Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 4., vasárnap 3. innen és túl..* SZOT-vizsgálat összegzése Vegyes tapasztalatok a megyei munkavédelemben VÁMOSOK MESÉLIK: A határon Tarjányi István a százezer forintot érő rádiómagnóval és hangfallal A SZOT kezdeményezésére — mint lapunk korábbi számából ismeretes — átfogó brigádvizsgálatot tartottak a héten megyénk munkavédelmében. A több napos ellenőrzéssorozat tapasztalatait pénteken osztályértekezleten ösz- szegezték Egerben, a SZMT- nél. Mint Raub Jánostól, a Szakszervezetek \ Országos Tanácsa képviselőjétől, a brigádvizsgálat vezetőjétől s az ellenőrzésben részt vevő dr. Göcző Géza megyei munkavédelmi főfelügyelőtől megtudtuk: összességében kedvező benyomásokat szereztek a program során. Feltétlenül örvendetes, hogy szőkébb hazánkban is nőtt a szakszervezti mozgalom tekintélye, rendszeressé vált a munkahelyi vezetők beszámolása a bizalmi testületek, vagy az szb-k előtt. Folyamatos a társadalmi felügyelők képzése, továbbképzése, a korábbinál több helyütt fordítanak gondot a munkavédelmi őrök és a KISZ-radar akciókban résztvevők anyagi elismerésére is. Ugyanekkor ma is gond, hogy egy-egy baleset kivizsgálását nem mindig és mindenütt követi a sérülést kiváltó okok alapos feltárása, gyakran elmarad az intézkedés a hasonló ügyek ismétlődésének elkerülésére, a szerencsétlenségek megelőzésére. Kár, hogy az SZMT munkavédelmi felügyelőinek a vállalatoknál, üzemeknél, gazdaságoknál is elismert tenniakarása, jó szándékú segítsége, s a munkaheyi vezetőknek a mostani vizsgálatnál ismét tapasztalt buzgalma nem mutatkozik egyértelműen az eredményekben. Ahogyan az ellenr- őrzéseknél — több más mellett — kiderült: számos munkaeszköz használatánál sok mindenről megfeledkeznek. Például — miközben a Finomszerelvénygyárnál vagy a Mátravidéki Fémműveknél mindent rendben találtak a targoncák körül — a Csepel Autógyár egri egységében a megszemlélt négy kis szállítóeszköz -mindegyikénél hibát észleltek, közülük kettőt azonnal ki kellett vonni a „forgalomból”. Kifogásolták a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti fűrészüzemének rendetlenségét is, s következésképpen több gép, berendezés működését fel kellett függeszteni. Ha a munkahelyeken általában már előírásszerűén biztosítják is a szükséges- védőeszközöket, felszereléseket, a Parádi Üveggyárban még a tanműhelyi oktató sem viseli azt, ami testi épségét, egészségét óvná. Az egri Unicornis Szálló nemrég végzett nagyobb rekonstrukciója valójában csak a vendégek számára szolgál megnyugvással, miután a személyzetről — úgy tűnik — eléggé megfeledkeztek. Noha szektorális különbségekről szerencsére már Heves megyében sem beszélhetünk régóta, a szövetkezeti ágazathoz sorolható ZÖLDÉRT egri hűtőházánál talált környezetvédelmi hiányosságok ma is a múlt rossz emlékeit idézik. A Heves megyei helyzet további javítására a SZOT munkavédelmi főfelügyelőségén — a mostani tapasztalatok alapján — ajánlás készül. A tennivalókat pedig a közeli hetekben az országos főfelügyelő az SZMT-vezetővel Egerben beszéli meg. Mr. Do, Betamax és társai zaklatott utak után pihennek ma már egy félig zsúfolt hivatali helyiségben. Előbbi egy tekintélyes játék, automata, ára százezer forintra taksálható, az utóbbi érzékeny képmagnó az NSZK-ból, pornófilm-kazet. tákkal a gyomrában. S a „kollégák”: díszes veretű, ősi pénztárgép északi szomszédainktól, hangfalakkal körülbástyázott Technics rádiómagnó, ugyancsak százezerért. S még egy közös dolog: mindannyian csempészáruk. Az egri Vám- és Pénzügyőri Szakaszon akár vásárt is tarthatnának a különféle márkás műszaki cikkekből. — Pedig ez a kollekció csak töredéke a mostanáig lefoglaltaknak — világosít fel Tarjányi István alhadnagy. — Ebben az esztendőben eddig hetven bűncselekményt derítettünk fel, közel kétmillió forint értékben. Zömmel vám- és devizajog- szabályt sértő bűncselekményekkel találkoztunk. Az év jellemzője a manapság oly divatos műszaki áruk becsempészése volt. Főleg számológépeket, magnórádiókat,, képmagnókat hoztak be külföldet megjárt turistáink. De nem egy komputer is szerepelt a listán. Igencsak kedveltek voltak az egyre inkább tért hódító játékautomaták, ezekből száznál is többet pakoltak fel megyénkben utazók. Nem véletlen ez a kampány, hiszen ezek a gépek külhonban meglehetősen olcsóak. Amit a szabályokról tudni kell Nyilvánvaló, hogy az előírásokkal ellenkezik, ha ezek után valaki itthon próbálja eladni a behozott árut. Ugyanis a külföldi vételár és a belföldi forgalmi érték közötti jelentős eltérés lehetővé teszi, hogy az illető munka nélkül jogtalan haszonra tegyen szert. Ezt pedig jogszabályaink semmiképpen sem engedhetik meg. — Többen úgy vélik — magyarázza Tarjányi István —, hogy az ilyen áruk értékesítése a vámkezelés után már jogszerű. Csak akkor csodálkoznak, amikor a vámszervek mégis eljárást kezdeményeznek velük szemben. A szabály ugyanis az, hogy a vámhivatalnak joga van a nem közölt vám utólagos kiszabására. Ha például egy komputert a határon 25 ezer forintra értékelnek, és a vámkezelés után valaki ezt ötvenezerért adja el, a különbözeire pótlólag ki kell szabni a vámot. Ez pedig a fennmaradó összeg negyven százaléka. Az is megtörtént nem egyszer, hogy a kiutazók különféle külföldön nagyon keresett magyar árukat vittek magukkal, s az azokért kapott pénzen vásároltak és hoztak Magyarországra értékes műszaki cikkeket. — Nos, ez is tilos! — szögezi le határozottan Tarjányi István nyomozati előadó. — Csakúgy, mint az, ha valaki az itthon kapott külföldi valuta jelentős részét nem az engedélyezett célra használja fel. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy megyénkben még mindig jellegzetes jogsértő cselekmény a tiltott pálinkafőzés, illetve az ehhez használatos berendezések megszerzése, előállítása, bír. toklása. Vándorló forintok — A vizsgált szabálysértések egy jó része éppen az ezzel kapcsolatos rendelkezések megszegéséből adódott — veszi át a szót Nováki Tibor zászlós, szabálysértési előadó. — Elsősorban Verpe- lét, Abasár és Ecséd környékén dívik a tiltott szeszfőzés. Azt azonban el kell mondani, hogy az idén nyu- godtabbak lehettünk, hiszen a tavalyi volt a „szeszkirályok éve”. Sokkal inkább jellemző volt a deviza-szabálysértés, ezen belül is a forint kivitelének kísérlete. Sokan próbálkoztak meg azzal, hogy ruhájukban elrejtve, pénztárca bélésébe bevarrva, manikűrkészletben, konzervdobozban, vagy fog- krémes tubusban eldugva az engedélyezettnél több magyar pénzt vigyenek maguk, kai. Persze, azoknak sem volt túlzottan nagy szerencséjük, akik engedély nélkül birtokban tartott amerikai dollárral, vagy nyugatnémet márkával keltek útra. Természetes, hogy a forintunkkal csínján kell bánni. Ennek egyébként az előbb említetteken túl más módjai is lehetnek. — Többször megfigyeltük — meséli újra Tarjányi István —, hogy az egri piactéren, vagy kapualjakban egyesek külföldiektől — elsősorban lengyelektől — vesznek különböző holmikat. Nem árt tudni, ez is tilos, és a deviza-jogszabályok megszegésének minősül. Mégpedig azért, mert külföldi állampolgárnak forintot nem szabad átadni, még vételárként sem, és egyébként maga az adás-vétel is jogsértő. — Ebben a témakörben említhetők — folytatja a történeteket a nyomozati előadó — az úgynevezett törökországi bundautak is. Az ezeken az egyhetes túrákon részt vettek közül jó páran érkeztek vissza szép bundákkal, holott megvételükhöz nem lehetett elegendő valutájuk. Kiderült, oly módon egészítették ki külföldi fizetőeszközük mennyiségét, hogy