Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 23., péntek 3 Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ményesebben megvalósíthat, juk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai, elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érM&rkoja Imre deklódést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a köáségi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvény- tervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak számát is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20— 25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszámát. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes va- lóraváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Dr. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m. 13. vk.), a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Többek között elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben továbbfejleszti azokat, és kiszűri azt, mi felett eljárt az idő. A törvény csak akkor érheti el a célját, ha az állampolgárok — fokozott felelősségtudattal — azokat juttatják mandátumhoz, akikben megbíznak, akikről tudják: jól képviselik majd az ö érdekeiket. Jót és jól választani viszont csak akkor lehet, ha ismerik a jelölteket — hangoztatta —. s a törvényjavaslatot a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. Korom Mihály (Bács-Kis- kun m. 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán Dobos Józsefné nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonása, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politikai érvényesülésen túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel mindannyiunktól. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak-elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Dr. Bognár Rezső, Szent- istványi Gyuláné, Simon Ernőné és Cservenka Fe- rencné képviselők után Pozsgay Imre (Budapest, 41. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal , amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeEperjesi Iván ményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfrontaktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és párton- kívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premissziá- inkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügy-miniszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszólalását. Ezekben a véleménynyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Végezetül a miniszter ismételten kérte, hogy az országgyűlés fogadja el a beterjesztett törvény- javaslatot, illetve a felmerült kérdésekre adott válaszát. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott — módosításokat, amelyek részint a törvényjavaslat szövegponto- sító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Többek között elmondotta: — Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkásfórt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívUszta Gyula dr. Korom Mihály mányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások, az általán nos iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevételei és kiadásai is — nagy vonásokban — terv szerint alakulnak, sőt, lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagyottnál kisebb lesz. r— Látjuk azonban a gyen. ge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a hatékonyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruházások. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket. — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az országgyűlés téli ülésszakának első napja — melyen a tanácskozást Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel véget ért. A testület ma, pénteken folytatja munkáját. (Munkatársunk telefonjelentése): Az Országház kupolacsarnokában igazi meglepetés várta az ülésszakra érkező képviselőket: teljes díszében pompázott az immár évtizedek óta hagyományosan felállított karácsonyfa. A 10 méteres fenyőt, — amelyet a Zirc melletti Akii falu határából szállított Budapestre a különleges tréler — a hét elején száz kiskatona „cipelte” be, s díszítette fel a tűzoltók segítségével. Az esztendő végére összehívott országgyűlés után — 25-én és 26-án — kicsik és nagyok örömünnepére kerül sor a faóriás alatt. S, hogy a parlamenti fenyőünnepség látványosnak ígérkezik — több Heves megyei kisdiák és úttörő számára is —, bizonyítja, hogy 160 különleges üvegdísz, nyolcszáz színes égő, s nem utolsósorban 80 kiló szaloncukor díszíti a tűlevelű ágakat. Csoda-e, hogy a komoly, évzáró-tanácskozás szünetében a képviselőink is itt adtak randévút egymásnak, vendégeinknek az „ország fája” tövében. ★ A szünet előtt és után viszont valóban felelősségteljes vita bontakozott ki. Dr. Markója Imre igazságügyi miniszter expozéját követően számosán kértek szót az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. A vendégkarzaton kísérte figyelemmel a képviselők találkozását dr. Végh Miklós, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, s a titkár, Mészáros Albert. A miniszter egyebek között így fogalmazott: „Nálunk már politikai gyakorlattá vált, a legfontosabb jogszabály-tervezetek társadalmi és szakmai vitája, most mégis minden túlzás nélkül mégállapíthatjuk, hogy a választójogi törvény- javaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben.” — A társadalmi vita számtalan megyei javaslatát hallottuk vissza az expozéban — mondták a népfrontosok. — S ez jóleső érzés volt, mert nálunk is alaposan meghányták vetették az emberek a módosítási javaslatot: kilencven helyen csaknem, 3400-an vettek részt a népfront rendezvényein, s több mint ötszázan mondták el véleményüket a többes jelöléssel, az országos választási listával, valamint a képviselők, illetve a tanácstagok visszahívásával kapcsolatban. Mi több: a még csak javaslatként elhangzott lehetőséggel — mint arról az országgyűlésen is szó esett —, a legutóbbi időközi választáson már éltek is az állampolgárok megyénkben is. ★ Folytatva az események krónikáját, hadd idézzem ismét a minisztert, aki a következőket mondta: „A falusi lakosságnak több mint a fele a közös tanácsú községekben él. Ez önmagában és mindenképpen indokolttá teszi annak a társadalmi igénynek az elismerését, hogy megőrizze az igazgatási tevékenység koncentrálásából fakadó előnyöket, a társközségek kapjanak nagyobb önállóságot, mozgásteret és jobb képviseletet.” Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Zsidei Istvánnéval, az egyik szünetben. — Választókerületemben, t6 falu van, több társközséggel. Ezekben mindenütt — Tarnaszentmiklóson, Eger- bocson, Hevesaranyoson, Bo- donyban, Szajlán, Parádsas- váron, valamint óhután — úgy vélték az emberek, hogy amióta a nagyobb településhez kapcsolták őket, komolyabb lehetőség nyílt a fejlesztésre. Ami viszont visszatérő témája volt a társadalmi vitának: az elöljáróságnak — de jobban szeretik használni a faluvezetés kifejezést — nemcsak erkölcsi támogatásra lesz szüksége, hanem pénzre is, hogy első kézből dönthessenek a helyi elképzelések finanszírozásáról... ★ Üj minisztert köszöntött tegnap az országgyűlés: dr. Kapolyi László, az ipari tárca vezetőjeként első alkalommal vett részt a parlamenti munkában. Megyénk képviselői jól ismerik a volt minisztériumi államtitkárt, akihez korábban — egyebek között — a bányászat felügyelete tartozott. Sokszor járt Visontán is, így Eperjesi Iván, -a mátra- alji bányászok nevében a régi szakembernek, jó ismerősnek gratulált kinevezéséhez. Bányász szokás szerint üdvözölte: — Jó szerencsét! Ha úgy vesszük, most az óesztendő végén, az új év küszöbén — mivel a T. házban ezúttal az elkövetkezendő háromszázhatvanöt nap pénzügyi tervezéséről is szó esik — ez a jókívánság egyaránt szólhat az iparágnak, gazdaságunknak, egész országunknak . .. Szilvás István
