Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. december 24., szombat f ÁTFOGÓ GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI VIZSGÁLATOK Hátrány marad-e a kedvezőtlen termőhely...? Heves megye 54 termelőszövetkezete közül 12 kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik. Ezek az üzemek az elmúlt években, különös tekintettel a nyolcvanas évek eddig eltelt részében a korrábbiakhoz képest kedvezőbben fejlődtek. Ez 'szorosan összefügg a területi, illetve az üzemek fejlesztési terveinek elkészítésével, amelyeket iránytűként használnak és folyamatosan meg is valósítanak. Az évek óta fenntartott állami támogatás, a termelési szerkezetnek a helyi adottságokhoz való eredményesebb igazítása és nem utolsósorban a szakemberek számának növekedése együttesen hozzájárult ezeknek a gazdaságoknak a megerősödéséhez. Kereskedelmi ügynökség Egerben Cserebere és tele-kocsi Népgazdasági érdek t Jó példa erre a gyöngyös- otoszí Február 24 Termelő- szövetkezet, amely az elmúlt évek eredményes munkája nyomán jelentős fejlődésen ment keresztül. Ugyanez vonatkozik a poroszlóira is. Javult a bodo- nyiak, a bátoriak gazdálkodása. a sarudi és a nagyfü- gedi termelőszövetkezet helyzete viszont még most sem megnyugtató. Ügy tűnik. ezekben az üzemekben az elmúlt három esztendő kevésnek bizonyult az eredményesebb gazdálkodás feltételeinek hosszabb távú megteremtéséhez. Az utóbbi időszakban bővült az együttműködés a kedvezőtlen termőhelyi adottságú és a jobb viszonyok között tevékenykedő üzemek kapcsolata. főleg üzem- és munkaszervezési tapasztalatok Panaszolja, hogy kénytelen fogyókúrázni. Rácsodálkozom. Lopva végignézem karcsú, nyúlánk alakját, és nem értem a megjegyzését. — Leadtam már néhány kilót — jegyzi meg, elfogva a tekintetem. Hogy „milyen volt a szőkesége”? Ne tessék mosolyogni, ezt a hajat nem lehet nem észrevenni. Mindehhez tegyük hozzá: húszon, három éves és ... — Ágazatvezető-helyettes vagyok a tsz-ben, a KISZ- szervezet titkára, tanácstag, a megyei pártbizottság és a városi KISZ-bizottság tagja. A testületek munkabizottságaiban is dolgozom, és most végzem a gyöngyösi főiskolát. Éppen biológiából vizsgáztam, persze nem nappalin. — Most már pont kerül a tanulmányai végére? — Nem. El akarom végezni a Kertészeti Egyetemet. Ügy gondoltam, addig tanulok, amíg fog az eszem. Aki mindezek után nem érez valamiféle csodálkozást, mondjam azt: enyhe irigységet ennyi határozottság láttán, az érzéketlen, a véleményem szerint. A fiatal lány neve Janák Lívia. Furcsa, szokatlan? — Hogy viseli ezt a nevet? — Nem értem, hogyan viselném? Egészen jól. Nekem semmi különös nincs benne. Elismerem, a családom neve nem magyar. Ügy hallottam otthon, hogy valamikor Németországból érkezett ide, a Mátra aljára. A Lívia ... ? Jó, csakugyan nem gyakori. Van még más „érdekesség” is. Például az, hogy a szőlészet dolgai tartoznak rá. — A gyöngyösi szakközép- iskolában növény- és állat- tenyésztést tanultam. A szaktechnikusi képesítésem átadásában. Ezek további kiterjesztéséről a jövőben sem mondhatnak le. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek által létrehozott javakra: gabonára, tejre, húsra, a melléküzem- ágak által előállított különböző alkatrészekre — hogy csak néhányat említsünk —, a népgazdaságnak hosszú távon szüksége lesz. Így államunk 1984-ben is fokozott figyelemmel kíséri és a lehetőségek alapján támogatja ezeknek az üzemeknek a munkáját. A január Intői módosuló közgazdasági szabályozók ezt az akaratot közvetítik, mindenekelőtt az ártámogatások és árkiegészítések növelésével. Bővítő támogatások Az úgynevezett alapárkiegészítés emelésével például az energiahordozók eddigi állafni támogatásának megszűnését, illetve a térszületett az áru- és termékforgalomra szól. Most a főiskolán növénytermesztői üzemszervező szakra járok. Mindebből logikusan következik a — szőlő. — Az úgy volt — emlékezik —hogy Keszthelyre szerettem volna menni. Nem vettek fel. Mit csináljak? Bementem a tsz-ben az elnökhöz, Nádasdi Kálmánhoz. Dolgoznék, kértem, adjon munkát. Nincs, válaszolta. Egyelőre semmi olyan nincs, ami a szakközépiskolai végzettségemnek megfelelne. Akkor adjon mást, kértem. Tudja, hová kerültem? A tehenészetbe. Méghozzá „csak" fizikai munkára. Hajnalban ment, este haza. Végig a falun, Gyöngyösoroszin, mert ők az egyik végén laknak, a tehenészet pedig a másik végén található. — Etettem, trágyát hordtam, mindent úgy, mint a többiek. önkéntelenül karcsú, nyúlánk alakjára nézek ismét. A karja sem emlékeztet birkózóra. — Mit szólt ehhez a falu? — Hát... tudja, kiállnak nálunk az emberek a ház elé, ha ráérnek. És ott vonultam el előttük „beöltözve”. Kérdezték is: hogy vagy? Talán azt várták, hogy panaszkodom? Mondtam, jól. De azért otthon is megjegyezték, meg a fiatalok is, hogy no, ezért tanultál? Trágyát hordani érettségivel? Nem vettem zokon. De nehogy tanulás nélkül maradjon, beiratkozott a * gyors- és gépíró tanfolyamra. Végül nem fejezte be, mert néhány hónap elteltével megkérdezte tőle az elnök, elvállalná-e a szőlészetben az „agronómusságöt” ? Miért ne? Gondolta. melési adóból való visszatartható kedvezmény jelentős csökkenését igyekeznek ellensúlyozni. A külön árkiegészítésben részesülő termékek köre 1984 januárjától a szemescirokkal és a burgonyával bővül. Ezzel az üzemeket azokon a területeken, melyeken alacsony jövedelmezősége miatt kukoricával nem érdemes foglalkozni, a cirok termelésére ösztönzik. Az említett növény az alacsony aranykorona értékű földeken a jövőben jól helyettesítheti a kukoricát. A burgonyatermelés után eddig csak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok kaptak hat százalék külön árkiegészítést. Az új szabályozók szerint jövőre az egyéb okokból támogatott üzemek is jogosulnak a burgonyatermelésnél nagyobb, hét százalékos árkiegészítésre. A kistermelők takar- mányellátásának javítására a közös gazdaságokat is ösztönzik. miután akisüzemeknek közvetlenül értékesített abrak mellett, a szálas és lédús takarmányok után is kaphatnak alap- és külön árkiegészítést. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzem a tagjainak, illetve alkalmazottainak gazdaságából származó, de a közös segítségével értékesített hízott sertés, borjú, növendék- és vágómarha, tej. bogyós gyümölcs és zöldség után továbbra is elszámolhat kiegészítést. A megfelelő minőségű és fajtájú dohány termelésének ösztönzésére a fenti termékek köre ezzel kiegészül A jövőben tehát lehetőség nyílik arra is. — Miért igen? — kérdeztem én. — Nincs rá képzettsége. Én beleszülettem a szőlőbe, ahogy szokás ezt mondani. Nálunk az egész családnak mindig dolgoznia kellett. A gyerekeknek is.. Minden munkát megcsináltunk, ahogy most is a háztájiban. Nem óvták még a fúvó széltől is. — Gyere, lányom, neked is metszeni kell — hallotta már tizenéves korában. Hát így volt. Aztán még valami piszkálta a kíváncsiságom. — Hogy fogadják a különböző testületekben azt, ha feláll és elmondja a véleményét? Egy ilyen „csitri” ... — Ahogy kell. Elvárják tőlem, hogy a korosztályom, a fiatalok gondolatait tolmácsoljam. Ez a városi KISZ-bizottságban így természetes, de ugyanúgy a tanácsban is, vagy a megyei pártbizottságban. Adott esetben szívesen veszem, ha a tőlem idősebbek és tapasztaltabbak segítenek. — Ha súgnak? — Szó sincs erről. Csak azt mondom' mindig, ami a meggyőződésem. Csak akhogy a háztájiban megtermelt és felvásárolt dohány után is árkiegészítésben részesüljenek. A helyi adottságokhoz igazodva Az említett nagyüzemek fejlesztési támogatása 1984. január 1-től is megmarad. Sőt a jövőben az egyéb okokból támogatott gazdaságok ugyancsak részesülhetnek ebből. A fejlesztési hozzájárulást ezen túl is a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ítéli