Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV. évfolyam, 16. szám ÄRA: 1984. január 20., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A negyedik , Űj várost köszöntünk, ünnepiünk. A nagyközségi pártbi­zottság után' ma a nagy­községi tanács is megszű­nik Hevesen, hogy maga­sabb szintű, rangosabb tes­tületnek adja át a helyét, szerepét. A történelmi vál­tozások velejárója ez is. A legtermészetesebb, hogy a településnek már az elmúlt években átformált arcula­tához igazítják a társa­dalmi, politikai szervezete­ket is, hogy a feladatokat mind jobban megoldhas­sák. Mert korántsem üres formaságok, külsőségek az említett átalakulások! Na­gyon is fontos, hogy a vá­rosi keretekbe illő intéz­ményeket „építsenek”, csupa olyant, ami a nö­vekvő igényeknek a ko­rábbinál sokkal inkább megfelel. Hiszen a várossá nyilvánítással a kívánt, az elvárt fejlődésnek csupán a kereteit teremtették meg Hevesen. A nagyobb lehe­tőségeket élvező testületek dolga, hogy szervező, irá­nyító, jó munkájukkal erő­sítsék azokat az alapokat, amelyeket a helység áldo­zatkész lakossága eddig le­rakott, s a továbbiakban még szembetűnőbb legyen a gyarapodás. Az örvendetes eredmé­nyek ellenére is bőven van még mit tenni! A falusi örökséget nem könnyű fé! számolni, az előrelépéshez idő kell, bizony jócskán. A cím, a rang inkább csak amolyan előlegezett bizalom az Elnöki Tanácstól, nyil­vánvaló, hogy igen kemény erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy me­gyénk negyedik legnagyobb települése felzárkózzék ré­gebbi társaihoz, testvérei­hez: Hatvanhoz, Gyöngyös­höz, Egerhez. Vagy akár csupán legfiatalabb váro­saink egyikéhez-másiká- hoz is. Ám ha nehéz is, koránt­sem lehetetlen arra vállal­kozni most, hogy a heve­siek minden tekintetben méltókká váljanak lakó­helyük új címéhez, rangjá­hoz. Reményüket, hitüket joggal táplálhatják mind­azok, amelyek nem is túl hosszú idő alatt körülöttük történtek. Néhány eszten­deje talán maguk sem gondolták, hogy ilyen ered­mények, sikerek részesei lesznek. Kemény, konok ki­tartással, fáradhatatlan igyekezettel azonban — mint láthatjuk — seregnyi szép és merész elképzeld megvalósult. Alig lehet rá­ismerni a falura, aki el­származott innen és soká­ra tér vissza: talán el is téved a településen, azt hi­szi, hogy másutt jár. S ha ez így van, ezután sok­kal inkább így lehet. Akik bizonyítottak, a jövőben még jobban is bizonyíthat­nak. Nemcsak a hevesiek, ha­nem a környékbeli falvak is sokat várnak új váro­suktól. Heves fejlődése ugyanis előbbre viheti a körzet lakosságának min­dennapi életét, jövőjét is. Így a helyi öröm, a térség boldogulása az egész me­gye, az egész ország örö­me, boldogsága lehet. Ami­ért feltétlenül érdemes to­vább, még nagyobb len­dülettel dolgozni. Gyóni Gyula MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEINK: Túl a metszés félidején Megyénk mind határain­kon belül, mind túl azokon, mondhatni messze földön történelmi borvidékként is­mert. A megszerzett jó hír­nevet az elmúlt években is sikerült öregbíteni, annak ellenére, hogy a szeszélyes időjárás nem mindig és nem minden szempontból kedve­zett a szőlészetnek-borászat- nák. A tavalyi esztendő — mint azt már korábbról tud. juk — összességében kedve­zően alakult: jó minőségű borok érnek pincéink mé­lyén. Mi sem természtesebb: szőlészeti szakembereink azt szeretnék, ha az idei termés sem maradna el minőségben és mennyiségben a múlt évi mögött. Éppen e céltól ve­zetve és a csapadékszegény, tehát ilyen — de sajnos csak ilyen! — szempontból kedve­ző időt kihasználva legtöbb helyen már novemberben hozzáláttak a metszéshez. Megyénkben 25 mezőgaz­dasági nagyüzem összesen 8500 hektáron foglalkozik szőlészettel, illetve borter­meléssel. Mint Cseh József, a Heves megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztályának kertészeti szak- felügyelője elmondotta, e fontos és nagy szakismerete­ket követelő munka felén már túljutottak. Jelenleg a nappali enyhe időt kihasz­nálva több mezőgazdasági nagyüzemben szintén met­szenek. Ami a szakcsoportokat, a háztáji gazdaságokat és hob­bikért-tulajdonosokat • illeti: ezeknél a terület és a fel­adat természetesen jóval ki­sebb. Így ezek későbben, de már szintén hozzáláttak a metszéshez. Sarlós István hazaérkezett Lengyelországból Január 16—19. között Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel magyar küldöttség tett látogatást Lengyelországban. Sarlós István — akit foga­dott Wojcie eh Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára — csütörtö­kön hazaérkezett. Fontos feladat a belföldi turizmus feltételeinek javítása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén át­tekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait és megerősítette az idei teen­dőkre kidolgozott progra­mot. Megállapította, hogy a központi, a tanácsi és a vál­lalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának növekedésével együtt — ér­zékelhetően javult az ellá­tás minősége, a szolgáltatá­sok színvonala. A kormány az idegenforgalom fejleszté­sére teendő további intéz­kedések mellett fontos fel­adatként jelölte meg a bel­földi turizmus feltételeinek javítását. * A Minisztertanács jelen­tést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehaj­tásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fejlesz­tésében és hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyának javításához. A kormány úgy határozott, hogy 1983. de­cember 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvánítja. A fejlesztés to­vábbi feladatait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni (MTI) Hazánk abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátumát Várkonyi Péter felszólalása Stockholmban Hollandia, Svájc, Svédor­szág, Ciprus, az NSZK és Görögország külügyminisz­terei szólaltak fel csütörtök délelőtt a stockholmi konfe­rencia plenáris ülésén. A ta­nácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvé­telével, január 17-én kezdő­dött, első szakaszában Eu­rópára vonatkozó államközi bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket dolgoz ki. Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet kancellár és külügyminiszter, azzal kezd­te beszédét, hogy különbsé­get tett a konfrontáció po­litikája és a konfrontáció nyelvezete között. Genscher külügyminiszter beszédében, két ízben is hi­tet tett a „keleti szerződé­sek” mellett, ugyanakkor a szovjet rakétapotenciálra utalva kijelentette, hogy az NSZK „lemondott az atom­fegyver birtoklásáról, de nem mondott le arról az igényről, hogy atomfenyege­téstől szabadon éljen”. Né­hány vonatkozásban lépése­ket sürgetett a szocialista országoktól, egyebek között olyan területeken, ahol ép­pen ők léptek fel kezdemé- nyezően. Sikra szállt Kelet és Nyugat egyenjogú és hosszú lejáratú gazdasági együttmű­ködése mellett, végül kije­lentette, hogy „a béke biz­tosítása, az együttműködés, az enyhülés, az önrendelke­zés és az emberi jogok együvé tartoznak”. A délutáni ülés negyedik felszólalója volt dr. Vár­konyi Péter, hazánk külügy­minisztere, aki kijelentette: A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes lesz, s a svéd főváros neve fontos állo­másként kerül majd be az európai biztonság és együtt­működés történetébe. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zaj­lik, nincs elszigetelve a kül­világtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácsko­zás a kedvezőtlen nemzet­közi feltételek mellett is eredményes munkát végez­het. Valljuk, a jelenlegi hely­zetben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentő­sége, hogy Stockholm példát mutasson, konstruktív ered­ményre vezessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot az­által. hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biz­tonság katonai összefüggé­seiről a 35 részt vevő állam közreműködésével. Noha ez a fórum nem helyettesíthet más két- és több oldalú fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokat, lehetőségei mégis újszerűek és fontosak. A bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést, de jelentősen hozzájárulhatnak a fegyver­kezési hajsza megállításához a tényleges leszerelésről folytatandó tárgyalások elő­mozdításához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések érdemiek és hatékonyak le­gyenek, valóban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, és idővel járuljanak hozzá a fegyverzetkorlátozási és le­szerelési megállapodások el­éréséhez. A Magyar Népköztársaság­nak az a szilárd meggyőző­dése, hogy a helsinki folya­mat megfelel az európai népek alapvető érdekeinek. Kormányom mindig cselek­vőén támogatta a záróok­mány elveit és ajánlásainak megvalósítását, s ennek megfelelően jár el mind ha. zai gyakorlatában, mind nemzetközi kapcsolataiban. A madridi találkozó eredmé­nyes befejezését fontos ta­nulságnak ’tartjuk a tekin­tetben. hogy még nehéz nemzetközi körülmények kö­zött is lehetséges a közös érdekeknek megfelelő célok megfogalmazása és megálla­(Folytatás a 2. oldalon) Ki a szakma kiváló tanulója? Megyei döntő Gyöngyösön A Mátra Művelődési Köz­pontban gyülekeztek tegnap a szakma kiváló tanulója címért versenybe induló ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri szakmunkásjelöltek. A megjelenteket Magyart Kál- mánné, a gyöngyösi iskola igazgatója köszöntötte. A verseny lebonyolításáról Jankovics Béláné igazgató­helyettes tájékoztatta a résztvevőket. A feladatok el­ső részében írásbeli kérdé­sekre kellett válaszolni. Feladatlapot töltöttek ki a versenyzők, amely szakmai ismeretekre vonatkoztak, át­fogva az eddig eltelt két és fél éves tanulmányi időt. Következett az áruismeret, amelyben szólni kellett a gyártási technológiáról, az anyag összetételéről és fel kellett sorolni a különböző árufajtákat is. A gyöngyösi Kiss Ágota sertésbordát készít hentes módra Délután a gyakorlati ver­senyrésszel folytatódott a vetélkedés. Minden szakmá­ban a zsűri elnöke a szolno­ki társintézet szakembere volt, mellette egy egri és egy gyöngyösi tagja pontozott. Az elérhető maximum 150 pontot tett ki. összesen ki­lenc szakmában 47 fiatal mérte össze a tudását. A legjobbak a területi, illetve az országos döntőbe juthat­tak. A most elért eredmé­Túróslepény — időre. Az első helye­zett egri Veress Zoltán nagy ügyes­séggel vé­gezte vizs­gafeladatát írásbeli vizsgával kezdődött a megyei döntő nrr nyűket minden esetben az iskolai tanulmányi minősí­tésbe is beszámítják a peda­gógusok. Szakmánként az első he­lyezett lett Nagy Gabriella, Veress Zoltán, Prokai Kata­lin, Tóth Valéria, Juhász Attila, Simrák Mária, Ivony János, Nagy Lajos, Márkus Ildikó. A méterosztályon vizsgáztak a ruházati eladók (Szántó Syörgy felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom