Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 3., szombat 3 Bűnözés és bűnüldözés Beszélgetés dr. Horváth István belügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségébe látogatott dr. Horváth István belügyminiszter. Az ott feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatta a megyei napilapok, köztük a Népújság olvasóit a hazai közrend és közbiztonság helyzetéről, a bűnözés alakulásáról és a belügyi szervek munkájáról. Szilárd a közrend és a közbiztonság — Milyen a bűnözés jellege, struktúrája? A bűncselekmények közül melyek a leggyakoribbak, és melyek mutatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotának megítélésében, a belpolitikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bűnözés nagysága. A bűn- cselekmények számszerű alakulása pedig hatással van országunk közrendjére és közbiztonságára. A bűnözés a. társadalom közrendjét, biztonságát, az egyének érdekeit, jogait sérti. Régi, majdhogy nem bibliai kele-. tű ez a káros jelenség, tehát volt, s napjainkban, de holnapjainkban is számolnunk kell vele, ma talán nem is tudjuk megmondani, hogy meddig még. A korábbi évekhez mérten valamivel több volt a bűnözés az utóbbi egy-két esztendőben. 1982-ben például 3,6 százalékos. emelkedést mútatott a statisztika 1981-hez képest, az 1983-as esztendő első fél évi adatai szerint pedig a bűncselekmények száma 10,6 százalékos volt, több mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor kétségtelenül kevesebb bűn- cselekmény van nálunk, mint az országok legtöbbjében. A bűnözés struktúrája, társadalmi veszélyességének foka lényegében nem. változott, bár egyes bűncselekmények szaporodtak, bizonyos bűncselekmények száma pedig csökkent. Nincs lényeges változás az élet elleni, az erőszakos és az úgynevezett intellektuális bűn- cselekményekben. Szembetűnő azonban a növekedés a vagyon elleni, különösen a személyek javai ellen elkövetett bűncselekményeknél. A lopás, a betöréses lopás, különösen a lakásbetörés és a rablás elszaporodása erős határt gyakorol a társadalom közhangulatára. Sajnálatos, hogy növekedett a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők száma is. Űj jelenség a bűnözés szervezettségének • fokozódása. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy hazánkban nincs bűnöző alvilág, hiszen ez a szervezettség, ami nálunk a bűncselekmények elkövetésekor tapasztalható, semmiképp nem hasonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Kialakulóban van viszont, sajnos, egy — mind nagyobb számú — réteg, amely hol börtönben van, hol pedig szabadlábon. Állami és társadalmi feladat — Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevékenység az elmúlt években? — Ami a bűnüldözés munkáját illeti ebben a helyzetben, azt mondhatom, hogy az alapjaiban eredményesnek ítélhető. A bűnözés elleni harcban súlypontokat alakítunk ki. Javultak a feltételek, felkészültebbek a rendőrök, az egyes szakterületek. Folyamatosan korszerűsödő bűnüldöző munkánkban egyformán fontosnak tekintjük a megelőzést, a felderítést, s a nyomozás eredményességének javítását. A bűnüldöző tevékenységet azonban nem lehet csak a rendőrség munkájára korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, miként a bűnmegelőzés is, amelyet mi a munkánk alappillérének, egyik legfontosabb elemének tekintünk. Ä legnagyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények szaporodása jelenti. Ez — nyugodtan mondhatom — világjelenség. Megnövekedett tehát az a munkamennyiség, amit a bűnüldöző szervek között az első sorokban álló rendőri szerveknek kell elvégezniük, mégpedig azért, mert az ilyen ügyek felderítésének kezdetén csak a bűncselekmények ténye ismert. A nemzetközi összehason- litásban a mi eredményességi mutatóink jók, sőt lényegesen jobbak, mint sok más országban. Mindemellett tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem meg-, nyugtató, és nem is vigasz azok számára, akik egy még felderítetlen bűncselekmény sértettjei, károsultjai. A rendőri munka korszerűsítése, fejlesztése társadalmi követelmény, jóllehet azt is tudjuk, nemcsak a globális újítások vezethetnek eredményre, hanem nagyon sok helyi intézkedés is. Példa erre — többek között — Veszprém megye, ahol Ajkán és körzetében a megelőzés új rendszerét építették ki, és ennek nyomán csökkent a bűncselekmények száma Visszatartó erő a megyékben — Van-e különbség a főváros és általában a vidék vagy bizonyos körzetek között a bűnözés alakulásában? Ha igen, akkor milyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősorban objektív (a . városok nagysága, a területek jellege, az ipar jelenléte, az idegenforgalom szerepe, a lakosság összetétele stb.) okokra vezethető vissza. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy vidéken, fajún, nagyobb a társadalmi visszatartó erő, a közönség kontrollja. Minél nagyobb egy település, ez annál kevésbé érvényesül és nagyobb a potenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg ismeretlen maradhat. Miután a főváros lakóinak száma az ország lakóinak egyötödét teszi ki, és Budapest egyébként is szinte minden szempontból kiemelte szerepet játszik országunk életében, nem meglepő az sem, hogy a bűncselekményeknek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maximális figyelmet fordít a főváros közbiztonságának fenntartására. Vannak Budapesten nyugtalanító ' tendenciák! Több az erőszakos, garázda jellegű, valamint a vagyon elleni bűncselekmény, és erőfeszítéseink ellenére sem csökkent a kívánt mértékben a csavargók, a munkakerülő, ittas személyek száma. Ami a megyék helyzetét illeti, a számok jóval kisebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel jobbak a bűnözés mutatói. A legtöbb bűncselekményt Pest megyében követik el, ami a főváros közelségével, az üdülőövezet nagyságával is magyarázható. Ez a terület mágnesként vonzza a bűnöző szándékú egyéneket. Kiemelkedően — sajnos negatív értelemben — magas a bűncselekmények száma Borsod megyében, ahol az ország második legnagyobb városa, és egy sor sok ezer munkást, alkalmazottat foglalkoztató üzem található. Az itt dolgozó emberek jelentős része az ország különböző helyéről érkezik, esetleg csak nem régen települt Miskolcra, alkalmi vagy munkásszállásokon lakik vagy naponta ingázóbejáró, és sokuk életmódját, életvitelét meghatározzák az új, szokatlan körülmények. A tízezer lakosra jutó bűn- cselekmények száma az idén, 1982. első fél évéhez viszonyítva egyedül Győr- Sopron megyében csökkent. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya, Somogy és Békés megyékben. Érezzük az állampolgárok bizalmát — Milyen a rendőrség és a lakosság kapcsolata, együttműködése? — Meggyőződésem, hogy az állampolgárok ' közérdekű bejelentéseinek, javaslataiknak és panaszaiknak törvényes, szakszerű, gyors intézése növeli a lakosság bizalmát a belügyi szervek iránt, erősíti a kapcsolatokat. A hasznos bejelentések, javaslatok nagymértékben segítik a bűnüldöző munkát is, és hozzájárulnak a • közrend és a közbiztonság szilárdításához. Központi szerveinknél ezt a munkát a minisztérium panaszirodája végzi és fogja össze és egyúttal ellenőrzi" a rendőr-főkapitányságok ilyen irányú tevékenységét is. Egyértelműen megállapítható, és ez öröm’ számunkra, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak a rendőri szervekhez. A tavalyihoz képest növekedett a közérdekű bejelentések száma, elsődlegesen a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények esetében. Mindez azt is jelzi, hogy lakosságunk fokozottabb felelősséget érez értékeink, vívmányaink megőrzéséért. A javaslatok másik nagy csoportja a közlekedési témákkal kapcsolatos: hol legyen a gyalogátkelőhely, a közlekedési lámpa stb. Ezeket a javaslatokat továbbítjuk az illetékes tanácsi szervekhez, hiszen megvalósitásiik a tanácsok hatáskörébe tartozik. A fokozottabb rendőri ellenőrzést kérő észrevételeket, amik ugyancsak gyakoriak, figyelembe vesszük, és igyekszünk a kéréseket teljesíteni. örvendetes, hogy tizenegy százalékkal csökkent a rendőrség munkájával kapcsolatos panaszok száma. Érezzük az állampolgárok bizalmát. Tudatában vagyunk annak, hogy a helyi párt, állami és társadalmi szervek, szervezetek, a területen dolgozó önkéntes segítők támogatása, a lakosság együttműködése nélkül nem jutottunk volna idáig. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy jövőbeni eredményeink egyik záloga együttműködésünk továbbfejlesztése, nyugalmunk, közbiztonságunk szilárdítása érdekében. — Köszönjük a Népújság nevében is a beszélgetést. Nyár derekán a hatvani Lenin Termelőszövetkezet egyik vezetőije így fogalmazott : Túlzottan elburjánzott nálunk az ipari tevékenység! Mintha megfeledkeztünk volna arról, hogy első és legfontosabb feladatunk a föL dek művelése. így aztán az irányítás alapvető korrekciót hajtott végre. Ügy döntöttünk, hogy felszámoljuk mindazt, ami öncélú, ami fölösleges. Említette azt is. hogy Kerekharaszton viszont, a hajdani tsz-iroda épületében. a Duna Cipőgyár hatvani egységének közreműködésével cipőfelsőrész-készítő üzemet létesítenek. Mert ez a helybeli, valamint-a környéken élő lányok, asszonyok foglalkoztatási gondját eny-- hiti, valamint a gazdaság visszafejlődő kertészetéből is jöhetnek ide többen dolgozni. Az első lépések Az elhatározást tettek követték. Ott jártunkkor meggyőződhettünk. hogy az augusztusi rajtot eredményes hónapok követték. Csontos Károlyné vezető ennek így adja magyarázatát: — Gondoskodtunk az előkészítésről. megteremtettük a szükséges tárgyi, személyi feltételeket. A nők már április elejétől az anyaüzemben tanultak, hogy elsajátítsanak minden lényeges fogást, megszerezzék a mindennapi helytálláshoz nélküA felsörészkészítő szalag mellett Molnár Miklósné és munkatársai (Fotó: Szabó Sándor) lözhetetlen rutint. Ezalatt 15 forintos órabért kaptak, vagyis nem sajnálták az ismeretgyarapításra szánf heteket. Arra is utalt később Cson_ tonsé. hogy a harminc főnyi gárda összetétele az elképzelés szerint alakult. — Kilencen a szövetkezetből kerültek hozzánk, a többiek nagykökényesiek. heré_ diek. Így hát valóra váltak az eredeti célok, és szerencsére mindmáig senkiben sem csalódtunk. Ez akkor is igaz. ha dolgozóink nem egyformán ügyesek, szorgalmasak. Fő most, hogy az igyekezetben nincs hiány, az itt munkálkodók törekszenek a tőlük telhető legtöbbet nyújtani. Csipogó csizmák Cipőfelsőrész-készítő üzem Nagykökényesen Segítség menet közben Ipari munkakörbe kerülvén néhányan olykor elbizonytalanodnak. Ilyenkor lassul a tempó. De ez csak ideiglenes jelenség, mert az irányítás rögtön közbelép, korrigálja az esetleges hibákat. Erről beszél Robotka Imréné, aki a besegítő szerepkörét vállalta. • — Ha valahol fennakadást veszek észre, ott-termek és közösen pótoljuk a pillanatnyi mulasztást, a kiesést. Egyébként eddigi eredményeink biztatóak: egyéves időszakra terveztünk két és fél millió forint árbevételt. és bár kezdés óta mindössze három és fél hónap telt el. már az 1,2 milliónál tartunk. Így könnyű megjósolni, hogy a tervezett szintet év végére jóval meghaladjuk, azaz rászolgálunk a szövetkezet előlegezett bizalmára. Teljesítménybérezés A partnerek tehát jól járnak. de boldogulnak-e az általában szorgalmas falusi munkásasszonyok? A válasz ilyen szempontból is megnyugtató : — Nálunk a teljesítménybérezés nyert polgárjogot, ami szerintem érthető! — mondja később Röbotkáné. — Ha valaki az egy műszak alatti 480 normapercet eléri, akkor 16 forintos órabér dukál neki. Megjegyzem, ez egyáltalán nem a- felső ha- - tár, hiszen jónéhányan már most elérték a 21 forintos szintet. Ráadásul a többség a munkánkat az elfoglaltságot Kiss Erika szárösszetűzés közben színesnek, változatosnak tartja. Jelenleg csipogó csizmákat készítünk gyerekeknek. Ebből októberben 9 ezer párat szállítottunk Dunaújvárosiba, a vállalat „négyes” gyáregységébe, ahol a tal- palást végzik. A minőség? Körünkben eddig ismeretlen a selejt, azaz a mi kis telepünk benevezhetne a DH- mozgalomba. Jobb keresmény A holnapok ígérete is kedvező Nagykökényesen, éspedig több szempontból: — Január 1-től beindul nálunk a második műszak is, azaz a jelenlegi harmincról 53-ra nő a foglalkoztatottak száma. Akkortól már a benti, a hatvani százszázalékos tempót követeljük meg munkásasszonyainktól. mert a követelményeknek egyezniük kell a gyáriakkal. Ez nyilván nagyobb hajtást kíván a jelenleginél, de a keresmény is magasabb lesz. Most a háromezer forintos átlagnál tartunk. Jövőre viszont elérhető lesz a négyezres is. És ez esetben nemcsak az egyezséget kötött partnerek, a tsz és a gyár lesznek elégedettek, hanem az érintett dolgozók is — fejezi be beszélgetésünket Csontos Károlyné telepvezető. Moldvay Győző
