Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 12., szombat 3« Módosul a jövedelemadózás rendje A törvényesség érvényesítése közös ügyünk Adót fizetni soha nem tar­tozott a legnépszerűbb ál­lampolgári teendők közé. Az adófizetés évszázadokig csak a szegényebb néprétegek kö­telességei közé tartozott, s a közteherviselés bevezetése évtizedes küzdelem eredmé­nyeként valósult meg. A Bach-korszak idején pedig egyenesen hazafias cseleke­detnek számított az adófi­zetés megtagadása. Jókai Mór ezt nagyon szemlélete­sen írta meg az Űj földesúr ' című regényében. Hogy ezt az évszázados beidegződést mennyire nehéz megváltoz­tatni, meggyőzően bizonyítja, hogy három éve parlamenti beszámolójában még a pénz­ügyminiszter is beszélt ar­ról a jelenségről, hogy az adófizetési kötelezettség aló­li kibúvást ma is valamiféle cinkos- és .elismerő összeka- csintással veszik tudomásul az állampolgárok — holott ma már mindenki tisztában van vele: az adók összege nyújt fedezetet az állami közkiadások legtöbbjére. Miért kell új szabályozás? Az adózás —, ha ‘ nem is a legkellemesebb teendő —, fontos állampolgári kötele­zettség, amelynek eleget ten­ni mindenkinek személyes érdeke is. Ehhez azonban szükséges az is, hogy adózási előírásaink, rendszabályaink könnyen áttekinthetőek, egy­szerűek, az egyén és a közös­ség számára egyértelműen el­fogadhatóak legyenek. Ez az oka annak, hogy az előírá­sok fokozatosan változtak, igazodtak a mindennapi igé­nyekhez. Adózási rendsze­rünk ma már nincs össz­hangban sem a gazdasági­társadalmi változásokkal, sem az időközben kialakult új jövedelmi viszonyokkal. Bizonyos értékhatár fölött pedig egyenesen gátolja az adóköteles tevékenység foly­tatását — mivel az elvonás mértéke akkora, hogy a te­vékenység folytatójának tel­jes jövedelmét adóként kell befizetni. További ellentmon­dás az a túlzott differenciá­lás és indokolatlan megkü­lönböztetés is, amely külön­féle foglalkozások (pl. írók, képzőművészek, kisiparosok) után fizetendő adó eltérő nagyságban jelentkezik —, s így az adórendszert egy sa­játos presztízs rendszer ré­szévé tette, ellentmondva ezzel a közteherviselés elvé­nek. Azt sem lehet túlzot­tan szerencsésnek nevezni, hogy a többféle adóköteles tevékenységet folytatók kü­lönböző címeken fizették az adót, s így néha előnyösebb helyzetbe jutottak azoknál, akik azonos munkával szer­zet jövedelmükkel néha az év első felében már elérték a maximális adót. Nem vé­letlen, hogy oly sok kisiparos szüneteltette néha fél évig is iparát, illetve különböző manipulációkkal igyekezett jövedelmét eltitkolni. Ezért határozott úgy a Minisztertanács, hogy gazda­gsági, társadalmi fejlődésün­ket követő, egységes, új sza­bályozást alakít ki. Előnyösebb a kis- jövedelműeknek Az új szabályozás legfon­tosabb elve az arányosabb és teljesebb ‘körű köztehervi­selés kialakítása. Ehhez egy új, egységes, és a jelenlegi ár- és értékviszonyokkal jobban összehangolt jövede­lemadó-rendszer szükséges, amely valamennyi adóköteles jövedelem összevonásával és egyetlen progresszív adó­kulcstáblázat segítségével mindenki számára áttekint­hető, s egyben ösztönzőbb is. Az új progresszív adótáb­la előnyösebb a kisjövedel- műeknek, mert az eddigi legalacsonyabb 6 százalékos adókulcs helyett 2 százalék­kal kezdődik. Mérséklődik az adókulcs progressziója is. Jelenleg az általános jövede­lemadó mértéke 6 százalék­tól 75 százalékig terjed, és már 200 ezer forinton felüli jövedelmeknél beáll a maxi­mális elvonási mérték. Az új rendszerben, mint már láttuk, a legalacsonyabb adó­kulcs 2 százalék, a legmaga­sabb pedig csak 65 százalék, és ez is csak a 600 ezer fo­rintot meghaladó jövedel­mek esetében áll be. Ezzel megszűnik a tevékenységek korlátozásának, illetve a jö­vedelmek eltitkolásának leg­főbb oka, míg a progresszió mértékének csökkenése vár­hatóan kedvezően hat a te­vékenységek bővítésére. Az adóköteles összeghatá­rok emelésének másik oka, hogy az új jogszabály sze­rint a különböző forrásokból származó jövedelmek után a jövőben összevontan kell adózni, összességében azon­ban a kulcsmódosítás általá­ban adócsökkentést eredmé­nyez — bár az állam adóbe­vétele várhatóan így sem csökken, miután az új jog­szabályok lehetővé teszik, egyfelől a tevékenységek bővítését —* s ezen keresz­tül a befizetések növekedé­sét —, másfelől megterem­tik az úgynevezett láthatat­lan, de jogszabályokban nem tiltott jövedelmek (há­lapénz, borravaló) megadóz­tatásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az adóeltitkolást szankcio­náló előírások is. (Felemelt adóösszeg megfizetésére kö­telezhetők a mulasztók.) Az új adókulcsok Végezetül nézzük az 1984. jartuár 1-től érvényes új adó­kulcsokat:-. 20 ezer forintig 2 százalék 40 ezer forintig 400 forint, és a 20 ezer forint feletti rész ‘6 százaléka 60 ezer forintig 1600 forint, és a 40 ezer forint feletti rész 10 százaléka 100 ezer forintig 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész 20 százaléka 200 ezer forintig 11 600 forint, és a 100 ezer forint feletti rész 38 százaléka 400 ezer forintig 49 600 forint, és a 200 ezer forint feletti rész 50 százaléka 600 ezer forintig 149 600 forint, és a 400 ezer forint feletti rész 60 százaléka 600 ezer forint 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti felett- rész 65 százaléka Végezetül néhány monda­tot arról, hogy kik adóznak 1984. január elsejétől kezdve az új szabályozás alapján? Már azért is, hogy elkerül­hessünk minden esetleges félreértést. A válasz igen egyszerű: azok, akik eddig is általános •jövedelemadó fizetésére vol­tak kötelezve. Vagyis to­vábbra sem kell adózniuk a bérből és fizetésből élő mil­lióknak a munkahelyükön, a napi munkaidőben megszer­zett jövedelmük alapján. A háztáji és a kisegítő gazda­ságokat nem érinti ez a sza­bályozás. Viszont az új rend szerint adóznak a kisiparo­sok, művészek, írók, újság­írók (az utóbbiak a más sajtóorgánumoknál publikált írásaik alapján), s az orvo­sok, ha magánpraxist foly­tatnak, illetve —.amint em­lítettük — a hálapénz után. Ugyancsak — az eddigi szo­kásoknak megfelelően, de az új adókulcsok szerint — fi­zetnek adót a gazdasági munkaközösségek, illetve a vállalati gazdasági munka- közösségek tagjai is — a gm-ben, illetve vgm-ben el­ért jövedelmük után. (A. T.) Beszélgetés dr. Lévai Tiborral, a legfőbb ügyész helyettesével Az Ügyészben sokan csak a büntető perek vádlóját látják, pedig a szocialista ügyészi szervezet feladatai ennél lényegesen sokrétűbbek. A törvényesség hivatá­sos őrei életünk valamennyi területén — így az állam- igazgatási ügyekben és a polgári perekben is — rend­szeresen figyelemmel kísérik a jogszabályok megtartá­sát, a jogpolitikai elvek érvényesülését. A Legfőbb Ügyészségnek különösen átfogó, országos tapasztalatai vannak a jogvitás ügyek mögött meghúzódó társadal­mi, gazdasági háttérről. Ezekről, valamint a tanulságok hasznosításának lehetőségeiről beszélgetett a Népújság megbízásából Deák András dr. Lévai Tiborral, a leg­főbb ügyész helyettesével. — A társadalmi folyama­tok befolyásolásában a jogalkotásnak és a jogal­kalmazásnak egyaránt fon­tos feladatai vannak. Ho­gyan tud az ügyészség részt vállalni ezekből? — Sokféle lehetőségünk van erre. Hogy csak néhány példával érzékeltessem: a Legfőbb Ügyészség a leg­fontosabb, a miniszteri ren­deletnél magasabb szintű jogszabályok tervezetét tör­vényességi szempo: :ool már előzetesen elemzi. IV. szük­séges, megtesszük észrevé­teleinket. Az alsóbb szintű ügyészségek pedig a tanácsi jogalkotás törvényességét kí­sérik figyelemmel. Nem ke­vésbé fontos feladatunk fel­ügyelni a jogszabályok helyes végrehajtására, vagyis a jogalkalmazás törvényessé­gére. A konkrét ügyekben elkövetett törvénysértések orvoslásán túl az illetékes szerveknél rendeletek kiadá­sát, módosítását kezdemé­nyezzük, s ha helytelen jog- értelmezésre, vagy téves jogalkalmazási gyakorlatra figyelünk fel, állásfoglalások, útmutatások kibocsátását ja­vasoljuk. A közelmúltban vizsgálták meg például az ügyészségek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vo­natkozó. munkavédelmi elő­írások megtartásának törvé­nyességét. A tapasztalatok alapján a Legfőbb Ügyész­ség kezdeményezte a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsánál a munkavédelmi szabályzatok elkészítéséhez kiadott útmutató több pont­jának módosítását, mert azok ellentétesek voltak a magasabb szintű jogszabá­lyokkal. — Az elmúlt évek tapasz­talatai azt igazolják, hogy az ügyészi vizsgálatok, in­tézkedések szerepe egyre nagyobb a szocializmustól idegen jelenségek elleni küzdelemben. Milyen tí­pusú vizsgálódások segítik a társadalmi valóság jobb megismerését? — Az egyes ügyek mögött meghúzódó okok, társa­dalmi-gazdasági összefüg­gések felderítése nélkülöz­hetetlen eszköze az egy-egy jogterületen fellelhető nega­tív jelenségek megértésé­nek. Ilyen volt a közelmúlt­ban a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények mi­att indított eljárások vizs­gálata. Az átfogó elemzések egy másik típusa, amikor egy-egy jogilag szabályozott társadalmi jelenséget vizs­gálunk meg sokoldalúan. Ez utóbbira példa a munka­kerülő életmóddal kapcso­latban folytatott vizsgála­tunk. Célunk ezzel annak feltárása volt, hogy ez a társadalomra rendkívül ká­ros magatartásforma hogyan szüntethető meg, illetve, hogy a hatása miként mér­sékelhető. — Milyen konkrét tanul­ságokkal szolgált ez az elemzés? — Megítélésünk szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az egyik oldalról rendszeres munka­végzésre ösztönzik ezt a ré­teget, más oldalról pedig megváltoztatják azokat a körülményeket, amelyek le­hetővé teszik az élősdi élet­vitelt, a munka nélküli jö­vedelemszerzést. Persze nincsenek olyan illúziók, hogy ebben a nehéz témá­ban egyik napról a másikra megoldást lehet találni. De hosszabb távon eredményre vezethet a felelősségre vo­nás további szigorítása. Er­re már a jelenlegi jogsza­bályok is lehetőséget adnak, de javasoljuk a közveszé­lyes munkakerülőkkel szem­ben a differenciáltabb és még hatásosabb szankciók bevezetését is. — Sokat hallani manapság az állampolgárok fegyel­mezetlenségéről. Talán nem alaptalanul vetik fel a kö­telezettségeiket pontosan teljesítők, hogy szigorúbb, következetesebb fellépésre lenne szükség a notórius adósokkal és állampolgári fegyelem más megsértőivel szemben. — A magunk részéről teljesen egyetértünk ezek­kel a véleményekkel, de úgy véljük, hogy a fegyelem hiánya a munkahelyeken is legalább ennyire demorali­zál. Következményei a rossz munkahelyi közérzettől egé­szen az üzemi balesetekig terjednek. Ehhez a témá­hoz tartozik, hogy áz ügyész­ségi vizsgálatok során gyak­ran tapasztaljuk a vezető beosztásban dolgozók fe­gyelmezetlenségét, s ami ennél súlyosabb, a beosztá­sukkal való visszaélést. Az effajta magatartások társa­dalmilag különösén károsak, mert általában is megren­dítik a bizalmat a fontos munkaköröket betöltő em­berekkel szemben. — Az ügyészségek hiva­tásukból adódóan olyan tükröt tartanak a társada­lom elé, amelyben különö­sen felnagyítva láthatók a káros, negatív jelenségek. S ezek sorában minden­képpen beszélnünk kell az alkoholizmusról... — Az italozás, mint je­lenség, közvetlenül és köz­vetve elősegítő, illetve ki­váltó oka a különféle ügyek­nek. Az előbbire példa, amikor valaki munkahelyi italozásért fegyelmit kap, vagy ittas járművezetés mi­att vonják felelősségre. Közvetve érzékelhető az al­koholizmus hatása akkor, amikor az italozó életmód fokozatosan vezet el szem­beszegüléshez a társadalmi normákkal! Tapasztalataink szerint olyan rétegek is nagy számban költenek je­lentős összegeket alkoholra, amelyek ezt anyagi hely­zetük miatt sem engedhet­nék meg maguknak. A kö­vetkezmény jól ismert: a családok szétzüllése, a gyer­mekek veszélyhelyzetbe ke­rülése. Gyorsabban növe­kedett az. emberek szabad ideje, mint a kulturált el­töltésére jelentkező igény és lehetőség. Az alkoholiz­mus növekedéséhez olyan pszichés okok is hozzájá­rulnak, mint a beilleszke­dési nehézségek, az irreális, elérhetelen célok miatti ku­darcok, csalódások és így tovább... — Az ügyészi szervezetek­nek az alkotmányban fog­lalt törvényességi feladata mellett fontos kötelessége közreműködni a törvény- sértések megelőzésében. Mennyiben segíti ezt a munkát a társadalom egé­szére hatást gyakorló je­lenségek folyamatos elem­zése? — Látni kell, hogy a tár­sadalmi folyamatok tudatos irányítására csakis a meg­felelő ismeretek birtokában vagyunk képesek hatást gyakorolni. Másrészt a jog­sértő magatartáshoz vezető okok többnyire a gazdasági­társadalmi háttérben gyö­kereznek, a puszta felelős­ségre vonás tehát gyakran csak tüneti, felszíni kezelés, mely nem vezethet ered­ményre, ha nem ásunk a jelenségek mélyére. A tör­vényesség érvényesüléséért folyó harc elválaszthatatlan a jogsértések elleni küzde­lemtől, s ez nem lehet csu­pán egyik vagy másik szerv kizárólagos feladata. Ez a követelmény ma már tar­talmi eleme kell, hogy le­gyen az állami ügyintézési tevékenységnek, csakúgy, mint a felügyeletet, irányí­tást és ellenőrzést ellátó valamennyi szerv munkájá­nak. Az egész társadalom összefogása szükséges ah­hoz, hogy a szocialista tör­vényesség életünk vala­mennyi teijjiletén érvénye­süljön. — Köszönjük az interjút! Számítástechnikai oktatás az Ybl Főiskolán Az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán az idei tanévtől számítástechnikai laborató­riumot alakítottak ki. A hall­gatók személyi számítógépe­ken szervezési, statikai, geo­déziai számításokat végeznek (MTI fotó — Balaton József felv. —KS) Sírok—Kőkútpuszta, 27-es körzet Jelölőgyűlés — családias hangulatban Megüresedett Sírok—Kő- kútpusztán a 27-es körzet tanácstagi posztja. A ko­rábbi lakossági képviselő Egerbe költözött. így nem tudja megfelelően tolmácsol­ni a kis település e körzeté­ben élők gondjait, ezért a felmentését kérte. Az idő­szaki választásokra egyéb­ként november 26-án kerül sor, utódot kéllett hát keres­ni a helybeliek közül. A je­lölőgyűlésre a Sírokhoz tar­tozó. mindössze háromszáz lakosú falu klubkönyvtárá­ban került sor csütörtökön este. Az itt élőket, illetve a körzet családjait ezen az es­tén húszán képviselték, őket köszöntötte Medveczki Mi­hály, a Hazafias Népfront községi elnöke. A szűk körű esemény, ez a családias hangulatú be­szélgetés egyben jó alkalom volt arra, hogy a siroki ta­nács elnöke, Kisvarga Gyu­la néhány mondatban be­számoljon az elmúlt időszak­ban végzett testületi munká­ról. Egyebek között arról, hogy mennyi utat újítottak fel, tettek járhatóvá télire is, hogy a bővítéssel bizto­sított valamennyi bölcsödés, óvodás, iskolás gyermek el­látása és tanulása, valamint a megfelelő buszjáratokkal az utaztatásuk. Sor kerül — esett szó a tervek között — a kőkútpusztai klubkönyvtár felújításáról, az általános is­kola konyhájának bővíté­séről, a fogorvosi ellátás„ ja­vításáról, egy korszerűbb ABC-áruház létesítéséről a „Klári néni kisboltja” he­lyén ... S megemlítette a ta­nács elnöke, hogy Kőkút­puszta nem lesz kihaló te­lepülés: a száz, kialakításra kerülő telek közül tízre itt építkezhetnek majd az igénylők, az otthont teremtő fiatalok. A beszélgetésbe többen is bekapcsolódtak a résztvevők közül. Tóth József azt em­lítette meg, hogy a posta gyakran felbontja a kábelt rejtő árkot, ám nem siet visszatemetni a tátongó üre­get. Csuhaj Béla az áram­szolgáltatás hiányosságait vetette fel. Páka Aranka az üzleti ellátás bővítését — egy hűtőpulttal való javítást — sürgette. Szabados István a buszmegálló felújítására kente a tanácsot, illetve: a leendő, új tanácstagot... Lám. csak egy kis esti be­szélgetés kell. s máris szám­talan teendő. megoldandó feladat kerül a tanácstagje­lölt tarsolyába, noteszába. Erről tett említést a nép­frontelnök is, amikor beje­lentette. hogy a helybeli Je- belóczki Lászlót javasolják tanácstagnak. Rögtön hozzá­tette, hogy bárki élhet a többes jelölés lehetőségével: mást is ajánlhatnak e tár­sadalmi megbízatás ellátásá­ra. A körzet lakói — ismer­ve a jelöltet — nem éltek ezzel a formával. — Tanácstagnak jelöl­jük ... — mondták. — És valamennyien, egyhangúan! S ezt meg is szavazták, a fiatalember neve így az ur­nába dobandó cédulára ke­rült. A lakosság végleges döntésére majd a szavazás­kor, a november végi szom­baton kerül sor. Jebelóczki László mindenesetre már most odament a tanács el­nökéhez. s felvázolta, miben is kér majd segítséget a 27-es körzet nevében. Ami azt illeti: így kell kezdeni, s hasonló szellem­ben. kedvvel folytatni a szinte egy családdá vált kő- kútpusztaiakért... (szihzás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom