Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

2» NÉPÚJSÁG, 1983. november 4., péntek ENSZ-határozat a Grenada elleni intervenció elítéléséről Az ENSZ-közgyűlés 38. —( Külpolitikai kommentárunk Miért érte meg? AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE a nagy fontosságú világ­politikai kríziseknek kijáró rendikívüliséggel vitatta meg a Grenada elleni agresszió ügyét, s olyan hatá­rozatot hozott, amely súlyosan elmarasztalja a kis karibi sziget elleni invázió végrehajtóját (azaz az Egyesült Államokat), jóllehet a határozat a szokásos diplomáciai óvatossággal nem említi a támadó or­szág nevét. Voltaképpen ugyanaz a javaslat lett köz­gyűlési határozat, amelyet pár nappal korábban a Biztonsági Tanács nem fogadhatott el, mert a wa­shingtoni kormány képviselője vétójogával élt. A BT- szavazáson senki nem állt az USA mellé, most a köz­gyűlés voksolásán pedig csak — az intervencióban részt vevő hat karibi kis államon kívül — az olyan, helyzetüknél fogva Washingtonhoz bilincselt orszá­gok, mint Izrael és Salvador. A nagy szövetségesek közül pedig senki: a NATO-államok a tartózkodást választották, ami újabb látványos elhatárolódás az amerikai külpolitikától. Szinte nem találni olyan esetet, amikor az Egyesült Államok ennyire elszige­telődött volna a nemzetközi politikában. LOGIKUS A KÉRDÉS: vajon miért érte meg Wa­shingtonnak egy parányi kis sziget ezt a politikai pofont? Azt nyilván maguk Reaganék sem gondol­hatták komolyan, hogy Grenada bármilyen veszélyt jelenthetne a világ egyik legerősebb katonai hatal­mára Hát akkor miért? Egy katonailag veszélyt nem jelentő, politikailag nem különösen változó szigetecs­kéért a hatalmas ázsióveszteség túl nagy árnak lát­szik. Hacsak nem veszünk figyelembe egyetlen na­gyon fontos — mármint az amerikai kormány szá­mára nyilván mindennél fontosabb — tényezőt. Azt, hogy Reagan és csapata a hivatalos amerikai poli­tika vezérfonalává tette a Szovjetunió és szövetsé­gesei elleni ádáz harcot. REAGANÉK TEHÁT ALIGHANEM ÜGY VÉLTÉK, hogy ismét meg kell mutatniuk országnak és világ­nak: Amerika erős és elszánt, érdekeit akár katonai­lag is megvédi, a vietnami csömör már nem hat a washingtoni politikára. „Hát úgy vigyázzatok” — valahogy így inti a világot Washington. S azért ép­pen a kis Gnenadával, mert így sokkal könnyébb, mint valahol máshol, erősebb ellenfelekkel szemben. Avar Károly Újabb űrséta Ünnepség a szovjet dél! hadseregcsoport parancsnokságán Az Ideiglenesen Magyar- országon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságán ünnepséget tartottak csütörtökön a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 66. évfordulója alkal­mából. Konsztantin Kocse- tov vezérezredesnek; a déli hadseregcsoport parancsno­kának megnyitó szavai után Nyikolaj Sevkun altábor­nagy, a katonai tanács tag­ja mondott ünnepi beszé­det, méltatta a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének világtörténelmi jelentőségét, a szovjet nép több mint hat és fél évtize­des alkotó munkájának ered­ményeit, október eszméjének a nemzetközi munkásmozga­lomra és az egész emberi­ség sorsára gyakorolt hatá­sát. Az ünnepségen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezetője, Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, Horváth István belügymi­niszter, Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter, Bor­bély Sándor a Munkásőrség országos parancsnoka és Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés Tagországai Egyesített Fegy­veres Erői főparancsnoká­nak magyarországi képvise­lője. Jelen voltak a párt-, állami és társadalmi szer­vek valamint a fegyveres erők képviselői. sas telex BUKAREST Fokozni kell a népek erő­feszítéseit az új közép­hatótávolságú rakéták euró­pai telepítésének megakadá­lyozásáért — hangoztatta Bukarestben Mika Spiljak jugoszláv államfő és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, román elnök a román— jugoszláv magas szintű tár­gyalások második napján, csütörtökön. Spiljak szerdán kezdte meg hivatalos, baráti látogatását a román fővá­rosban. WASHINGTON Donald Rumsfeld volt had­ügyminisztert nevezik ki az Egyesült Államok új közel- keleti, különleges meghatal- mazású nagykövetévé — kö­zölte szerdán az ABC tele­vízió a Fehér Házból szer­zett értesülések alapján. A posztot Philip Habib, majd Robert McFarlane töltötte be, aki októberben Reagan elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója lett. BECS A Nyugat halogató takti­kája következtében változat­lanul holtponton vannak a bécsi haderócsökkentési tár­gyalások. Edouard Molitor luxemburgi nagykövet, a csü­törtöki tárgyalási nap egyet­len felszólalója arról beszélt, hogy a két fél bizonyos fo­kig hasonló ellenőrzési mód­szereket javaáolt. A nyugati szónok további vitákat sür­getett az ellenőrzés kérdé­seiről. BONN Az NSZK-ban októberben ismét emelkedett á munka- nélküliek száma, 2,15 millió főre nőtt a szeptemberi 2,13 millióról — közölte a mun­ka- és szociálisügyi minisz­térium. Ezzel a tavaly októ­beri 8,4 százalékról 8,7 szá­zalékra emelkedett az állás­talanok aránya. A kormány előrejelzése szerint az elkö­vetkező hónapokban tovább súlyosbodik a helyzet, mivel a hideg beálltával — első­sorban az építőiparban — kevesebb lesz a munkaalka­lom. ülésszaka szerdán a Grenada elleni intervenciót elítélő ha­tározatot fogadott el. Az el nem kötelezettek mozgalmá­hoz tartozó országok által kezdeményezett határozat „mélységes sajnálkozásá­nak” ad hangot a szigetor­szág ellen végrehajtott ame­rikai invázió miatt, és kö­veteli az idegen csapatok haladéktalan visszavonását Granadáról. A Zimbabwe és Nicara­gua által benyújtott határo­zati javaslatra, amelyet a közgyűlés vita nélkül foga­dott el, 108 ország adta sza­vazatát. Ellene mindössze az Egyesült Államok, az invá­zióban részt vevő hat karibi ország, továbbá Izrael és geli órákban példátlan he­vességű és méretű fegyve­res konfliktus robbant ki az El-Fatah palesztin szervezet két szárnya, a Jasszer Ara- fathoz hű erők és az Abu Szaleh, Abu Mussza vezette lázadók között az észak-li­banoni Tripoli térségében. A nehéztüzérség, a rakétaüte­gek és harckocsik bevetésé­vel vívott ütközet kiterjed Tripoli városára, a vele szomszédos palesztin mekült- táborokra, az El-Fatáh hegy­vidéki bázisaira, sőt Szliman Franzsije volt libanoni el­nök szülővárosát, Zghortát is több belövés érte. A WAFA palesztin hír- ügynökség jelentése szerint szíriai és líbiai csapatok, va­lamint a Palesztinái Felsza­badítás! Hadsereg szíriai pa­rancsnokság alatt álló Hit- tin dandárja is támogatja a lázadó egységek általános támadását, Tarik Al-Hadra dandártábornok, a Hittin dandár parancsnoka októ­berben bejelentette, hogy nem ismeri el többé Jász- szer Arafatot a PFSZ törvé­nyes vezetőjének, és Abu Mussza parancsnoksága alá helyezi katonáit. Jasszer Arafat, az El-Fa­tah vezetője, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának elnöke, & testesítette meg. És meghalt, hogy győzedelmeskedjék az élet, a szépség és a fiatal­ság ...” 1937-ben, a spanyol polgárháborúban a köztár­saságiak oldalán elesett fotoriporternőt búcsúztatta e szavakkal a párizsi Pére- Lachaise temetőben Louis Aragon. E találó búcsúztató ráillik Ságvári Endrére is, aki 31 évesen a Budakeszi úti cukrászdáiban fegyveres harcban lett a szabadság mártírja. Nem kereste a halált; az életet, a szabad­ságot, a tudást, a szépséget kutatta. De úgy adódott, 1944. július 27-én, az illegá­lis találkozón, hogy vagy fegyverrel a kézben és fegy­ver által hal meg, vagy vál­lalja az elfogatási, a kín­zást — és utána minden valószínűség szerint a ha­lált. Édesapja ügyvéd volt, ő maga is jogot végzett. Egye­temi hallgatóként csatlako­zott a haladó diákszervez­kedéshez, s tanulmányai be­fejeztével a Szociáldemok­rata Párt VII. kerületi ifjú­sági csoportjának egyik ve­zetője lett. Nagyszerűen ér­tett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellem­ben nevelni, harcba vinni. Az illegális Kommunista Párt népfrontpolitikájának egyik legkiválóbb értője és realizálója volt. Hosszú éve­ken át élt illegalitásban az értelmiségi családból szár­mazó, tehetséges, fiatal jo­gász. Pedig képességei, Salvador szavazott. 27 állam, köztük a Német Szövetségi Köztársaság tartózkodott a szavazástól. A határozat — az Egyesült Államok nevének említése nélkül — követeli a fegyve­res intervenció azonnali be­szüntetését. Ugyanakkor sík- raszáll a „szabad választá­sok” mielőbbi megtartásáért és a világszervezet támoga­tásáról biztosítja azt az el­gondolást, hogy az inváziós csapatokat karibi és brit nemzetközösségi biztonsági erők váltsák fel. Közben Paul Scoon, a wa­shingtoni utasítások alapján ténykedő brit főkormányzó bejelentette, hogy „Grenada megszakította a diplomáciai csütörtök hajnalban sürgős, kétségbeesett felhívással for­dult az arab, az el nem kö­telezett és a szocialista or­szágok vezetőihez: fékezzék meg a három irányból indí­tott általános támadást, aka­dályozzák meg a véres tra­gédiát. Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök csütörtök dél­után rádiófelhívásban szólí­totta fel a Tripoliban és kör­nyékén harcban álló palesz­tin fegyveres erőket, hogy vessenek véget a tragikus testvérháborúnak. Kora esti jelentések sze­rint nem csillapodott a haj­nalban kirobbant harcok he­vessége a Jasszer Arafatot támogató erők és a velük szemben álló lázadók kö­zött. A lázadók szoros ost­romgyűrűbe zárták a Tripoli melletti palesztin menekült- táborokat, Jasszer Arafat ideiglenes főhadiszállását. A heves ütközetek során több­ször is gazdát cserélt a stra­tégiai fontosságú Turbol- hegy, amelyen a PFSZ rá­dióállomása, a Palesztinja Hangja működött. Ideiglenes adatok szerint legkevesebb 25 a halottak, és több mint hatvan a se­besültek száma. Tripoliban teljesen megbénult az élet. adottságai sokfelé vihették volna. Hiszen a mindig színjeles diák mellesleg vívó- és úszóversenyeket nyert, szépen játszott harmóniu- mon, és sikerrel vett részt irodalmi pályázatokon. A Népszava szerkesztősége mellett, ugyanabban a ház­iban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt foly­tak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági veze­tőknek tartott. Szó volt eze­ken a szemináriumokon vi­lágpolitikáról és az éppen aktuális tanoncreformról csakúgy, mint a vallásról, vagy éppen a Szovjetunióban érvényes nyugdíjrendszerről. Voltak, akiknek ezek a sze­mináriumok módszertani gyakorlatot jelentettek egy- egy ifjúsági szervezetben tartandó későbbi előadásuk­hoz; mások — s nem is ke­vesen — i.tt tanultak meg eredményesen vitatkozni, a politikai mondanivalót meg­győzően előadni is. Egy- egy híres szemináriuma, an- kétja, munkatársaival foly­tatott beszélgetése, amelyet kirándulásokon vagy éppen ebéd közben, esetleg az út­kapcsolatokat” a Szovjet­unióval, Kubával és Líbiával. Washingtoni közlés szerint a Szovjetunió és Kuba nagy- követségét „biztonsági okok­ból” amerikai katonai egy­ségek vették körül és a diplomaták csak amerikai katonák kíséretében mozog­hatnak a nagykövetségek te­rületén kívül. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának köz­lése szerint szerdán Grana­dában befejeződtek a regu­láris erők közötti harcok. Amerikai részről bejelentet­ték, hogy a megszálló erők egy részét kivonják a szi­getről. A visszavonandó és a Granadán maradó alakula­tok létszámáról nincsenek megbízható adatok. Pekingi ítélet A pekingi Pejcsing Zsipao csütörtöki számának jelenté­se szerint a fővárosi közép­fokú népbíróságon befejező­dött a „kulturális forrada­lom” neves és kevésbé is­mert személyei egy csoport­jának pere. Csi Pen-jut 18, Cse Csünt 18, Liu Csing- tangot 17, Csi Csing-höt 17, Csao Teng-csenget 15, Su Lung-sarif 15 évi elzárásra ítélték. A pekingi lap szerint a bírósági tárgyalásokon ösz- szesen mintegy négyezer em­ber volt jelen. Az elítéltek közül legis­mertebb Csi Pen-jü, aki a KKP KB Csen Po-ta (Mao személyi titkára) vezette „kulturális forradalmi cso- pontjáhak” volt a tagja, ezenkívül a Hungcsi-nak (Vörös 'Zászló), a párt elmé­leti folyóiratának szakírója. A vádirat szerint Csi Pen- jü a „kulturális forradalom” idején aktívan részt vett a Csiang Csing-féle reakciós klikk bűnös tevékenységé­ben, rágalmazott vezető párt- és állami vezetőket, üldözé­sükre bújtogatott, a tömege­ket emberek fizikai bántal­mazására, valamint rombo­lásra és fosztogatásra szólí­totta fel, ellenforradalmi cél­ból propaganda- és agitáci- ós tevékenységet fejtett ki. cán sétálva folytatott tár­saival, a mai magyar mun­kásmozgalom számos veze­tőjének vált élétre szóló iskolájává. Hosszú évek sikeres föld alatti szabadságharcos tevé­kenysége állott már mögötte, amikor 1944 nyarán, a fel­szabadulás küszöbén a fegy­veres harc egyik szervezője, s egyben a párt lapjának, a Béke és Szabadságnak a szerkesztője lett. Arra a bi­zonyos budai találkozóra, utolsó útjára is azért indult, hogy megbeszélje: hogyan ■tudnának fegyvert szerezni a fiatal szabadságharcosok­nak. A cukrászdában ron­tottak rá a csendőrök, akik egy véletlen folytán már régebben rábukkantak és minden lépését követték. Amikor meg akarta kötözni az egyik csendőr nyomozó, hirtelen mozdulattal kiütötte a revolvert a kezéből, ő rántott fegyvert, s három­szor lőtt, három csendőrt leterítve. A lesben álló ne­gyedik golyója az ő életét oltotta ki. A mozgalomban mindenki csak Endiriként ismerte. Éle­tének eleme, értelme a moz­Egy héten belül másod­szor lépett ki csütörtökön a világűrbe Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov; a Szaljut—7—Szojuz T—9— Progressz—19 űrkomplexum két lakója újabb kiegészítő napelemet szerelt a Szaljut —7 űrállomás külső részére. Csütörtök reggel, moszk­vai idő szerint 6 óra 47 perc­kor Ljahov és Alekszandrov galom, a tömegmunka, a fiatalok közötti propaganda, agitáció és szervezés volt. Magával ragadó előadó, aki meggyőződése erejével, éles logikájával teljes embersé­gével mindig tűzibe tudta vinni hallgatóit,, elvtársait. Am a fiatalok nemcsak ne­velőre, de mélyen érző ba­rátra is találtak benne; olyan emberre, akihez min­dig, minden politikai vagy személyi kérdésben is bátran fordulhattak; aki képzett marxistaként meg tudta vi­lágítani előttük a legbonyo­lultabb elméleti problémá­kat is. Valóban a kommu­nista mozgalom neveltje volt, aki nagyszerűen értette, hogyan kell megnyerni a legkülönbözőbb gondolko­dású fiatalokat a haladás eszméinek. Már 1938-tól az OIB, a Szociáldemokrata Párt Országos Ifjúsági Bi­zottsága titkárának, Kulich Gyulának volt a legjobb se­gítőtársa, majd amikor őt letartóztatták és börtönbe vetették, 1941 tavaszától ő, a művelt, sokoldalúan kép­zett, kitűnő politikai és pe­dagógiai érzékkel megáldott tömegszervezeti vezető lett az utódja. ismét kiszállt a világűrbe, s 2 óra 55 perces munkával újabb kiegészítő napelem­egységet rögzített a Szaljut —7-re. A napelemek felüle­tét azért kellett megnövelni, hogy fokozódjék az űrállo­más áramszolgáltató rendsze­rének teljesítménye, s így lehetővé váljon több nagy energiaigényű kísérlet egy­idejű végrehajtása. Amikor hosszabb-rövidebb időre börtönbe vetették, ak­kor is mindig dolgozott, írt. Egyik börtönlevelében éppen a tudás gyönyörűségéről vall: „Ha az ember sokait és nem félületesen tanul, el­jön az idő, hogy az egész világot más színben látja, mint a tudatlan ember. Tele érdekességekkel, tele kérdé­sekkel, amelyekre izgalmas és szép dolog megkeresni a feleletet. A tanult ember soha nem eshet kétségbe, bármit veszítsen is el, mert előtte van az egész felku­tatásra váró mindenség.” Az általa szerkesztett lap, a Béke és Szabadság már 1944 tavaszán fegyverbe szólított a hazánkat megszálló német fasiszták és magyar cinko­saik ellen. Itt megjelent utolsó cikke is hitvallás volt: „Jelmondatként szeretnénk minden magyar hazafi lei­kébe vésni: nincs demokra­tikus Magyarország az if­júság demokratikus nevelése nélkül.” Hetvenéves volna, ha azon a tragikus nyári napon nem oltja ki életét a gyil­kos csendőrgolyó. Forradalmi tette, példája, vonzó em­bersége emlékezetünkben változatlanul olyan fiatal­nak őrzi meg, mint akkor volt, amikor bátran fegy­vert rántott a rátómadókra. Az idő nevét már régen egybeolvasztotta történel­münk szabadsághőseiével. Joggal, hiszen az életért, a szépségért, a fiatalságért, s a legfőbb jóért: a szabad­ságért adta fiatal életét. U. L. Ostromgyűrűben Arafat főhadiszállása Ismét kiújult a testvérháború Csütörtökön a kora reg­Most lenne 70 éves Emlékezés Ságvári Endrére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom