Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-13 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 13., péntek 3 Továbbra is érdekünk a kistermelés támogatása Megtartani a bizalmat Ismerek olyan parasztembert, aki nyolc tehenet gondoz, tudok olyan községről, ahol több tejet értékesítenek a háztájiból, mint a közösből, találkoztam olyan szőlősgazdával, aki munkája mellett családjával együtt csaknem egy hold szőlőt metsz, kapál, permetez, szüretel. A példákat még hosz- szan lehetne sorolni. Valamennyi azt bizonyítja, élénk a termelési kedv a háztáji portákon, a hobbikertekben. Kik vállalkoznak kistermelésre? Legpontosabban úgy válaszolhatnánk a kérdésre: mindenki, aki szereti a földet, a természetet, az állatokat, gondozásukra, ápolásukra nem sajnálja idejét, erejét. Az üdülőövezeti kertekben egymás mellett kapál a munkás, a tanár, a mérnök, a vezérigazgató,. a minisztériumi tisztviselő. Egyikük felüdülését, másikuk a családi pénztárca gyarapodását várja a kistermeléstől. Önellátás helyett árutermelés Széles körű társadalmi bázisa van a kistermelésnek. Enélkül persze, nem is büszkélkedhetne, a mostanihoz hasonló eredményekkel. A hazai agrártermelésnek egy_ harmadát adják a kisáru- termelők. Ágazatonként más-más az arány, de alig van olyan mezőgazdasági munka, amelyből ne vállalnának részt. Az állattenyésztésből például 44 százalékkal részesednek, a zöldség" és gyümölcsféléknek pedig több mint a fele az ő kertjükből származik. Ezen arányok is sugallják, hogy a legutóbbi évtizedben megváltozott a kistermelés célja. Még a hatvanas években is inkább önellátásra termeltek a gazdák. Most az árutermelés kerül mindinkább előtérbe. Ennek persze, feltétele a szakosodás. Ezért láthatunk például nyolc tehenet egyetlen udvarban. A szakosodásra alapozott árutermelés azonban már másfajta követelményeket támaszt a kisárutermelés támogatásával szemben. Amíg egy tehenet tartott a falusi ember, jószágának megtermelte az abrakot, lekaszálta a szénát, begyűjtötte a pillangós takarmányt. Nyolc tehénnel ezt már nem teheti meg, hiszen nincs annyi földje, amelyen ennyi takarmány megterem. De hasonló helyzetben van a szőlőtermelő is. Korszerű kisgépre, hor. dókra, megbízható felvásárló apparátusra van szüksége ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhasson. Társadalmi összefogás A mai, árutermelésre szakosodott kistermelés nem nélkülözheti a társadalmi segítséget. Sokan hajlamosak ezt leszűkíteni a mező- gazdasági nagyüzemek támogatására. Vitathatatlan, nélkülük nem boldogulnának a termelők. Tőlük kapnak tenyészállatot, szaktanácsot, takarmányt, fuvart, s még hosszan lehetne sorolni azokat a látszólag apró, de a termelőknek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, amelyek nélkül megbénulna a háztáji gazdálkodás. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek többsége figyelemmel is kíséri a kistermelők igényeit, igyekeznek a kedvükben járni. Persze, nem önzetlenül teszik, s ezt nem is várhatjuk tőlük. A gazdaságok nagyüzemi felárat kapnak a kisterme, löktől felvásárolt és továbbadott termékekért, ez nőve. li bevételeiket, szerényen gyarapítja nyereségüket. A fogyasztási szövetkezetek például 1982-ben 10 milliárd forint értékű terméket vettek át, a felvásárlás nyeresége 2,94 százalékos volt. Ez kedvezőbb a kiskereskedelem és a vendéglátás jövedelmezőségénél. A mezőgazdasági nagyüzemek törődése bármily sokoldalú, egyre kevésbé lesz elegendő a kistermelés fejlesztéséhez. Az árutermeléshez ugyanis pénz kell, amiből nem mindegyik gazdának van elegendő. A takarékpénztárak, takarékszövetkezetek fokozottabb támogatását sem nélkülözhetik. Az árutermeléshez már kevés a családok munkaereje, gépesíteni kell a munkafolyamatokat. Sokat emlegetett panasz, hogy kevés és gyenge minőségű gépet, eszközt vásárolhatnak a termelők. Nemrégiben mondta indulatosan egy gazda: „Annak a kezébe adnám ezt a kapát, aki gyártotta". Az oly gyakran keresett TZ—4—K kistraktorból például 1984- ben is csak ötszáz darabot kínálnak majd, ami jóval alatta marad az igényeknek. A fejlesztés kulcsa a jövedelmezőség A hazai agrártermelés egyik fontos célja az export bővítése, hozzájárulás az ország fizetési mérlegének javításához. S ha a kistermelés egyharmados arányban részesedik a mezőgazdasági termelésből, akkor a kivitel fokozása ebben az ágazatban is jelentős. Termelők és felvásárlók egybehangzóan állítják, hogy nem eléggé érdekeltek az export bővítésében. Jó néhány termék ára például magasabb a hazai piacon. Exportra pedig fokozott gondossággal kell előkészíteni a zöldséget, gyümölcsöt, s természetesen a több munkáért nagyobb jövedelmet is várnak a termelők. Széles körű tapasztalatok szerint a kistermelés bővítésének kulcsa a jövedelmezőség javításában rejlik. A termelők többsége ugyanis nem a kistermelésből él, ha nem találja meg számítását, könnyen fölhagy a szabad idejében vállalt munkával. Persze, az igaz, hogy 1982-ben a kistermelés 9 százalékkal bővült. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a jelenlegi jövedelmezőségben még érdekeltek a termelők, másfelől a családoknak szüksége van a jövedelmek kiegészítésére. Visszaélni mégsem szabad ezzel a helyzettel, hiszen ha a kistermelő elveszíti bizalmát, meginog termelési kedve, lemond az árutermelésről. A bizalmat visszaszerezni pedig sokai nehezebb, mint megtartani. A mostani gyakorlat és a kutatások pedig arra engednek következtetni, hogy a kistermelésre még hosszú ideig szüksége lesz az országnak. Sőt, egyes eszközigényes ágazatokban még a fejlesztésről sem mondhatunk le. A kistermelés támogatása közős érdekünk. Megvalósításához kereshetnek ötletet, módszert a termelőszövetkezetek, tanácsok, takarékpénztárak, mezőgazdasági gépgyárak és a termelés jövedelmezőségét szabályozó intézmények is. <F. J.) Felújítási tervek Hatvanban — Pénzátutalások számítógépen Postaforgalmi fejlesztések 1984-ben A postaforgalom fejlesztésére 428 millió forintot fordít az idén a posta. Jelentős beruházások végére tesznek pontot ebben az évben. Hazánkban eddig példa nélkül álló, úgynevezett gócüzem kezdi meg működését Balatonszent- györgyön. A 150 millió forintos beruházással olyan központot hoznak létre, ahol a legmodernebb technológiával, automatikusan mozgatják az anyagot, s gépesítik a csomag szétosztást és a hírlapfeldolgozást is. Számítógép is lesz az új üzemben, ez állítja ki az induló postajáratok szállítólevelét. A tervek szerint az elkövetkezendő években kiépítik a gócüzemek országos hálózatát. A szűkösebb anyagi forrásokból 165 millió forint jut a postahivatalok fejlesztésére. Harmincöt új hivatal készül el ebben az évben, egyebek között Pápán, Budakeszin és Hódmezővásárhelyen. Szegedén és Győrben folytatódik a régi postahivatal épületének rekonstrukciója, s tervezik a hatvani 1-es számú posta felújítását is. Bár még nem született döntés, de szóba került a kiskörei és a káli hivatal jobb körülmények közé helyezése az idén. A postaforgalmi szolgáltatások továbbfejlesztésére Budapesten a XXII. kerületben és Vas megyében az évtől kezdődően kísérletképpen számítógép tartja nyilván a közületi hírlapelőfizetők adatait, és ugyancsak a gép végzi a számlázást is. Az év végéig a posta Budapest teljes területére kiterjeszti ezt a rendszert, majd a következőkben fokozatosan az ország valamennyi — mintegy nyolcszázezer — közületi előfizetőjének adatait számítógépre viszik. A fővárosban a pénzátutalásokat is számítógép fogja könnyíteni, illetve gyorsítani. Az utalványon befizetett összeg a gép segítségével 24—28 órán belül megérkezik a címzett számlájára. SZÁMÍTÓGÉPES TŰZRIADÓ. Számítógép segítségével riasztják az eseményekhez a tűzoltókat a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontjából. Az eddigi másfél-kétperces időt az új berendezés másodpercre rövidítette. Ez igen fontos lehet az élet- és kármentésnél. Képünkön az új számítógép, háttérben a korszerű készenléti tábla, amelyről a főváros területén levő szervek készültsége olvasható le. (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele) Ha beszélni tudnának a szótlan páciensek Kapcsolataink az állatokkal az írott történelem előtti múltba nyúlnak vissza. Napjainkban tudósok, orvosok foglalkoznak nemcsak az állatok gyógyításával, hanem magatartásuk, viselkedésük tanulmányozásával is. Az emberek és az állatok közötti kapcsolatról így ír az etológia Nobel-díjas professzora, dr. Konrád Lorenz Salamon király gyűrűje című könyvében: falamon Iáirály varázsgyűrűje segítségével, mint írva vagyon, társalgóit az állatokkal, a madarakkal, halakkal és férgekkel. Amit ő cselekedett, lehetett szörnyen bölcs, ami engem illet, merőben sportszerűtlennek tartom, holmi varázágyűrű használatát az állatokkal való érintkezésben. Hiszen az élőlények mindenféle bűbájosság nélkül a leggyönyörűbb történeteket mesélik az embernek, nevezetesen magát a valóságot." Am nem lehet mindenki szakavatot állatszakértő, de a derék négylábúak az őket csak kedvelő és szerető laikusoknak puszta létezésükkel is örömet tudnak szerezni. Így érthető a féltő izgalom a kedves, pákosztos cicáért, fájó lábú kutyusért. Az állatkórházak orvosai tudják, hogy rendelőjük egyben lelki klinika is. Hiszen az egyedülálló emberek és gyerekek legtöbbször társukért és barátaikért aggódnak itt. ★ Az új év elején kerestük fel a gyöngyösi állatkórházat. amely megyénk legelső ilyen létesítménye volt az ötvenes években, s azóta is várja „pácienseit”. Dr. Gúzsai Ernő, a kórház fiatal főorvosa épp egy szépen fejlett skót juhászkutya torkából távolít el egy megakadt ünnepi csont- darabot. — Ügy látszik, ő is „nagy kanállal” evett, — mondja mosolyogva a sikeres beavatkozás után. — Doktor úr, az utóbbi években egyre többen tartanak kedvtelésből kutyát, macskát. Hogyan gondoskodnak az állattartók kedvenceikről? Egyszóval: milyen az állattartási kultúránk? — Két véglet van: az egyik agyoneteti, tutujgatja, stílszerűen szólva, majom- szeretettel veszi körül kis barátját, a másik — ez különösen a fiatalabb korosztályra érvényes —, megunja a sokszor több ezer forintot érő perzsa macskát, vagy palotapincsit is, s még enni sem ad neki. Így volt rá eset, hogy a kutya megette a gyerekjátékokat, és ettől bélelzáródásit kapott —, alig tudtuk megmenteni. Gyakran elfeledjük azt is, sőt egyáltalán tudomásul sem vesszük, hogy a négylábúak is önálló „egyéniségek”, nem pedig plüssből yarrt játékszerek. Ezért mi, orvosok aligha csodálkozunk azon, hogy a kis állatoknál a leggyakoribb megbetegedés a sérv. Gondoskodnunk kell róluk, hiszen ki vannak szolgáltatva nekünk. Jómagam nemcsak gyógyítom, hanem tisztességesen gondozom is a kutyámat, és a lakásomba fogadott két kóbor cicát és nyuszit. — Gondolom, az állatkórház nemcsak az ölebeket és házi cicákat látja el. Melyek az állatorvos legnehezebb pillanatai? — Kórházunkban állandó ügyeletet tartunk, az ünnepek alatt is, a legkomolyabb műtét a lóelletés és a császározás. Ugyanis gyakori, hogy a születendő kiscsdkó- kat úgy kell kihúzni a kancából, ami komoly erőpróba embernek, jószágnak egyaránt. A Mátra, az erdei vadak közelsége miatt gyakoribb errefelé a veszettség. Fokozottan kell figyelnünk rá, ugyanis volt rá eset, amikor veszett nyest harapása terjesztette a kórt. De előfordult, hogy fenevadat kellett beoltanunk. Mi kezeljük és gondozzuk a híres lipicai ménest is — feleli nem kis büszkeséggel. — Manapság melyek a felkapott haszonállatok? — A környéken sokan tartanak sertést, nyulat, bikát, de többen foglalkoznak csincsillával és egy család már ezüstrókával is. — A laikusok között sok mendemonda járja az állatok által terjesztett betegségekről. Többen emiatt riadnak viasza még a közkedvelt hullámos papagáj társaságától is. Mi ezen a téren az igazság? — Ha beteg az állat, csak akkor terjeszt ragályos betegséget. S ez a megállapítás egyaránt érvényes madárra, teknősre és az emlősökre. Ha megkapják a védőoltást, és gazdája tisztán tartja őket, közvetlen környezetüket, az ólakat, ketreceket is, nincs mitől tartani. A szobakutyákat és -macskákat fésülni és fürdetni is kell. Rendszeres féreghajtást kell végezni náluk. Bolha ellen javaslom az állatorvosi vényre kiadható Tetocid lemosó oldatot, amely teljesen ártalmatlan, de megfelel a célnak a Bogáncs spray is. Gondot kell fordítanunk a táplálkozásukra is, ügyelnünk kell arra, hogy változatos legyen. Kimondottan veszélyes, ha a kutyákat csak csonttal tápláljuk, mert amint az előbbi eset is mutatta, még a nagyohb egye- dek torkán is megakad, ha szálkás, érdes. Gyöngyösön, a Wachot Sándor utcában nemrég nyílt a Rexi-bolt, ahol már mindenfajta állat- eledel beszerezhető. A háznál élő kutyákat rendszeresen be kellene oltatni gazdáiknak szopornyica és par- vovírusos fertőzés ellen is. Ha gondozzuk, nemcsak szeretjük állatainkat, akkor lelünk igazán örömeit bennük. S tappancsos, mancsos kedvenceink ezt meg is hálálják önzetlen szeretetükkel — mondja végezetül az állatorvos. Aztán elsiet, mert a rendelőben újabb „betegek” várnak rá. Soós Tamás Gyermekcipők, fehérneműk ...amit a vásárlók szerettek volna A Belkereskedelmi Minisztérium előzetes becslése szerint az elmúlt évben a tervezettnél és az egy évvel korábbinál is többet, 54 milliárd forint feletti ösz- szeget költöttünk ruházkodásra. A forgalom növekedése azonban mégsem ad okot különösebb elégedettségre, hiszen a vásárlók sokszor megalkuvásra kényszerülnek, nem azt kapták a ruházati üzletekben, amit szerettek volna. S néhány termékből, például harisnya- félékből, gyermekcipőkből, pamut fehérneműkből gyakorta még mennyiségi hiányok is adódtak. A meny- nyiségi- és választékbeli problémákat a ruházati kereskedelem az idén igyekszik különféle műszerekkel kiküszöbölni, de legalábbis enyhíteni. György Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elmondotta: az idén, folyó áron számítva a tavalyinál csaknem 3 százalékkal nagyobb forgalomra számítanak. A ruházati cikkek több mint 80 százalékát a hazai cipő és textil- ruházati ipartól vásárolják. Az alapellátás javítására a részben már bevezetett és a gyakorlatban is bevált módszereket fejlesztik tovább. A legtöbb tartalék a kereskedelmi vállalatok termeltető tevékenységében rejlik, ennek révén már az elmúlt évben is mintegy 4 és fél milliárd értékű ruházati termék került az üzletekbe. A kereskedelem az alapanyagok beszerzésével a gyártó- kapacitások bővítéséhez való hozzájárulással, gépek vásárlásával segíti a termelőket. A külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve külföldi termeltetéssel is gazdagítják a választékot. Tappancsok és mancsok a vizsgálóasztalon
