Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 284. szám ÁRA: 1983. december 2., péntek 1,40 FORINT Csak rugalmasan...! Lekéstük a vonatot, a következővel úgy fél hét körül érkeztünk Drezdába. Vékonypénzű turistaként bizonyosak voltunk abban: ezen az éjszakán puha pár­naként legföljebb a pálya­udvar padjai kínálkoznak. Hisz drága szállodába úgysem merészkedhettünk volna, az olcsóbbakat nyil­vántartó iroda pedig ez- idő tájt — úgy gondoltuk — már feltehetően zárva van... Kellemesen csalód­tunk. Alig húsz méternyire az állomás épületétől ott világított az I, az infor­mációs iroda jele. S nem­csak hogy nyitva volt, de körülbelül tíz perc múlva a kedves adminisztrátor már a kezünkbe is adta az olcsó, mégis kényelmes szállás címét. Hát igen! Ha belegondol az ember abba, hogy He­ves nagy forgalmú me­gyeszékhelyén akár fényes nappal is hányszor próbál kétségbeesett turistáknak szállásügyben „bármiféle” útbaigazítást adni, csak el­ismeréssel adózhat a kül­földi szervezőknek. Szeren­csére úgy tűnik, nemsoká­ra a hazai illetékeseket épp így dicsérhetik azok, akik fölkeresik hazánk szép vidékeit, történelmi váro­sait. E napokban módosí­tották ugy anis a magán- szállások idegenforgalmi hasznosításáról szóló ren­deletet. Mintegy 45 ezer csalá­dot érint pillanatnyilag az új szabályozás, mely ösz­tönzi a nagy lakással, fö­lös szobákkal bírókat ar­ra, hogy kapcsolódjanak be a turizmus elősegítésébe. Remélhetőleg, az érdekel­tek száma mihamarább növekedni fog. Mert hát, összeegyeztethetők a célok. A látogatók elfogadható áron és kellemesen lakni akarnak, a vendéglátók plusz jövedelmet szeretné­nek, az állam érdeke pe­dig az, hogy minél több bevételre tegyen szert a jövőben az idegenforgalom révén is. Ez persze nem könnyű feladat. A közel tíz éve egyre rosszabbodó gazda­sági körülmények, az ugyancsak hűvösre válto­zott politikai légkör, bi­zony számos utaznivágyót arra késztetett, lakóhelyé­hez közelebb keressen fölüdülést. A hanyatlást szavakkal megállítani nyil­vánvalóan nem lehet. Csak azzal, ha a korábbiaknál is jobbat, szebbet, nem utolsósorban olcsóbbat kí­nálunk a versenytársakhoz képest. És ez az, amin len­dít az új rendelet. Ehelyütt kár lenne rész­letezni, hogy az ide vo­natkozó adózási szabályok miként változtak a Mi­nisztertanács módosításai­nak nyomán. Fölösleges lenne taglalni ki mit, ho­gyan nyer, s mindez miért érinti azokat az állampol­gárokat is, akije közvetle­nül ugyan nem kapcsolód­nak be a vendéglátásba, de ilyen-olyan formában hasz­nából részesülnek. Hisz a lényeg végül is az: üdvözölhetünk egy újabb intézkedést, mely lehetővé teszi bárki szá­mára, hogy a maga és a köz érdekében, alkalmaz­kodhasson — rugalmasan — követelményeihez. Németi Zsuzsa A mezőgazdaság jövő évi szabályozórendszerérői Megyei aktíva Egerben Segítség az évzáráshoz, a tervezéshez Közeleg 1983 vége és a záráshoz, illetve a jövő évi tervezéshez nyújtottak segítséget állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelésirányítóinak, vala­mint pénzügyi vezetőinek csütörtökön délelőtt Egerben, a megyei tanácson tartott élelmiszergazdasági aktíva­értekezleten. A nagyszámú résztvevőt Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője köszöntötte, és felhívta a figyelmet az üzemek közelgő számvetésére. Ezután dr. Kostyál Rezső, a Pénzügyminisztérium me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari főosztályának vezető­je tartott előadást. Emlé­keztetett arra, hogy a Mi­nisztertanács a közelmúlt­ban tárgyalta és elfogadta a népgazdaság, ezenbelül az élelmiszer-gazdaság 1984. évi közgazdasági szabályozó- rendszerét is, amely számos újat tartalmaz. Rámutatott, hogy a változások a szabá­lyozórendszeren keresztül igyekeznek közvetíteni a je­lenlegi világpiaci hatásokat, és azt a helyzetet, amely az élelmiszerexport feltételei­ben is bekövetkezett. Kiemelte, hogy néhány ter­mékünket, így például a bort, a baromfit, az almát 1983- ban nem tudtuk megfelelően értékesíteni, amely gondot jelentett! Ezeket a változá­sokat az üzemeknek is kel­lően érezniük kell, hogy jö­vőbeni termelésüket ezekhez igazítsák. Ezen túlmenően nagyszabású munkát foly­tatnak gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­sére is, melynek bizonyos feltételrendszere már az 1984. évi közgazdasági szabá­lyozókban is kifejezésre jut. Döntővé válik a piacgazdál­kodás erősítése, a vállalatok önállóságának fokozása, va­Dr. Kostyál Rezső előadását tartja lamint az állami irányítás intézményréndszerének to­vábbi korszerűsítése. Ezután arról szólt, hogy január 1-től a termelőszö­vetkezetekben lehetőség nyí­lik arra, hogy a tagság a vagyoni hozzájárulással se­gítse a nagyüzem munkáját, gazdálkodását, a fejlesztése­ket. Ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha ehhez a közös gazdaságok és a tagság részéről is meg­felelő érdekeltség jelenik meg. Lehetővé válik, hogy a nagyüzemek kedvező kamat- feltételek mellett kölcsönt kérjenek a tagoktól, mint amit jelenleg a pénzintéze­tek biztosítanak. Ugyanak­kor ezt a tagság kellő érde­keltség mellett és meghatá­rozott idő alatt kapja visz- sza. Ezáltal növekszik a tu­lajdonosi tudat, és a felelős­ségvállalás a kollektív dön­tésekben. A vagyoni hozzájárulás formái a módosított szövet­kezeti törvény alapján a közös gazdaságokban a rész­jegyek, a célrészjegyek, va­lamint a termelési és fej­lesztési hozzájárulások lesz­nek, melyeket fejlesztésekre fordíthatnak. Ezek mellett elősegíthetik a nagyüzemek jobb gazdálkodását, és pénz­ügyi egyensúlyát. Az így el­tervezett beruházások hosz- szú távon nem csupán a nagyüzemek jövedelmét nö­velhetik, hanem a tagságot is érdekeltebbé teszik a munkából szerezhető na­gyobb jövedelemre. Dr. Kostyál Rezső a to­vábbiakban arról is beszélt, hogy a mezőgazdaság 1984. évi közgazdasági szabályozói jobban ösztönöznek a mun­kafegyelem, a “munkamorál javítására. Ezért növekszik a jövedelemérdekeltségi rend­szer jelentősége, miután a szigorúbb feltételek köze­pette is élelmiszer-gazdasá­gunknak még nagyobb részt kell vállalnia a nemzeti jö­vedelem növeléséből. Ezért a népgazdasági lehetőségeknek megfelelően a termelés bő­vítésre átlagosan 4.4 száza­lékkal növelik a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árát, és a nagyobb terhek ellensúlyozására csökkentik az élelmiszertermelés adó­színvonalát. 1984-ben változik a tarta­lékalap képzésének és fel- használásának lehetősége is. Az üzemekben megszűnik a kötelező tartalékalap és he­lyébe az úgynevezett nyere­ségtartalék lép, amely meg­felelő adózás mellett, évköz­ben is felhasználható kü­lönböző fejlesztésekre. Ez­zel lehetőség nyílik a helyi döntések körének bővítésére, az adottságok jobb kihasz­nálására. A szigorúbb felté­telrendszer közepette is megvan a remény arra, hogy mezőgazdaságunk újabb eredményeket érjen el a kö­vetkező esztendőben. Az előadást kérdések kö­vették, majd a megyei aktí­va Koós Viktor zárszavával ért véget. Mentusz Károly Az aktíva résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Perl Márton) A tartalékokból kell meríteni Innovációs tanácskozás Budapesten Csütörtökön megkezdte munkáját az „Innováció- inkurrencia ’83” című há­romnapos országos tanács­kozás a MTESZ budapesti székházában. A rendezvé­nyen igyekeznek feltárni a kihasználatlan gépi, anya­gi-, szaktudásbeli kapaci­tás hasznosításának lehető­ségeit. Tóth János, a MTESZ főtitkára előadásában hang­súlyozta; napjainkban a tár­sadalmi-gazdasági élet meg­újításának, a műszaki fej­lesztésnek elsődleges forrásai részben a felhalmozódott anyagi-szellemi inkurrens ál­lományban találhatók. Szük­séges is, hogy a gazdálkodó szervezetek elsősorban eb­ből a tartalékból merítsenek, hiszen a nehezebbé váló gazdasági feltételek között elsősorban a már meglevő lehetőségekből lehet kiindul. ni. A főtitkár hozzátette: e szemlélet és gyakorlat élet­re hívásának feladata túlnő a MTESZ keretein. Teljes feltárása, megoldása más társadalmi szervekkel, egye­sületekkel folytatott orszá­gos együttműködést igényel. A MTESZ a mostani tanács­kozással elsősorban a kezde­ményező szerepet kívánta felvállalni. (MTI) Kádár János hazaérkezett Berlinből Kádár János az MSZMP KB első titkára hazaérkezett ber­lini látogatásáról. A képen: Németh Károly, a KB titkára, a PB tagja üdvözli Kádár Jánost a Keleti pályaudvaron (MTI fotó, Mianek Attila felvétele — Népújság telefotó — KSj Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Erick Honecker- nek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meg­hívására, november 30-án baráti látogatást tett Ber­linben, csütörtökön délben hazaérkezett Budapestre. Kí­séretében volt Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára, Karválics László és Kótai Géza, a KB osztály­vezető-helyettesei . Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai; Horváth István belügymi­niszter, Pullai Árpád közle­kedési miniszter, a Központi Bizottság tagjai; Horn Gyula. a KB külügyi osztályának vezetője és Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Siegfried Kör­ner, az NDK budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Népművelők országos vándorgyűlése Egerben Gazdaságról és kultúráról Már négyéves múltra te kinthet vissza a Magyar Népművelők Egyesülete, amely azzal a céllal alakult, hogy a közművelődési tör­vényben foglaltakat segítsen érvényre juttatni, s támogas­sa az előre mutató kulturá­lis törekvéseket. Többfajta fórumot alakított ki ez a társaság, amelyek biztosít­ják a folyamatos kapcsolat- tartást, a munkát. Ezek egyike a vándorgyű­lés, amelyre harmadik al­kalommal került sor, ezút­tal Heves megyében, Eger­ben. Az ország minden ré­széből háromszáz szakem­ber — művelődési ház igaz­gató, tanácsi irányító, TIT- es — gyűlt össze, hogy ma és holnap, szombaton meg­vitasson néhány gondot. Ki­rály Istvánt, az országos egyesület titkárát és Hidy Pált, megyénk szervezeté­nek elnökét kérdeztük az összejövetel céljáról. — Mintegy tudományos fóruma ez szervezetünknek, amely alkalmas arra is, hogy a résztvevők tájékozódjanak, megismerkedjenek a ven­déglátó megye közművelő­dési helyzetével, közben ba­rátkozzanak, ismerkedjenek. — Miért ezt a tájegysé­get választották színhelyül? — Egyszerű: Eger vállal­ta. No meg fontos, hogy olyan helyen gyűljünk össze, amely aránylag könnyen megközelíthető. Ezen túl természetesen a város ha­gyományai is sokat nyom­tak a latba, ráadásul tud­juk : itt olyan kollégák élnek, akik végig tudják vinni a szervezést. — A központi téma az idén a gazdasági folyama­tok és a kultúra kapcsola­ta. Ez van manapság a le­vegőben? — Nyilvánvalóan ez a szakma sem vonhatja ki magát az általános tör­vényszerűségek alól. Meg kell ismernünk a helyzetet, szembenéznünk a kihívá­sokkal. Nem egyszerű gond ez. Olyankor^szorítják hát­térbe a művelődés érdekeit, amikor nem indokolható. Nem lehet mindig a rossz gazdasági helyzetre hivat­kozni, hiszen szükség van a jövő céljaiért e téren is elő­relépésre. Nyilvánvalóan a közművelődési szakemberek­nek is el kell gondolkozni azon, hogy miként gazdál­kodjanak jobban. Január 1- től új gazdasági szabályzók lépnek életbe; kötetlenebb pénzfelhasználást tesznek le­hetővé. Meg kell tanulni a reálértékben kisebb össze­gekből jobban tevékenyked­ni. De nemcsak erről be­szélünk. A szekciófoglalko­zásokon társadalmunk érzé­keny pontjaival foglalko­zunk: terítékre kerül a csa­lád, az életmód, az érdek, a településszerkezet. Ki-ki választ kaphat kérdéseire. — Milyen haszna lehet egy ilyen összejövetelnek? — A témák a figyelem középpontjába kerülhetnek, gondjainkat tágabb össze­függésben láthajuk. — Az egyesület már négy évre tekinthet vissza. Be­váltotta-e a hozzá fűzött re­ményeket? — Aki megváltást remél tőle, az csalatkozott. A leg­több eredmény ott született, ahol egyébként is jó úton jártak. Hajdú-Bihar és Szol­nok megye példamutató ilyen szempontból. De más­hol is történt előrelépés, bár a területi szervezetek csak tavaly alakultak meg. A döntések előkészítésénél, a különböző állásfoglalásoknál kikérik véleményüket. Ez azért nagy szó. Hogy egész pontosan fogalmazzak: az elvárások többsége teljesült, úgy hatvan-hetven százalék­ban. — Jó munkát, s továbblépést kívánunk! Gábor László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom