Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1963. december 24., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kenése veszélyezteti a gaz­daság műszaki fejlődését, s emiatt több ponton elmarad­hatunk a világszínvonaltól. Jövőre a népgazdaság összes új beruházására és pótlásá­ra kereken 220 milliárd fo­rintot vettünk számításba. Fontos, hogy ebből ne csak az állóeszközök bővítésére, ha­nem a pótlására felhasznál­ható eszközök is a korszerű­sítést szolgálják. Programjainkról szólva el­mondotta: a jövő évben csaknem ötmilliárd forint értékű vállalati beruházás kezdődhet meg. Ez lehetővé teszi, hogy fontos gyógyszer- ipari, elektromechanikai, mű- anyagipari és ruházatipari termékek minőségét javít­suk. Az energiaracionalizálá­si kormányprogram kereté­ben 1984-ben csaknem há- rommilliárd forint értékű beruházás valósul meg. Folytatjuk a gabonaprogram végrehajtását. Az ezzel kap­csolatos célokra mintegy hárommilliárd forint fejlesz­tési támogatást irányoztunk elő. Először tűzi ki a terv azt a célt, hogy 15 millió tonna gabonatermést érjünk el. Faluvégi Lajos gyengesé­geinkre utalva megállapí­totta: az ellenük való küz­delem nem volt hiábavaló, ezt az utóbbi években elért eredményeink bizonyítják. Miközben 1978 óta a nem­zeti jövedelem 7 százalékkal nőtt, az energiafelhasználás mennyiségileg változatlan maradt, s javult a szerke­zete is. Jócskán, mintegy 5 százalékkal mérséklődött népgazdaságunk importigé­nyessége. A gazdaság ex­portképessége — a kivitel­nek a nemzeti jövedelemhez mért aránya —, szintén so­kat javult. Gazdaságunk egyik legnagyobb sikere, hogy csökkenő importhá­nyaddal is fokozni tudtuk exportképességünket, s ezzel nagymértékben javítottuk külgazdaságunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután a társada­lom és gazdaság kapcsolatá­nak legérzékenyebb terüle­téről, az életszínvonal és az életkörülmények alakulásáról szólt. Mint mondotta: e kér­dések — érthető módon — mindenkit foglalkoztatnak. Az emberek manapság sok­szor egybevetik az életszín­vonal múltbeli tényeit a je­lennel. Ennek kapcsán le­szögezte: — Az életszínvonal hosszú időn át töretlenül emelke­dett, az életkörülmények érezhetően javultak, és ki­egyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohé­ziós erőként hatott társadal­munkban. Ezért a XII. pártkongresszus, midőn meg­hirdette, hogy az életszín­vonalat a jóval nehezebb körülmények közepette is meg kell őrizni, s az élet- körülményeket, ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal politikánk egyik alappillérét szilárdította meg. Azóta is — minden szoron­gató gond és váratlan aka­dály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szem­pontból eredeti szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképességünk megőrzésének vagyunk kény­telenek elsőbbséget adni — mondotta Faluvégi Lajos. Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem, hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mérték­ben az életszínvonal alaku­lásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szo­ciális vívmányainkat tovább­ra is megvédjük, ezt első­sorban arra a meggyőződé­sünkre alapozzuk, hogy a hiányzó erőforrásokat, az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó em­berek közössége megnöve­kedett felelősségérzetével és megújulási készségével. Számolnunk kell azzal is, hogy amikor a reáljövedel­mek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi kü­lönbségek iránti érzékenység. Nem általában a nagyobb; hanem az indokolatlanul ruugy, a teljesítményekkel alá nem támasztott jövedel­mek ellen kell fellépnünk. A jövő évi életszínvonal­előirányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmond­ta: a cél az volt, hogy a la­kosság fogyasztása és az egy lakosra jutó reáljövedelem megmaradjon az idei szinten, az áruellátás jó színvonalú legyen. A jövedelmek ki­áramlásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakí­tottuk ki — mondotta —, amely teret ad a teljesít­mények szerinti differenciá­lásnak és az áremelkedés mértéke szempontjából még elviselhető. A fogyasztói árakat érintő intézkedéseket azokra a cikkekre és szol­gáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támogatás, és ame­lyek körében az áremelke­dés hozzájárul ahhoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a leg­fontosabb fogyasztási cikke­ket érintő árintézkedések hatását a szociális szem­pontból legjobban rászoruló rétegek körében a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a családi pótlékok vásárlóere­jét megőrizzük, de arra sajnos nem ad módot, hogy minden érintett családnak (Munkatársunk telefonjelen­tése): Ha téli ülésszak, akkor — költségvetés. Tegnap dr. Hetényi István pénzügymi­niszter expozéját követő vi­tával folytatódott az ország- gyűlés munkája. A költség- vetési beszámolóban elhang­zott egy mondat, amelyet gyorsan feljegyeztem a saj­tópáholyban: „A korábban pénzügyi gondokkal küsz­ködő vállalatok közül egyre jobban megbirkózik a ne­hezebb feltételekkel, s ered­ményesebben működik pél­dául ... a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Gazdálkodásuk a belső ve­zetés megújulásával, céltu­datos szervezéssel kiegyen­súlyozottá vált.” — Nemcsak képviselőként, hanem a vállalat dolgozója­ként is megkerestem az ex­pozé után a pénzügyminisz­tert — újságolta Fábryné Dobai Ilona. — A kollektíva nevében megköszöntem az értékelést, amelyet ezen a fórumon az egri építőkről mondott. — Mi a titka érmék a sikernek? — Szétnéztünk a portán­kon, hogy milyen tartalé­kaink vannak. Szigorú költ­ség- és anyaggazdálkodást vezettünk be, s a több mint kétezer fős vállalat átszer­vezte a termelési, kivitele­zési struktúráját. Tudtuk: ha talpon akarunk maradni, akkor számítanunk kell a törzsgárdára, a középvezetők összefogására, a fegyelmezett munkások százaira. Várható­an jó évet zárunk az idén, bár még vannak nagy fel­adataink: ötszáz lakást kel! befejeznünk a megyében, s Karácsonyi hangulatban (Perl Márton felvételei! változatlan maradjon a jö­vedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékez­tetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutat­ják: új fejlődési pályát tar­tósan csak egy módon ala­pozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szer­vezettségét, ha a lehető leg­teljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsítsük a gazdaságirányítás rendsze­rét. Ez nem szőkébb érte­lemben vett gazdasági, ha­nem legalább ennyire társa­dalmi ügy is. Egy-egy na­gyobb lépés megtétele és időtállósága nagymérték­ben attól függ, hogy a tár­sadalom és annak különféle csoportjai mennyire fogad­ják el az iránymutató törek­véseket, mennyire azonosul­nak azokkal. Pártunk Központi Bizott­ságának a jövő évi tervről és a költségvetés irány el­Fiala Tivadarné ránk hárul a későbbiekben az egri piac felépítése is ... ★ A második ciklusban vett részt képviselőként a parla­mentben Fiala Tivadarné. Az Egri Dohánygyár mun­kásnője társaival együtt'adta le voksát a választási tör­vény módosítása mellett. Közvetlenül a szavazás után kérdeztem meg a kettős je­löléssel kapcsolatban: — Milyen „ellenfelet” kép­zel el magának a következő választásokkor? — Engem nem az érdekel, hogy nő legyen, vagy mun­kás, hanem: sok energiával, türelemmel rendelkezzék, mert a képviselői munkában szívósnak kell lenni. Olyan legyen a másik, vagy a ki tudja hányadik jelölt, aki szereti az embereket, igyek­szik tenni az érdekükben, tevékenykedni az ügyeikben, még akkor is, ha az „kis dolognak” tűnik. Legyen ön­zetlen, ha az állampolgárok gondjairól, ügyes-bajos dol­gairól lesz szó ... Hogy mi­vel „ígérhet” többet, mint én? Nos, engem egy-egy fo­gadónapon 10—12-en keres­nek meg, de felhívnak te­lefonon otthon, kopogtatnak nálam a gyárban, megállíta­veiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vitára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelké­pesen szólva: olyan utat jelölt ki társadalmunk szá­mára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán is. de ki­térés nélkül haladhatunk tovább — mondotta Faluvé­gi Lajos. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Hetényi- István pénzügymi­niszter válaszolt. Bevezető­jében köszönettel nyugtázta a képviselői észrevétele­ket, utalva arra, hogy az ülésszakon széles körben foglalkoztak gazdaság- és társadalompolitikai kérdé­sekkel. A kormány megvizs­gálja a javaslatokat, intéz­kedik a hasznosíthatók meg­valósításáról. A miniszter a vitában el­hangzottak alapján szólt ar­ról, hogy az erőműépítési programot az Állami Terv­bizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos dönté­seket széleskörű koordináció eredményeként fogja meg­hozni. Egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gond­jairól kifejtette, hogy a kor­mányzat segít a bajokat or­vosolni. és a mezőgazdaság egyes területein távlati ter­meléspolitikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott fel­szólaláshoz kapcsolódva el­mondotta. hogy a kormány­zat az új bértarifarendszer kialakításával is segítette helyzetüket, ám a helyi ve­zetőkön múlik, hogy a le­hetséges kedvezményekkel , miként élnek. nak az utcán — így csak az a tanácsom: legyen még aktívabb ... ★ Az óesztendő búcsúztatása óhatatlanul egy mérlegké­szítésre sarkallja az embert. Az egyik rövidke szünetben Novák Pálné dr., csoport­elnök összegezte megyénk képviselőinek tevékenységét: i— Számunkra rendkívül fontosak azok a csoportülé­sek, amelyeken találkozha­tunk a megye vezetőivel, s kiegészíthetjük a választó- kerületekben szerzett tapasz­talatainkat. A bizottsági munkához, az egyes ülés- szokokhoz jelentős segítséget kapunk ilyenkor a megyei pártbizottságtól, a tanácsok­tól, a népfronttól, hiszen ők a részesei a képviselői be­számolók, a különböző fóru­mok, falúgyűlések megszer­vezésének, amelyek alkalmá­val tájékoztatjuk a választó- polgárokat a munkánkról. Ezeken mondhatjuk el, hogy például a nyári ülésszakon Sas Kálmán a kormány- program végrehajtásával, ősszel Eperjesi Iván az ipar- politikával kapcsolatban kért eredményesen szót az országgyűlésen ... Most vi­szont arra szavazunk, hogy A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölve­tett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az ed­digieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kul­turális értékeket megfele­lően támogassuk és eljut­tassuk a lakosság még szé­lesebb tömegeihez. Nem vitatható — fejteget, te a pénzügyminiszter—, hogy az alacsony nyugdíja­sok nehéz helyzetben van­nak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjak — a miniszter véleménye szerint — megőrizték reál­értéküket. bar kétségtelen. békés, boldog esztendőnk legyen 1984-ben is ... ★ Békevágyunk tolmácsolá­sával fejeződött be a téli ülésszak: ünnepélyes keretek között ismertették azt a dekrétumot, amelyet a ma­gyar ifjúság képviselői nyúj­tottak át Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének. Eb­ből idézek néhány sort: „Mi, fiatalok, továbbra is kiállunk a magyar kormány békepolitikája mellett, tá­mogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a vi­lágháború veszélyének elhá­rítását szolgálja. Hívunk mindenkit, aki a békét sze­mélyes ügyének tekinti: alá­írásával is tegyen hitet mel­lette." S az aláírók között ott volt a budapesti ifjúsági békegyűlés egyik résztvevője, Király Judit, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója is. Neki is szól a T. Házból elhangzó jókívánság: Sok­sok boldog karácsonyt és békés új esztendőt érjen meg a csodálatosan szép, kék színű bolygónk valamennyi népe ... ! Szilvás István hogy sajnos ez a reálérték alácsony. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői ész­revételről szólva Hetényi István elmondta, hogy a kö­zelben másik átkelőállomást nyitnak, amely tehermente­síti azt, bővítése nagyon költséges volna. Ami vi­szont a kisközségek ellátá­sával kapcsolatos észrevé­telt illeti; megállapodás jött létre a SZŐ VOSZ-szál, amely szerint az 1500 lakosú vagy ennél kisebb települé­sek üzleteinek korszerűsíté­sére hároméves programot dolgoznak ki, melynek során a boltok jó részét felújítják. Jövőre e célra 120 millió forintot fordítanak. Határozathozatal követ­kezett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságában és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ösz- szegekkel egyhangúlag el­fogadta. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentést és javas­latot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel vár­ták, hogy megegyezés szüle­tik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökken­téséről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta, hogy a Szovjetunió rendkí­vül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a konstruk­tív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Ebben a szel­lemben született és ugyan­ilyen törekvéseket tükröz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek ez év no­vemberi, szófiai nyilatkozata is. A Magyar Népköztársa­ság kormányának november 29-én közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kiala­kult helyzetért és annak következményeiért azokat terheli a felelősség, akik le­hetetlenné tették a meg­egyezés létrejöttét. Apró Antal a népünk vé­leményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozga­lom más képviselői sok tíz­ezer honfitársunk jelenlété­ben átadták a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Or­szágos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és fél millió magyar állampolgár látott el kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a ma­gyarok millióinak tiltakozá­sát az amerikai rakéták te­lepítése ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés az elhang­zottakat állásfoglalásként egyhangú szavazással elfo­gadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munká­ját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsú­zott képviselőtársaitól. Képviselőink az ülésteremben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom