Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 259. szám 1983. november 2., szerda ÁRA: 1,40 FORINT Felnőttesdi A múltkor egyik vidéki iskolánkban jártam, s ön­feledten figyeltem a fel­szabadultan játszadozó, a jókedvben bővelkedő, a természetességükkel meg­nyerő diákokat. Repült a labda, száguldottak utána, tülekedtek, harcoltak érte. Aztán egyszerre dermesz­tő csend lett, az arcokról rögvest lehervadt a vonzó mosoly. A társaságból ki­vált egy olyan nebuló, aki eddig semmiben sem kü­lönbözött a kompánia tag­jaitól. Most azonban szi­gorú, merev, ünnepélyes tekintetet erőszakolt ma­gára, s így kezdte csep­pet sem izgalmasnak tű­nő mondókáját. „Pajtások, kezdődik az őrsi gyűlés, a hivatalos program.” Rideg alapállása kétségkívül ha­tott a többiekre, hiszen ők is Aliig „begombolkoztak”, s ezután szinte záporoztak a sablonok. Előbb derültem, majd bosszankodtam ezen, hi­szen ez a fiatalok körében mindinkább elburjánzó, ám tőlük mégis annyira távol­álló pózolás, felesleges fennköltség, unalomszülő gyűléshangulat egyre job­ban emlékeztet arra, amit mi csinálunk, amitől az idősebbek is berzenkednek, de rossz beidegződésként továbbra is megteszik. Igen, a tizenévesek tá­borában polgárjogot nyert a csakazértis felnőttesdi, az a legtöbbször lélekte­len szereplési mód, amely gyakran egyéniségük vará­zsától, kétségtelen érté­keiktől fosztja meg őket. Egyelőre csak időre, mind­össze a „fellépés” időtar­tamára, de félő, hogy ké­sőbb véglegesen háttérbe szorítja erényeiket, azokat az életkori sajátosságokkal összefüggő szimpatikus megnyilvánulásokat, ame­lyeket nem nyesegetni, ha­nem megőrizni kellene, méghozzá minél nagyobb hatékonysággal. Valljuk meg nyíltan: ezt az elszürkülést, ezt a min­den áron való önmutoga­tást, a jellegtelen hozzá- szólásdit mi „fejlesztettük” ki bennük. Tőlünk lesték, tanulták el. Észrevettük, tudunk róla, jó néhá- nyunknak nem is tetszik, mégis belenyugszunk, még­sem száműzzük a hétköz­napok gyakorlatából. Olyan adósság ez, ame­lyet minél hamarabb tör- lesztenünk kell, mert jo­gos kívánságunk később csak jámbor óhajjá válik, ugyanis ez a magatartás- forma lassan feltétlen ref­lexszé rögzül. Ne törődjünk az aggá- lyoskodókkal, a mindig tamáskodókkal, akik attól tartanak, hogy eképp a tinédzserek, s a kisebbek nem kapnak ízelítőt a foly­vást terbélyesedő demok­ratizmus — erre nálunk legalább annyira szükség van, mint a korosabbak­nál — ábécéjéből. Ezek az információk akkor is vé­rükké válnak, ám emellett számottevő nyereségre is szert tesznek. Töretlen ma­rad egészséges pajkossá- guk, ízes lendületük, nem kopik megjegyzéseik üde- sége, frissesége, természe­tessége. Ez nemcsak a mi érde­künk, hanem a javukat is szolgálja... Pécsi István AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A NÉPÚJSÁG (K)ÖRJÁRATA Ruha, bunda, lábbeli A téli áruellátás gondjai, lehetőségei városainkban Az egri Juventus Gyermekruházati Áruházban is gazdag a cipőválaszték. Képünkön Penyaskó Ilona eladó (Fotó: Szabó Sándor) Mit remélhetnek az őszi, téli hónapoktól a vásárlók, már ami a ruházati cikke­ket és a lábbeliket érinti? Van-e, lesz-e bő választék öltönyben, blúzban, kabát­ban, felnőtt- és gyermek­cipőben? Hétfőn délelőtt e kérdésekre kerestünk vá­laszt a megye három váro­sának áruházaiban, és első­ként a hatvani áfész kon­fekció részlegének vezetője, Tóth József informált ben­nünket : — Ami a télre való fel­készülést illeti, már július­ban eljuttattuk előrendelé­sünket a RUTEX Nagyke­reskedelmi Vállalatnak, amellyel hosszabb ideje va­gyunk üzleti kapcsolatban. Ennek köszönhető, hogy időben megkezdődött a téli holmik folyamatos szállítása, és az ellátásunk jelenleg igen jó. Most éppen jugo­szláv importból származó leányka-, bakfiskabátokat, brazil kordfarmert kaptunk, és Van választékunk férfi, női, leányka, bakfis irhabun­dában is... Az iparcikk kiskereske­delmi vállalat hatvani cipő- szaküzletében ugyanekkor Lőrincz Ferenc arról bizto­sította a vásárlóközönséget, hogy igen gazdag téli áru­készlettel állnak rendelkezé­sükre. Egyetlen hiánycikkük mindmáig a 27—32-es gyer­mek tornacipő, amelyet a tanév megkezdése előtt sem kaptak megfelelő mennyi­ségben. Gyöngyösön Kovács Jó­zsef, a GYÖNGYSZÖV Aru­ház osztályvezetője volt se­gítségünkre, hogy tájékoz­tatást nyújthassunk a téli ruhavásárlások lehetőségei­ről. — Bár mi is a RUTEX- vállalattal közösködünk, fér­fi szövetnadrágban, női, le­ányka- és bakfisblúzokban eléggé szűkös az ellátásunk. Ami importcikkeinket illeti, különösen rapszodikus a helyzet. A nyári jellegű ru­hák például most érkeznek Indiából, és ugyanez mond­ható a gyermeknadrágokhoz szükséges kínai bársonyról. Irhabunda tekintetében vi­szont a tavalyinál jobban vagyunk eleresztve. Nagy a választék, széles skálán mo­zognak az árak. Mongol irhabundát már 4800 forint­tól tudunk kiszolgálni, van persze 18 ezer forintos is! Különösen a környező fal­vak idősebb emberei évek óta hiába keresik nálunk a hagyományos bársonynadrá­got. Nos, jó hírem, hogy immár ennek sem vagyunk híjával, legfeljebb a nadrá­gok ezerforintos ára mond­ható kissé borsosnak. Egerben a Centrum Áru­házát kerestük fel, ahol Forgács György áruforgalmi vezető igazított el a bennün­ket érdeklő kérdésekben. — Női csizmából megfe­lelő az ellátás, hiánycikk azonban az idősebbek által igényelt alacsony sarkú, ol­csóbb portéka. Legtöbb gon­dot azonban a bébi- és gyer­mekcipők okoznak. Bizonyos Számok rendre hiányoznak, mint ahogy női papuccsal se kedveskedhetnek kará­csonytájt az ajándékozó- kedvűek hozzátartozóiknak. Annál bővebb a divat-kö­töttáru választékunk, ami nem mondható el viszont a vastag, meleg, boka- és térd­zokniról. ■ Konfekcionált ru­hák tekintetében felkészül­ten várjuk a telet. Lesz iszövetkatoát, szőrme és mű­szőrme is megfelelő mennyi­ségben. Legfeljebb azok maradnak hoppon, akik hosszú irhabundát szeretné­nek venni. Egyébként hadd mondjam el, hogy hiánycik­keink főként importárukból adódnak. Szeptember 30-ig ugyanis csak a lekötött éves árumennyiség egyharmada érkezett meg azokhoz a nagykereskedelmi vállalatok­hoz, amelyek nekünk szállí­tanak ... Moldvay Győző Zászlófelvonás, koszorúzások - Sarlós István ünnepi beszéde - Politikai nagygyűlés Pakson November 7-re készül az ország A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfor­dulójának méltó megünnep­lésére készül az ország: Bu­dapest, a városok és a fal­vak zászlódíszbe öltözötten, a szocialista forradalom győ­zelmét köszöntő feliratokkal, transzparensekkel díszítve várják november 7-ét. Az ünnepet megelőzően, novem­ber 5-én, szombaton az Or­szágház előtt katonai tiszte­letadással felvonják az ál­lami zászlót, a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű előtt a Magyar Népköztársa­ság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja emelkedik a magasba. A Parlament előtti Kossuth Lajos téren novem­ber 7-én délben zenés őrség­váltás lesz az állami zászló­nál. Szombaton koszorúzási ünnepséget tartanak a Fel­vonulási térnél lévő Lenin- szobomál. Az ünnep előestéjén Sar­lós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes be­szédet mond, amelyet a Kos­suth adó 19 órától, a te­levízió 20.05 órától közvetít. Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe november 7-én mond ünnepi beszédet, amelyet a Kossuth adó, illetve a tele­vízió egyaránt sugározni fog. Vidéken az idén Paks lesz a színhelye a legnagyobb szabású november 7-éhez kapcsolódó ünnepi esemény­nek : csütörtökön Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke fel­avatja a magyar—szovjet barátság, a magyar—szovjet gazdasági-műszaki együtt­működés újabb jelképét, a Paksi Atomerőmű első reak. torblokkját. Az ünnepeinkhez már ha- gyományszerűen hozzátartozó avatásokra kerül sor városa­inkban és más településein­ken: Kiskunhalason az olaj­bányászok új telepét, Szege­den a tévé stúdióját avat­ják. Nagykőrösön és Pécsett, Erdőmecskén és Székesfehér­várott egy-egy új óvodát adnak át. Számos helyen bővülnek az iskolák, s mint arról már korábban beszá­moltunk: megyénkben is szá­mos kulturális intézmény bővítésére, átadására invitál­ják a helybelieket. Az ün­nep vidéki kulturális prog­ramjának kiemelkedő ese­ménye lesz a XII. Barátság Hídja fotókiállítás megnyi­tása a kaposvári Somogyi Képtárban. A nagyszabású tárlaton 12 szocialista ország legjobb fotósai állítják ki azokat a felvételeket, ame­lyek a leghatásosabban szol­gálják a népek közötti ba­rátság eszméjét. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kedden ülést tar­tott, amelyen megjelent és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, és Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter. Részt vett a tanácskozáson dr. Horváth István belügymi­niszter. A Központi Bizottság meg­hallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB október 12-j üléséről, majd Varga-Sabján Lászlónak, a KISZ KB titkárának előter­jesztésében megvitatta a fegyveres erőknél és testü­leteknél működő KlSZ-szer- vezetek munkájáról szóló je­lentést, és határozatot foga­dott el az ifjúsági szövetség feladatairól a fegyveres erőknél és testületeknél szol­gálatot teljesítő fiatalok kö­rében. A testület megállapította, hogy a fiatalok többsége példamutatóan látja el szol­gálati feladatait, helytáll a gazdasági építőmunkában, s a KISZ-szervezetek jelentős politikai erőt képviselnek a fegyveres erők és testületek életében. A katonai és poli­tikai vezetés megbízható tá­maszai, hozzájárulnak ah­hoz, hogy a parancsnokok ismerjék a fiatalok közérze­tét befolyásoló tényezőket. A Központi Bizottság Ju­hász Andrást —érdemei el­ismerése mellett — más fontos megbízatása miatt felmentette KISZ KB-titká- ri tisztségéből, intéző bizott­sági és titkársági tagsága alól; Szórádi Sándort koop­tálta a Központi Bizottság tagjai sorába és megválasz­totta a Központi Bizottság titkárává, az intéző bizott­ság és a titkárság tagjává. (MTI) ELEGÁNS, MERT BUDAGANT A nyugatnémet Kosita és a holland Lainböck márka­nevek a síkesztyüben olyanok, mint a legjobb autómár­káké — és a 150—200 márkás bolti áron hozzájutó vevők talán nem is tudják, hogy ezek a kiváló termé­kek megyénkben, a Budagant Hevesen nemrég átadott új üzemházában készülnek. A legjobb minőséget csak a kézi formázás, az utánvágás adja — Tatai Mihály mun­kája mindez (bal oldali ké­pünkön) ★ Ez már a végeredmény (jobb oldali kép) (Fotó: Kőhidi Imre) A varrodában szó sincs fu­tószalagról: a kis sorozatok, a míves kidolgozás egyéni munkát követel (balra) Dulai Mihály a KAEV gyön­gyösi gyárában készült kivá­gógéppel formázza a kesztyű- nekvalót (jobbra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom