Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 12., szombat 3« Módosul a jövedelemadózás rendje A törvényesség érvényesítése közös ügyünk Adót fizetni soha nem tartozott a legnépszerűbb állampolgári teendők közé. Az adófizetés évszázadokig csak a szegényebb néprétegek kötelességei közé tartozott, s a közteherviselés bevezetése évtizedes küzdelem eredményeként valósult meg. A Bach-korszak idején pedig egyenesen hazafias cselekedetnek számított az adófizetés megtagadása. Jókai Mór ezt nagyon szemléletesen írta meg az Űj földesúr ' című regényében. Hogy ezt az évszázados beidegződést mennyire nehéz megváltoztatni, meggyőzően bizonyítja, hogy három éve parlamenti beszámolójában még a pénzügyminiszter is beszélt arról a jelenségről, hogy az adófizetési kötelezettség alóli kibúvást ma is valamiféle cinkos- és .elismerő összeka- csintással veszik tudomásul az állampolgárok — holott ma már mindenki tisztában van vele: az adók összege nyújt fedezetet az állami közkiadások legtöbbjére. Miért kell új szabályozás? Az adózás —, ha ‘ nem is a legkellemesebb teendő —, fontos állampolgári kötelezettség, amelynek eleget tenni mindenkinek személyes érdeke is. Ehhez azonban szükséges az is, hogy adózási előírásaink, rendszabályaink könnyen áttekinthetőek, egyszerűek, az egyén és a közösség számára egyértelműen elfogadhatóak legyenek. Ez az oka annak, hogy az előírások fokozatosan változtak, igazodtak a mindennapi igényekhez. Adózási rendszerünk ma már nincs összhangban sem a gazdaságitársadalmi változásokkal, sem az időközben kialakult új jövedelmi viszonyokkal. Bizonyos értékhatár fölött pedig egyenesen gátolja az adóköteles tevékenység folytatását — mivel az elvonás mértéke akkora, hogy a tevékenység folytatójának teljes jövedelmét adóként kell befizetni. További ellentmondás az a túlzott differenciálás és indokolatlan megkülönböztetés is, amely különféle foglalkozások (pl. írók, képzőművészek, kisiparosok) után fizetendő adó eltérő nagyságban jelentkezik —, s így az adórendszert egy sajátos presztízs rendszer részévé tette, ellentmondva ezzel a közteherviselés elvének. Azt sem lehet túlzottan szerencsésnek nevezni, hogy a többféle adóköteles tevékenységet folytatók különböző címeken fizették az adót, s így néha előnyösebb helyzetbe jutottak azoknál, akik azonos munkával szerzet jövedelmükkel néha az év első felében már elérték a maximális adót. Nem véletlen, hogy oly sok kisiparos szüneteltette néha fél évig is iparát, illetve különböző manipulációkkal igyekezett jövedelmét eltitkolni. Ezért határozott úgy a Minisztertanács, hogy gazdagsági, társadalmi fejlődésünket követő, egységes, új szabályozást alakít ki. Előnyösebb a kis- jövedelműeknek Az új szabályozás legfontosabb elve az arányosabb és teljesebb ‘körű közteherviselés kialakítása. Ehhez egy új, egységes, és a jelenlegi ár- és értékviszonyokkal jobban összehangolt jövedelemadó-rendszer szükséges, amely valamennyi adóköteles jövedelem összevonásával és egyetlen progresszív adókulcstáblázat segítségével mindenki számára áttekinthető, s egyben ösztönzőbb is. Az új progresszív adótábla előnyösebb a kisjövedel- műeknek, mert az eddigi legalacsonyabb 6 százalékos adókulcs helyett 2 százalékkal kezdődik. Mérséklődik az adókulcs progressziója is. Jelenleg az általános jövedelemadó mértéke 6 százaléktól 75 százalékig terjed, és már 200 ezer forinton felüli jövedelmeknél beáll a maximális elvonási mérték. Az új rendszerben, mint már láttuk, a legalacsonyabb adókulcs 2 százalék, a legmagasabb pedig csak 65 százalék, és ez is csak a 600 ezer forintot meghaladó jövedelmek esetében áll be. Ezzel megszűnik a tevékenységek korlátozásának, illetve a jövedelmek eltitkolásának legfőbb oka, míg a progresszió mértékének csökkenése várhatóan kedvezően hat a tevékenységek bővítésére. Az adóköteles összeghatárok emelésének másik oka, hogy az új jogszabály szerint a különböző forrásokból származó jövedelmek után a jövőben összevontan kell adózni, összességében azonban a kulcsmódosítás általában adócsökkentést eredményez — bár az állam adóbevétele várhatóan így sem csökken, miután az új jogszabályok lehetővé teszik, egyfelől a tevékenységek bővítését —* s ezen keresztül a befizetések növekedését —, másfelől megteremtik az úgynevezett láthatatlan, de jogszabályokban nem tiltott jövedelmek (hálapénz, borravaló) megadóztatásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az adóeltitkolást szankcionáló előírások is. (Felemelt adóösszeg megfizetésére kötelezhetők a mulasztók.) Az új adókulcsok Végezetül nézzük az 1984. jartuár 1-től érvényes új adókulcsokat:-. 20 ezer forintig 2 százalék 40 ezer forintig 400 forint, és a 20 ezer forint feletti rész ‘6 százaléka 60 ezer forintig 1600 forint, és a 40 ezer forint feletti rész 10 százaléka 100 ezer forintig 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész 20 százaléka 200 ezer forintig 11 600 forint, és a 100 ezer forint feletti rész 38 százaléka 400 ezer forintig 49 600 forint, és a 200 ezer forint feletti rész 50 százaléka 600 ezer forintig 149 600 forint, és a 400 ezer forint feletti rész 60 százaléka 600 ezer forint 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti felett- rész 65 százaléka Végezetül néhány mondatot arról, hogy kik adóznak 1984. január elsejétől kezdve az új szabályozás alapján? Már azért is, hogy elkerülhessünk minden esetleges félreértést. A válasz igen egyszerű: azok, akik eddig is általános •jövedelemadó fizetésére voltak kötelezve. Vagyis továbbra sem kell adózniuk a bérből és fizetésből élő millióknak a munkahelyükön, a napi munkaidőben megszerzett jövedelmük alapján. A háztáji és a kisegítő gazdaságokat nem érinti ez a szabályozás. Viszont az új rend szerint adóznak a kisiparosok, művészek, írók, újságírók (az utóbbiak a más sajtóorgánumoknál publikált írásaik alapján), s az orvosok, ha magánpraxist folytatnak, illetve —.amint említettük — a hálapénz után. Ugyancsak — az eddigi szokásoknak megfelelően, de az új adókulcsok szerint — fizetnek adót a gazdasági munkaközösségek, illetve a vállalati gazdasági munka- közösségek tagjai is — a gm-ben, illetve vgm-ben elért jövedelmük után. (A. T.) Beszélgetés dr. Lévai Tiborral, a legfőbb ügyész helyettesével Az Ügyészben sokan csak a büntető perek vádlóját látják, pedig a szocialista ügyészi szervezet feladatai ennél lényegesen sokrétűbbek. A törvényesség hivatásos őrei életünk valamennyi területén — így az állam- igazgatási ügyekben és a polgári perekben is — rendszeresen figyelemmel kísérik a jogszabályok megtartását, a jogpolitikai elvek érvényesülését. A Legfőbb Ügyészségnek különösen átfogó, országos tapasztalatai vannak a jogvitás ügyek mögött meghúzódó társadalmi, gazdasági háttérről. Ezekről, valamint a tanulságok hasznosításának lehetőségeiről beszélgetett a Népújság megbízásából Deák András dr. Lévai Tiborral, a legfőbb ügyész helyettesével. — A társadalmi folyamatok befolyásolásában a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt fontos feladatai vannak. Hogyan tud az ügyészség részt vállalni ezekből? — Sokféle lehetőségünk van erre. Hogy csak néhány példával érzékeltessem: a Legfőbb Ügyészség a legfontosabb, a miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogszabályok tervezetét törvényességi szempo: :ool már előzetesen elemzi. IV. szükséges, megtesszük észrevételeinket. Az alsóbb szintű ügyészségek pedig a tanácsi jogalkotás törvényességét kísérik figyelemmel. Nem kevésbé fontos feladatunk felügyelni a jogszabályok helyes végrehajtására, vagyis a jogalkalmazás törvényességére. A konkrét ügyekben elkövetett törvénysértések orvoslásán túl az illetékes szerveknél rendeletek kiadását, módosítását kezdeményezzük, s ha helytelen jog- értelmezésre, vagy téves jogalkalmazási gyakorlatra figyelünk fel, állásfoglalások, útmutatások kibocsátását javasoljuk. A közelmúltban vizsgálták meg például az ügyészségek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó. munkavédelmi előírások megtartásának törvényességét. A tapasztalatok alapján a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál a munkavédelmi szabályzatok elkészítéséhez kiadott útmutató több pontjának módosítását, mert azok ellentétesek voltak a magasabb szintű jogszabályokkal. — Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az ügyészi vizsgálatok, intézkedések szerepe egyre nagyobb a szocializmustól idegen jelenségek elleni küzdelemben. Milyen típusú vizsgálódások segítik a társadalmi valóság jobb megismerését? — Az egyes ügyek mögött meghúzódó okok, társadalmi-gazdasági összefüggések felderítése nélkülözhetetlen eszköze az egy-egy jogterületen fellelhető negatív jelenségek megértésének. Ilyen volt a közelmúltban a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indított eljárások vizsgálata. Az átfogó elemzések egy másik típusa, amikor egy-egy jogilag szabályozott társadalmi jelenséget vizsgálunk meg sokoldalúan. Ez utóbbira példa a munkakerülő életmóddal kapcsolatban folytatott vizsgálatunk. Célunk ezzel annak feltárása volt, hogy ez a társadalomra rendkívül káros magatartásforma hogyan szüntethető meg, illetve, hogy a hatása miként mérsékelhető. — Milyen konkrét tanulságokkal szolgált ez az elemzés? — Megítélésünk szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az egyik oldalról rendszeres munkavégzésre ösztönzik ezt a réteget, más oldalról pedig megváltoztatják azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az élősdi életvitelt, a munka nélküli jövedelemszerzést. Persze nincsenek olyan illúziók, hogy ebben a nehéz témában egyik napról a másikra megoldást lehet találni. De hosszabb távon eredményre vezethet a felelősségre vonás további szigorítása. Erre már a jelenlegi jogszabályok is lehetőséget adnak, de javasoljuk a közveszélyes munkakerülőkkel szemben a differenciáltabb és még hatásosabb szankciók bevezetését is. — Sokat hallani manapság az állampolgárok fegyelmezetlenségéről. Talán nem alaptalanul vetik fel a kötelezettségeiket pontosan teljesítők, hogy szigorúbb, következetesebb fellépésre lenne szükség a notórius adósokkal és állampolgári fegyelem más megsértőivel szemben. — A magunk részéről teljesen egyetértünk ezekkel a véleményekkel, de úgy véljük, hogy a fegyelem hiánya a munkahelyeken is legalább ennyire demoralizál. Következményei a rossz munkahelyi közérzettől egészen az üzemi balesetekig terjednek. Ehhez a témához tartozik, hogy áz ügyészségi vizsgálatok során gyakran tapasztaljuk a vezető beosztásban dolgozók fegyelmezetlenségét, s ami ennél súlyosabb, a beosztásukkal való visszaélést. Az effajta magatartások társadalmilag különösén károsak, mert általában is megrendítik a bizalmat a fontos munkaköröket betöltő emberekkel szemben. — Az ügyészségek hivatásukból adódóan olyan tükröt tartanak a társadalom elé, amelyben különösen felnagyítva láthatók a káros, negatív jelenségek. S ezek sorában mindenképpen beszélnünk kell az alkoholizmusról... — Az italozás, mint jelenség, közvetlenül és közvetve elősegítő, illetve kiváltó oka a különféle ügyeknek. Az előbbire példa, amikor valaki munkahelyi italozásért fegyelmit kap, vagy ittas járművezetés miatt vonják felelősségre. Közvetve érzékelhető az alkoholizmus hatása akkor, amikor az italozó életmód fokozatosan vezet el szembeszegüléshez a társadalmi normákkal! Tapasztalataink szerint olyan rétegek is nagy számban költenek jelentős összegeket alkoholra, amelyek ezt anyagi helyzetük miatt sem engedhetnék meg maguknak. A következmény jól ismert: a családok szétzüllése, a gyermekek veszélyhelyzetbe kerülése. Gyorsabban növekedett az. emberek szabad ideje, mint a kulturált eltöltésére jelentkező igény és lehetőség. Az alkoholizmus növekedéséhez olyan pszichés okok is hozzájárulnak, mint a beilleszkedési nehézségek, az irreális, elérhetelen célok miatti kudarcok, csalódások és így tovább... — Az ügyészi szervezeteknek az alkotmányban foglalt törvényességi feladata mellett fontos kötelessége közreműködni a törvény- sértések megelőzésében. Mennyiben segíti ezt a munkát a társadalom egészére hatást gyakorló jelenségek folyamatos elemzése? — Látni kell, hogy a társadalmi folyamatok tudatos irányítására csakis a megfelelő ismeretek birtokában vagyunk képesek hatást gyakorolni. Másrészt a jogsértő magatartáshoz vezető okok többnyire a gazdaságitársadalmi háttérben gyökereznek, a puszta felelősségre vonás tehát gyakran csak tüneti, felszíni kezelés, mely nem vezethet eredményre, ha nem ásunk a jelenségek mélyére. A törvényesség érvényesüléséért folyó harc elválaszthatatlan a jogsértések elleni küzdelemtől, s ez nem lehet csupán egyik vagy másik szerv kizárólagos feladata. Ez a követelmény ma már tartalmi eleme kell, hogy legyen az állami ügyintézési tevékenységnek, csakúgy, mint a felügyeletet, irányítást és ellenőrzést ellátó valamennyi szerv munkájának. Az egész társadalom összefogása szükséges ahhoz, hogy a szocialista törvényesség életünk valamennyi teijjiletén érvényesüljön. — Köszönjük az interjút! Számítástechnikai oktatás az Ybl Főiskolán Az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán az idei tanévtől számítástechnikai laboratóriumot alakítottak ki. A hallgatók személyi számítógépeken szervezési, statikai, geodéziai számításokat végeznek (MTI fotó — Balaton József felv. —KS) Sírok—Kőkútpuszta, 27-es körzet Jelölőgyűlés — családias hangulatban Megüresedett Sírok—Kő- kútpusztán a 27-es körzet tanácstagi posztja. A korábbi lakossági képviselő Egerbe költözött. így nem tudja megfelelően tolmácsolni a kis település e körzetében élők gondjait, ezért a felmentését kérte. Az időszaki választásokra egyébként november 26-án kerül sor, utódot kéllett hát keresni a helybeliek közül. A jelölőgyűlésre a Sírokhoz tartozó. mindössze háromszáz lakosú falu klubkönyvtárában került sor csütörtökön este. Az itt élőket, illetve a körzet családjait ezen az estén húszán képviselték, őket köszöntötte Medveczki Mihály, a Hazafias Népfront községi elnöke. A szűk körű esemény, ez a családias hangulatú beszélgetés egyben jó alkalom volt arra, hogy a siroki tanács elnöke, Kisvarga Gyula néhány mondatban beszámoljon az elmúlt időszakban végzett testületi munkáról. Egyebek között arról, hogy mennyi utat újítottak fel, tettek járhatóvá télire is, hogy a bővítéssel biztosított valamennyi bölcsödés, óvodás, iskolás gyermek ellátása és tanulása, valamint a megfelelő buszjáratokkal az utaztatásuk. Sor kerül — esett szó a tervek között — a kőkútpusztai klubkönyvtár felújításáról, az általános iskola konyhájának bővítéséről, a fogorvosi ellátás„ javításáról, egy korszerűbb ABC-áruház létesítéséről a „Klári néni kisboltja” helyén ... S megemlítette a tanács elnöke, hogy Kőkútpuszta nem lesz kihaló település: a száz, kialakításra kerülő telek közül tízre itt építkezhetnek majd az igénylők, az otthont teremtő fiatalok. A beszélgetésbe többen is bekapcsolódtak a résztvevők közül. Tóth József azt említette meg, hogy a posta gyakran felbontja a kábelt rejtő árkot, ám nem siet visszatemetni a tátongó üreget. Csuhaj Béla az áramszolgáltatás hiányosságait vetette fel. Páka Aranka az üzleti ellátás bővítését — egy hűtőpulttal való javítást — sürgette. Szabados István a buszmegálló felújítására kente a tanácsot, illetve: a leendő, új tanácstagot... Lám. csak egy kis esti beszélgetés kell. s máris számtalan teendő. megoldandó feladat kerül a tanácstagjelölt tarsolyába, noteszába. Erről tett említést a népfrontelnök is, amikor bejelentette. hogy a helybeli Je- belóczki Lászlót javasolják tanácstagnak. Rögtön hozzátette, hogy bárki élhet a többes jelölés lehetőségével: mást is ajánlhatnak e társadalmi megbízatás ellátására. A körzet lakói — ismerve a jelöltet — nem éltek ezzel a formával. — Tanácstagnak jelöljük ... — mondták. — És valamennyien, egyhangúan! S ezt meg is szavazták, a fiatalember neve így az urnába dobandó cédulára került. A lakosság végleges döntésére majd a szavazáskor, a november végi szombaton kerül sor. Jebelóczki László mindenesetre már most odament a tanács elnökéhez. s felvázolta, miben is kér majd segítséget a 27-es körzet nevében. Ami azt illeti: így kell kezdeni, s hasonló szellemben. kedvvel folytatni a szinte egy családdá vált kő- kútpusztaiakért... (szihzás)
