Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 1., kedd f Egri patikatörténeti kiállítás Az első patika 1588-1590 Ügy érzem, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot a Megyei Könyvtárban bemutatott gyógyszerészettör- téneti kiállítás kapcsán, hogy Egerben már a XVI. század második felében is működött patika. Voith Illés a messzi Te- schenből bizonyos Probstner Jónás javaslatára Magyar- országba jön, és Lőcsén telepszik meg, megnyitva ott az úgynevezett városi gyógyszertárat. A német nemzetiségű patikáriús azonban nehéz fába vágta a fejszéjét, mert lőcsei kollégájában kemény versenytársat talált. Sophus Frigyes kellő tőkével, rátermetten vezeti patikáját, s mellette képtelen megélni Voith Illés. Alig egyesztendei lőcsei működés után, nyakig úszva az adósságokban, kénytelen odahagyni Lőcsét. Mielőtt azonban 1588-ban elhagyná a várost, kölcsönöket vesz fel, sőt maga a magisztrátus is 50 rajnai forint kölcsönnel segíti a tönk szélén álló patikust. Lőcséről Egerbe teszi át működési helyét, a városban nyitva meg gyógyszertárát. 1589 júniusában már Egerben munkálkodik, de nem valami jól mehet vállalkozása, mert 6-án „a császári Erla városából” kétévi halasztást kér a lőcsei tanácstól. őszintén bevallja, hogy olyan nehéz a sorsa Egerben is, hogy fizetni képtelen. Utolsó levéltári adat Voith Illés egri patikáriús mesterre 1590. június 3-áról maradt fenn. Ekkor újból írt a lőcsei magisztrátusnak és további 3—6 hónapi halasztást kér a felvéti kölcsön törlesztésére. Arról tájékoztatja a lőcseieket, hogy most már jobb reménysége van a boldoguláshoz, mivel gróf Hardeck Ferdinánd tábori gyógyszerésznek („Felda- pothecarius”) felfogadta. Azért fordult levelével a lőcsei városi tanácshoz, mivel tudomására jutott, hogy az adóssága nemfizetése miatt arra kérte az egri városkapitányt, hogy tartóztassa le Voith Illést. Esdve kéri a lőcseieket, hogy ne tegyék ezt véle, mert ha valóban börtönbe jutna, úgy mindenképpen akadályozva lenne kenyérkeresetében és semmiképen nem tudná visz- szafizetni az 50 forintnyi kölcsönt. Tájékoztatja a lőcsei magisztrátus urait, hogy Egerben is olyan rosszul megy a patikája, hogy családját is alig tudja eltartani. Levelét imigyen írta alá, magyar fordításban: „Elias Voith gyógyszerész, ezentúl Hardeck gróf úr szolgálatában Sackmárt.” Voith tehát Egerből Szat- márra készült, hogy ott tábori gyógyszerészként működjön. Igen ám, de az egri kapitány nem engedte távozni Egerből, amíg Lőcse városának ki nem fizette tartozását. így esdekel a lő- cseieknek levelében: „.. .Ne kívánják, hogy én szegény fiatalember létemre, családommal együtt elpusztuljak itten (tudniillik Egerben), ezen kegyelmükért én és az enyéim örök időkre imáikba foglalják a nemes várost és tanácsát...” Arra kérte Lőcse város urait, hogy írjanak Lang Zakariás egri városkapitánynak, hogy engedje őt Egerből eltávozni, hogy elfoglalhassa Szatmáron a tábori patikáriusi tisztet. Mi lett Voith Illés első egri patikáriús mesternek a sorsa, nem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy a levéltári kutatás eddigi állása szerint ő volt Eger városában az első patikáriús, mégha csak rövid néhány esztendő kurta tartamára is. A régi korok gyógyszertárai kapcsán mindenképpen említésre érdemes, hogy Dobó István várkapitánysága idejében az akkor még ritka, drágaságnak számító cukrot a kassai patikában szerezték be az egri vár részére. Sugár István Értékes tápanyag a halhús Az ízletes halételeket nálunk is sokan kedvelik, a tengerparti népeknél pedig a hal szinte mindennapos eledel. Kétségtelen, hogy a halhús táplálkozásbiológiai értéke igen nagy. Ezt a nagy értéket a halhús elsősorban annnak köszönheti, hogy a legfontosabb fehérjékben, zsírokban, szénhidrátok-- ban, ásványi anyagokban és vitaminokban igen gazdag, és ezeket az anyagokat jól felhasználható módon tartalmazza. A halfehérje az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen összes fehérjeépítőköveket, aminosavakat tartalmazza, mégpedig igen kedvező arányban. A nem túlhizlalt ponty 100 grammnyi húsában — amelynek víztartalma 77,9 gramm — 19,8 gramm a fehérje, a süllő húsában ez 18,9 gramm. Ha a halfehérje minőségét vizsgáljuk, kiderül, hogy e tekintetben a halhús a tejnél is értékesebb. A halhús zsírtartalma halfajonként igen változó, sőt ugyanazon fajon belül is a hal tápláltsága szerint eltérő lehet. így például a sovány ponty 100 gramm húsában mindössze 1,9, a hizlalt kövér pontyéban viszont 8,7 gramm, sőt a túlhizlalté- ban 20 gramm is lehet a zsírtartalom. Vannak kimondottan sovány húsú halak, mint például a fogassüllő, amelynek 100 grammnyi húsában csupán 0,7 gramm zsírt találhatunk, és olyan kövér húsúak is, mint az angolna, amelynél ugyanennyi hús zsírtartalma 27,5 gramm is lehet. A kövér halak (hering, makréla) zsírja gazdag értékes lipoidokban, vagyis foszfotidokban és szterinekben. A halak húsának nagyobb az ásványi anyagtartalma, mint a melegvérű állatoké. Főleg foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz jelentős arányban, sőt szervesen kötött jódot is. Vitaminokban is gazdagabb a halhús a vágóállatokénál. A zsírban oldódó vitaminok közül a hámvédő A- és az angolkórgátló D- vitamin különösen a tengeri halak májában fordul elő nagy mennyiségben. De a halak egyéb részeiben, így az izmok közötti zsírszövetekben is előfordul, mind az A-, mind a D-vitamin. A vízben oldódó vitaminok közül a pellagragátló B- és skorbutgátló C-vitaminokat lehet kiemelni. A sovány halhúst az ember gyorsabban és könnyebben emészti meg, mint a melegvérűek rostosabb, inasabb és zsírosabb húsát. Dietetikus értékénél fogva a képünkön látható sovány pontyok könnyű emészthetőségét a gyógyászat is figyelembe veszi. A reformáció világa Luther Márton-kiállítás az NDK-centrumban Martin Luther nevét mindig magyarosan, Luther Mártonként írjuk, emlegetjük, mert tanai már korán meggyökeresedtek nálunk is. Luther Márton, a német egyházreformátor egyetemes európai jelentőségű: a feltörekvő polgárság mozgalmának egyik úttörője. Vallásos köntösben bírálta a feudális rendet, de kritikája túlnőtt az egyház keretein. Olyan demokratikus elveket hirdetett, amelyek a német parasztság 1524. évi háborújához is érvül, biztatásul szolgáltak. Luther Márton (Fotó: Hauer Lajos felv.) Az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központja Luther Márton születésének 500. évfordulója alkalmából történelmi hagyományainak e progresszív, bár ellentmondásos alakját több rendezvényével is felidézi. Nyelvtudományi tanácskozást rertdez NDK-beli és magyar tudósok részvételével Luther Márton nyelvi stilisztikai jelentőségéről, hangversenyt ad a német reformáció zenéjéből, október 27-től november 11-ig pedig kiállításon mutatja be Hatások és változások a társadalomban, a művészetben és az irodalomban címmel, hogy miként ápolják az NDK-ban és Magyar- országon a lutheri örökséget. Festmények, grafikák, könyvek stb, segítségével jelenítik meg a reformátort és a reformáció világát. Gyertyák és koszorúk Népszokások halottak napján November első két napján halottaink előtt tisztelgünk : virágot, koszorút viszünk sírjukra, gyertyát gyújtunk, elhunyt barátainkra, szeretteinkre emlékezünk. Elseje, mindenszentek napja eredetileg azoknak a halott telkeknek, katolikus szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezett meg. Idők során a szentekre emlékezés kultusza az utána következő halottak napja miatt elhalványult, gyakorlatilag előestéjévé vált. Feldíszített sírok Egyes kutatók szerint a sírok feldíszítése aligha több másfél évszázadosnál. Kovács István szegedi kőművesmester — nemrégen kötetben kiadott — önéletrajzában leírta, hogy földijei körében ez a szokás a múlt század első félévében vált általánossá, méghozzá a bevándorolt német polgárság hatására. A síron való gyertyagyújtás szokása a békéscsabai szlovákok körében az első világháború idején tűnt fel: így tisztelegtek a távolban elesett hozzátartozók emléke előtt. Elterjedt szokás volt sokfelé az is, hogy halottak estéjén, sőt a halottak hetében minden este odahaza kis gyertyát égettek: rendszerint annyit, ahány halottja volt a családnak. Halottak hetének nevezték azt a hetet, amelyikbe a halottak napja esett. Egyes vidékeken a régi öregek kint a földeken ilyenkor nem dolgoztak, hanem a ház körül kerestek elfoglaltságot, kukoricát morzsoltak, gabonát őröltek, szalmát hordtak a szérűskertekből. A házi munkák közül viszont egyes vidékeken tiltották a kenyérsütést, máshol tilos volt varr- niuk az asszonyoknak, mondván, hogy ezzel „megszúr- kálnák a halottjukat”. A régebbi halottkultusz kialakulásában fontos szerepet játszott az a tény, hogy a temető valamikor a templom körül helyezkedett el. Az elhunytat először a templomba vitték, ott folyt le a búcsúztatás. A halott lelki üdvéért szóló imádság fejében a család ajándékát — kenyeret, bort, kalácsot — itt kapták meg a falu szegényei, koldusai. Az elmúlt két évszázad során a temető a település szélére került, így a halottak előtti tisztelgés is számos új szokással gazdagodott. Kolduskalács a temetőben Érdekes változat a halottak napi alamizsnát a templomban gyűjtötték össze, aztán a pap, a kántor, illetve a koldusbíró osztotta szét a szegények között. Bálint Sándor néprajztudós jegyezte fel, hogy Hegyszentmár- ton baranyai faluban a gyűjtők házról házra járva szedték össze az alamizsnát — kukoricát, babot, krumplit, kendert — majd szabályszerűen elárverezték a koldusok javára. Szeged vidékén az asszonyok „kuduskalácsot”, vagyis kolduskalácsot sütöttek, s szeretteik sírjához igyekezve, a temető kapujánál várakozó koldusoknak, szegényeknek osztották szét. Göcsej egyes helyein nagy lakomát csaptak, még zene is szólt, muzsikáltak. Pölöske- főn vacsorát terítettek, rétest* tettek az asztalra, máshol pedig kenyeret, fokhagy- hagymát, sót, ugyanis a régiek hiedelme szerint a család halottja ezen az éjszakán hazalátogat, legyen hát ennivaló az ő számára is. Egyébként a halott étellel való ellátása közvetlenül, vagy szimbolikus formában a halál utáni élet képzetében gyökerezett, abban a hitben, hogy a halottnak továbbra is szüksége van bizonyos dolgokra, elsősorban ételre, italra és ruházatra. Még századunk elején is eléggé elterjedt szokás volt némely helyen, hogy a temetés utáni első éjszakán az asztalra, gyakrabban az ablakba tettek ételeket, mondván, a halott „visszajön a szállást megköszönni”. Ünnepélyes tisztelgés Szokás volt mindenszentek estéjén harangozni is a megholtakért. Volt falu, amelyben a halottért mindenki maga harangozott, méghozzá annyi verset, ahány halottja volt. A harangláb körül gyűltek össze az emberek, s várakoztak, hogy mikor kerül rájuk a sor. Az évszázadok során kialakult vallásos, a túlvilággal kapcsolatos hiedelmek lassan kikopnak a halottak napi szokásaink közül. A halottól elbúcsúzás, ráemléke- zés, az elhunyt szeretteink emléke előtti ünnepélyes tisztelgés azonban napjainkban is a legszilárdabban őrzött, tiszteletre méltó hagyományaink közé tartozik. (k. gy. m.) Gondolatok Amikor nem önmagámról gondolkodom, egyáltalán nem gondolkodom. (Jules Renard) ★ Sohasem értettem, miért érzik az emberek dicsőségnek, ha megalázzák azokat, akik közel állnak hozzájuk. (Gandhi) ★ Ha valami nagyon fontosat akarunk mondani, nem kell feltétlenül unalmasan kifejeznünk magunkat. (Orson Welles) ★ Hogy pozíciót szerezhessünk a világban, mindent megteszünk azért, hogy azt higgyék, már van pozíciónk. (La Rochefoucauld) ★ Minden rendszerben abban reménykedünk, ami a rendszeren kívül van. (Elias Canetti) ★ Olyan sok gondolatra van szükség, hogy már nem győzik ellenőrizni őket. (Lee) ★ A dolgok megértése, egymás megértése és megállapodás egymás között —, csak ettől függ a világ sorsa. (Karol Irzykowski) ★ Senki sem azért gyenge, mert olyannak választották. (Vauvenargues) ★ Talán még eljön az az idő, amikor nem kell mint az összeesküvőknek óvatosan körülpillantanunk, mielőtt kimondanánk, hogy 2X2 négy. (Bertolt Brecht) ★ Akik lámpást hordoznak a vállukon, azok árnyéka saját magukra vetődik vissza. (Tagore) Aforizmák Az ifjúság nem szereti a tökéletest. Túl kevés cselekvést hagy meg neki, bosz- szantja, vagy untatja. (Andrés Maurois) ★ Az amerikai hadügyminisztérium folyósítja már az összes amerikai tudós egy- harmadának a fizetését. (Az amerikai kongresz- szus tanulmányából) ★ A divat olyan elviselhetetlen ocsmányság, hogy félévenként meg kell változtatnunk. (G. B. Shaw) ★ A fenevadak az ember szemében azok az állatok, melyek védekeznek, ha megtámadják őket. (La Fontaine) ★ A statisztika a politikusoknak gyakran az, ami a részegeknek a lámpaoszlop. Nem világít meg semmit, de bele lehet kapaszkodni. (Herbert Salcher) ★ Már kissé paradox dolog, hogy a nagy halottak főleg születésük évfordulója révén élnek tovább. (Jean-Louis Barrault) ★ Sok ember azt hiszi, hogy gondolkodik, miközben csak arra készül, hogy újra rendezze előítéleteit. (William James) ★ Nincs kellemetlenebb, mint a házasságon kívül szerzett nátha. (Werner Mitsch)
