Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 40. szám ARA: 1984. február 17., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szegények vagyunk? Gazdasági gondjaink, bajaink közepette nemegyszer hangsúlyozzuk: nehézségeink mellett ráadásul még szegények is vagyunk. Már ami az ország természeti adottságait illeti. S az első pillanatban valóban igaznak tűnik ez a megállapítás, hiszen az olaj, a vasérc és még jó néhány ásványi anyag jelentős vagy éppenséggel döntő hányadát más országokból hozzuk be népgazdaságunk számára. Olyan anyagokat, energiahordozókat, amelyek nélkül az ijpar nem létezhet. Ha azonban sorna-rendre feltérképezzük, hogy népgazdaságunk számára milyen belső erőforrások állnak rendelkezésre, akkor rájöhetünk: túlzás azt állítani, hogy szegények vagyunk. Bauxitvagyonunk például nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható. Éppen ezért alumíniumból nem csupán a belső igényeket tudjuk kielégíteni, hanem jelentős exportra is lehetőség van. A barnaszén-lelőhelyeket tekintve azt lehet elmondani, hogy hosszú távon képesek a belső igényt kielégíteni. Lignitvagyonunk szintén jelentősnek mondható nemzetközi viszonylatban is. S bár földgázból és kőolajból behozatalra szorulunk, mégis azt lehet elmondani, hagy saját termelésünk is jelentősnek mondható. Hiszen például az évi kétmillió tonna körüli hazai „kőolajtermés” egyáltalán nem lebecsülendő. S ráadásul egyvalamiről következetesen elfelejtkezünk: a termőföldről. Pedig az éppen olyan szerves része a nemzeti vagyonúnknak, mint mondjuk az ásványi anyagok. S amellett — a termőföld tekintetében kiemelkedő helyen vagyunk Európában. S ez semmiképpen nem tekinthető túlzásnak. Hazánk mezőgazdasága ma az ország lakosain kívül mintegy 3 millió ember ellátását fedezi — az export révén. Nem sok ország mondhat ilyen eredményt magáénak a világon. S ha ráadásul hozzátesszük, hogy a fogyó ásványi anyagok mellett a termőföld viszonylagosan állandó még a területcsökkenés mellett is, akkor nem túlzás állítani, hogy népgazdaságunk számára a föld egyre becsesebb kinccsé válik. Ha tehát a népgazdaság összes belföldi erőforrásait számba vesszük, akkor nyugodtan megállapítható, hogy nem vagyunk szegények, hanem közepesen ellátott ország Magyar- ország. S hogy ennek tisztázása miért fontos? Csupán azért, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a munkánk gyengeségeiből fakadó nehézségeket valami másra fogjuk. Például a „szegénységre”. Kaposi Levente Kádár János a BHG munkásgyűlésén Budapest felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából szovjet látogatók ismerkedtek a főváros életével, fejlődésével: Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Konsztantyim Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sev- kun altábornagy, a hadseregcsoport politikai csoportfőnöke volt csütörtökön a főváros vezetőinek vendége. Programjukhoz csatlakozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke délután a városházán fogadta a vendégeket, akik ezután a Beloannisz Híradás- technikai Gyárat keresték fel. A termékeket és a vállalat más gyártmányait a műhelyekben tett látogatás során is megtekintették a vendégek, majd az egyik üzemcsarnokban munkásgyűlésen találkoztak a dolgozókkal. A szovjet vendégek nevében Nyikolaj Sevkun altábornagy köszöntötte a BHG dolgozóit. Méltatta a szocialista internacionalizmus eszméjén, a közös célokon alapuló szovjet—magyar fegyverbarátságot, s hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség országainak együttes erőfeszítései jelentik a nyugodt építőmunka, a biztonság, a béke megvédésének biztosítékát. Ez a közös védelmi képesség a legfontosabb feltétele annak, hogy az Egyesült Államok és a NATO agresszív politikája ne fenyegethesse elért vívmányainkat — mondotta. Ezt követően, Kádár János kért szót. Pártunk első titkára megemlékezett a főváros 39 évvel ezelőtti felszabadulásáról, majd hazánk és a nagyvilág eseményeiről, jövőnk- ről szólt: — Mi most az egy év múlva esedékes következő pártkongresszusra készülünk. Ezen a tanácskozáson életünk nagy kérdéseire kell választ adnunk és azok megoldását előmozdítanunk. Készülünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára is. Azt akarjuk, hogy ezt a magyar nép jó érzéssel, békében és új vívmányok birtokában ünnepelje. Ehhez kívánok önöknek, a Beloiannisz Gyár dolgozóinak, s önök révén a magyar munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, minden honfitársamnak jó erőt és egészséget, sok sikert egyéni munkájában és boldogságot családi életében. Elismerés a példamutató helytállásért Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszú távú tervezés eredményeiről adott beszámolóját, a hasznosítás módjára és a további munkára tett javaslatát. Megköszönve az eddigi közreműködést, felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a következő munkaszakaszban is vegyenek részt. A kormány jelentést hallgatott meg a biológiai eredetű anyagok komplex hasznosításának lehetőségeiről. Megállapította, hogy hazánknak e téren kedvezőek az adottságai, ezért kiemelt feladatként jelölte meg a hasznosítást szolgáló tudományos eredmények alkalmazását, az ipari háttér fejlesztését és új lehetőségek feltárását. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg az elmúlt napok rendkívüli időjárása miatt az érintett megyékben kialakult helyzetről és az ennek nyomán tett intézkedésekről. Elismerését és köszönetét fejezte ki a közlekedési a szállító és szolgáltató vállalatok dolgozóinak, a honvédségnek, a helyi szerveknek és a lakosságnak a nehézségek leküzdésében tanúsított példamutató helytállásért. Felhívta az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a keletkezett károk felszámolásához nyújtsanak segítséget. (MTI) NAPIRENDEN A DINNYE Az adottságoklisz és az igényekhez igazodó termelés A dinnyetermesztést úgy lehet eredményesen fenntartani és továbbfejleszteni, ha a termelő gazdaságok alkalmazzák az új eljárásokat és az igényekhez jobban igazodó fajtákat, — amint azt csütörtökön Csányban megállapították. A kertészeti egyetem által szervezett tanácskozáson az ország különböző területeiről mintegy háromszáz érdekelt szakember vett részt, akik körében ismertették a kutatók a termesztésben jól bevált és ajánlott új dinnyefajtákat és azokat az intenzív művelési eljárásokat, amelyeket a tudomány a termelés fellendítésére ajánl. A termelés szervezésével kapcsolatban is több előadás hangzott el. Megítélésük szerint az utóbbi években egyik legjelentősebb eredmény, hogy sikerült a dinnye termelésének idényét lényegesen elnyújtani a termelésbe bevont korai, középérésű és a késői fajták helyes megválasztásával. Az utóbbi években leginkább elterjedt és a fogyasztók által gyorsan kedveltté vált a Szigetcsépi elnevezésű görögdinnye, amely ízletes, piros húsú, érése a főszezonra terjed ki és alkalmazkodik a talajadottságokhoz. Ezt a fajtát termelik a dinnyeültetvényeknek már mintegy 60 százalékán. Korai érése és apró teste miatt kedvelik a fogyasztók a Sugar-bébi, valamint a Korai kincs elneORSZÁGOS PÉLDA A HEVESI HÁZTÁJI SZŐLŐTELEPÍTÉS a jobb minőségű termékben, a növekvő exportban megtérül A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Hevesen Ilyenkor februárban, a tél végéhez közeledve, a tavasz- várás jegyében az élelmiszergazdasági üzemekben dolgozók figyelme fokozottan az újabb szakmai ismeretekre irányul. Ehhez jó alapul szolgál az idén 27. alkalommal megrendezett mezőgazdasági könyvhónap programsorozata. Ennek ünnepélyes megyei megnyitójára került sor csütörtökön délelőtt Hevesen, a városi tanács nagytermében. A rendezvényen részt vett Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Kocsis Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, valamint, dr. Oláh János, a hevesi városi tanács vb-titkára is. A nagyszámú érdeklődőt Sári József, az MSZMP Hevesi városi Bizottságának titkára köszöntötte, méltatva a könyvhónap jelentőségét. a kultúra és a földmű- vesség kapcsolatát. Rámutatott, hogy élelmiszergazdaságunk negyedszázados fejlődéséhez a szaktudás, az új ismeretek nagyban hozzájárultak. Az eredmények további javítását segítik elő a folyamatosan megjelenő szakkönyvek, melyekből most februárban nyolc kiadó negyvenkilenc újdonságról gondoskodott. Ezután dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a háztáji és kisgazdaságok lehetőségeinek kihasználásáról, a nagy- és a kisüzemek kapcsolatrendszerének bővítéséről. Kiemelte, hogy ma hazánkban másfél millió család, összesen négymillió ember foglalkozik háztáji és kiskerti termeléssel. Ezek az önellátáson túl megfelelő érdekeltség alapján áruként értékesítik termékeiket. Napjainkban a mezőgazda- sági termelés 34 százalékát adják a kisüzemek, főleg zöldséget, gyümölcsöt, sertést, szarvasmarhát, mézet, a kisállatok közül nyulat és galambot. Ezek értéke meghaladja a 80 milliárd forintot, amely nemzetközileg is elismerésre méltó! Aláhúzta, hogy a háztáji gazdálkodás szerves része az MSZMP agrárpolitikájának és a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolódik. Bejelentette, hogy nemrég elkészült a kistermelés fejlesztésének az ezredfordulóig terjedő tervezete, amely szerint akkoriban is szükség lesz a háztáji által kínált zöldségre, gyümölcsre és húsra. A kisüzemek miután továbbra is a nagyüzemek szerves részei, így ez utóbbiaknak arra kell törekedniük, hogy javuló szolgáltatásokkal segítsék elő a háztáji gazdálkodást. Továbbra is lássák el őket vetőmagvakkal, tenyészállatokkal, takarmánynyal, műtrágyával, növényvédő szerrel és megfelelő ösztönzés alapján vásárolják fel termékeiket. Hosszú távon is az a cél, hogy még több jó minőségű és exportálható árut termeljenek a kisüzemek. Elismeréssel szólt Heves megyében a háztáji gazdálkodás kiterjedéséről, amely különösen az utóbbi két esztendő szervező munkájának eredménye. A megye adottságait kihasználva 75 ezer kisgazdaság 200 ezer embert foglalkoztat és több mint egymilliárd forint értékű árut állít elő, főleg zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és húst. 1984_ben is folytatódik a nagyüzemek irányításával a megyében a háztáji szőlőtelepítés, amely országosan is példaként szolgál. Fontos, hogy a következő években is megmaradjon ez a lendület, amelyért sokat tehetnek a nagyüzemek. Az előadás után a városi tanács aulájában kiállítás nyílt a legújabb élelmiszer- gazdasági szakkönyvekből és folyóiratokból. Mentusz Károly Sári József, az MSZMP Hevesi városi Bizottságának titkára méltatta, a könyvhónap jelentőségét (Fotó: Kőhidi Imre) vezésű görögdinnyéket, a gazdaságok számára azonban ennek termelése több gondot okoz, mivel kevésbé ellenálló a növényi kártevőkkel szemben. Az újdonságok között sztárként emlegették a Hevesi futó, valamint a Gömb futó fajtákat, amelyeknek az az előnye, hogy a termés egyszerre érik és lehetővé válik a nagy tömegű betakarítás és a piac gyors terítése. Ezek a fajták összességében széles skáláját adják a jelenlegi görögdinnye-termelésnek, egyidejűleg a hazai és a külföldi fogyasztók igényeit is kielégítik. A munkamódszerek között a legalkalmasabbnak ítélték az úgynevezett részesművelést, amely azt jelenti, hogy a dinnyés munkavállalók a nagyüzemekben érdekeltek a termelés különböző szakaszainak sikerében, a palántázástól és betakarításig, jövedelmüket pedig a termés bevételéből kapják. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben például, ahol az idén mintegy ötszáz hektáron termelnek dinnyét, a dinnyekertészek a bruttó bevétel 38 százalékát kapják. A hevesiek véleménye szerint a részesművelésben még tovább lehetne növelni a dolgozók érdekeltségét azáltal, hogy a termeléshez szükséges, egyes eszközök — fólia, gyepvágógép — beszerzését is vállalják. Kádár János beszédet mondott a BHG-ban (MTI-fotó — Népújság-telefotó — KS) Dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője előadását tartja
