Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Felavatták a Paksi Atomerőmű 1. számú reaktorblokkját Lázár György ünnepi beszéde A hazai ipar fejlődésének, egyszersmind a szocialista orszá­gok műszaki-gazdasági együttműködésének kiemelkedő állo­másaként egyik legfontosabb nagyberuházásunk megvalósí­tásának ünnepi eseményére került sor csütörtökön: felavat­ták a Paksi Atomerőmű immár teljes kapacitással energiát termelő 1. számú reaktorblokkját. Az avató ünnepségen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint hazánk és a szocialista országok több magas rangú állami vezetője. A vendégek elsőként üzemlátogatáson tekintették még az erőmű már el­készült, illetve most készülő egységeit, majd munkásnagy­gyűlést tartottak, ahol a kormány elnöke mondott beszédet. A megvalósításban részt vett legkiválóbb hazai és külföldi dolgozónak az Elnöki Tanács kitüntetéseket adományozott. Önreklá­mozók, avagy... Nincs mese! Manapság nemcsak a szűkén vett szakma embereinek, de mindenki másnak is érde­mes megtanulnia eladni. Eladni az alumíniumon, a gyógyszereken, a baromfin, a szalámin, a zamatos bo­rokon kívül (sajnos ezeket is egyre nehezebb!) mind­azt, ami segíthet kikecme­regni a lassan egy évtize­de kezdődött világgazdasá­gi válság következményei­ből. .. A feladat föladatott — átvitt értelemben ,— azok számára is, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol mind ez ideig szóba sem került — kerülhettek — a piac, akár a szocialis­ta piac törvényei sem. Például a tudományos kutató, jelenleg jobb, ha nem vár arra, hogy tanul­mányainak, dolgozatainak értékét talán „hivatalosan” egyszer majd fölfedezik. Célszerűbb — az eddigi kötelező szerénységet fél­retenni —, jelképesen ba­tyut kötve keresni, hol, milyen formában lehetne mihamarább célba érni, hisz az elefántcsont tor­nyok környékére ritkán vetődik el olyan „kisvál­lalkozó”, aki veszi a fárad­ságot, végigböngészi a pub­likációkat, kibogarászni azokat az eredményeket, melyek rövidesen, vagy ké­sőbb pénzre válthatók. A jó esztergályosnak sem szabad szégyellnie, hogy föl­hívja a figyelmet arra; az év végi jutalmazáskor ne csak a mennyiséget, minő­séget, de a kollektíváért végzett — esetleg nehezen mérhető egyéb pluszt is vegyék figyelembe. Ideje lenne újra átgon­dolni, mit jelént a szerény­ség, mit az álszerénység, kit ismerjünk el azért, mert az általa teremtett értékek fölfedeztetéséért — a népgazdaság és persze saját maga érdekében — harcolni képes, harcolni tud. S kit ítéljünk el azért, mert jogtalan előnyök meg­szerzése végett akár más tollaival is dicsekszik. Mert az adásnak termé­szetesen nem kevésbé fon­tos másik oldala a vétel, melyet a föntebb fölsorolt okok miatt szintén az ed­digieknél jóval magasabb szinten illene — saját há­za táján mindenkinek mű­velnie. A külkereskedelem szak­értőin kívül a hétköznapok emberének is muszáj las­san begyakorolnia, hogyan lehet megkülönböztetnie a bóvlit a minőségtől, a szép csomagolást a belső tarta­lomtól, s leleplezni mi a hamis, mi az igaz. Hogy az adminisztrátor, a sport­kör aktivistája, a körzeti orvos, a vízvezeték-szerelő, aki hónapokra, vagy több évre ígér garanciát csak •„jól festi-e magát”, vagy valóban, a vevő pénzéért eleget ad... Ügy is szoktak mind­erről beszélni: a minden­napi realitásérzéket kelle­ne az eddigieknél jobban kifejlesztenünk valameny- nyiünknek. Ezt az általá­nos fogalmat azonban talán nem árt néha fentebb vá­zolt árnyalataira bontani. Németi Zsuzsa Délelőtt érkezett az „atom­városba” Lázár György, va­lamint Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes La­jos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Borbándi János miniszterelnök-helyettes és politikai, gazdasági, társa­dalmi életünk számos más kiemelkedő képviselője. J^- len voltak az ünnepségen a szocialista országok ez alka­lomból hazánkba érkezett küldöttségei, Alekszej Anto­nov szovjet miniszterelnök­helyettes, Todor Bozsinov, a Bolgár Minisztertanács első elnökhelyettese, Ladislav Gerle csehszlovák miniszter­elnök-helyettes, Wolfgang Mitzinger NDK-beli szén- és energiaipari miniszter, vala­mint Ryszard Buchowiecki lengyel bányaügyi és ener­getikai államtitkár vezeté­sével. Ott voltak az európai szocialista országok Buda­pesten akkreditált nagykö­vetei is. Az üzemlátogatást köve­tően az erőmű vezetői s az avatóünnepség vendégei munkásnagygyűlésen talál­koztak a nagyberuházás meg­valósításában részt vevő munkáskollektívák és az erőmű dolgozóinak a kép­viselőivel. Méhes Lajos meg­nyitójában arról szólt, hogy korszakos jelentőségű ez az avatás, mert egyben az atomenergia ipari alkalma­zásának kezdetét is jelenti hazánkban. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusának hatá­rozata arra szólította fel a szervezet vezetőit, tagjait, hogy a hazai szociális mun­ka bővítése mellett keres­sék a nemzetközi segélye­zés újabb lehetőségeit is. Ennek megfelelően az or­szágos vezetőség például szeptember 27. és október 17-e között ruhagyűjtést szervezett az angolai és a mozambiki testvérszerveze­tek megsegítésére. A felhí­vás Heves megyében is igen nagy visszhangra talált, na­pok alatt több mázsa ruha halmozódott fel az egyes raktárakban. Most, az ak­ció finisében arra kértük Mihály Gyulát, a Vöröske­reszt megyei titkárát, tájé­koztassa olvasóinkat az eredményekről. — Bizonyára sokan ta­pasztalták már, Hogy milyen bosszantó egyes emberek közömbössége. Ezután Pónya József ve­zérigazgató jelentette a kor­mány elnökének az 1. számú reaktorblokk elkészültét, fel­idézve az ehhez vezető út legfőbb állomásait: A nagygyűlésen Lázár György mondott ünnepi be­szédet. Átadta a nagygyűlés részt­vevőinek, vendégeknek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár Já­nos szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánsá­gait. Külön is köszöntötte a tudományos kutatókat, a* ter­vezőket, a berendezések gyártóit, az építőket, a be­ruházás megvalósításában közreműködő szovjet, bol­gár, csehszlovák, lengyel, NDK-ibeli barátainkat — mindazokat, akik szakértel­mükkel, szorgalmukkal hoz­zájárultak e különlegesen igényes feladat eredményes megoldásához —, valamint az atomerőmű vezetőit, mun­káskollektíváját, szocialista brigádjait. — Az épülő atomerőmű, amelynek első gépegységét avatjuk, nemcsak beruházás méreteit és műszaki bonyo­lultságát tekintve egyedül­állóan nagy vállalkozás, de újabb meggyőző példája a szocialista országok gyümöl­csöző együttműködésének és fontos szerepet tölt be ener­giapolitikánk megvalósításá­Hadd ne soroljam most azoknak a számát — sze­rencsére ők vannak többen —, akik a szervezetünkön belül is hányszor, de hány­szor bizonyították már az ellenkezőjét. Ez az őszi ru­hagyűjtés is azt igazolta, hogy az emberekben él a humanitárius szellem, ha se­gíteni kell, nem késleked­nek, és amit adnak, szíve­sen adják. Megyénk harminc helységében — köztük a há­rom városban és a nagyobb községekben — gyűltek ösz- sze elsősorban a gyermek és női blúzok, szoknyák, ru­hák, meleg pulóverek, vala­mint férfiingek, pólók, öl­tönyök, nadrágok és átme­neti kabátok. Az említett településeken száz-százhúsz vöröskeresztes aktíva segí­tette az átvevők munkáját. Felhívásunkra szűkebb ha­zánk üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek, vállalatai­nak, gz állami gazdaságok­ban — hangsúlyozta Lázár György. Energiapolitikánkban, — hangsúlyozta —, az energia- források összetételének to­vábbi átalakításában fontos szerepe van az atomerőmű­nek, amelynek első blokkja 1982 decemberétől ez év vé­géig csaknem 2 és fél milli­árd kilowattóra áramot ter­mel, az idei villamosenergia­termelés tíz százalékát adja. A kormány elnöke beszé­dében külön kitért egy, az atomerőművel kapcsolatos, s a közvélemény érdeklődésé­re is számottartó kérdésre: — Az erőmű — akik részt vesznek építésében, jól tud­ják —, a világ ma ismert nukleáris létesítményei kö­zött a legbiztonságosabbak közé tartozik. Ez annak kö­szönhető, hogy biztonsági rendszerének kivitelezésekor nem csupán az erőmű épí­tésének elhatározása idején ismert módszereket, eljárá­sokat, eszközöket hasznosí­tották, ha'nem azokat a tu­dományos eredményeket is, amelyek időközben születtek. Ez ugyan meghosszabbította az építkezés időtartamát és többletköltséggel járt, de olyan mértékben megnövelte az itt dolgozó emberek és a tágabb környezet védelmét, ami úgyszólván teljesen ki­zárja egy veszélyhelyzet ki­alakulását. Az ünnepségen felszólalt Alekszej Antonov is. Rámu­tatott: az első magyar atom­erőmű reaktorblokkjának avatása a Szovjetunió és Ma­gyarország széles körű, köl­csönösen előnyös együttmű­ködésének, a dolgozó kollek­tívák közös munkáján ala­puló állandó kapcsolatoknak újabb nagy eredményét jel­zi. A nagygyűlésen Lázár György kitüntetéseket nyúj­tott át a beruházás szerve­zése, megvalósítása során ki­emelkedő munkát .végzett dolgozóknak. nak, az egészségügyi és az oktatási intézmények — a bölcsődéktől a főiskolákig — dolgozói küldték el zsák­jaikat. Sokan egyénileg hoz­ták el a gondosan kitisztí­tott, becsomagolt ruhafélé­ket. — Az első szállítmány október 19-én a csepeli ki­kötőből elindult hosszú út­jára. A még itt lévő há­romszáz zsák mikor kerül hajóra? — November 11-én indul­nak teherautóink a kikötő­be, addigra befejezzük a holmik szortírozását, csoma­golását. És ha már megem­lítettük, feltétlen köszönetét ' érdemelnek azok a válla­lati és termelőszövetkezeti vezetők, akik a küldemé­nyek elszállíttatásában is se- , gédkeztek. Nélkülük ugyan­is nagy gondban lettünk volna. A több tonna textí­liából így is jókora mennyi­ség »marad a raktárunkban. Országos első a lőrinci ifjúsági mezőgazdasági szakcsapért Ünnepi közgyűlés Hatvanban Dr. Szilvasán Pál i^újtotta át a SZÖVOSZ kitüntető dísz­oklevelét Sütő János elnöknek (Fotó: Szabó Sándor) SII8ITIITII KÖHSUlli All mmm közcvuus ainyvívlti I I Ünnepi közgyűlést ren­deztek tegnap délután Hat­vanban, a József Attila If­júsági Otthonban, amelynek fiataljai immár huszonnégy esztendeje tevékenykednek a lőrinci áfész égisze alatt. Az ifjúsági mezőgazdasági szakcsoportot ugyanis orszá­gos elsőként minősítette több éves hatékony munkája alapján a SZÖVOSZ elnök­sége, a középiskolák kategó­riájában. A közgyűlést, — amelynek elnökségében fog­lalt helyet Hattner Lászió­né, a megyei pártbizottság munkatársa, Ander Lajos, a lőrinci nagyközség pártbi­zottságának titkára, Zachar Gábor a MÉSZÖV elnöke, valamint Angeli József vá­rosi tanácselnök is, — Sü­tő György, az otthon igazga­tója nyitotta meg. Ezután Sütő János, a szakcsoport elnöke számolt be a végzett munkáról, illetve vázolta a szövetkezet előtt álló főbb feladatokat. Az elnöki beszámolóból megtudtuk, hogy országo­san egyedülálló vállalkozás, amit 24 éve elindítottak Lőrinciben és jelentősége leginkább abban nyilvánul meg, hogy termelő mező- gazdasági, ipari tevékenység­gel készíti fel a család nél­kül marad fiatalokat az ön­álló életre. Elmondotta Sü­tő János azt is, hogy az if­jak munkája nyomán év­ről evre jobb a Selypi-me- dence falvainak zöldségellá­tása, és a szorgalom ered­ményeként ma megközelítő­leg kétmillió forint közös vagyonuk van. A téli fog­lalkoztatás tekintetében a budapesti VILLTEX-nek végzett bedolgozói munka jelent komoly előrelépést az utóbbi évek során, jó ke­resményhez juttatva az if­júsági otthon lakóit. A ter­vek kapcsán arról szólt a szakcsoport elnöke, hogy mezőgazdasági termelésüket alácsövezéses öntözéssel kí­vánják biztonságosabbá ten­ni, és hasonló célt szolgál majd a piaci értékesítés szerződéses- formája. Ezután dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyette­se emelkedett szólásra. A munka közösségformáló sze­repére hivatkozva kérte a MESZÖV-öt, valamint a lő­rinci áfészt, hogy a jövőben is támogassák az ifjúsági mezőgazdasági szakcsoportot, majd nagy taps közepette nyújtotta át a SZÖVOSZ ki­tüntető díszoklevelét Sütő János elnöknek. Jutalmazá­sokra is sor került. Varga András, a Lőrinci és Vidéke Áfész elnöke pénzzel, könyv­vel honorálta az országos sikerben részes nevelőket, oktatókat, valamint a szak­csoportban példásan dolgozó fiatalokat. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ré­széről Jónás Imréné fejezte ki jókívánságait az elért eredmények kapcsán, vál­tozatlanul felelősségteljes munkára buzdítva az inté­zet dolgozóit, lakóit. Kedves, megható pillana­tai voltak az ünnepi köz­gyűlésnek, amikor az inté­zet hajdani lakói — közöt­tük Szendrö Ferenc gépko­csivezető és mások — emlé­keztek vissza az otthonban töltött évekre, utódaikat is a társadalom iránti elköte­lezettségre, a társadalmat is szolgáló munkára ösztönöz­ve. Moldvay Győző — Ezek hová kerülnek majd? — Ügy gondoljuk, hogy a legjobb helyekre: a külön­böző okok miatt hátrányos helyzetben élő honfitársaink között osztjuk szét aktíváink közreműködésével. Remél­jük, hogy ezzel nem kis gon­dot veszünk majd le a nagy­családok, a kevés nyugdíj­jal rendelkező idősek, a szo­ciális otthonokban és a gyer­mekintézményekben lakók válláról. Legutóbb például az egri Kisegítő Iskola kis­diákjait és a beruházási vál­lalat nagycsaládosait leptük meg csomagjainkkal. Ez a jól sikerült akció nemzetkö­zi vöröskeresztes testvérszer­vezeteink iránti szolidaritá­sunk kifejezője volt. Egy­ben köszönetét mondunk az önzetlen adományokért. Mert aki csak részt vett ebben a gyűjtésben emberségből, se­gíteni akarásból jelesre vizsgázott... Megnyitották a politikai könyvnapokat Az idei politikai könyv­napok rendezvénysorozatá­nak országos megrtyitó ün­nepségét csütörtökön tartot­ták meg Székesfehérváron, a Fejér megyei Pártbizottság Oktatás Igazgatóságának székházában. Huszár István, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének fő­igazgatója a megnyitó ün­nepségen mondott beszédé­ben egyebek között hangsú­lyozta, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szaka­szában minden korábbinál nagyobb jelentőségű a poli­tikai kultúra fejlesztése, a marxizmus—leninizmus esz­mei hagyatékának teljes el­sajátítása. Népünk érdeklő­dése megnőtt az elemző, fel­táró politikai irodalom iránt — hangoztatta. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kossuth Könyvkiadó az idén 154 művet jelente­tett, illetve jelentet meg, négy és fél millió példány­ban. A nemzetközi szolidaritás jegyében Vörös keresztes akció testvérszervezeteinknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom