Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. november 12., szombat Nagy-Britanniában egy­mást érik a tüntetések az új amerikai nukleáris ra­kéták telepítése ellen. A képen a demonstráció részt­vevői a mildenhalli ameri­kai légitámaszpont bejáratá­nál tiltakoznak. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Dzsemajel Szíriába látogat Amin Dzsemajel libanoni elnök a jövő héten — beik­tatása óta először — hiva­talos látogatást tesz Da- maszkuszban. Ez az elhatá­rozás akkor született, ami. kor Dzsemajel csütörtök es­te telefonbeszélgetést foly­tatott Hafez Asszad szíriai elnökkel. Legutóbb a liba­noni nemzeti megbékélési konferencia genfi ülése előtt léptek érintkezésbe a két ország vezetői. „ERŐN ALAPULÓ BÉKE'’ Reagan a japán parlamentben Ronald Reagan amerikai elnök, aki hivatalos látoga­táson Tokióban tartózkodik, pénteken beszédet mondott a japán parlamentben. Han­goztatta: a nukleáris fegy­verekre azért van szükség, hogy használatukra soha ne kerüljön sor. Reagan elnök, az egyetlen országban, ame­lyet eddig — amerikai — atomcsapás ért, s ezért a nukleáris fegyverek kérdése igen érzékeny téma, ezzel a gondolatmenettel igyekezett igazolni az amerikai atom­fegyverkezés jogosságát. A Japán Kommunista Párt képviselői bojkottálták az ülést. Amerika álma — mondotta Reagan — megérni azt a napot, amikor a nukleáris fegyverek eltűnnek a föld színéről. Reagan meg sem említette, hogy az Egyesült Államok rövidesen megkezdi új típusú nukleáris rakétái­nak nyugat-európai telepí­tését, viszont annál többet beszélt arról, hogy Wa­shington az atom-fegyverzet „drámai csökkentésére” tö­rekszik. Reagan közvetve a Szov­jetuniót vádolta minden feszültségért, ezért sürgette Japán és az Egyesült Álla­mok katonai együttműködé­sének fejlesztését és Tokió fokozottabb hozzájárulását az „erőn alapuló béke” érdeké­ben. A TŰZSZÜNET ELLENÉRE Tripoliban továbbra sincs nyugalom Míg az észak-libanoni T-rdpoliban viszonylagos nyugalom volt pénteken, a város melletti Beddavi pa­lesztin menekülttábort fo­lyamatosan ágyúzták az El- Faitah szervezet lázadói. Jasszer Arafat, az El-Fatah és a PFSZ ostromgyűrűbe zárit vezetője közölte, hogy további harcokra, újabb tá­madásra számít. Közben Tripoli vezetői — Rasid Karami volt minisz­terelnök felhívásához csatla­kozva — pénteken felszólí­tották Arafatot, hogy a mellette kitartó harcosokkal együtt távozzék el a város­ból. vegye elejét a polgári lakosságot fenyegető véron­tásnak. Arafat azt válaszol­ta, hogy nem hagyhatja cserben veszélyben levő né­pét, de a számára alkalmas időpontban visszatér tuniszi főhadiszállására. A lázadók vezetői — Abu Szaleh és társai — a da­maszkuszi televízióban azzal vádolták Arafatot, hogy ka- pituláns. defetista politikát folytat, támogatja a Camp David-i folyamatot, míg ők az Izrael elleni fegyveres harc hívei maradtak. Amerikai provokáció sziriai állások fölött Az amerikai repülőgép- anyahajókról felszálló F— 14-es vadászbombázók pén­tek reggel ismét provokatív felderítő repüléseket végez­tek a szíriai hadsereg liba­noni állásai fölött. A bej­rúti falangista rádió jelen­tése szerint a szíriai légvé­delem ezúttal is tüzet nyi­tott az amerikai harci gé­pekre és visszavonulásra kényszerítette őket. Az amerikai légierő csü­törtök éjjel is folytatta az utóbbi időben rendszeressé vált felderítő tevékenységet Bejrút légterében. Megfi­gyelők bizonyosra veszik, hogy a négyhatalmi NATO- haderő keretében Libanon­ban állomásozó amerikai csapatok — a tengerészgya­logosok ellen végrehajtott bejrúti bombamerénylet ürü­gyén — megtorló katonai akcióra készülnek Szíria és libanoni szövetségesei ellen. Közben Bejrút peremvi­dékén és a Suf-hegységben is aggasztó méreteket öltött a szeptember végén kötött tűzszünet megsértése. Az An-Nahar című lap pénteki cikke szerint a libanoniak a küszöbönálló háború lég­körében élnek. A libanoni hadsereg és a négyhatalmi nyugati haderő új keletű átcsoportosításából, össze­vonásából arra lehet követ­keztetni, hogy katonai kez­deményezést tesznek Bejrút síita déli külvárosának „megtisztítására” és a kör­nyező stratégiai magaslatok elfoglalására. Az sincs ki­zárva, hogy az Avali folyó mögé visszavonult izraeli hadsereg újból lerohanja a szeptember elején kiürített, jelenleg drúz-szocialista el­lenőrzés alatt álló hegyvidé­ket. AZ EGRI ÉPULETKARBANTARTÓ SZÖVETKEZET szakipari munkák irányítására felsőfokú szakmai végzettséggel RÉSZLEGVEZETŐT KERES. Jelentkezni lehet: részletes szakmai önéletrajzzal a személyzeti vezetőnél. Eger, Csákány u. 11. sz. alatt. Telefon:.11-522/21. Azonnali belépéssel FELVESZÜNK szerszámkészítő, esztergályos, marós, beállító- és géplakatos, vegyész szakmunkásokat, valamint 2., 3. műszakos munka­helyre betanított munkásokat és meósokat. Finomszerelvény- gyár, Eger A horti „Kossuth" Mgtsz pályázatot hirdet belsőellenőri munkakör betöltésére. Szükséges végzettség: számviteli főiskola, valamint 3-5 éves gyakorlat. Bérezés: az érvényes jogszabály, illetve megegyezés alapján. Jelentkezés: írásban az eddigi működés részletes leírásával a tsz elnökéhez. Papandreu Bulgáriában Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök Todor Zsivkovnak, a bolgár állam­tanács , elnökének meghívá­sára pénteken nem hivata­los baráti látogatásra Bul­gáriába érkezett. A bolgár államfő Veliko Tmovoban fogadta a görög kormányfőt. Zsivkov és Papandreu kö­tetlen eszmecseréjén beható­an szó lesz a kétoldalú kap­csolatok helyzetéről, további fejlesztésük lehetőségedről. A bolgár—görög kapcsolatok mindkét fél értékelése sze­rint minden területen jól fejlődnek és jó példát mu­tatnak két különböző társa­dalmi rendszerű állam köl­csönösen előnyös együt- működésére. A pénteken kezdődött Zsivkov—Papandreu talál­kozón részletesen áttekintik az időszerű nemzetközi po­litikai kérdéseket, minde­nekelőtt a balkáni országok két- és sokoldalú együttmű­ködésének problémáit. Külpolitikai kommentárunk ) Robbanásveszély MÉG EL SEM ÜLTEK GRENADÁBAN A PUS­KALÖVÉSEK DÖREJEI, máris újabb invázió fenye­get Közép-Amerikában. Igaz, a térségben a véglete­kig fokozott feszültség nem újkeletű, de az Egyesült Államok karibi agressziója után az események más, még baljósabb megvilágításba kerülnek. A körzet országainak méretéhez képest jelentős amerikai haderőt összpontosítottak Nicaragua és Sal­vador határai mentén. A hazafiak mindkét állam­ban közvetlen washingtoni beavatkozástól tartanak. A hondurasi, guatemalai és salvadori hadseregek kü­lönlegesen kiképzett egységei mellé most fölzárkóz­tak azok az amerikai elitcsapatok is, amelyéknek be­vallottan a dzsungelhálború, a lerohanótámadás, a szabotázsakciók a fő profiljuk. A Pentagon vezetői ugyan fogadkoznak, hogy eszükben sincs az átfogó támadás a haladó Nicaragua vagy a salvadori par­tizánok ellen. Csakhogy nagyon is friss az emlék: Grenada megszállása előtt sem szivárgott ka semmi a küszöbönálló hadműveletről. JELLEMZŐ TÉNY: Richard Stone, az amerikai el­nök közép-amerikai ügyekkel foglalkozó különmeg- bízottja nem volt hajlandó biztosítékot adni arra, hogy az Egyesült Államok nem indát inváziót Nica­ragua ellen. A Contadora-osoport közvetítési kísér­leteit Washington szóban támogatja ugyan, ám a té­nyek cáfolják a jól fogalmazott szólamokat: Ameri­ka nem békét akar, hanem csöndet. GRENADA PARÁNYI HADSEREGE, amelyet csak néhány száz kubai munkás erősített, napokig har­colt. A kétmilliós Nicaragua sokéves küzdelemben ed­zett fegyveres erőd, széles néptömegéket mozgósító milíciája összehasonlíthatatlanul nagyobb súlyt kép­visel. Az utóbbi időben gyorsított ütemben folyik a fiatalok sorozása, a dolgozók fegyveres kiképzése. Il­lúzióink természetesen nincsenek: az amerikai hadi­gépezet képes Salvador és Nicaragua lerohanására. De egy vietnami típusú hosszan elhúzódó partizán­háború veszteségei aligha jelentenének plusz szava­zatokat Reagannek a jövő évi elnökválasztások során. Horváth Gábor Törökországban meghosszabbították a rendkívüli állapotot A török Nemzetbiztonsági Tanács csütörtökön négy hónappal meghosszabbítot­ta a rendikívüli állapotot, amely az 1980. szeptemberi katonai hatalomátvétel ide­jén lépett érvénybe Török­ország egiész területén. Az alkotmány értelmében a rendkívüli állapot beveze­tését, vagy megszüntetését a török nemzetgyűlés ren­delheti el. A múlt vasárnap megvá­lasztott törvényhozó testület csak november 20-án ül össze először. A Nemzetbiztonsági Ta­nácsnak a rendkívüli álla­pot meghosszabbításáról szóló döntése azonban még a nemzetgyűlés ülésszaká­nak megkezdése előtt — vagyis pontosan november 19-én lép hatályba. Így — megfigyelők szerint — gya­korlatilag kizárt, hogy a nemzetgyűlés a Nemzetbiz­tonsági Tanács döntését ér­vénytelenítse. A „demokrácia helyreállí­tása” jegyében megválasz­tott új parlamentnek, vala­mint a hivatalba lépő kor­mánynak ezért márciusig a rendkívüli állapot körülmé­nyei között kell tevékeny­kednie. „Jószomszédi együttműködésünk történelmi jelentőségű“ Fred Sinowatz nyilatkozata Történelmi és nemzetközi jelentőségűek az Ausztria és Magyarország között kiala­kult kiváló kapcsolatok, azok sokrétű továbbfejlesz­tése a jelenlegi világhely­zetben különösen fontos — jelentette ki az osztrák kan­cellár. Fred Sinowatz, aki a kö­zeli napokban hivatalos lá­togatást tesz hazánkban. Bécsiben magyar újságírók előtt hangoztatta: a két or­szág példás, kiemelkedően jó együttműködést alakított ki Európa olyan területén, amely egykor a legveszélye­sebbek közé tartozott. A tény, hogy kölcsönös szán­dékkal, ésszerű politikával a mi tájainkon sikerült nyu­galmat, jószomszédi együtt­működést teremteni, törté­nelmi jelentőségű. „Mindent meg kell tennünk, hogy e kapcsolatokat tovább fej­lesszük és nagyon derűlátó vagyok, hiszen ehhez mind­két oldalon megvan a jó szándék”, mondotta. Az áprilisban hivatalba lépett osztrák kormányfő, akinek e minőségében ez az első hivatalos budapesti lá­togatása. elmondotta: a vi­lágpolitikai légkör megrom­lása semmiképpen nem le­het ok arra, hogy osztrákok és magyarok ne folytassák töretlenül az együttműkö­dést. sót. el is mélyítsék azt. „A tény, hogy az eny­hülési politika korszakában a lehető legjobban ki tud­tuk használni az együttmű­ködés előnyeit, annak is be­tudható. hogy igen sok sze­mélyes politikai kapcsolat alakult, ki. s elmélyültek a kapcsolatok gazdasági és kulturális területen is. Ez jó alap a továbblépésre egy világpolitikailag nehéz hely­zetben. Ügy hiszem, mindent meg kell tennünk, hogy ki­tartsunk a kooperáció mel­lett, hiszen nem csak Ma­gyarországról és Ausztriáról van szó. A példa, amelyet a különböző társadalmi rendszerű országok , jó . együttműködésére nyújtunk, tovább gyűrűzhet, minta le­het a világ más térségei számára. A két ország kap­csolatai bizalomépítő ténye­zőt jelentenek olyan idők­ben, amikor ilyen példára szükség van” — húzta alá Fred Sinowatz Budapesti útjának egyik célja, hogy jelezze, az áp­rilisi választások után ala­kult új osztrák kormány to­vább kívánja^ ápolni azokat a kiemelkedően jó kapcso­latokat, amelyek a két or­szág között az elmúlt évek­ben kialakultak. Napirenden szerepel majd a világpoli­tikai helyzet, valamint a kétoldalú kapcsolatok egy sor kérdése, mindenekelőtt a gazdaságban. Az osztrák gazdaság vezetőiből álló népes küldöttség kíséri el, mondatta a kormányfő. s a cél az, hogy az ipari koo­perációtól az idegenforga­lomig a gazdaság minden ágazatában fokozottan ki­használják az együttműkö­désben rejlő további lehető­ségeket. Világpolitikai kérdésekre válaszolva a kancellár hang­súlyozta, hogy kormánya ki­tart azon politika mellett, amelyet elődje. Bruno Kreis­ky alakított ki a Közel-Ke­lettel kapcsolatban. Auszt­ria Izrael teljes elismerését, ugyanakkor a palesztin nép nemzeti jogainak maradék­talan tiszteletben tartását igényű. Fred Sinowatz meg­ismételte kormányának fel­hívását a két nagyhatalom­hoz: a fenyegető fegyverke­zési verseny megfékezésére kössenek elvi megállapodást Genfben, majd tárgyaljanak tovább a fegyverkorlátozás részleteiről. „Nem tudom, lesz-e sikere felhívásunknak, de mindent meg kell ten­ni a fegyverkezési verseny megfékezésére” — hangoz­tatta. A kancellár, aki burgen­landi születésű és máig Neufelden (Lajtaújfalu) él, közvetlen hangon szólt ar­ról, hogy éppen a több nemzetiség köztük magya­rok lakta vidékről való származása, történészi ta­nulmányai miatt is mindig különösen érdeklődött a szomszéd ország történelme, fejlődése iránt. „Szüleim még magyar iskolába jár­tak, mindig sok kapcsola­tom volt magyar barátaim­mal, Magyarország fejlődé­se mindig fontos volt szá­momra” — mondotta nyi­latkozatában Fred Sino­watz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom