Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
3. Reménykedjünk? Reménykedünk! Harcban a zajjal NÉPÚJSÁG, 1984. január 12., csütörtök Parcellázás az egri Pásztor-völgyben — Terven felüli telkek Gyöngyösön — OTP-s lakások épülnek Hevesen Segítség az otthonteremtőknek A megye városaiban az elmúlt évben is nagy figyelmet fordítottak a tanácsok a lakásépítésre. A célcsoportos beruházású otthonok száma csökken ugyan, de a magánerős építkezők telek- igényét szinte mindenütt maradéktalanul igyekeztek kielégíteni. Egerben Tavaly összesen 455 család költözhetett új „fészekbe”. Amint Molnár Istvóén, a tanács osztályvezetője elmondta a Csebokszári-vá- rosrészen például 265 OTP-s lakást adtak át. A lakásépítő szövetkezet jóvoltából pedig hetven család költözhetett kényelmes körülmények közé. A magánerőből építkezőknek nagyon kevés telket tudtak biztosítani, de ez évben már 164 házhelyet kínálnak az Almagyardom- bon, ahol a közművesítést is befejezték. A tervek szerint a Pásztor-völgyben ez év második negyedévétől értékesítik a 130 új portát. A közművesítést itt is elkezdték: a villany és a víz mellett a szennyvíz elvezetéséről is gondoskodnak. Az idén 495 lakás szerepel a tervekben, ezek közül 93 lesz célcsoportos. A Temesvári utcában hatvan, Csebokszáriban pedig 120 család számára készül OTP- társasház. A lakásépítő szövetkezetektől pedig 118 otthon kialakítását várják. A tanács továbbra is kiemelt feladatának tekinti az általános iskola építését; a la_ josvárosi részen szeptemberig szeretnék befejezni a 16 tantermes intézmény oktatási szárnyát. Gyöngyösön A Mátra alji városban 1351 lakás tető. alá hozását tervezték ebben az ötéves tervben, melyből 1983-ig 878 készült el. Célcsoportos beruházásban 181-et adtak át, s az idén további 72-őt szeretnének elkészíteni az építők. Az elképzelések szerint a fiatalok garzonházát a jövő évben fejezik be. Keresztesi Lajos tanácselnök-helyettestől megtudtuk, hogy a telekellátásban sem mutatkozott fennakadás. Az ötéves tervciklusra szánt 130 portának valót már átadták a leendő tulajdonosoknak. Ezen felül még további 94 parcellát alakítanak ki az elkövetkező időben. A környező településeken is nagy az építői kedv. Gyöngyössolymoson például az elmúlt három év során 81 családi házba költözhettek be. Hevesen Novemberben és decemberben 58 telket vásároltak meg megyénk új városában, s jelenleg pedig 57 kialakítását végzik. Az igény itt is a családi ház építése felé tolódott. Kontra Gyula, a városi tanács elnöke elmondta, hogy a portákat a szabadforgalmi ár ötven százalékán adják át tartós használatba. Az elkövetkezőkben a fiatal házasok otthonteremtését is kedvezményekkel kívánják segíteni. Itt az elmúlt évben 83 OTP-s lakásba költözhettek be ez évben pedig harminc tanácsi értékesítésű és 24 OTP-s építéséhez fogtak hozzá. Hatvanban Űj-Hatvan északnyugati részén tavaly negyvennyolc telket osztottak ki. Ugyancsak az elmúlt évben történt a Bajza és a Kazinczy utcák közötti tömbbelsők feltárása, melynek során nyolc tömbtelken kilencvenkilenc korszerű, csoportos családi ház építésére nyílik lehetőség. Már csak tíz portára nincs igénylő. Ez év végéig tervezik a Horváth Mihály út, a Zrínyi utca, a Tabán utca és a Bányász utca által határolt terület újonnan kialakítandó parcelláinak tartós használatba adását. Itt nyolcvan otthonteremtőnek az igényét tudják kielégíteni. Folytatódik a Horváth Mihály úton az a célcsoportos beruházás, melynek révén hetvenegy család költözhet korszerűbb körülmények közé. A közös helyiségek mellett huszonkét garázst is terveztek. Az átadási határidő 1985. június 30. Ez év január 1-től már minisztertanácsi rendelet is előírja hazánkban a zaj- és rezgésvédelmet. A Magyar Közlöny tavalyi 20. számában részletesen olvashatjuk', hogy a továbbiakban mát a tervezésnél ügyelni kell arra, hogy a különféle létesítmények ne veszélyeztessék a környezetet, az emberi egészséget. Nemcsak a születő üzemi épületek, berendezések, hanem a már meglevők bővítésénél; felújításánál, korszerűsítésénél sem szabad a kellemetlen hatások határértékeit túllépni. Az iparhoz, kereskedelemhez hasonlóan a közlekedés területén is kötelező az eddiginél nagyobb körültekintés a lakó- és üdülőtelepek, gyógy- és üdülőhelyek fokozottam védetté, más részek kimondottan csendes övezetekké is nyilváníthatók. Mindazokat pedig, akik e rendelkezéseket kevésbé veszik komolyan vagy netalán figyelmen kívül hagyják: természetesen bírsággal sújt- iáik, tekintélyes pénzösszegek kifizetésére kötelezik. Minden bizonnyal a kedvezőtlen országos tapasztalatok vezettek e szigorúsághoz. Heves megyében vajon milyen a helyzet? Nos, mint kiderül: sajnos cseppet sem rózsás. Beszélgetésünk alkalmával például dr. Göcző Géza munkavédelmi főfelügyelő, az SZMT osztályvezetője kapásból is E hónap 24-től 26-ig rendezi meg a ruházati kereskedelem első önálló „Vevők vagyunk" kiállítását, s ezen olyan termékekre keresnek gyártókat, amelyek eddig gyakorta hiányoztak az üzletekből. Első alkalommal a múlt év áprilisában csatlakozott a ruházati kereskedelem 16 vállalata az iparcikk-keresegy sor olyan helyet említ, ahol rendszeres a fülsértő csattogás, süvítés, dübörgés. S amikor az apói Qualitálról, az egri és gyöngyösi öntödék köszörűsműhelyeiről, a siroki fémművekről, az Ap- rítógépgyár hatvani telepéről, a VI LATI vasszerkezeti részlegéről, a jó néhány bányai munkahelyről, az erdő- gazdaság felnémeti fűrészüzeméről vagy éppenséggel bútorgyárainkról szól, még korántsem teljes a lista. Hiszen közismert, hogy számos szövetkezeti kisüzemben sem megnyugtatóak az állapotok, ha nem túl magas is a zaj- szint, mindenesetre a megengedett, az elviselhető közelében van. A tavalyi évről még nincs statisztika, de a korábbi kettőről —, hogy csupán a legutóbbiaknál maradjunk — hivatalos adatok bizonyítják az idézett minisztertanácsi rendelet aktualitását, fontosságát. Szű- kehb hazánkban ha a foglalkozási megbetegedések száma a múlt esztendőben 1981-hez képest majdnem felére is csökkent, a vibráció csak mintegy harmadával kevesebb esetben okozott bajt, a zaj pedig az előző 32 helyett már 79 alkalommal! A megyei rendelőintézetnél ugyan még nem vezetnek pontos kimutatást a hallással kapcsolatos panaszokról, de állítják, hogy a vizsgálatokra érkező évi kétezer körüli személyből legalább 200— 400-at „kiszűrnek”. Ami bikedők immár 6 éve rendszeresen megrendezett „Vevők vagyunk” kiállításához. Ezt a bemutatót megtekintették a KGST-országok kereskedelmi vállalatainak itt tartózkodó képviselői is, s az eredmény: 400 ezer rubel értékű divatcikk gyártását, illetve kooperációs termeltetését vállalták. Ezek a termékek a közeljövőben kerülnek a magyar üzletekbe. zony igencsak nyugtalanító, s feltétlenül figyelmet érdemel! Gond, hogy a helyzet lassan javul. Pedig a munkáltatókra nemigen mondhatjuk, hogy tétlenkednek. Az SZMT-nél nyilvántartott 10 termelő ágazat 60 „kiemelt” vállalatánál, egységénél például az V. ötéves tervi 1,8 milliárddal szemben a jelenlegi középtávú ciklusban már nem kevesehb, mint 5,89 milliárd forintot szánnak szociális beruházásokra — közöttük a veszélyes munkahelyek csökkentésére, megszüntetésére —, s így 1985-re 8665-ről 5506-ra mérséklik a kedvezőtlen körülmények között foglalkoztatottak számát. Ami kétségkívül ad némi biztatást azok számára is, akik érdekében a szóban forgó minisztertanácsi rendelet született. Tennivaló azonban — mint a számokból is érzékelhetjük — még mindig bőven akad. — Nem minden, hogy az üzemek, a vállalatok beszerzik például a szükséges védőeszközöket, a zaj elleni vattát, füldugót, fültokot vagy a komplettebb sisakot — magyarázza a megyei munkavédelmi főfelügyelő. — Ezek rendszeres használatára, főleg pedig ‘helyes használatára, „felszerelésére” is meg kell tanítani a dolgozókat. Nem szabad, hogy elfeledjék: az említetteket tudományos intézetek minősítették, a kikísérletezett, kipróbált cikkek mindegyike az emberért van. Ugyanekkor nyilvánvaló, hogy közülük a legtökéletesebb is csak kiegészítő megoldást A múlt évi kiállításon a hazai gyártókkal még nem sikerült megállapodást kötnie a kereskedelemnek. Ezúttal a rövidáru-, textil-, konfekció- és cipőkereskedelem 20 vállalata állítja ki a hiánycikknek számító termékeket, s ezek részletes leírásával katalógus is készül. A „Vevők vagyunk” kiállításra most a hazai texjelenthet. Az elsődleges feladat természetesen a megfelelő műszaki megoldás olyan állapotok teremtése mindenütt, amelyek között a dolgozók egészségük, épségük legkisebb kockáztatása nélkül végezhetik mindennapi munkájukat, s amelyek a tágahb környezetre sincsenek káros hatással. Ez utóbbi érdekében készül a megyei KÖJÁL úgynevezett zajitérképe is az idén. Ahogyan dr. Nagy Kálmán főmérnöktől értesültünk: kidolgozott munka- program alapján látnak majd a széles körű felméréshez. Ennek során összegyűjtik mindazokat a jellemző adatokat, amelyek második félévi feldolgozása után egyes településeinkről, illetve Heves megyéről megrajzolják a „lázlapot” a további .gyógyításhoz”. Az akciót a területi illetékességgel is felruházott borsodi testvérszervezettel egyeztetve hajtják végre, s bíznak abban, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket. Szóval: reménykedjünk! Ha a rendelet máról holnapra nem is hoz gyökeres változást, egészen biztos, hogy határozottabbá teszi az igyekezetei, meggyorsítja a jelenlegi helyzet javulását. Már amennyiben valóban minden érintett, érdekelt azon lesz, hogy a rossz tapasztalatokat mielőbb elfelejtsük. Gyóni Gyula til-, konfekció- és cipőipari vállalatokat, szövetkezeteket, valamint a^ magánkisipart hívják mel. A ruházati kereskedelem azt tervezi, hogy ezentúl évente két alkalommal rendezik meg a kiállítást, az egyiken a tavaszi-nyári, a másikon pedig az őszi-téli hiánycikkekre kívánnak gyártót keresni. (MTI) Hiánycikkekre keres gyártót a ruházati kereskedelem Az alkattól is függ A paragrafusok között Mindig furdalta az oldalamat a kíváncsiság, vajon mennyire lehet „izgalmas” a jogtanácsos munkája. A kérdésre dr. Galgóczy Ottó segítségével igyekeztem a választ megtalálni, ö a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál tölti be ezt a feladatot, illetve. .. — Nálunk igazgatási osztály működik, aminek a vezetője én vagyok — mondta. Amiből az is következik, hogy a tevékenységi körük kiterjedtebb, átfogóbb. Például úgy, hogy az idén a nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozó boltok munkáját kellett előkészíteniünk és megszervezniük. Az ember különben is hajlamos kívülállóként leegyszerűsíteni a dolgokat. Jogtanácsos, akkor — per után per. — Ha lehet, a bírósági tárgyalást elkerüljük — hallom máris mintegy „lehűtve” a kíváncsiskodásom. Tehát arról van szó, hogy a megelőzés a fontosabb ennél a vállalatnál. Mindent úgy csinálni, hogy „ne legyen hézag”. Ha pedig valami tévedés történt, akkor legjobb azt belátni és az „ellenféllel” szót érteni. Valamiféle parttalan kompromisszum révén ? — Csak a jogi szabályozottság talaján, mert elvtelen egyezkedésbe nem mehetünk bele. Ilyen például a kötbér. Ennél a vállalatnál „nem szokás” a bíróság írásbeli végzése mögé bújni. Nincs presztízsveszteség akkor sem, ha a másik oldalnak van igaza. Ráadásul nemcsak időt és idegfeszültséget takarítanak meg ezzel, hanem még pénzt is. A pénz. .. ! Sokat lehet hallani leltárhiányokról. — Se nem jobb, se nem rosszabb a helyzet ma, mint volt korábban. Ha nem bizonyítható a hiány külső oka, akkor a felelős személynek az anyagi következményeket is vállalnia kell. Megúszni tehát az ügyet nem lehet. Más kérdés, hogy a pereskedés végére mikor kerülhet pont olyankor, ha az akta elindul a maga útján. Méginkább más kérdés: mikorra kapja vissza a vállalat a pénzét. Amolyan se vége, se hossza tárgyalássorozat lehet belőle, akár a vállalatnál marad az illető, akár máshová megy. Az úgynevezett „mii-lap” ugyan elkíséri, de a végrehajtás kérése, a törlesztés iránti beadvány... Ha már kár: ilyen a bolti lopás is. — Sajnos, ez eléggé sok gondot okoz — mondta a jogtanácsos. Abban azonban megegyeztünk, hogy csupán erre visszavezetni az esetleges leltári hiányt, szóba sem jöhet. Azt is firtattam, milyen eszközök állnak a rendelkezésére a bolti dolgozóknak az üzleti szarkák esetében? — Pontosan szabályoztuk az eljárást. Meg kell kérni az illetőt, mutassa meg a táskáját az irodában. Ha erre nem hajlandó, rendőrt kell hívni. A táskát a pénztárnál kiborítani, abba másnak belenyúlni, hát ezt — nem. Az udvariasság ekkor is alap- követelmény. — Előfordult már, hogy bocsánatkérő levelet kellett elküldenünk annak, akit ok nélkül „gyanúsítottak". Ez szép gesztus, de jobb inkább elkerülni. Még egy „üzleti ügy”. Mostanában sokan kifogásolják, hogy a nyereségérdekeltségű boltokban felszöktek az árak. — A forgalomtól függően emelhet árat meghatározott százalék arányában az üzlet vezetője. De ugyanolyan mértékben kötelessége más cikkek árának a csökkentése is ugyanakkor. Ezt szigorúan ellenőrizzük. Nincs tehát „odadobva a gyeplő”. Kár, hogy az árcsökkenésről nem megfelelő mindig ■ a tájékoztatás a boltban. Ez vezethet el a félreértéshez. Arra a kérdésre, vajon mérhető-e forinttal is a jogtanácsos működése, azt a választ kaptam, hogy főként áttételesen. Egyfelől a költségek csökkentése, másfelől a nyereség növekedése alapján. Ha a két „oldalba” nem játszik bele a jogtanácsos munkája, akkor. .. az baj. — A prémium-feladataimban is szerepel ez a követelmény. Azt is firtattam, miért nem ment ügyvédnek? Az „mutatósabb” tevékenység. Hasznosabb is az egyén számára. — Nekem ez a gazdasági terület a vonzó. A bírósági tárgyalások keretei nem befolyásolják a magatartásomat. Anyagilag valóban „hátrányosabb" a helyzetem, de én itt jól érzem magam. Mérni is tudom a munkám eredményét. A siker itt sem hiányzik, csak másfajta módon jelentkezik. Jól érzem magam. Érdekelt a vállalat igazgatójának, Szabó Lászlónak a véleménye is. — Úgy is mondhatnám, nekem szükségem van a jogtanácsosra. Bár a döntés felelőssége az enyém, de anélkül nem hozom meg, hogy a jogi részét ne lássam világosan. Amiből az is kiviláglik, hogy a jogtanácsosnak a „becsülete” nagy. Az anyagiakban is? — Mondhatom, igen. A fiatal kora ellenére is a jogtanácsos az elsők között található nálunk a jövedelme szerint is. Hadd tegyem hozzá, nemrég megkapta a miniszteri kitüntetést is. Mit is mondjak? Igazgatója válogatja, hogyan „hasznosítja” azt a személyt a cégen belül, akinek képzettsége sok galibát megelőzhet, sokat pedig közmegelégedésre megoldhat. Csak hagyni kell „élni”. A maga szakmájában. A paragrafusok között. Azért van. G. Molnár Ferenc