oda a leginkább rászoruló gazdaságoknak! Az említett néhány főbb változás elősegíti, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között tevékenykedő nagyüzemek továbbra is megfelelő színvonalon gazdálkodjanak. Fontos azonban, hogy a helyi lehetőségekhez még jobban igazodó termelési szerkezetet alakítsanak ki. melyet ezekben a hetekben a jövő évi tervezésnél jobban egyenek figyelembe. Egyébként az utóbbi három évben lefolytatott átfogó gazdaságipénzügyi vizsgálatok ezekben az üzemekben hasznosak voltak és megfelelő segítséget nyújtottak azelőbb. relépéshez. Ezeket 1984-ben is folytatják az illetékesek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi. illetve a Pénzügyminisztérium bevonásával, annak érdekében, hogy elősegítsék megyénkben is ezeknek a gazdaságoknak a további kibontakozását és megerősödését. kor hallgatok másokra, ha elfogadom a véleményüket. Nincs ellenérvem. De még valami nem hagy nyugodni. Hogy lehet az, hogy egy huszonhárom éves, villogóan szőke, irigylésre méltóan karcsú lány szinte „megállás nélkül” csak dolgozik, tanácskozik, mozgalmi életet él, már tizenkilenc évesen tagja lesz a pártnak, az egyik képesítést a másik után szerzi meg és ... Mikor „lány”? — Nehogy azt higgye, hogy én nem szeretem a társaságot, nincsenek barátaim, nem járok táncolni. Még színházba is megyek, vagy Gyöngyösre, vagy Pestre a barátaimmal. A korábban kissé egyoldalúnak tetsző kép így kerekedik ki egésszé. De ez csak teljesebbé teszi a személyét. Ott dolgozik, ott boldogul, ott igyekszik tenni a többiekért és ott fejleszti valami különösen szokatlan elszántsággal a tudását, ahol született, ahol a családja él. A falu, Gyöngyösoroszi csendben húzódik meg a Mátra előnyulványainak völgyében. G. Molnár Ferenc A rádió Ötödik sebesség című műsorának jól ismert része a csere-bere; amikor a telefonáló értesíti a műsorvezetőt, hogy mit mire szeretne elcserélni. E szolgáltatás haszna vitathatatlan, hiszen az adásban elhangzó hirdetésekre sokan jelentkeznek. így minden bizonynyal előnyös üzletet tud kötni az is, aki túlad valamin, és az is, aki ahhoz hozzájut cseretárgy fejében. — Ez a műsor mozgatta meg fantáziánkat — mondja Sípos József né, aki nemrégiben nyitotta meg Egerben a Kereskedelmi Ugyeletek Megkötését Közvetítő Irodáját (KÜMKI). — Amikor megtudtuk, hogy Pesten és Nagykanizsán engedélyt adtak ügynöki iroda létrehozására, akkor eldöntöttük, hogy egy hasonlót nyitunk mi is. A férjem .ötlete volt, de mivel nincs érettségije, az én nevemre állították ki a kismaros igazolványt. — Amint a falra akasztott listáról kiderül nemcsak csereberével foglalkoznak . .. — Csupán abból nem lehetne megélni. Ezért például hiánycikkek felkutatását is vállaljuk. Arra gondol- tun'k, hogy bizonyéra sok építkező fordul hozzánk: szerezzünk neki téglát, vagy cserepet. De eddig egy sem nézett felénk. Viszont jó né- háriyan jöttek már be, hogy kerítsünk vevőt gépkocsijára, vagy motorjára. Már túl vagyunk az első pofonokon is. Például az egyik megbízónknak rövid idő alatt találtunk egy IFA-te- hergépkocsit, de az illető meggondolta magát és nem kellett neki. Egyébként besegítenénk a kisipari munkák közvetítésébe is, de sem a lakosság, sem a szakemberek nem kértek még erre. — Három hete várja az ügyfeleket a Lenin út 83. szám alatti négyemeletes ház ruhaszárítójából kialakított helyiségében. Sokan megfordultak már itt? — Több érdeklődésre számítottunk. Az a legnagyobb gondunk, hogy nem kötötték be a telefont a mai napig sem. Enélkül viszont nem lehet jól ellátni ezt a munkát. Sürgősebb esetekben a postáról hívom az ügyfeleket vagy leveleznem kell, s az lelassítja a munkát. Ezért a legtöbb kérés teljesítését kéthónapos határidővel vállaljuk. — Hogyan szereznek arról tudomást, hogy például valahol fölösleges egy autó, másutt pedig pontosan arra van szükség? — Egriek vagyunk, sok embert ismerünk. Ezelőtt az AFIT-nát dolgoztam bérelszámolóként, onnan is akad elég sok ismerősünk. A férjem továbbra is régi helyén, az Egri Dohánygyárban maradt. Szinte mindenki ismer ott. Tehát már kialakult egy olyan információs hálózatunk, amelyre építhetünk. Miközben beszélgetünk egy fiatal férfi lép be az ajtón. — Holnap Budapestre megyek — mondja. — Akadna három hely a kocsiban, nincs véletlenül jelentkező az útra? — Sajnos, nincs — mondja Síposné. — Sőt, eddig még ezt az úgynevezett „tele-kocsi” szolgáltatásunkat sem igényelték. Egyébként, ha lennének útitársai mennyi pénzt kérne tőlük? — Nyolcvan-nyolcvan forintot. Ugye nem sok? — Nem... — mondja a fiatalasszony. — És jól jár az utas, meg a gépkocsivezető is — okoskodom. — De az ügynöknek mi ebből a haszna? — Minden egyes szolgáltatásunkra tarifákat állapítottunk meg. Ezen felül az üzlet során gazdát cserélő pénz 1,5 százalékára is igényt tartunk. Sajnos, nem tudunk minden esetben meggyőződni arról, hogy nyélbe ütötték-e a szerződést. S ha letagadják, elesünk ettől az összegtől. Ez is azt bizonyítja, hogy kiforratlan még mindez. De hiszünk abban, hogy szükségesek szolgáltatásaink. Legalábbis egy részük . .. (homa) A tartalékok tartaléka Kénytelen vagyok férfiasán bevallani, hogy türelmem utolsó tartaléka is kimerült. Nincs több, ennyi volt és kész! Evek, sőt évtizedek óta nem hallok ugyanis mást, mint, hogy gondok vannak a tartalékok feltárásában az üzemben, a szövetkezetnél, az ügyintézésben és az oktatásban, a kulturális életben és az egészségügyben, a vezetésben és a munkahelyeken, a közéleti demokráciában és a gondok feltárásában, az óvodákban és a szociális otthonokban — az élet minden területén. Egyszerűen nem értem, mennyi lehet az a tartalék, amelyeket képtelenek vagyunk évek, évtizedek óta feltárni, kiaknázni. Vagy talán azért nem lehet, mert ezek — ahogy gyakran megfogalmazzák —, rejtett tartalékok? De hát ki rejtegeti, ki elől? Őszintén bevallom: sokszor úgy vagyok már, amikor ezt a fogalmat hallom: „rejtett tartalék”, mintha valami megfoghatatlan, mmdenekfölöttivel állnék szemben, amelyet feltárni nem lehet, de körültáncolni — mint anno annak idején az aranyborjút —, azt lehet. Bonyolítja és nehezíti a megértést számomra az is, hogy azt hallom: az üzemen belül — munkahelyen, ilyen és olyan szférában stb. —, számos tartalékot feltártunk már, de ez nem jelenti azt, hogy rejtett tartalékaink még ne lennének. Tehát ezt értelmezzem úgy, hogy a tartaléknak mindig van tartaléka, méghozzá rejtett és önmagát mutogató is?! Mielőtt teljesen belegabalyodnék és felélném még összes meglevő normális — rejtett és nem rejtegetett — tartalékomat, csak annyit: egyszer utána kellene már nézni ezeknek a tartalékoknak! Miért packázhatnak ezek csak úgy velünk? Felkutatni a rejtettet, nem elmenni azok mellett, amelyek majd kiszúrják a szemünket, és amelyekben majdnem -felbukunk és azt mondani: hát tisztelt ilyen és olyan tartalékok, per pillanat itt tartunk. Ennyien és ennyien varrnak és nem többen. De azt a tartalékot, mit feltártunk, amiről tudomásunk van, felhasználjuk, most ás azonnal. Valahogy — hogy hogyan, az az adott helyzettől függ —, oda kellene jutni, hogy kijátszunk minden kártyát, és ne legyen a rejtett tartaléknak Is rejtett tartaléka. Természetesen úgy, hogy ez a felhasználás nemcsak a ma, hanem a holnap hasznát is szolgálja. Aztán később újra oszthatnánk a lapot, mert az okos, a minden lehetőséget figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás — anyaggal, emberrel, idővel —, újabb és gazdagabb forrása lehet a nem rejtett tartalékoknak is. Mert a tartalékok tartaléka nem más, mint az okos, a megfontolt, a rugalmas helyzetfelismerés és a változtatás bátorsága ... Papp János Mentusz Károly CSAK AZÉRT IS A SZŐLŐ Abban a faluban, ahol (Fotó: Szabó Sándor)