy minden haladó és békeszerető erő összefogásával a békét fenyegető veszélyeket el lehet hárítani, az erő- egyensúlyt a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is meg lehet valósítani, s el lehet Tisztelt Kádár . Elvtárs! Tisztelt Elvtársak! Elsősorban szeretném még egyszer üdvözölni önt és a munkatársait és kellemes jugoszláviai tartózkodást kívánni. Ügyszintén engedjék meg, hogy megelégedésemet fejezzem ki látogatásával kapcsolatban, amellyel folytatódik a Jugoszlávia és Magyarország legmagasabb párt- és állami vezetői közötti véleménycsere hasznos gyakorlata. Kapcsolatainkban ezt a gyakorlatot Tito elvtárs és ön kezdték meg találkozóikkal, amelyekkel megalapozták a barátságot és együttműködést népeink és országaink között, őszintén örülünk, hogy találkozhatunk önnel, mert önt, álláspontját és véleményét nagyra értékeljük és becsüljük. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás is tovább ösztönzi a JKSZ és az MSZMP és a két szomszédos szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és kölcsönösen hasznos együttműködés fejlődését. Ez alkalommal is szeretném kiemelni, hogy Jugoszlávia nagy figyelemmel kíséri a szomszédos és baráti Magyarország fejlődését. Széles körben ismertek az MSZMP és Magyarország dolgozóinak erőfeszítései a jobb életért, országuk felvirágzásáért és a szocialista eszmékért folytatott harcban. őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket Magyarország dolgozói valósítanak meg a politika, a gazdaság, a kultúra terén, valamint a társadalmi fejlődés más területein. Kívánunk Önöknek új munkasikereket és az előttük álló társadalmi feladatok eredményes megoldását. Jugoszlávia dolgozói szintén jelentős eredményeket értek és érnek el mind társadalmunk anyagi és kulturális fejlesztése terén, mind pedig a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztése terén, mind pedig a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztésében. Az utóbbi években, mint sok más ország, súlyosbodó gazdasági nehézségekkel kerültünk szembe, amelyek a nemzetközi gazdasági feltételek, valamint bizonyos belső gyengeségeink következményei. Dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a nehézségeket eredményesen leküzdjék. Világos, hosszú távú gazdaságszilár- dítási programunk van, ennek alapján szándékozunk megoldani a mostani problémákat és ebben már el is értünk kezdeti eredményeket. Kádár Elvtárs! Elvtársak! Külön megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a JKSZ és az MSZMP, valamint a két szomszédos szocialista országunk közötti viszony és együttműködés eredményesen fejlődik, folyamatosan erősödik a barátság Jugoszlávia és Magyarország nemzetei és nemzetiségei között. A jugoszláv—magyar kapcsolatok ilyen fejlődése a jószomszédság politikáján, a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás, az egyenjogúság, a be nem avatkozás elvein és minden népnek a társadalmi fejlődés útjaival kapcsolatos önrendelkezési jogán alapul. Népeink és országaink érdeke, hogy ezen az úton haladjunk tovább, különösen a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben. Ügy véljük, hogy ennék jóval szélesebb nemzetközi jelentősége is van. A jugoszláv—magyar együttműködés eredményes fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárul politikai viszonyunk magas szintje. Ebben fontos helye van a JKSZ és az MSZMP közötti együttműködésnek. Párt- és állami vezetőségünk között számos kapcsolat van. Különféle szinteken hasznos véleménycsere és tartalmas politikai párbeszéd folyik az összes kölcsönösen fontos kérdésről. Ezt nem zavarják az egyes kérdésekre vonatkozó álláspontunkban felmerülő különbségek, amelyek a szocialista társadalmi fejlődés sajátos útjaiból és országaink