Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 24., péntek S. Mégiscsak vannak „csodák" Mit ér az első számú vezetőt NYUGODTAN BEVALLHATJUK: manapság nem a gazdasági csodák korát éljük. Ritkán akadnak kiugró sikersztorik, elvétve fordulnak elő fantasztikusnak számító üzletkötések és még a nagyon jó minőségű, tetszetős külsejű árura is sokan csak legyintenek. Az ára miatt. A gazdasági gépezet fogaskerekei, amelyek a hetvenes évek elején olajozottan forogtak, ma sokszor csikorogva teszik meg útjukat. Mások a külső és a belső feltételek, a sikerekért, amelyek régebben szinte odahullottak a gazdasági vezetők ölébe, ma keményen, szinte vért izzadva meg kell küzdeni. Még ha ezek a sikerek kisebbek is, mint voltak. S ebben a kemény küzdelemben, amelyet napról napra vívni kell az árakkal, a bérekkel, a különböző korlátozásokkal, a világpiaccal és a versenytársakkal — egyre meghatározóbb szerep jut a gazdasági egységek élén álló első számú vezetőknek. Ez egyáltalán nem a munkás, a szakember kollektívák lebecsülését jelenti. Sőt. Hiszen a nehezebb körülmények között nekik is mást kell nyújtani az átlagosnál, keményebben, fegyelmezettebben szükséges dolgozniuk, s ikülönösen a minőség tekintetében mást szükséges produkálniuk, mint korábban. Hiszen a világpiacon nem azt nézik, hogy Thaiföldről, Portugáliából, vagy éppen hazánkból származik az áru, — hanem azt, hogy jó legyen, szép legyen, s .mindez viszonylag elfogadható áron. Tengerészhasonlattal élve viszont: szélcsendben majdnem mindegy, hogy van-e kapitány, de viharban annál szükségesebb. Így van ez most napjainkban. Gazdasági egységeink élete a korábbi derűs közegből kikerült a világpiac hullámverésébe, s nem mindegy, hogy ilyen szituációban ki és miként szab irányt a hajó útjának. És hogy gyenge vagy erős kézzel fogja meg szükség esetén a kormánykereket. NEM EGYSZER HALLOTTUNK MÁR ARRÓL, hogy egyes üzemekben gond van a munkafegyelemmel. Állnak a gépék, unatkoznak a munkások, mert vagy anyag nincs, vagy gép hi- básodott meg, vagy mind a kettő együtt. Máskor meg azért kell „ráhajtani”, mert jön a negyedévi vagy év végi hajrá . És könyörögni kell, hogy pluszpénzért is vállalják a túlórát az emberek. Mindezt könnyű így vagy úgy magyarázni, de az bizonyos, hogy az ilyen esetiben is könnyen kimutatható az első számú vezető liberális hozzáállása, esetleg hibája. Mert ugyan könnyű azt mondani, hogy az igazgató nem miét oda minden munkafiadhoz, másoknak is felelősséget kell vállalni, de — az adott gazdasági egység normális menetéért elsődlegesen igenis az igazgató a felelős. Azért, hogy mindig időben meglegyen a szükséges anyag, hogy gyorsan megjavítsák az elromlott szerkezetet, és ne legyen ideje a munkásnak tétlenkedni. Mert ugyan ki ér rá unatkozni, ha folyamatos a termelés? De az is az első számú vezető felelőssége, hogy úgy válogassa meg vezetőtársait, ahogy az adott egység élete, munkarendje, munkafegyelme megkívánja. Hiszen, ha magával szemben következetes és minőségi munkát végez, akkor vajon miért lenne elnéző azzal a vezetőtársával szemben, aki nemtörődöm, hanyag, felületes. /Napjaink éppen könnyűnek nem nevezhető gyakorlata bizonyítja legjobban, hogy egy-egy valóban átgondolt vezetőcsere szinte magával hozza a „csodát”. A józan értelemben vett, szükségszert csodát. De azt is bizonyítja, hogy azok a vezetők is képesek megállni a lábukon, akik hosszú időn át, mindig valóban komolyan vették a feladatukat. És szakmailag, politikailag egyaránt képzett, az új iránt fogékony, a megújulásra képes emberek. AKÁR FIATALABB, AKÁR IDŐSEBB vezetőkről is legyen szó, — azok, akik szinte hobbijuknak is tekintik a munkájukat, képesek egy egész kollektíva munkáját megújítani, felélénkíteni, az átlagostól magasabb szinten működtetni. Mert azt azért őszintén meg szükséges mondani, hogy a mai, nehéz körülmények közepette is jócskán akadnak olyan gazdálkodó egységek, amelyeknek nincs -miért szégyenkezniük. S az is tény, hogy ezeknek az egységeknek az élén álló vezetők sem az átlagnak megfelelően dolgoznak, hanem az átlag felett. A gazdaságirányítási reform folyamatos megújítása során a jövőben még nagyobb szerepe lesz az első számú vezető vállalkozási kedvének, az újra való hangolódósának, piaci ismeretének, és számos egyéb szubjektív tényezőnek. Még az intuíciónak is. Bizonyos dolgok megérzésének, amit nem lehet sem statisztikai elemzéssel, sem prognózissal meghatározni. Az első számú vezető tehát még inkább meghatározó egyénisége lesz a munkahelyi kollektíváknak. S éppen ezért érdemes lesz arra törekedni, hogy valóban olyan emberek kerüljenek az első számú szerepkörbe, akik alkalmasak rá. Arte, hogy több száz vagy több ezer ember életét, munkáját kiemelkedően irányítsák. Kaposi Levente Több mint százéves épület Felújítják az adácsi vasútállomást (Tudósítónktól) A Budapest—Miskolci vasútvonalon már az utóbbi évtizedekben végrehajtott korszerűsítésekkel egyidőben több vasútállomást is újjáépítettek. Különösen megfir gyelhető ez a Hatvan—Füzesabony közötti vonalszaka^ szón, ahol a legtöbb helyen a korábbi régi emeletes állomásépületek helyett korszert állomások épültek. Ezen a vonalszakaszon a sorból márcsak az adácsi megállóhely maradt ki. Most a MÁV Miskolci Igazgatósága ezt a lemaradást hamarosan pótolja. mert a több mint százéves, régi állomásépületet a hozzátartozó szolgálati lakással együtt felújítják, illetve korszerűsítik.- Első lépésként már befejezés előtt áll az a száz négyzetméter alapterületű faelemekből ösz- szeállított épület, amelyben a kivitelezés alatt ideiglenesen a váróterem és a szolgálati helyiség kap helyet, hogy az utasforgalom zavartalan lehessen. Medve János Orbán Sándorné a szovjet exportra készülő női szoknyákat szabja Gyöngyös — USA — Ausztria — Szovjetunió A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat gyöngyösi központi telepe 30 éves fennállását ünnepli az idén. A kezdeti években főleg szolgáltató és javító tevékenységet láttak el az itt dolgozók. A hatvanas évek elején profiltisztítás következett a válalatnál. Ma már férfi, női, gyermek felsőruházati cikkeket gyártanak a közel ötszáz dolgozót foglalkoztató üzemnél. Az egyre növekvő megrendeléseknek csak úgy tudnak eleget tenni, hogy kooperáltak négy termelőszövetkezettel, ahol a melléküzemágakban a helybéli asszonyoknak teremtenek munkalehetőséget. Az idén 516 ezer terméket állítanak elő, 141 millió forint termelési értékben. A divatos felsőruházati termékek nyolcvanhárom százaléka kerül exportra: az VSA-ba, az NDK-ba, Ausztriába és Szovjetunióba. Nemrég harminc darab új „Juki” japán varrógépet vásárolt a vállalat, megkönnyítve ezzel Tomik Anikó és kolleganői munkáját. Szabó Árpádné és asszonytársai a rakottszoknyákat gőzvasalják (Fotó: Szabó Sándor) Városszépítő tervek — összefogással Avagy: ha a lokálpatrióták valamit megígérnek Létrás kocsikkal és motoros géppel dolgoznak — Mennyit ért ez az ösz- szefogás? — kérdeztük dr. Varjú Vilmost, a városi tanács elnökét. — Lakosonként 824 forintot, az elmúlt évben összesen 50 milliót... ! Nélküle nehezen boldogultunk volna, érthető hát, hogy újra és újra számítunk a helybeliek támogatására, segítségére. Azt hiszem, a lakosság és a tanács. valamint a helyi üzemek összefogása már látható eredményekkel járt: sétáljunk csak végig a belvároson, ahol új köntöst kapott a Dobó tér, az Ady kollégium, az Ifjúsági Ház, a Dobó és a Szilágyi gimnázium, vagy a zeneiskola. De sorolhatnánk tovább a megszépült, megújult épületek, házak sorát... — A városvédő, -szépítő tevékenység hosszú esztendők feladatát jelenti a tanácsnak, s a lakosságnak egyaránt. Az idei év teendői mégis eltérnek a korábbiaktól. Való igaz, s ez két örömteli eseménynek is köszönhető: november 30-án ünnepeljük a város felszabadulásának 40. évfordulóját, s a vonzáskörzetünkben — Szilvásváradon — rendezik meg a nyáron a fogathajtó világbajnokságot. Mindkét alkalommal számtalan hazai és külföldi vendéget várunk, csak a világ- bajnokságra érkezők számát 50 ezerre becsüljük. Nem mindegy hát, hogy a város, a megyeszékhely milyen arculattal, vendégszeretettel fogadja az ide látogatókat ... S az sem, hogy miyen hírünket viszik magukkal szerte a világba: jót-e kellemes élményeket-e, avagy éppen az ellenkezőjét! — ... mert hát, ilyen is lehet. — Ha azt nézzük, hogy például a Lenin út végén, a benzinkút közelében milyen dzsungel, gazzal benőtt terület látványa „köszönti” a városba érkezőt, bizony vegyes érzelmeket táplálhat. Pedig ennek a résznek is "<*n gazdája, lenne hát kiAgria — a legszebb arcával szeretne ünnepelni és vendéget fogadni. Eger — felszabadulási jubileumra és világbajnokságra készül. A megyeszékhely — méltó tükre kíván lenni a hevesi tájnak. S hogy mindez valóra is váljék, az ősi város lokálpatriótái évről évre sokat tesznek. Mint ahogyan az idén is tervezik a tanáccsal össze, fogva. nek rendet tennie errefelé. Éppúgy, mint egyes üzemeknek. amelyeknél a környezet védelme, a város szépítése csak a kerítésen belül érdek. Vagy, nézzük a parkokat: a Lenin út szépen füvesített részeire parkoló gépkocsik sokasága áll fel, szeméthalmok csúfítják az utcák melletti kukákat, tönkreteszik a virágágyásokat. amelyekbe milliókért ültettük ki a szebbnél szebb dísznövényeket. De ott vannak az elhanyagolt köz- és magánépületek, amelyek ugyancsak nem nyújtanak esztétikus látványt.. . Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a tanács nemcsak látja ezeket a városcsúfító részeket és gondokat, hanem tesz is a megszüntetésükért. Egyelőre a meggyőző szó erejével, mert hisszük, hogy nem a büntetés, a bírság az egyedüli, amely eredményre vezethet. — Melyek most a legfontosabb teendők? — Műszaki szakembereink már megkezdték a város legérintettebb útvonalai mentén azt a szemlét, melynek célja, hogy feltérképezzük az elhanyagolt részeket, házakat, parkokat. Elsősorban a Lenin utat, a Koháry utcát, valamint a Vörösmarty utat érinti ez a Kői porostól egészen