Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 29,, szerda 3. KEVESEBB PÉNZBŐL, GAZDASÁGOSAN Útépítés — komplex vállalkozással Hol lesz a cseretelep? Terpes ... ? Szajla . .. ? — Hűtőpult, ha kérik ... — Vezetékes víz még nincs - Lehet 50 ezerrel kevesebb ... ? ! Négyszemközt a tanácselnökkel — falugyűlés után Az ország szűkösebb anyagi lehetőségei miatt útépítésre és korszerűsítésre is kevesebbet költhetünk. A pénzeszközöket mindenek előtt a már megindított munkák befejezésére összpontosítják, az idén beruházást nem is indítanak. Ebben a helyzetben bizony korántsem irigylésre méltó a közútépítő vállalatok helyzete, hiszen többen osztoznak kevesebb munkán. Írásunkban arra keresünk választ, vajon az Egri * Közúti Építő Vállalatnak milyen lehetőségei vannak, mekkora esélyekkel indulnak az új vállalkozások teljesítésében. — Az ország gazdasági helyzetét ismerve, tudomásul kell vennünk, hogy megrendelőink érdeklődése nagymértékben csökkent munkánk iránt — állapítja meg Holló László, az Egri Közúti Építő Vállalat igazgatója. — Míg néhány évvel ezelőtt négyszáznegyven-ötszáztíz milliós bevételt könyvelhettünk el, az idén várhatóan százmillióval kertesebbre számíthatunk még akkor is, ha minden pályázat nyertesei mi leszünk. Termelési eredményeink visszaesése tehát elkerülhetetlen. Építési, szerelési munkánk számottevően csökken, de ipari tevékenységünk értéke — az emulziógyártásnak köszönhetően —, a tavalyi negyvenkettő-millióról hatvanmillióra nő. A vállalat 1978-ban még 380 ezer tonna aszfaltot állított elő, tavaly már csak e mennyiség felét. Ebben a helyzetben különösen megnő a piaci munka értéke. Szerepcsere történt, „futni kell” majd a megrendelők után. — Tíz évvel ezelőtt kezdtünk el igazán kereskedni. Ám, manapság megváltoztak a módszerek. Arról van szó, hogy komplexebben kell vállalkozni. Nemcsak utat építünk, vagy korszerűsítünk, hanem különböző mélyépítési feladatokat is elvégzünik, ,uram bocsá’ épületalapozást csinálunk. Azok a szakembereink, akik a hidak építésénél már megtanulták mi a dolguk — ez hallatlan precizitást igényel —, gond nélkül veszik az újpbb akadályokat is. Ajánlkozni persze, csak úgy lehet, ha mi magunk keressük fel régi partnereinket — a tanácsokat, mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, gyárakat, oktatási intézményeket, s másokat —, vagyis felújítjuk a kapcsolatokat, miközben természetesen az új lehetőségeket sem hagyjuk kicsúszni a kezünkből. Kockázattal külföldön — Mire gondol? — A külföldi munkavállalásra. Elsősorban Tunéziában, esetleg Algériában, Líbiában szeretnénk bizonyítani. Korábbi, nigériai terveinket a közismert politikai hélyzet miatt nem sikerült megvalósítanunk. Persze, a külföldi tevékenységnek számtalan buktatója, kockázata van. Nehezíti helyzetünket, hogy a nyugat-európai útépítők is versenyeznek a feladatokért, hiszen hazájukban a miénkkel hasonló gondokkal küszködnek, kénytelenek ők Is kifelé kacsingatni. Hallatlan előnyük velünk szemben az, hogy már nyertek tárgyalást, tehát korábban megvetették lábukat a fejlődő országokban. A kitelepülés nekünk drágább, de kisebb volumenű munkáért is érdemes jelentkezni, mert csak így lehet reményünk további megrendelésekre. — Nemcsak a korrekt, minőségi munka, az árajánlat is döntő lehet a verseny- tárgyalásokon. És a nyelvtudás sem mellékes szem* pont.., — Az AGROINVEST-tel és a TRANSINVEST-tel közösen szeretnénk betörni a piacra. Korábbi tárgyalásaink tapasztalata az volt, hogy a nyertes külföldi építő harminc-negyven száza- zalékkal olcsóbb tudott lenni. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a helyszínen tartózkodtak. Igaz, hogy nekünk még a pontos ajánlatok sem mindig álltak rendelkezésünkre ... Így nehéz kalkulálni, pedig az árakat saját számítógépünk segítségével dolgozzuk ki. Gondot okoz a nyelvtudás is. Szakembereink elsősorban németül beszélnek, most angolul tanulnak. A tuniszi területen viszont franciául beszélőkre lenne szükség... Energiatakarékosság, hulladékhasznosítás — Térjünk vissza a hazai vizekre! Azt szeretnénk, ha jó minőségű utak készülnének, lehetőleg gyorsan, s mindez ne kerüljön túl sokba. Vagyis az olcsóbb, minőségi szerkezetek kikísérletezése szerepel a napirenden. — Energiatakarékos és hulladékhasznosító technológiát kívánunk megvalósítani. Az előbbi érdekében kezdtünk hozzá a francia S. C. R. E. G. cég licence alapján betonemulziót gyártani, gyöngyösi telepünkön. Az emulgátor biztosítja, hogy a bitument gázolaj helyett vízzel hígíthassuk. A különböző laboratóriumi és üzemi kísérletek kedvező eredményei alapján jelentős mennyiségű ipari hulladék és melléktermék — kohósalak, pernye, bányameddő — alkalmas az útépítésben való hasznosításra. Népgazdasági szinten ezzel komoly megtakarítás érhető el. Az erőműveknél, például Visontán, Kazincbarcikán óriási menyiségű pernye képződik, mely szennyezi a környezetet. Ha mésszel keverik, alkalmas a cement helyettesítésére. A pernyebeton nagy teherbíró képességű, olcsó szerkezet építhető vele. Átlagosan húsz-harminc százalékkal kedvezőbb az ára, ntás technológiáknál. Az utak építésénél kőzúzalék helyett Luxemburgban például csak salakot használnak. Ezt a példát követik majd nálunk is. Az alapanyagot a kohókban képződő tetemes mennyiségű marti h- és kohósalak szolgáltatja. Ebből kinyerik még a vasat, ezután évente 1,2 millió tonna salakhoz jutnak, mely kiválóan alkalmas útépítéshez. — Hol dolgoznak majd az idén? — A 25-ös úton, új nyomvonalat építünk, Gödöllőn egy 60 milliós beruházásra kaptunk megbízást: a Dózsa György út teljes rekonstrukcióját kell elvégeznünk a közművek korszerűsítésével együtt. A gyöngyös—kará- csondi csomópontban levő két hídon egy-egy sávval bővítjük az utat. A kerecsenéi hidat is átépítjük. Leglátványosabb munkánk talán a Kisköre—Poroszló közötti útszakaszon lesz; ahol a burkolatmegerősítést a már említett pernyebeton emulziós felületi kézeléssel végezzük el. Fazekas Eszter Mint megyénk több más községében, Terpesen, illetve Szajlán is megtartották az ilyenkor szokásos falugyűlést. Azt a fórumot, amelyen a szűkebb hazájuk fejlődése, eredményei, illetve gondjai, problémái iránt érdeklődők csakúgy közvetlen információkat nyerhetnek a tanácsi vezetőktől. A meglehetősen egyedinek számító — két néven szereplő, de lényegében egy területen élő — település tanácselnöke Horuczi Flórián. — Miről tudtak számot adni a falugyűléseken? — Természetesen az elmúlt év eredményeiről mindenek előtt, de azokról a tervekről, feladatokról is, amelyeket nem, vagy csak részben sikerült megoldanunk. Nálunk a lakosság — a terpesi és a szajlai — egyaránt igen érzékenyen figyeli lakóhelye sorsának alakulását. Ez számos esetben, így a falugyűléseken is megnyilvánul. Éppen ezért a korábbi évek falugyűlésein s a mostanin egyaránt bőven volt mit feljegyeznünk. A „kívánságlista” széles skálán mozog, de a lehetőségeink sajnos, lényegesen szűkösebbek. — A tavalyi kérések, javaslatok közül melyek voltak a leginkább sürgetőek, megoldásra váróak? — Nagyon sokakat foglalkoztatott az a probléma, hol épül majd fel a gázcseretelep? Űgyszintén sokan kérték, hogy legalább egyik vegyesboltunkban helyezzen üzembe az áfész egy hűtőpultot. Konkrétan kérték a Dobó úti közkút vízfelvevő csövének kijavítását, a szajlai tűzoltószertár felújítását. Különösen sürgető igényként jelentkezett községeink vezetékes ivóvízzel való ellátása, valamint égy óvoda létrehozása — hogy csak a legfontosabbakat említsem. — A lista valóban szép. Megvalósítása bizonyára nem volt könnyű feladat ... — Bizony, nem. Hát még, ha hozzátesszük, hogy tavalyi terveink közt szerepelt a terpesi posta megépítése, a — Tudom, horriblis az összeg, amit a műszerért, a gépért fizettünk, de egyre inkább megéri. Öntödénk külföldi piaca ugyanis évről-évre bővül, márpedig ott versenyben maradni csak kiváló minőségű, méretpontos öntvényekkel, szerszámokkal lehet. Nos, az INTERÁG révén beszerzett koordinátor ezt a precizitást biztosítja, kiküszöbölve a kézimunka labilitását, a kü- löböző emberi tényezőket. Időközben Zsíros István üzemmérnök két öntvényt helyez a „Mitutyo” lapjára. Az egyik a mechanikai művek festékszórójának a zá- rófedele, a másik a SZIM kecskeméti gyárában 'készülő Knorr-fékrendszer tartozéka. Fontos, hogy méreteik mikronra egyezzenek a műszaki Tajzzal. Nincs is különösebb probléma. Egymást követő két gombnyomás a számítógép fabuláján, és az öntvények betáplált programját a gép érzékeny ujja, az alig három millivíz bekötése a terpesi orvosi rendelőbe, a szajlai iskola átkőporozása, a Május 1. út és Szabadság út állagmegóvó burkolása, valamint egy EKG-berendezés beszerzése ... Ezekből valószínűleg kitűnik, hogy nem unatkoztunk az elmúlt évben. Sőt. Mint az lényegében előre látható volt, a feladatok, elképzelések között olyanok is akadtak, amelyekkel nem tudtunk megbirkózni. Ennek okai mindenek előtt az anyagiakban rejlenek, de egyéb problémáink is voltak. Ezek előrebocsátásával rátérnék a konkrét eredmények ismertetésére: tavaly folytattuk a posta építését, és e munkálatokban nagyon sokat sikerült előrelépnünk. A terpesi tűzoltószertár kertjében — jelentős társadalmi munkával — száz PB-gázpalack tárolására alkalmas gázcseretelepet építettünk és Szajla társközségben szintén elkezdtük egy — 75 PB-gázpalack tárolására tervezett — cseretelep kialakítását. Az említett utak burkolását szintén sikerült megoldanunk, mindkét iskolában elvégeztettük a belső festési munkálatokat és megvásároltuk az EKG-.berendezést is. Teljes egészében felújítottuk — társadalmi munkában — a szajlai tűzoltószertárt, a Rákóczi és a Táncsics úton korszerűsítettük a közvilágítást. — A feladatok megvalósítása kapcsán többször szólt a lakosság által végzett társadalmi munkáról. Ezek szerint az aktivitással itt nem nagyon lehet baj .. . — Sajnos, elégedettek sem lehetünk. A tavaly' végzett társadalmi munka értéke 548 ezer forint volt, 50 ezerrel kevesebb, mint _az előző esztendőben. Jónéhá- nyanazonban így ,is dicséretesen aktívak voltak. és mint korábban, most úgyszintén nagyon sokat segített a tsz Ezüstfenyő brigádja. — Beszélgetésünk során elhangzott, hogy neih minden feladatot sikerült megvalósítani. méter átmérőjű rubingömb máris letapogatta, szalagra írta a mérés adatainak megfelelően. — A most vizsgált öntvényeket igen nagy tételben szállítjuk rendelőinknek és természetesen mind nem kerül a „Mitutoyo” asztalára. Általában hat-nyolc munkadarab prezentálja száznak a minőségét — kapjuk a -felvilágosítást Zay Istvántól. — Van persze, kivétel, mint a székesfehérvári VIDEOTON-nak készülő, negyven kilogrammos alkatrész. Az ilyen öntvényeket darabról-darabra ellenőriznünk kell. Egyébként a kényes, még egy hangos köhögésre is reagáló műszer alig négyhetes előéletéhez tartozik, hogy NSZK-közvetítéssel vásároltuk, és Zsíros kollegámmal másfél hetet töltöttünk Düsseldorrban, japán, német szakemberektől sajátítva el szakszerű kezelését. És a stafétabotot, tudományunkat máris adjuk tovább, fiatal teohnikusunk— Igen, sajnos, így van. Berendezés hiányában nem tudtuk átadni a szajlai tanácsadót, kapacitáshiány miatt nem tudtuk bevezetni a terpesi rendelőbe a vizet. Ennek ellenére az egészség- ügyi ellátással nincs különösebb gond, ami pedig a kereskedelmi ellátást illeti, erről az áfész alapvetően gondoskodik, bár az igazsághoz tartozik az is, hogy időnként akadozott. Befőzési idényben pl. egy ideig nem lehetett kristálycukrot, ecetet, celofánt kapni. A terpesi vegyesbolt viszont megkapta a mélyhűtőt, és ez jelentősen megjavította a mirelitáru-ellátottság helyzetét. E téren kilátásaink is kedvezőek: tej és tejtermékek hűtésére az áfész rövid időn belül újabb hűtőszekrényt fog üzembe helyezni. — Ezek alapján összegezhetjük úgy a helyzetet, hogy a falugyűléseken a tanács vezetőinek sok megoldott feladatról volt alkalmuk számot adni? — Ügy gondolom, szerénytelenség nélkül válaszolhatok igennel. Nem hallgathatjuk el azonban azokat a problémákat sem, amelyek változatlanul fennállnak, illetve amelyeket tavaly nem sikerült megoldanunk és amelyek így áthúzódtak erre az évre. Hogy ezek mennyire fontosak, azt eddig is tudtuk, de a falugyűléseinken ezúttal szintén nagyon aktív lakosság, a sok felszólaló véleménye alapján még inkább meggyőződhetünk róla. Így most együtt mértük fel a további tennivalókat, és azt, hogy milyen reális lehetőségeink lesznek megoldásukra. Ezekről végezetül azt mondhatom el — tette hozzá az eddig elhangzottakhoz Horuczi Flórián —, hogy nem lesznek rosszabbak az elmúlt évinél, és ha lakosságunk az eddiginél még nagyobb aktivitással vesz részt a feladatok megoldásában, akkor jövőre a mostaninál is több. jobb eredményekről adhatunk számot. nak, Virág Lászlónénak, így bővítve a stábot későbbi, túlterheltebb idők feladataira. Mire gondolt itt az osztályvezető? Rövidesen megtudtuk. Apcon szeretnék bővebben kamatoztatni az új gépben rejlő lehetőségeket, szeretnénk kihasználni minden óráját, hogy igazán gazdaságos legyen. Ezért partnereket keresnek a „selypi- medence” és Nógrád ipartelepein, hogy akár bérmunkát vállaljanak, akár az együttműködés más, kölcsönösen gyümölcsöt hozó forKorszerűsíteni kell a munkavédelmi oktatást Az élelmiszeripari szakmunkástanulók biztonságban dolgoznak, az oktatóműhelyekben és az ipari üzemekben megfelelő intézkedéseket tettek a balesetek megelőzésére;; munkavédelmi oktatásuk azonban hiányos, egyebek között azért, mert elavult, a mai követelményeknek részben nem megfelelő tananyagot kell elsajátítaniuk — ezt állapította meg az ÉDOSZ átfogó vizsgálata, amely 14 szakmunkásképző intézményben mérte fel több mint hétezer fiatal helyzetét. A tanulók szociális ellátottsága az intézetekben az elmúlt években sokat javult, több kollégiumot és tanműhelyt korszerűsítettek, s egészségesebb feltételeket teremtettek a tanuláshoz. A vállalatoknál is elfogadható a színvonal, szociális helyzetükön azonban van javítanivaló, mindenekelőtt a sütőipari vállalatok 'kisüzemeiben, ahol a körülmények nem megfelelőek. A munkaruhákkal — mindenekelőtt a minőségükkel — baj van, s ennek nem egyszer a tanulók látják kárát. Amennyiben Itönkremegy például a gumicsizma — a hordási idő lejárta előtt —, úgy a gyerekeknek saját pénzükön kell újat vásárolniuk, és a gumírozott köténynek is — ez is munkaruha — négy évig kell eltartania, s ha előbb tönkremegy, a szakmunkástanuló bánja. Az intézeti munkavédelmi szabályzatok színvonala a vizsgálat szerint közepes. A tanulók elméleti munkavédelmi oktatására az 1976- ban kiadott tankönyv szolgál, amelyről a vizsgálat során kiderült, hogy végérvényesen elavultak tekinthető; a munkavédelmi szabályozásban bekövetkezett változásokat már nem tartalmazza, és olyan óvó rendszabályokra hivatkozik, amelyeket régen hatályon kívül helyeztek. A munkavédelmi ismereteket tanulják még a fiatalok, a szakmai, technológiai és gépismereti tantárgyak keretében is, ilyenkor többnyire a szaktanáron múlik, hogy az újabb gépek, berendezések ismertetésénél mennyire tud foglalkozni —, s marad-e ideje erre egyáltalán — az idevágó munkavédelmi kérdésekkel. máját alakítsák ki. Jelentkező máris van! Ide sorolható a BRG. salgótarjáni üzeme, ugyanonnan a tűzhelygyár, Pásztóról pedig az Üvegipari Művek öntödéje tart igényt a „Mitutoyo” munkájára. A műszer természetesen nem mozdul ki otthonából, a különböző öntvényeket mindenünnen helyébe kell szállítani, hogy aztán mérési „jegyzőkönyvén” mindannyiszor megjelentesse a különböző, mik- ropontosságú eredményeket. Moldvay Győző B. Kun Tibor yy Mitutoyo” sikerrel vizsgázott Fontos műszaki beruházás az egri Qualitálnál Súlya huszonkét mázsa. Közép-Afrikában bányászott gránitlapon nyugszik. Gyártotta a japán Mitu- toyo-cég, potom három és fél millió forintért. Lelőhelye az apci Qualität Könnyűfémöntöde légkondicionált helyisége. Aki pedig e koordinátamérő gép itteni meghonosodásáról, a napokban tett sikeres vizsgáiról beszél: Zay István, a minőségellenőrző osztály vezetője Zay László: Ezek az öntvények például Angliába utaznak... (Fotó: Szabó Sándor)