eltérő nemzetközi helyzetéből erednek. A politikai kapcsolatok és a véleménycsere a kölcsönös elismerés mellett hozzájárulnak a jobb, kölcsönös megismeréshez és megértéshez. Ezért ennek a gyakorlatnak nagy jelentősége van. Tovább kell tehát ápolni és gazdagítani. Gazdasági kapcsolatainkra és együttműködésünkre a kölcsönös érdekeken alapuló folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés jellemző. Meggyőződésünk, hogy gazdasági együttműködésünk további előmozdítása kölcsönös érdek, különösen a világ- gazdaság állandóan súlyosbodó feltételei között. Barátságunk fejlődésében fontos szerepe van a Magyarországon élő szerb, hor- vát és szlovén nemzetiségeknek és a Jugoszláviában élő magyaroknak. Országunk minden nemzete és nemzetisége egyenjogúságának politikája, népfelszabadító harcunk és szocialista forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya. Kádár Elvtárs! Elvtársak! A világhelyzet komolyan aggaszt bennünket. A világbékét és a népek biztonságát mind komolyabban veszélyezteti a tömbpolitika és a konfrontáció, a fegyverkezési verseny, a fejlett és a fejlődő országok közötti mind mélyebb szakadék. Országunk erőfeszítéseket tesz és — az el nem kötelezett mozgalom keretében, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, valamint számos kétoldalú kapcsolatban. — hozzájárul a mai világ égető problémáinak rendezését célzó építő jellegű megoldások feltárásához. Átfogó nemzetközi tevékenységével, a haladó pártokkal és mozgalmakkal együttműködve e tevékenységhez teljes mértékben hozzájárul a JKSZ és társadalmi-politikai szervezeteink. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy nincs más választás azonkívül, hogy el kell érni a nemzetközi feszültség általános enyhülését, a békés egymás mellett élés elvei alapján konstruktív nemzetközi együttműködést kell megvalósítani. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozatai valóraváltásának. Bízunk abban, hogy az európai biztonság- és bizalom- erősítő intézkedésekről és leszerelésről Stockholmban folyó konferencia hozzájárul az európai együttműködési és biztonsági értekezlet folyamatának fenntartásához és erősítéséhez. Ügy véljük, hogy az európai béke és biztonság elválaszthatatlan a földközi-tengeri békétől és biztonságról. A békéért folyó harcban és a nemzetközi problémák megoldásában pótolhatatlan az el nem kötelezett mozgalom. mint önálló, befolyásos tényező hozzájárulása, amely a jelenlegi kiélezett nemzetközi feltételek között is bizonyítja életképességét számos olyan nehézség ellenére, amelyekkel egyes el nem kötelezett országok szembekerülnének. A világbékéért és együttműködésért folyó harcban jelentős szerepük van a kommunista, munkás és más haladó pártoknak és mozgalmaknak. A szocializmus fejlődésének jelentős vívmánya az a tény, hogy a haladó társadalmi erők a progresszív társadalmi átalakulásokért folyó harcban felmerülő problémák megoldását országaik történelmi, társadalmi-gazdasági és nemzeti fejlődéséből és sajátosságaiból, illetve országaik munkásosztálya és népei, tényleges érdekeiből kiindulva keresik és találják meg. Kádár Elvtárs! Engedje meg, hogy még egyszer kellemes jugoszláviai tartózkodást kívánjak. Rajk László születésének 75. évfordulójára RAJK LÁSZLÓ NEVÉNEK EMLÍTÉSÉRE a ma embere azonnal az 1949 derekán lezajlott perre asz- szociál. Személye azonosult a törvénysértő perrel, amelynek fő vádlottja és áldozata volt. Ez a sajátos metamorfózis akarva-akaratlan elhomályosítja eseményekben gazdag életútját, elkötelezett kommunistaságát, azt a politikai pályafutást, amely mintegy húsz esztendőn át jellemezte őt. A erdélyi havasok tövében meghúzódó Székelyudvarhelyen 1909. március 8- án született egy csizmadiamester népes családja legfiatalabb gyermekeként. Rajta kívül még 12 testvéréről kellett a szülőknek gondoskodniuk. Továbbtanulásában a fivérek segítettek. így 1924-től Magyarországon, Budapesten és Nyíregyházán folytatta tanulmányait. majd 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és Tanárképző Intézetébe a magyar—francia szakra. Pedagógusnak készült. 1929 márciusa és decembere között sikeresen elvégezte a franciaországi be- sanconi egyetem bölcsészkarának külföldiek számára szervezett nyelvtanfolyamát, majd 1930 januárjától ismét itthon folytatta tanulmányait. A szociális és társadalmi problémák iránt érzékeny Rajk — nem utolsó sorban a gazdasági válság miatt kiéleződött nyomor, elégedetlenség hatására — az egyetemen közel került a baloldali, sőt hamarosan az illegális kommunista mozgalomhoz. Ebben döntő szerepet játszott az is, hogy tanulmányozni kezdte a haladó szellemű, s marxista műveket, amire a franciaországi tartózkodás idején még több lehetősége nyílott. Az elméleti, politikai érdeklődése itthon fokozódott és elmélyült, bár ennek komoly akadályai voltak. Ezekben az években Rajk László életre szólóan elkötelezte magát a forradalmi elmélettel, s később sem tagadta meg azt az eszmét, amelyben megtalálta a válaszokat a magyar társadalom ellentmondásaira is. Segítette őt eligazodni az európai konstellációkban. Élete végéig tevékenységének, gondolkodásának alapvető meghatározójává vált. A marxizmus—lenini zmus szellemében lett önálló gondolkodóvá, munkáját kritikusan felülbírálni képes, racionálisan tevékenykedő kommunistává. Ekkor került kapcsolatba a gyakorlati politikával, az illegális kommunista mozgalommal és érett hivatásos forradalmárrá. Energikus, tevékeny egyénisége sodorta őt az elmélet síkjáról a gyakorlati munkához. Kedvező emberi adottságai is hozzásegítették ahhoz, hogy társaihoz közelkerüljön, környezetének tagjaiban bizalmat ébresszen. 1931 elején a KIMSZ, az év végén a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett. SZEMÉLYÉRE HAMAROSAN FELFIGYELT a rendőrség. Először 1932 júniusában, majd 1933 februárjában és 1935 februárjában letartóztatták, egyszer háromhavi börtönbüntetésre ítélték. Közben legkülönbözőbb párt- és KIMSZ-megbízásokat látött el, egyik fő szervezője volt 1934 nyarán az úgynevezett tandíjreformmozgalomnak. Ez kísérlet volt a legális és illegális munka öszekapcsolására. 1935 közepén pedig — szintén a pártvezetés megbízása alapján — bekapcsolódott az építmunkások tömegsztrájkjának szervezésébe. „Nem azért vagyok forradalmár, mert a párthoz tartozom — írta jelentésében —, hanem azért vagyok párttag, mert forradalmár vagyok.” A MOZGALOMBAN A RENDŐRSÉG ELŐTT „le- feketedett”, s az egyetemről kitiltott Rajk László 1936 közepén, engedéllyel elhagyta az országot, hogy Csehszlovákián, Franciaországon keresztül eljuthasson spanyol földre, harcolni a köztársaságra támadó fasiszták ellen. Ott 1937 októberétől Firtos László néven az egyik magyar önkéntes zászlóalj kötelékében több ütközetben vett részt, meg is sebesült, majd 1939 februárjában az ország elhagyására kényszerített nemzetközi brigádokkal együtt ő is átlépte a spanyol—francia határt. Ezt követően megjárt számos francia in- temálótábort, ahol a kommunista kollektíva egyik irányítójaként igyekezett átvészelni a nehéz időket. Több társával 1941 nyarán kalandos úton került haza. Itthon rövid illegális élet után októberben a rendőrség a nyomára bukkant, s tiltott határátlépés vétsége miatt a kistarcsai táborba szállították, innen a Margit körúti fegyházba vitték, hogy féléves börtönbüntetését le- töltse. A kommunista kollektíva segítségével sikerült 1944 szeptemberében kiszabadulnia, s a kommunista párt KB titkáraként bekapcsolódnia az illegális pártmunkába. Részt vett az új pártprogram kidolgozásában, az ellenállási mozgalom szervezésében, a két munkáspárt egységmegállapodásának előkészítésében, majd novemberben a párt nevében tárgyalt a Bajcsy-Zsi- linszky és a Tarcsay Vilmos féle katonai szervezkedés vezetőivel is, Kirgiz néven. 1944. december elején ismét letartóztatták, Sopronkőhidára, majd Dachau felé hurcolták, s innen 1945 márciusában eresztették el, a mintegy félszáz fogvatar- tottal együtt. Életének új szakasza 1945. március 13- án kezdődött, amikor a fővárosba érkezett és a legkisebb zökkenő nélkül kapcsolódott be a pártmunkába, a közéletbe. A felszabadult országban mozgalmipolitikai pályája kiteljesedett. A Magyar Kommunista Párt (MKP) májusi konferenciáján —, ahol egyébként fel is szólalt — beválasztották a Központi Vezetőségbe, majd a Politikai Bizottságba, tagja lett az öttagú titkárságnak. A hazai illegális kommunista mozgalom egyik legtehetségesebb vezetőjeként, egyenrangú partnerként, magabiztosan látott munkához. Hamarosan a budapesti területi bizottság titkára lett, s ebben a minőségében sokat tett azért, hogy a legtekintélyesebb pártszervezet taglétszáma, befolyása növekedjék, ütőképes szervezetté kovácsolódjanak a vezetők és a tagok, a két munkáspárt együttműködése jól funkcionáljon. 1945 novemberében az MKP KV az egyik főtitkárhelyettessé választotta, majd 1946. március 20-án a Belügyminisztérium élére került. E fontos és az osztályharc szempontjából döntő hatalmi poszton igyekezett a párt politikájának szellemében és érdekében tevékenykedni. Erőskezű miniszternek bizonyult, kérlelhetetlennek az ellenséggel szemben, dé fellépett az ellen, hogy minisztériumát a bosszú eszközeként használják fel. Politikusi és miniszteri tevékenysége az MKP kongresz- szusain elfogadott programok, a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség ülésein kidolgozott konkrét elképzelések alapján bontakozott ki. Mégsem volt gépies végrehajtója a terveknek, munkáját mindig saját belátása szerint, habitusának, veztési elveinek és stílusának megfelelően látta el. Munkabírása legendássá vált. 1948 augusztus elején átkerült a Külügyminisztérium élére, ami már jelezte a vele szembeni bizalmatlanságot is. A Politikai Bizottság tagjaként azonban továbbra is- részt vett azokban a munkákban, amelyekre a proletárdiktatúra rendszerének kiépítésekor került sor. így például a Nemzeti Függetlenségi Front átszervezésében, a külpolitika alapelveinek kidolgozásában, a közigazgatás megreformálásában. A bizalmatlanság légköre azonban egyre szembetűnőbbé vált számára is. EZ ÖSSZEFÜGGÖTT AZZAL, hogy — amint azt az utóbbi években Nyugaton megjelent munkák bizonyítják — a CIA titkos csatornákon, ügynökökön keresztül bizalmatlanságot igyekezett kelteni, felforgató híreket terjesztett azzal a céllal, hogy a népi demokratikus államok, illetve kommunista pártjaik és vezetőik között ellentétet szítsanak. Ez el is érte a tervezett célt. Sikerült Rajk körül ellenséges légkört teremteniük. Az új helyzetbe került pártok a hidegháborús légkörben hitelt adtak ezeknek a híreszteléseknek — amit saját politikájuk torzulása is elősegített —, s 1949. május 30-án letartóztatták Rajk Lászlót. Angol—amerikai kémnek nyilvánították és halálra ítélték, majd október 15-én kivégezték több társával együtt. Az ötvenes évek közepén derült fény ártatlanságára. A történelem utólag igazságot szolgáltatott neki: megtiszította múltját, személyét a reá szórt rágalmaktól. Embersége, harcos, őszinte, bátor helytállása az osztályharc különböző frontján, a marxizmus—leniniz- mus és a munkásosztály ügye iránti elkötelezettsége, a szocializmus iránti hite példa lehet és kell, hogy legyen a mai és az elkövetkező nemzedékeknek is. StrMMnreiter Erzsébet
