Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1983. december 23., péntek Honecker-interjú Arafat Kairóban Egymásra utalt partnerek találkoztak Amerikai diplomaták kémtevékenysége Indiában Meg kell akadályozni a nukleáris világháborút Ma az egyik legfontosabb feladat a nukleáris világ­háború megakadályozására, a háborús veszély elhárítá­sára irányuló erőfeszítések fokozása. A Német Demok­ratikus Köztársaság ebben a szellemben következetesen folytatja a béke biztosítását szolgáló politikáját, síkra- száll a NATO rakétatelepí­tésének megállításáért és a felállított rakétarendszerek visszavonásáért. A fegyver­kezési hajszának véget kell vetni — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő, a Francia Kommunista Párt hetilapja, a Revolution szá­mára adott nyilatkozatában. — A katonai-hadászati egyensúly lerombolásának megakadályozására hatékony ellenintézkedések megtéte­lére kényszerülünk — mon­dotta Honecker, utalva ar­ra, hogy meggyorsítják az NDK és Csehszlovákia terü­letén a nagyobb hatótávol­ságú (120 kilomtéteresnél nagyobb) harcásza ti-had­műveleti rakéták elhelyezé­sét. — Arra van szükség — folytatta —, hogy az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvének megfelelően konstruktív lépések szüles­senek a kelet—nyugati fegy­verzetkorlátozás és -csök­kentés útján. k Átalakítják Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtökön Egyiptomban olyan találko­zón vett részt, amelyről Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök „sajnálkozás­sal és megdöbbenéssel” ér­tesült. Arafat ugyanis Hoszni Mubarak egyiptomi elnök­kel randevúzott —, akinek elődje, a néhai Anvar Szá­dat, különbékét kötött Tel Avivval. Ezt a különbékét az arab világ árulásnak, az arab és a palesztin ügy ki­árusításának bélyegezte és kiközösítette Kairót. Arafat és Múbarak talál­kozója így Izrael szemében megerősít valamit: a jelen­legi egyiptomi elnök — tu­lajdonképpen Szadat halála óta — maga is kiutat keres a Camp David-i zsákutcából. Ennek a törekvésnek a lé­nyeges eleme, hogy Egyip­tom keresi egyben az „arab országok családjához” visz- szavezető utat. Ez az útkeresés nemcsak egyiptomi vállalkozás: se­gítenek benne a mérsékelt­nek nevezett arab országok, is, amelyek ellenzik ugyan a nyílt kitárulkozást Izrael felé — de a „pax ameri- cana”, az amerikai ihletésű közel-keleti béke szellemé­ben hajlandók alkuba bo­csátkozni még alapkérdé­sekről is, feltéve, ha ez nem sérti saját érdekeiket. Az egyik alapkérdés ép­pen a palesztin ügy, amely Arafatnak és híveinek Li­banonból történő távozásá­val nem éppen pozitív sza­kaszba jutott. A távozás azonban már csak végkifej­let volt — az alapvető prob­léma a PFSZ-en belüli belső válság. A Mubarak—Arafat talál­kozónak ezért talán az idő­zítés a legfőbb szépséghi­bája: a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke kény­telen volt olyan időpontban megtárgyalni a szervezet és az Egyiptom közötti viszonyt, amikor magát is súlyos gondok gyötrik a jövőt il­letően. Az egyiptomi elnök pedig oly időszakban szánta rá magát a találkozóra, amely reá nézve tulajdonképpen semmi kötelezettséget nem ró —, hiszen gyakorlatilag kényszerű randevúról van szó. Egymásra utalt partnerek találkoztak — de az egy­másra utaltság foka nagyon is eltérő. Az egyetértésből azonban mindkét fél profi­tálhat —, hacsak nem a vélt napi előnyökért áldoz­zák fel a hosszú távú és egy nagyobb ügyet szolgáló érdekeket. Nagy felháborodást vál­tott ki az indiai parlament­ben az Űj-Delhi amerikai nagykövetség munkatár­sainak kémtevékenységé­ről szóló leleplezés. Az In­dia belügyeibe való újabb amerikai beavatkozást most az Üj-Delhi parlament vizsgálja. Mint azt az egyik képvi­selő elmondta, ez távolról sem az első olyan eset, amikor amerikai diploma­tákat kompromittáló bizonyí­tékok kerülnek napvilág­ra. Közismertek például az Egyesült Államok jelenlegi nagykövetének, Harry Burns- nek, az amerikai titkosszol­gálatokhoz fűződő kapcsola­tai. A nagykövetség munka­társai között többen van­nak olyanok, akiket — is­mert okokból — korábban már kiutasítottak Kínából, Franciaországból, Spanyol- országból, Kanadából. Az amerikai titkosszolgá­latok különféle szeparatista csoportokat támogatnak, ter­rorakciókat szerveznek, tit­kos lehallgató-berendezése­ket működtetnek. Mindez arról tanúskodik, hogy a Reagan-kormányzat India belső helyzetének destabili- zálására törekszik — jelen­tette ki az egyik képviselő. Napokig meztelenül a tűző napon Amerikai kegyetlenkedés Grenadán ~( Külpolitikai kommentárunk Stockholmra várva AZ ESZTENDŐ UTOLSÖ NAPJAIRA alaposan rá- j nyomja 'bélyegét a feszült nemzetközi helyzet. Az év- j záró elemzések jó pár esztendővel ezelőtti időket í idéznek. Pedig hát voltaképpen igen pozitív ese- I ménnyel nyílik az új esztendő, hiszen január közepén Stockholmban európai leszerelési értekezletet tarta­nak. Emlékezetes, hogy ezt a konferenciát Madrid­ban határozták el. Fontos megbeszélésekre gyűlnek össze a svéd fővárosban Európa országainak, vala­mint az Egyesült Államoknak és Kanadának megbí­zott politikusai. Olyan lépésekről kellene megegye­zésre jutniuk, amelyek fokozzák a kontinens bizton­ságát, erősítik a kölcsönös bizalmat, s remélhetőleg kisebbé teszik a katonai szembenállás fenyegetéseit,. Minden más tényezőtől függetlenül is kivételes je­lentősége van egy ilyen értekezletnek. Sorsdöntő politikai súlyt kap azonban azáltal, hogy pillanatnyi­lag ez az egyetlen működő politikai fórum, ahol az Európában szemben álló két szövetségi rendszer in­tézményes keretek között tárgyalhat. Hiszen meg­szakadtak a közép-hatótávolságú atomfegyverek kor­látozásáról folyt szovjet—amerikai tárgyalások, mi­vel az új amerikai rakéták telepítésének megkezdé­sével értelmetlenné váltak. Bizonytalan ideig szüne­telnek a két nagyhatalom stratégiai fegyvereinek kor­látozásáról, illetve csökkentéséről folytatott tanács­kozások és a bécsi közép-európai haderőcsökkentési megbeszélések is. Tehát a növekvő világpolitikai fe­szültség, a NATO-országök hajthatatlan telepítési politikája nyomán megbénult valamennyi olyan fon­tos tárgyalás, amelyen leszerelési vagy egyáltalában égető katonai kérdésekről kellene megállapodni. MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, hogy Stockholm, mint közvetlen leszerelési fórum, minden érdekeltet külö­nösen foglalkoztat. Nem véletlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok még a karácsonyi szünet előtt fontosnak tartották egyeztetni álláspont­jaikat a közelgő értekezlet előkészületeinek jegyében. Varsóban a külügyminiszter-helyettesek két napon át tárgyaltak arról, hogy mit tehetnek országaik az európai biztonság és bizalom erősítéséért. Egybe­csengett ezzel az európai biztonság és együttműködés Mao Ce-tung mauzóleumát Négy új termet nyitnak meg Mao Ce-tung születésé­nek 90. évfordulóján, a KKP néhai elnökének Tienanman téri mauzóleumában — je­lentették be csütörtökön Pekingben nemzetközi sajtó- tájékoztatón. Kao Liang, a KKP KB propagandaosztályának kép­viselője elmondta, hogy a négy kiállítóteremben do­kumentumokat és emléktár­gyakat helyeznek el Mao Ce- tung, Csou En-laj volt kor­mányfő, Liu Sao-csi, a Népköztársaság volt elnöke és Csu Te, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egy­kori főparancsnoka emléké­re. A négy néhai politikus mindegyike egy-egy termet kap. Mao Ce-tung üvegko­porsóban elhelyezett holt­teste megmarad a mauzóle­umban. Kao Liang a dön­tést a négy politikus érde­meivel indokolta, valamint azzal az értékeléssel, misze­rint „a maocetungi gondolat a párt kollektív bölcsessé­gének kikristályosodása.” Az évfordulón, hétfőn a kínai párt- és államvezetés, vezető káderek, munkások, parasztok, katonák és ér­telmiségiek képviselői leró­ják kegyeletüket a Mao Ce- tung-emiékcsamokban. Az évfordulóra szerte Kínában számos rendezvényt ter­veznek. TELEPÜNKRE FELVESZÜNK: TAKARÍTÓT, Éjjeliőrt, SEGÉDMUNKÁST. GEV GYÖNGYÖS, Egri út II. Reagan amerikai elnök ki­jelentései ellenére semmi sem utal arra, hogy meg­szűnne az Egyesült Álla­mok Grenadára gyakorolt nyomása. Az amerikai meg­szálló erők az elnyomó in­tézkedések egész sorát lép­tették életbe, és népszerűt­len rendszert segítettek ha­talomra a szigetországban — írta a Tribune című kali­forniai napilap. Gyakorlatilag a hatalom az amerikai nagykövet ke­zében összpontosul, Paul Scoon főkormányzó szerepe mindössze annyi, hogy a grenadai rendszernek a törvényesség látszatát köl­csönözze — írja a Tribüné. A közelmúltban amerikai orvoslküldöttség látogatott Grenadára és a tapasztala­tairól New Yorkban sajtó- konferencián számolt be. A küldöttség tagjai rámutat­tak, hogy az amerikai ha­tóságok börtöneiben kegyet­len módszerekkel próbálják szóra bírni a grenadai fog­lyokat. M. Samad-Mathias, a New York-i városi egye­tem antropológia professzo­ra elmondta: a megszálló erők a foglyokat meztelenül, hason fekve napokon ke­resztül a tűző napon tart­ják. Másokat ólakban, vér­ebek felügyelete alatt tarta­nak fogva. A letartóztatot­tak egy csoportját a közel­múltban átszállították a „Guam” és a „Saipan” ame­rikai hadihajókra és a hajó gépházában fémládákba zár­ták őket. nemzetközi bizottságának ugyancsak szerdán zárult brüsszeli tanácskozásán kialakult vélemény, amely a Varsói Szerződés sokszor hangoztatott álláspontjához hasonlóan az atomfegyverek befagyasztását, az európai rakétatelepítés azonnali leállítását, a korábbi helyzet visszaállítását tartja ma a legfontosabb célnak. EZ DIÓHÉJBAN az az eredmény lenne, amelyet a stockholmi értekezlettől várnak mindenfelé^ Avar Károly Sztrájkolok az autógyárban Tovább sztrájkolnak a munkások a francia Talbot autógyár­ban. tiltakozásul az elbocsátások ellen. A képen: az össze­szerelő-szalag, amely leállt a dolgozók munkabeszüntetése miatt (Népújság telei öté — MTI — KS) Szovjet vélemény a rakétatelepítésekről Veszélyes illúziók Az Egyesült Államokban veszélyes illúzió hódított tért. Az erőpolitika hívei azt igyekszenek elhitetni, hogy elengendő egy kis nyomást gyakorolni Moszkvára, né­hány Pershing—2 rakétát telepíteni, vagy Washington­ban, Bonnban és Párizsban sokatmondó nyilatkozatot tenni a NATO „változatlan békeszeretetéről” és a ke­let—nyugati párbeszéd már vissza is tér a régi medrébe. Vagyis folytatódhatnak Genfben a közép-hatótávol­ságú fegyverekről folyó tár­gyalások. Szovjet vélemény szerint viszont az, hogy Nyugat-Európában megkezd­ték az amerikai Pershing— 2-esek és a szárnyasrakéták telepítését, megváltoztatja az egész európai hadászati helyzetet. A genfi tárgyalások meg­szakadása után a szovjet vezetés felhívással fordult az. Egyesült Államokhoz és a nyugat-európai országokhoz, hogy ismét mérlegeljék mindazokat a következmé­nyeket, amelyek népeiket, az egész emberiséget fenyege­tik az amerikai rakéták te­lepítése miatt. Jurij Andro­pov nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy amennyiben az Egyesült Államok és a többi NATO-ország hajlandóságot mutat a rakéták telepítése előtti helyzethez való vissza­térésre, a Szovjetunió is kész erre. Az ajtó tehát nem zá­rult be, de elhangzott egy nagyon határozott figyel­meztetés. A Fehér Ház és nyugat-európai szövetsége­sei azonban a jelek szerint nem hallgatnak a Kreml felhívására. Genfben lelepleződött az amerikai stratégia: Washing­ton eleve zsákutcába akarja juttatni a tárgyalásokat és minél hamarabb meg kíván­ta kezdeni az első megsem­misítő atomcsapást mérő eszközök telepítését. E fel­tevést igazolandó, elengendő Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat gyöngyösi telepére szak- és betanított mun­kásokat keres felvételre- oxigénvágó m unkakörökbe. — shredderező gépkezelő, Kereseti lehetőség: 4100—6000 Ft. — adagoló, válogató, Jelentkezés személyesen a telep vezetőjénél. — rakodó, Gyöngyös, Karácsondi út 37. emlékeztetnünk R. Burtnek, az amerikai külügyminiszté­rium munkatársának a sze­nátus külügyi bizottságában mondott szavaira: „Ameny- nyiben nem ültünk volna a tárgyalóasztalhoz az oro­szokkal, nem tudtuk volna arra kényszeríteni nyugat- európai partnereinket, hogy rakétáinkat országaik terü­letén elhelyezzék. Szövetsé­geseinkben azt a benyomást kellett keltenünk, hogy ténylegesen előrehaladást akarunk elérni a fegyver­zetkorlátozás területén.” A Szovjetunió ma sem a megállapodást és a becsüle­tes párbeszédet utasítja el, amelynek célja a fegyverke­zési verseny, különösen pe­dig az igen veszélyes nuk­leáris fegyverkezés megszün­tetése. Elutasítja viszont a nemzetközi közvélemény megtévesztését. Moszkva még ilyen bonyolult körülmé­nyek között is amellett van, hogy Európa legyen atom- és hagyományos fegyverzet­mentes övezet. Szövetsége­seivel- együtt meg van győ­ződve arról, hogy a békét és a népek biztonságát nem az új fegyverfajták kidolgo­zása és felhalmozása, hanem a meglévő fegyverek szint­jének minimálisra csökken­tése óvhatja meg. Az emberiséget a fenye­gető veszélytől —, hangsú­lyozta Jurij Andropov — csak az emberi értelem véd­heti meg. Igor Szinyicin (APN — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom