Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 24., szombat !• .

Munkánk minősége a jövő alapja

Beszélgetés Barta Alajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárával

Jó hagyomány, hogy: az év vége közeledtével az egyén, a család, a kisebb- nagyobb közösség mérleget von az elmúlt időszakról. Ügy gondoljuk, ezt a mérleget egy megye életéről is fontos, érdekes és hasznos megvonni. Erre kértük Barta Alajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyéi Bizottságának első titkárát. Aki kérdez: Kaposi Levente, a Népújság helyettes főszerkesztője.

— A megyei pártbizottság

december 15-1 illésén tekintette át az 1983-as évre meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését. Ennek tükrében hogyan ítéli meg: megyénk gazdasága

mennyiben fejlődött, miként járult hozzá a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez?

— Megyénkben ugyanúgy, mint országosan az 1983. évi gazdaságpolitikai szervező és ellenőrző tevékenységünk arra irányult, hogy hozzájáruljunk a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez, a külső és a belső egyensúly javításához. A megvalósítás során szerzett főbb tapasztalatainkat a következőkben szeretném öszefoglalni t

— Iparunk termelése — változatlan áron számítva — az előző évi szinten alakult. Az ágazatok közül a gép- és az építőanyagipar termelése a tervezettet meghaladja:, a nehéz- és könnyűiparé viszont nem éri el a célkitűzéseket. A termelés alakulása azt igazolja, hogy az eredmények ellenére üzemeink és vállalataink egy része nem tudott a piaci igényekhez kellően alkalmazkodni. A gazdálkodás eredményessége az iparban összességében a tervek szerint' alakult, de a múlt éviihez képesít csökken. Továbbra is gondot jelent, hogy a termékek egy részének minősége — különösen az exportcikkeknél — nem üti meg a kellő színvonalat. De probléma az is, hogy egyes termelő üzemeinkben még mindig nem kielégítő a munkafegyelem, vagy azt is említhetném. hogy más helyeken a szervezettség alacsony szánvonala miatt gazdálkodá. si problémák jelentkeztek és jelentkeznek.

— A mezőgazdaságot említve azt mondhatom el. hogy az aszályos időjárás ellenére üzemeink az előző évivel1 azonos színvonalon gazdálkodtak, és ez mindenképpen dicséretes. A termés, eredmények megfelelőek lettek. így búzából például 4,3 tonna, napraforgóból 2,1 tonna termett hektáronként. S ami különösen fontos megyénkben: a tervezettet közel egy tonnával haladta meg a szőlő átlagtermése, de kedvező az is, hogy a minőség is jó volt az idén. Az állattenyésztés hozamai és az árbevétel a tervezettnek megfelelően alakult. Pozitív jelenség, hogy a tehénlétszám csökkenésének üteme lelassult. Továbbra is megfelelő a termelési kedv a sertéstartásban. akár a nagy-, akár a kisüzemeket tekintjük.

A kiemelt társadalompolitikai programunkat tekintve megemlíthetem, hogy ebbein az évben felépítettünk 64 általános iskolai tantermet és megvalósult a megyei kórház építésének második .üteme. A hitelfelvételek kedvezőbbé válásával jelentősen nőtt megyénkben az építési kedv. Az előző évinél jóval több családi ház építése kezdődött meg. összességében több mint kétezer lakás épült fel ebben az esztendőben s ez azt jelenti, hogy tervünket időarányosan teljesítettük. A megye energiagazdálkodásáról szólva azt mondhatom el. hogy tíz százalékkal csökkent a folyékony szénhidrogének felhasználása. Az energia-racionalizálási kormányprogram célkitűzését teljesítettük. Az exportról szólva: jelentősen növekedett a rubel elszámolású kivitel. főként a gép- és az élelmiszer-iparban, de teljesültek nem rubel elszámcv lású exportterveink is. Főként azért, mert néhány vállalatnál többletkivitelre is lehetőség nyílt

— Az országos helyzettel egyező, hogy a lakosság élet- színvonala megyénkben az idén az előző évi szinten, maradt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottá k átlagbére öt százalékkal, átlagkeresete 5,1 százalékkal növekedett. Ez mérsékeltebb mint a múlt évbfen. Ennek ellenére azonban az átlagkereset növekedési üteme valamennyi ágazatban meghaladja mind a termelés, mind a termelékenység növekedésének dinamikáját. Az áruellátásról szólva azt tudom elmondani, hogy ez egész évben kiegyensúlyozottnak bizonyult. Néhány cikket kivéve a lakosság keresletét zavartalanul elégítették ki a kereskedelmi szervezetek. Nem mondható el ez azonban az építőanyag-ellátásról, sajnos az igények nagyobbak voltak, mint a biztosított anyagok mennyisége.

— A gondpk, a problémák ellenére azt hiszem. hogy az eddig elmondottak is kellően érzékeltetik: a megye gazdaságai ha nehezebb feltételek között is, de eredményesen járultak hozzá az idei népgazdasági célkitűzések teljesíijésóhez és becsülettel vállaltak részt a megyei pártbizottság 1982. december 15-i határozatának végrehajtásából.

— Megyénkben a párt- szervek a pártalapazervezetek és személyesen a kommunisták mit tettek a feladatok eredményes végrehajtásáért?

— A megyei pártbizottság •előbb említett határozata ágazatonként megjelölte a legfontosabb tennivalókat. A területi irányító pártszervek, a nagyüzemi pártbizottságok és alapszervezetek számára alapvető követelményként fogalmazódott meg, hogy segítsék a rugalmas vállalati alkalmazkodás kialakulását a szigorúbbá vált közgazda- sági feltételek közepette. Mindezt a gazdaságpolitikai agitáció eszközeivel, a káderpolitikái elveknek a korábbinál is következetesebb megvalósításával. Az agitóci- ós és propaganda munkánk az év során igyekezett mozgósítani a feladatokra, valamint jól bemutatta gazdaságpolitikánk eredményeit és gondjait. Ezt célozták az év elején tartott agitáeiós tanfolyamok, a pártpropaganda különböző szintű alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamai, tagozatai, vagy a továbbképzésben nagy szerepet játszó speciális tanfolyamok.

A pártszervek gazdaságpolitikai munkája tapasztalata, ink szerint az óv folyamén intenzívebbé vált, színvonala és eredményessége emelkedett. Kritikusabb és önkritikusabb elemzéseket végeztek. A következtetések konkrétabban és hatéko. nyabban segítették a gazdasági célkitűzések megvalósítását. De azt is elmondhatom, hogy a megyei vezető párttestületek ülésein is növekedett a gazdaságpolitikai jellegű napirendek száma. Tovább javult a járási, városi pártszervek gazdaságpolitikai tevékenységének színvonala is. A testületi üléseken itt is növekedett a gazdaságpolitikai témák aránya. Kiemelt figyelmet fordítottak a központi és megyei párthatározatok végreha j tásá nak megszervezésére, az ellenőrzésre, a pártszervezetek és a_ gazdasági egységek vezetőinek beszámoltatására. Az üzemi pártszervek és párt- alapszervezetek is megfelelő gondot fordítottak az éves gazdasági tervek kialakítására, azoknak a gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel való összehangolására. Kedvezőnek tartjuk, hogy a pártszervek, pán tszervezetek támogatják az újszerű kezdeményezéseket, bátorítják a vezetőket a tartalékok feltá. rására, az ésszerű kockázat- vállalásra. Tapasztalataink alapján jóleső érzéssel szólhatok arról is, hogy a megyében dolgozó kommunisták döntő többsége személyesen is példát mutat a munkában, másrészt fokozódó felelősségvállalással és aktivitással vesz részt a helyi gazdasági és a közösségi feládatok megoldásában.

— Miként látja: megyénk gazdaságának teljesítőképességét mely területeken lehetne, illetve kellene fokozni?

•— Az eddig elmondottak is alátámasztják, hogy a gaz. daság egyes területein figyelemre méltó eredményeket értünk el. A követelmények azonban fokozódnak, szigorodnak, s ehhez jobban kell igazodnia a teljesítményeknek is. Mire gondolok? Üzemeink még fokozottabban törekedjenek a folyékony szénhidrogének megtakarítására. A gépiparban még következetesebben folytassák a mikroelektronikai programot, növeljék a külpiacon is gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát. A könnyűiparban a kivitel gazdaságos növelése mellett fordítsanak figyelmet a belföldi ellátás színvonalának megtartására. a választék bővítésére. Az építőiparban az eddigieknél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az előkészítő tevékenység színvonalának növelésére. a határidők betartására és a kivitelezés minőségére. Az élelmiszeriparban hasznos lenne, ha a feldolgozó vállalatok az alapanyagot termelő üzemekkel kölcsönös érdekeltségen alapuló társulásokat hoznának létre — tároló. és feldolgozó-kapacitások létesítésére. Megyénkben a mezőgazdasági terület aránya kisebb mint az országos átlag. Az intenzív művelési ágak. illetve növénykultúrák magas részese, dése miatt azonban az átlagostól nagyobb mértékben járulunk hozzá az ország mezőga zdaság i terme léséhez. Fontosnak tartom. hogy adottságainkat a jövőben még jobban használják ki mezőgazdasági nagyüzemeink. S azt is. hogy a termelésen belül növekedjen az állattenyésztés részaránya, valamint nagyobb legyen az állatsűrűség is. hiszen ez utóbbi jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Lényegesnek tartjuk azt is, hogy a nagyüzemek a terméshozamok gazdaságos növelésével még magasabb szinten biztosítsák mind a belföldi ellátást, mind pedig az export árualapok növelését.

Mindent egybevetve az a megítélésem, hogy megyénk gazdaságának a teljesítőképessége a vállalkozói készség további fokozásával, a termékszerkezet ésszerű átalakításával. a munka- és a technológiai fegyelem további szilárdításával, a tartalékok feltárásával, rugalmasabb gazdálkodással és más közgazdasági eszközök alkalmazásával jelentősen növelhető. Mindezek: mellett azonban elengedhetetlennek tartam a vállalati és a szövetkezeti irányítás további korszerűsítését, a munkahelyi demokrácia további szélesítését. Mindezek együttesen további eredményekhez vezethetnek.

— Napjainkban — érthető módon — a pártmunkában a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Vannak olyan vélemények, hogy ez a jelenség az ideológiai munka bizonyos nfértékű elszürkülésé- hez vezetett, holott éppen az ideológiai munka Is segíti a gazdasági célkitűzések végrehajtását. Megyénkben a pártszervek, a pártszervezetek súlyának megfelelően végzik-e Ideológiai tevékenységüket?

Az ideológiai munka megyénkben is hatékonyan és jól szolgálja célkitűzéseink és törekvéseink valóra váltását. A pártszervek, a pártszervezetek. a propagandisták és természetesen párttagjaink is ebben az évben jelentős munkát végeztek. Hozzájárultak a politikai feladatok elfogadtatásához és megvalósításához. Nem utolsó sorban az ideológiai munka következett végrehajtása következtében megyénkben is tovább erősödött a párt vezető szerepe, erősödött a párttagság cselekvési egysége és egyértelművé vált az újonnan felvetődött kérdések megválaszolása. A munkánk feltételeiben bekövetkezett jelentős változások természetesen új. minőségi követelményeket állítottak fel a propaganda és az agitáeiós munkával szemben is. Az időszerű tennivalókat a Központi Bizottság 1983. évi áprilisi határozata körvonalazza, de természetesen ezen kivül más dokumentumok is foglalkoznak a tennivalókkal. Arra törek-, szűnik, hogy propaganda és agitáeiós munkánk Heves megyében is megfeleljen az említett követelményeknek. Minőségi megújulás, szemléletváltozás. az újhoz való gyors reagálás hassa át munkánkat.

Elmondhatjuk, hogy az ed. dig megtett erőfeszítések eredményeként a fejlődés a kívánt irányban halad. Mindennapi munkánk és a nemrég lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatai egyaránt azt jelzik, hogy a pártszervek és az alapszervezetek, a propagandát irányítók körében — területenként és szintenként ugyan még eltérő mértékben —. de pozitív fejlődés észlelhető. a szemléletben és egyre inkább a gyakorlati munkában is. Mind szélesebb körű az a tapasztalat, hogy a párt. szervek és az alapszervezetek nagyobb felelősséggel, tervszerűbben foglalkoznak a területeken' folyó pártoktatás általános feladataival, egy- egy részterülétével és a feltételek megteremtésével is.

Az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk elégedettek. Hiába tettünk jelentős erőfeszítéseket, mégsem sikerült megfelelően felnőni a megnövekedett feladatúkhoz. Ideológiai neve.

lőmunkánk több területen elmarad még a követelményektől. A propaganda és az agitáció minőségi javulása még nem mindenben tart lépést a felgyorsult változásokkal. Látnunk kell: a mind bonyolultabb és nehezebb körülmények színvonalasabb teljesítményt követelnek tőlünk. Meggyőzőbb, elméletileg is igényesebb agitációt, érvelést, ezen kívül pedig bátor, személyes kiállást a politikánkban megfogalmazott célok és távlatok mellett.

— Napjainkban Igen sok szó esik a gazdaság és az ideológia egymáshoz való viszonyáról, egymásra való hatásáról. A magyar gazdaságban történ újszerű vállalkozások felvetik a kédést: vajon ezek nem keltenek-e zavart ideológiai életünkben?

— A kérdéssel kapcsolatban egy-két dolgot tisztázni szükséges. A hetvenes és nyolcvanas évek eseményei, a gyakorlat kérdései ismét ráirányították a figyelmet a szocialista gazdaság gyakorlatának és elméletének alap- összefüggéseire. A világgazdaság átrendeződése, illetve annak válsága kihívás elé állította a magyar gazdaságot A cserearányromlás, az eladósodás növekedése, gazdasági növekedésünk lelassulása. az életszínvonal stagnálása. a külgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodás lelassulása is jelzi többek között gazdasági fejlődé, sünk strukturális problémáit. A jelenlegi külső és belső feltételek közepette a gazdaság megújulásának szükségessége kényszerként jelentkezik. Az útkeresés folyamatában megfogalmazódott alternatívák felvetik a szocialista gazdaság természetének. történelmi útjának alapkérdéseit.

Gazdaságunk ‘ megújulását jelzik az újszerű vállalkozások. nevezetesen a vállalati a kereskedelmi és vendéglátóipari szerződéses üzemek, a magánvállalkozások is. Ezek az új formák sok vitát váltottak és váltanak ki napjainkban'. Vannak akik helyeslőén szólnak mellettük, s azt mondják: ezeket az élet által felszínre került szükségletek hozták létre, a valóságban meglevő igények éltetik. Mások viszont a kapitalista vonások megújulását látják bennük. s egyáltalában szocialista vívmányainkat féltik tőlük. A kérdéssel kapcsolatban először is azt szeretném leszögezni. hogy az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban jelentkező újszerű vállalkozások a magyar gazdaság egészében tulajdonképpen nem is annyira új- keletűek. Hiszen mezőgazdaságunk már több mint húsz éve megtette azokat a lépéseket, amelyeket most a fentebb jelzett ágazatokban teszünk. Gondolok a háztáji gazdaságok rendszerének kiépítésére. Akkoráiban a háztáji is hozzájárult az ideológiai vitákhoz. Ugyanez a helyzet ma az új formákkal. Az útkeresés, a bizonytalanság. az újszerűségből adódó problémák esetenként értetlenséget okoznak. némelyekben pedig ellenszenvet váltanak ki. Mindez pedig egyáltalán nem veszélyezteti a szocializmus pozícióit. eredményeit, sem az országban, sem megyénkben. Hiszen ha csupán az arányokat hasonlítjuk össze, akkor is egyértelműen elmondható, hogy megyénkben is a szocialista szektor a meghatározó tényező, mind az iparban. mind a mezőgazdaságban. mind a kereskedelemben. mind a szolgáltatásban.

— Az ideológia területén melyek a legfontosabb tennivalóink?

— Mindannyiunk számára világos, hogy az 1964-es esztendő — a jelenlegi feltételekből kiindulva — várhatóan nehezebb lesz mint az idei. Ez fokozott feladatokat ró az egész magyar társadalomra, igy természetesen megyénk dolgozó népére is. A legfontosabb ideológiai tennivalónak azt tartom, hogy továbbra is megőrizzük, erősítsük azt a nemzeti összefogást, azt a nemzeti egységet, amely a szocialista építés során hazánkban kialakult. Az emberekkel a dolgozókkal meg kell értetni, el kell fogadtatnunk, hogy minden intézkedés, amelyet a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében teszünk, szükségszerű és elkerülhetetlen. Még akkor is. ha az egyén számára ez esetenként gondot jelent. Ugyanakkor arra jjs rá kell ébresztenünk az embereket, hogy munkánk minősége a jövő záloga, a jövő meghatározója. Növelnünk szükséges az igényességet, javítani kell a termelt javak minőségét. egyáltalában meg kell állítanunk azt a folyamatot. amely a magyar munka leértékelődéséhez vezetett a ^világpiacon. Agitáci- ónknak. propagandánknak, a politikai munka egészének céljaink jobb és következetesebb megvalósítását szük- sógséges szolgálni.

— A járások megszüntetése milyen feladatok elé állította, Illetve állítja a párt-, a társadalmi és az állami szerveket, hogyan halad ezeknek a feladatoknak a végrehajtása?

— A társadalmi fejlődés megteremtette azokat a feltételeket, amelyek igényként vetették fel a közigazgatás korszerűsítését. Napjainkra megérett a helyzet a járásokkal kapcsolatos évtizedes vita eldöntésére. Vagyis a járások megszüntetését nem valamiféle átszervezési ötlet adta, hanem a társadalmi- gazdasági fejlődés követelte meg. Ez pedig, amelynek történelmi részesei voltak a járások párt-, társadalmi és állami irányító szervei, oda vezetett, hogy a munka fő folyamatai, a társadalmi, gazdasági, ellátási, kulturális feladatok már nem a járásokban, hanem a városokban és a községekben zajlanak.

Megyénkben négy járás szűnik meg. Ez természetszerűen emberi sorsokat is érint. Mindenekelőtt tehát gondoskodnunk kell elhelyezésükről emberségesen és tisztességesen, lehetőleg a közösségi és az egyéni érdekeknek megfelelően, akik a járási párt-, társadalmi és állami irányítás szervezeteiben dolgoztak, álltak helyt a munka frontján és szereztek érdemeket a köz javára. A megyei párt-, társadalmi és állami szervek felelősséggel, emberi megértéssel és türelemmel foglakoznak sorsukkal. elhelyezésükkel.

Ugyancsak fontos feladat egy új irányítási rendszer és munkastílus kialakítása, meghonosítása is. hogy a döntések ott szülessenek és kerüljenek végrehajtásra, ahol az élet és a munka folyamatai zajlanak, ahol tehát az emberek élnek, dolgoznak.

— Néhány nap múlva Itt az új esztendő. Ebből az alkalomból mű kíván megyénk alkotó, dolgozó társadalmának?

— Az új esztendő küszöbén azt kívánom megyénk lakosainak, hogy béke legye. ' a világban, Európában, hogv továbbra is eredményesen haladjunk élőre a fejlett szó. cializmus építésének útján. Egyéni életükben pedig sok sikert, erőt. egészséget.

— A Népújság olvasói nevében mi is eredményes, boldog új évet kívánunk és köszönjük a beszélgetést.