dollárt, vagy NSZK-márkát vásároltak kamionsofőröktől, illetve más ismeretlen külhoniaktól. Márpedig a külföldi valuták vásárlása is a deviza- jogszabályokban foglalt ren. delkezéseket sérti, s amely az értéktől függően szabály- sértés, vagy bűncselekmény. Bírság, feljelentés, elkobzás Sok munkát okozott az Egri Vám- és Pénzügyőri szakasz dolgozóinak az az eset is, amely szerint eg$ férfi több mint kétszázezer forint értékben csempészett be képmagnókat, HI-FI-tor- nyokat az NSZK-ból. Amikor felderítették a bűncselekményt, arra hivatkozott, hogy kint élő nagybátyja küldte neki ajándékba a be. rendezések egy részét, és ő csak azért bűnös, mert elfelejtette a vámot megfizetni. Másrészt azzal védekezett, hogy néhány cikket valóban ő maga hozott be, de mert a külföldi vételár nem haladta meg szerinte az ötezer forintot, ezért nem írta rá azokat a vámáru-nyilatkozatra. Ezt azonban köny- nyen meg tudták cáfolni: egy korábbi útján ugyanis a legapróbb holmikat is jegyzékbe vette, tehát alaposan ismeri a rendelkezése, két. Nem is maradt el a fe- lelősségrevonás. Társalgásunk alatt természetesen szóba kerülnek a jogszabályok megsértésének következményei is. Szabály- sértések esetén nyilvánvaló, hogy pénzbírságot rónak ki, s ennek összege jelenleg bizony a húszezer forintot is elérheti. Egyúttal joguk van a határon át tiltott módon szállított és eljárás alá vont áruk elkobzására is. Sőt, megtörtént már az is, hogy amikor valaki Jugoszláviába kávét akart kicsempészni, nemcsak a csomagokat kobozta el a jugoszláv vámhatóság, hanem azt a személy- gépkocsit is, amelyben elrejtették az árut. Ezek után természetesen ráadásul következett idehaza a büntetés. Más a helyzet akkor, ha a jogsértés már bűncselekmény. Ekkor a vámhatóság tesz feljelentést, az ügyész vádat emel, s következik a bírósági tárgyalás. A tapasztalatok azt igazolják, hogy nagyon sok esetben azért szegték meg a szabályokat, mert nem ismerték azokat. Már csak a későbbi meglepetések, bosz- szúságok és természetesen a büntetés elkerülése érdekében sem árt lapozgatni a rendelkezéseket, illetve felvilágosításokat kérni a hatóságoktól. Szalay Zoltán Akusztikai laboratórium Nemzetközi viszonylatban is korszerű akusztikai laboratóriumot szerelnek fel az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén. Létrehozása a házgyári technológiával készülő lakásokkal és lakótelepekkel szemben támasztott magasabb akusztikai követelményekkel van összefüggésben. Megteremti a feltételit annak, hogy az építészek már az első lépésben, a tervezéskor gondolhassanak a zajvédelemre akár egy egész településről, akár egy épület, vagy akár épület- gépészeti berendezésekről, van szó. Ennek jelentőségét, hasznát az adja, hogy a lakások akusztikai hibáinak utólagos javítása drága, sőt sok esetben lehetetlen. A szentendrei akusztikai laboratórium várhatóan jövő év második felében kezdi meg működését. (MTI) Született 1SSO. november 19-én- * : A Vif ■ r ' \/~S" *V**Sß% Mamóka monológja a hosszú élet titkáról — Mamóka alszik, most ne zavarjuk! A születésnapi izgalmak, a vendégjárás kicsit felkavarták nyugodt, csendes hétköznapjait — aggodalmaskodott az unokavő, Kiss József. Néhány óra múlva aztán meglepő közvetlenséggel, tárt karokkal fogadott Juli néni és helyet kínált maga. mellett a tűzhely közelében. — Szép nagy házban lakunk, ugye tetszik? Kényelmes, tiszta, fürdőszobás, meg központi fűtéses. Ezt az öreg sparheltet még a régi háziból mentettem meg, abból az Akácfa utcai fatomácos, fehérfalúból, ahol majdnem száz évig éltem. Hosszú-az út idáig. A sok-sok öröm mellett a szegénység és a háborúk tették igen nehézzé az éveket. A verpeléti pap 1880. november 19-én jegyezte be a nevem az anyakönyvbe. Azóta itt élek, nem is tudtam volna másutt megállapodni, nyugalmat találni. A kis parasztházban négyen laktunk. Volt egy öcsém is. aki tragikus körülmények között négyéves korában megvakult. ö is hosszú életű volt. betöltötte a 80. évet. amikor eltemettük. Segíteni akartam hát szeretteimen, ezért 13 éves koromban elszegődtem gróf Sztárai Szaniszló birtokára marokszedőnek. Édesanyám de sokat sopánkodott, amikor késő este fáradtan és éhesen zuhantam az ágyba! „Nem bírod, te Juli, elpusztítod magad” — mondogatta, látva a tarló hasította sebeket a talpamon. Aztán másnap hajnali kettőkor megint elindultam és ez így ment egy hónapon keresztül. Mondták is a falubeliek: ezt a Julit nem éri ágyban a nap! Végül hat véka búzát vittem haza. Az aratás után a dohány- földré mentem, törtük, majd fűztük a zöld leveleket. Néhány év múlva aztán édesapám is vett egy kis földet, így a sajátunkat művelhettem tovább. Hamar bekötötték a fejem. Cseróka István felesége lettem 19 éves koromban. Egymás után jöttek a gyerekek. Először Pista, aki nagyon eszes fiú volt. papnak szántam, de nem szeretett (tanulni. Aztán Marcell lányom és Laci fiam következett. Volt olyan esztendő, amikor felpakoltuk a gyerekeket. s elhatároztuk, megpróbálunk, Nógrádban vagy Pest környékén szerencsét próbálni. Egy év után aztán újra bekopogtattunk a verpeléti házba és drága jó szüléink boldogan fogadtak Vissza. Később ők hagytak itt. Édesapám halálára fnég ma is tisztán emlékszem. Bíróválasztás volt a faluban. Apámat a községházán marasztalták, hogy igyon egy kis áldomást az új bíró, Nagypál Jóska egészségére. Nem szokott az italhoz az öreg, de engedett az unszolásnak. Hazafelé jövet egy alacsony ásott kút fölé hajolt, hogy vizet húzva, megmossa arcát, és megszédült... Ezt a napot nem tudom elfelejteni azóta sem. Az egész falu mellénk állt a gyászban és, utána is. összetartóak és bará'tkozóak voltak akkoriban a verpelétiek. Esténként a fonóba jártunk, megvitattuk egymás búját-baját. szórakoztunk, énekeltünk. Néha még most is szívesen nó. tázom. különösen disznótor idején. Mondja is az unoka- vőm, Józsi, hogy akinek ilyen szép, tiszta hangja van. az ne panaszkodjon. Hát, nem is panaszkodom. Az unokám, Irénke nagyon jól viseli gon(Fotó Szabó S.) dóm. Tisztán tart. puha. meleg ruhákat ad rám, főz, amit csak megkívánok. Legjobban a szaggatott galuskát szere, tem és a laskát. Természetesen úgy, ahogy valamikor édesanyám csinálta. A lisztet főtt burgonyával és tejjel összekeverte, hogy gyenge le" gyen, aztán jó tenyérnyire nyújtotta és berakta a kemence szájába, a parázs fölé. Ropogós volt, illatos, fejedelmi, mondták rá régen. A nagy szegénységben, a két háború alatt ugyanis kevés hús került a lábasokba. Boldog vagyok, hogy az unokám, a dédunokám és a két ükunokám. Dórika és Juditka ilyen szépen és békességben élnek. Együtt vagyunk mindannyian, s ez nekem a legfontosabb. Megkérdezte. hát elmondom, hogy a 103 évemnek elsősorban a nyugodt családi otthon a titka, a másik, hogy mindig természetesen éltem. Nem őrlődtem soha semmin. Ami bántott, vagy ha valaki megbántott, igyekeztem gyorsan elfelejteni. A haragom is hamar elszállt, vidám természetem sok mindenen átsegített. Csak erős akarattal győztem le magamban a fájdalmat .amikor a férjemet 35 évesen, majd később gyermekeimet eltemettem... Most már gyengén látok, de néhány éve még magam olvastam újságot, s el sem lehetett húzni a tévé elől. A Szabó család pedig ma is a kedvenc rádióműsorom. Szeretek jókat enni, inni és minden érdekel, ami körülöttem történik. Mennyit tudnék még mesélni, de nincs annyi idő. Az én hosszú, 103 esztendőmbe sok minden belefért. Nem itudóm, megérem-e. hogy a család legkisebbjei is felcseperedjenek? Valaki a falubeliek közül a nyáron viccesen ugyan azt mondta: — Mamóka, maga örökké élni fog ... Szüle Rita
