Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
NÉPÚJSÁG, 1984, március 6., kedd 5. Komámasszony tálja Hiába költözött panelházba immár a fél ország, azért azokban a napokban, amikor az újszülöttek megérkeznek családjukba, rengeteg a tennivaló. A kismama szoptat, tisztába tesz,' pelenkát vasal, teát főz. Közben pedig abban reménykedik, hogy ugyan a maga vagy a férje családjából akad-e valaki, aki reá is gondol, s valami ételfélével megtiszteli. Komatálat hoz neki, amint az régen elengedhetetlen kötelesség volt, és amely szokást bizony manapság is jó lenne életben tartani. A komatálat a komaasz- szony, azaz a gyermek keresztanyja hozta. A koma- tálküldésnek — mint minden más hasonló népi hagyománynak — igen szigorú rendje volt. Először is nem illett a keresztelő előtt megjelenni a különféle kínálnivalókkal. Mivel azonban a névadást általában hamar megejtették, a szülés után csak egykét napot kellett várni a „vizitációig”. Másodszor pedig nem volt szabad megsérteni a keresztanyát — több vidékünkön főkomaasszonynak hívták — azzal, hogy nálánál hamarabb toppant be valamely vizitáló. Harmadszor pedig arra kellett ügyelni, hogy a komatál olyan legyen, mint amilyen ételt a kismamás otthonban elvártak. A legfontosabb a húsleves volt. Készülhetett marhából, de sokkal inkább a majd minden portán ott kapirgáló baromfiból. A leves után sültek kerültek terítékre. Ezek is szertartásosan! Azaz, ha fiú sírdogált a pólyában, akkor kakaspecsenyével illett kopogtatni, ha pedig leány, akkor tyúkot fogtak el az udvaron. S mivel tészták — mármint édes sütemények — nélkül nem lakoma a lakoma, a küldeményhez kalácsot, rétest, lepényt is illett csatlakoztatni. (A néphit szerint ezek az étkek a bőséget, a gazdagságot jelképezték, ezért különösen ügyeltek arra, hogy a gyúrás, ízesítés, a lekvárral, a mázakkal való díszítés jól sikerüljön.) Egy-egy ilyen parádés menüt persze nem lehetett csak úgy éppen a kéznél levő edényekbe rakni: szinte mindegyik falusi, tanyai háztartásban ott őrizték a szépen díszített, és csak ritkán elővett komaszilkét, komacsészét. Ezekbe az alkalmatosságokba tették bele mind a levest, mind a húsfélét, s ezekből állt össze aztán maga a komatál. Mondani sem kell, hogy az italfélék sem hiányozhattak a terítékről! Az újszülött édesanyja persze legfeljebb a mézes pálinkába kóstolt bele, bezzeg az ifjú apák annál inkább örvendtek, ha egy-egy demizsonnyi jó borral tisztelték meg őket. Néprajzkutatóink jóvoltából tudhatjuk, hogy a komatálak küldése itt-ott máig él. Legföljebb ha a kopogtatás rendje lazult fel, és nem a főkomaasszony — tehát a keresztanya — kér bebocsátást először, hanem egy olyan családtag, aki éppen időt tud szakítani magának. Tőle persze nem lehet elvárni, hogy a hagyományokhoz híven lehetőleg a fején cipelje a dúsan kiállított étkeket, és nyilván azt sem, hogy jókora kerülőkkel érkezzen meg az újszülöttes házhoz. Hajdan ugyanis, úgymond illett keringőzni: hadd lássák a népek, mi minden sorakozik odafent a fejkendőkre illesztett komatálon ... A. L. A gyöngyöspatai a XVIII. századból Régi magyar kőhidak Régi hídjaink zömét fából építették, amelyek azonban napjainkra elenyésztek, vagy lebontották őket, kevés öreg hidunk van. Ami megmaradt, az mind kőhíd, mert csak ezek az építmények dacoltak az idővel, s most hírt adnak a hajdani építőmesterekről, a XVIII.—XIX. századi magyar hídépítő kultúráról. Illő kötelességünk, hogy megbecsüljük, számba vegyük őket. Elsőként a legismertebbet említjük, amely egyúttal hazán leghosszabb kőhídja, a levezető hídfő-szárnyfalakkal együtt 167,3 méteres közúti híd, s a Hortobágy- folyót íveli át Debrecen város mátai pusztáját. Évszázadok óta álló fajármos ge- rendahíd helyére épült, amelynek fenntartása igen sokba kerülvén, Debrecen 1824-ben elhatározta, hogy helyébe kőhidat rakat. Tervezője Povolny Ferenc, kivitelezője Littsmann József Volt. Az 1827—1833 közötti években épült „kilenclikú” híd pillérközei 8,53 méter hosszúak. A mellvédfalakkal együtt a híd 5—6 méternyire emelkedik a víz színe fölé. Nagyméretű kőhíd volt a rárosi Ipoly-híd is, de 1907-ben vashíddal cserélték ki. Más nagy közúti híd nem is maradt fenn, mert annak idején nem szívesen építettek ilyet. Ugyanis a kisnyílású boltozat akadályozza a víz szabad folyását, a nagynyílású, magas (púpos) hidak építéséhez rendszerint pedig a terepviszonyok nem voltak alkalmasak. Még a kis bol- tozatúakat is gyakran magasabbra építették a kelleténél. Ennek hátrányát régen nem érezték, mert a ló- és ökörhúzta kocsi rázkódás nélkül kapaszkodott fel rá. A nagy sebességű autó azonban kellemetlenül és veszélyesen zökken a hídra érve, amin feltöltéssel segítettek a XX. században. A hortobágyihoz hasonlóan ugyancsak kilenc nyílású volt a Karcag határában álló Zádor-híd, amelynek azonban ma már csak öt nyílása — négy pillére — van, a többit lebontották, mert a Tisza szabályozása után az ártér megcsappant. A karcagi kőhíd előbb épült, mint a hortobágyi (1806—1809 között), s annak előfutára egyszerűbb kivitelben. Még a karcaginál is korábban, 1802-iben építette Czigler Antal azt az egy- íves kis kőhidat Gyula városában, melynek egyik végén kapusház áll. 1811—1813 között építette Rábel Károly Jászdózsán a Tarna-patak partjait összekötő kőhidat, amely csakúgy, mint az előzőek, műemléki védelem alatt áll. Ugyancsak a Tarna-pata- kot íveli át a XIX. század elején épített kápolnai híd is. Ez a három nyílású híd értékes kulcspont volt az 1849. február 26—27-én zajlott csatában, amelyben Dembinszki honvédéi mérték össze erejüket Windisch- graetz katonáival. Az ütközet hevében a stratégiai fontosságú híd többször cserélt gazdát a döntetlen kimenetelű összecsapásban. A szabadságharcban még egy kőhíd vált ismertté: a váci. 1849. április 10-én ezen a hídon át erőszakolta ki a honvédsereg az áttörést a körülzárt Komárom felmentésére. A híres váci hídcsatát több külföldi és magyar festőművész is megörökítette, tekintettel arra, hogy itt esett el a császári sereg vezére, Goetz tábornok, akinek — az egyik festmény szerint — haldoklása közben kezet nyújt a győztes magyar hadvezér, Görgey. A kétnyílásos hidat Alt- hann M. Károly építette Oracsek Ignáccal 1753— 1757 között, tehát az eddig ismertetett hidaknál jó fél évszázaddal előbb. A hidat Bechert József által faragott szobrok ‘ díszítik, amelyeket Forgács püspök készíttetett Nepomuki Szent János szobrának kivételével (ez utóbbit a város fizette.) A hidat és a szobrokat az 1775. évi jeges árvíz, majd az 1849. április 10-i ütközet megrongálta. A hidat és a szobrokat 1948-ban kijavították, konzerválták. A váci híd a szobrokkal egyedülálló együttest képvisel hazánkban. Talán legöregebb az a kő- hidunk, amely Tápióság és Zsiger határában, régen fontos kereskedelmi út vonalában állva a Sajgó-patak két partja között biztosította az átkelést. A kétnyílásos híd egyetlen pillére a patak közepén áll. A hídnak nincs korlátja. Építésének időpontja a múlt ködébe vész. A szájhagyomány úgy tartja, hogy még a törökök építették. A Gyöngyösön, valamint Gyöngyöspatán látható kőhidak XVIII. századiak. Ez utóbbi kétnyílású hidat valamikor szobrok díszítették. A gyöngyösinek csupán egyetlen kosáríve van, a Nagy-patakot hidalja át. A pásztói egyíves kőhíd a XVIII. században épült. A Galga-patakon átívelő becskei kőhíd múltját sem ismerjük, mint ahogyan a Vámosújfaluban álló barokk kőhídét sem. Sajnos, a régi magyar kő- hidakról alig tudunk ennél többet, de éppen olyan értékes emlékei a múltnak, mint épületeink. Övjuk őket! (D. Cs. K.) A karcagi kőhíd A hosszú élet titka? Floridában 113 éves korában elhunyt Julia Jones asszony, az Egyesült Államok egyik legöregebb állampolgára. Hosszú életének titka nehezen megfejthető: 108. életévéig dolgozott és egész életében pipált. Kerülte az orvosokat, csak 73 éves lányára hallgatott, aki aszpirint adott neki, valahányszor rosszul érezte magát. Az orvosoktól főleg azért tartott, mert eltiltották volna a pipázástól, amit — mint állította — hároméves korában kezdett el. Senki sem mondta nekem, mikor kezdjek pipálni, hát azt se mondják meg, mikor hagyjam abba — hajtogatta. Egyébként élete végéig szemüveg nélkül olvasott és nézte a tv-t. Gondolatok A gondolatszegény íróknak a szavak azt jelentik, amit a sovány nőnek a bő szoknya. (Valtour) ★ Mindent annyira egyszerűen kell csinálni, amennyire csak lehet — de annál egyszerűbben nem. (Einstein) ★ A cél az a feladat, amelyet álmaink elé állítunk. (Ambrose Bierce) ★ Kevélység hinni a Gondviselésben, abban, hogy megoltalmaz bennünket — ezen csak a humor enyhíthet. (Sacha Guitry) ★ Ha azt akarod, hogy gyengének higgyenek, kapd be a mézesmadzagot. (Slamomir Wróblewski) ★ Nagy utat tettem meg: a semmiből indultam el, és eljutottam — a nyomorig. (Luis Ferdinand Céline) H éti. humor ét elején — Előfordult már veled, hogy a férjed idegen férfit talált a szekrényedben? — Soha! Mindig a barátai voltak... ★ — Hogyhogy ilyen kemény ez a bifsztek most? Amikor tavaly átutazóban voltam az önök városában, akkor is itt ebédeltem, és akkor valahogy nagyon jó puha húst kap tam... — Hát uram, sajnos, az állatok is öregszenek! ★ — Száz százalékig biztos voltam benne, hogy a feleségem megcsal Károllyal, de nincs nála ... — Akkor miért vagy ilyen ideges? — Mert most már csak egy lehetőség maradt: vásárol! ★ — Tudod te, milyen borzasztó az, ha az embernek fiatal felesége van és mindig beteg? — És mit gondolsz, az milyen, ha egészséges, de öreg? ★ — Minden férfi egyforma! — Akkor miért osztályozod őket mégis olyan gyakran? ir — Bajban ismered meg a barátot! — Milyen igaz! Amikor randevúzni akartam egy kislánnyal, a barátomat kértem meg, hogy helyettesítsen addig a feleségemnél. ★ — Megállapodtunk a feleségemmel, hogy az idén mindegyikünk külön tölti a szabadságát. Én a pincét hozom rendbe, a feleségem a padlást. ★ — Hogy ízlik önnek a sült? — Hát ettem már ennél nagyobb szeletet is. — Nem hinném, hogy a mi éttermünkben, uram ... Szelíd piranha halak Jacques Cousteau francia kutató április végén fejezte be az Amazonas vidékén tett kétéves kutaitóútját és érdekes eredményekkel tért visz- sza Rio de Janeiróba. Talált egy rendkívül intelligens rózsaszínű édesvízi delfint, és felfedezte annak a ritka krokodilfajtának a „költési technikáját”, amely tojásait termeszbolyokra rakja le. A termeszek a tojásokat pontosan meghatározott hőmérsékleten tartják, ami lehetővé teszi, hogy a fiatal állatok a nekik megfelelő hőmérsékleten kifejlődjenek. A piranhák, amelyeket általában vérengző ragadozó halaknak tartanak, Cousteau munkatársainak kezéből ettek, és a kínált húst igen óvatosan és szelíden vették el. Az Amazonas vidékének nagy része még nem szenvedett kárt a környezetszennyezéstől, és olyan állat- és növényvilágnak adnak otthont, amely a szakemberek számára is sok meglepetést tartogat — jelentette ki Costeau. Az Amazonas — mondotta — a Dunával, a Rajnával, és a Mississippivel összehasonlítva „rendkívül tiszta”. Szennyeződést Coesteau csak egyes helyeken, a perui ezüstbányák és a brazíliai aranybányák vidékén állapított meg. Az ökológiai egyensúlyt azonban igen gyorsan felborítják a vidékre nagy számban bevándorolt új telepesek önkényes vadászati és földművelési módszerei.. Az expedíciót a Rio Negro- nál ellenséges indiánok támadták meg, a kutatók ezért helikopterrel visszatértek Rio de Janeiróba. Cousteau az Amazonas vidékének kutatását később folytatni kívánja. (Neues Deutschland) Komatálak, komaszilkék