Felnémet széléig. De sor kerül ilyen akcióra a belvárosban, a Széchenyi utcában és a külvárosi részeken is. Közösen szeretnénk ezeken a területeken rendet teremteni a lakossággal, az üzemekkel, vállalatokkal, hogy szebb legyen a város. A közeljövőben befejeződik a Dobó tér helyreállítása, a gyalogosok utcái is azonos csínt kapnak, s folytatódik a Széchenyi utca szépítése. Építkezni, renoválni a későbbiekben is fogunk, de mindenütt úgy. hogy a környék ne tűnjék szemétdombnak ... — Ami az építkezéseket, útfelbontásokat, lezárásokat illeti: előkelő helyen állunk... — ... Az említett események időszakában utcalezárás, indokolatlan felbontás nem lesz. Akorra elkészül az Alkotmány és a Bajcsy utca is, új köntöst kap egy sor belvárosi középület, s reméljük a lakosság megértésével számos magánház, előttük lévő park, zöldövezet, kerítés nyeri vissza eredeti szépségét. Az egyes körzetek népfrontaktívái végigjárják majd a területükhöz tartozó utcákat, megbeszélik a lakossággal, hogy miben kérünk segítséget. támogatást. Reméljük, a korábbi lelkesedés ezúttal sem marad el. — És a társadalmi munka sem, amelyet időben szerveznek majd. Mikor és hol kezdődnek a konkrét teendők? — Március 10. és június 30. között például minden szombaton és vasárnap dolgozunk a városi úttörőtábor felépítésén. A felsőtárkányi területen két épület és 12 faház kerül átadásra a 40. évforduló alkalmából. A közvetlen városszépítő akciókra pedig a jó idő beálltával kerül sor a vállalások szerint, ugyanis már kiküld- tük a felmérő lapokat minden illetékes szervnek, üzemnek, vállalatnak, intézménynek. szövetkezetnek, de várjuk a lakosság önálló kezdeményezését is, hiszen Eger — mondta a városi tanács elnöke a beszélgetés befejezéseként — mindany- nyiunké . .. Szilvás István Téli faápolás Egerben Évről évre visszatérő munkát jelent Egerben, a városi tanács mélyépítő üzemében dolgozóknak a megye- székhely fáinak rendszeres téli ápolása. Még a múlt esztendő decemberében hozzáláttak ehhez, amely tavaszig eltart. Bérelt létrás kocsikkal és motoros géppel jelennek meg az utcákon, tereken, hogy elvégezzék jótékony munkájukat. Januárban a Dobó és a Katona István téren, a Bródy Sándor utcában, a Bazilika mellett a Felszabadulás-téren, továbbá a Csákány, illetve a Hadnagy úti lakótelepen dolgoztak. Ugyancsak a múlt hónapban kezdték meg és a napokban fejezték be a fák giLlyazá- sát, illetve „megfiatalítását” a Bartakovits utcában. Jelenleg a Lenin útnak a Vasútállomástól a benzin- kútig terjedő szakaszán dolgoznak és az út két oldalán eltávolítják a fákról á felesleges gallyakat. Március végéig még hasonló tevékenységet folytatnak a Petőfi utcában, a Szovjethadsereg és a Bacsó Béla utcában, valamint a Bartók Béla téren is. Decembertől márciusig ugyanis megközelítőleg ötszáz fát ápolnak a megyeszékhelyen. A városi tanács mélyépítő üzemének dólgozói Eger északi részén, a Csebokszá- ri-lakótelep csinosítására törekedve ezekben a napokban a kertészetükben előnevelt hárs-, nyír-, berkenye- és kőrisfákat telepítenek, amelyek tisztítják a levegőt. A tavaszi hetekben facsemetéket is ültetnek a városban, így nyárakat a szép- asszony-völgyi autóparkírozó- nál, juhart, gesztenyét, kőrist és platánokat a Cifrakapu utcában, hársakat pedig az Eger—Felnémet között lévő Egri út mentén helyeznek el.
