Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 26., szombat 3, Koós Viktor Kiss József Bozsik Zoltán Sasvári Tivadar Dr. Szalai György Kocsis Gyula Varró Imre A világgazdasági válság tartós elhúzódása miatt naponta találkozunk termékeink külkereskedelmi cserearánynak romlásával. Ez a helyzet a népgazdaság csaknem minden ágában, így az élelmiszergazdaságban is jellemző. Az export fokozása és fizetőképességünk megőrzése ma kulcskérdés. Ezért iparkodunk a jövedelmező külkereskedelem megvalósítására. Ebben egyértelműen keresett a gabona,amely a változó közgazdasági feltételek között is jól értékesíthető. így érthető, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozatából adódóan a párt XII. kongresszusa is megerősítette a gabonatermelés nagyobb arányú fejlesztését. Ennek szellemében a Minisztertanács a VI. ötéves tervidőszakra meghirdette a gabonaprogramot, amelynek célja, hogy hazánkban 1985-ig elérjük a 15,5 millió tonnás gabonatermelést. Ez biztosítja az ország kiegyensúlyozott kenyér- és takarmánygabona-szükségletét, valamint módot ad a növekvő kivitelre is. A gabonaprogram megvalósításába a Híves megyei gazdaságok is bekapcsolódtak. Hol tart ma ez a folyamat? Erről folytattunk beszélgetést az illetékesekkel. Ezen részt vett Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Kiss József, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese, Bozsik Zoltán, a” Szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszer igazgatója, dr. Szalai György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének igazgatója, Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Sasvári Tivadar, a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, valamint Varró Imre, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának főmérnöke. Lapunkat Mentusz Károly képviselte. NÉPŰJSAG: Miként bontakozott ki eddig megyénkben és milyen eredményeket hozott a gabonaprogram? KOÖS VIKTOR: A gabonatermelés Heves megye mezőgazdasági nagyüzemeiben is vezető helyet foglal el. Ennek vetés- területe a megye szántóinak 58—60 százalékán helyezkedik el és az árugabona a növénytermelés árbevételének 48—50 százalékát biztosítja. Az ágazat eredményessége tehát évről évre döntően befolyásolja állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink pénzügyi helyzetét. A gabonaprogram meghirdetése az ösztönző közgazdasági szabályozók révén kedvezően hatott a mezőgazdasági üzemekre. Megfelelően reagáltak rá, és a népgazdasági érdekek találkoztak a gazdaságok érdekeivel. így ebben az évben az aszályos'időjárás ellenére is jelentős sikereket értek el a búzatermelésben, amely biztató a jövőt illetően! A nagy szárazság miatt a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium az idei ősszel arra hívta fel a nagyüzemek figyelmét, hogy lehetőségeik szerint további két-három százalékkal növeljék a kalászos gabonafélék vetésterületét annak érdekében, hogy a jövő évben is megtermeljék a szükségletet és ezen keresztül zavartalan legyen az ellátás. Heves megyében az üzemek megértették a MÉM felhívását, és az idén learatott területet túlszárnyalva, négyezer hektáral több búzát vetettek, összesen 59 ezer hektáron, amely eddig a legnagyobb megyénk agrártörténetében. A nemrég közzétett 1984. évi közgazdasági szabályozók tovább ösztönzik a gabonaprogram kibontakoztatását, miután jövőre a lehetőségek alapján egyebek mellett emelik a búza, az árpa és a kukorica felvásárlási árát is. KOCSIS GYULA: Heves megye mezőgazdaságában az utóbbi öt-nyolc évben egy sajátságos termelésiszerke- zet-átalakító folyamat ment végbe. A hegyvidéki területeken visszaszorult a kukorica és a lejtősebb részeken inkább a gazdaságosabb, nagyobb jövedelmet adó kalászosok terjedtek el. Míg például a hetvenes évék elején a ‘megyében 34 ezer hektáron-termeltek kukoricát, addig most- a nyolcvanas évek elején már csak 22 . ezer hektáron foglalkoznak vele az üzemek. A kalászos gabonafélék ugyanis j a talaj- és éghajlati adottságokhoz jobban igazodnak, és alacsonyabb köd seggel termelhetők. Ennek meg is lettek az eredményei. hiszen z ötödik ötéves tervidőszakban éves átlagban megyénkben 350 ezer tonna gabonát termeltek az üzemek. Most a VI. ötéves terv első felében, az ösztönzők hatására növekedett ez a mennyiség.Tavaly például az aszály ellenére 370 ezer tonnát, az idén pedig megközelítőleg 400 ezer tonna gabonát takarítottak be gazdaságaink. Ezt 1985-re, a tervidőszak végére irányozták elő, de már most elérték! A következő időszakban az a cél, hogy ezt állandósítsák. A siker mögött jelentős szakmai háttér van. A mezőgazdasági üzemek ugyanis az elmúlt öt esztendőben a termelési rendszerek segítségével megteremtették a gabona- termelés legfontosabb biológiai, kémiai, műszaki alapjait, és közreműködésükkel sokat javult a szervezettség. Ezeken keresztül jelentősen növekedtek a hozamok is. KISS JÓZSEF: A Nádudvari Kukorica és Iparinövények Termelési Együttműködés számunkra minőségi változást hozott. Megjelentek a gabonatermeléshez szükséges korszerű, nagy teljesítményű gépek, amelyek megbízhatóbbá tették a munkát. A hetvenes évtized végén, a változó közgazdasági környezetben, o korábbiaknál szűkösebbek lettek a fejlesztési lehetőségek. így érthetően örömmel fogadtuk a nyolcvanas évek elején a Minisztertanács által meghirdetett programot, amely távlatokban új lehetőséget kínál. Gazdaságunk is csatlakozott ehhez, hiszen ennek révén olyan világszínvonalú gépsorokhoz jutottunk, amelyek mellé kellő biológiai, kémiai és szervezési ismeretek is kapcsolódnak. A korszerű technika nálunk is további megújulást eredményezett, és előnyösen befolyásolta a szemléletváltozást. Valamennyi munkafolyamatot tökéletesítettünk, és az idei rendkívüli száraz időjárás közepette is hektáranként 6,1 tonna búzát takarítottunk be. A rendelkezésünkre álló nagy teljesítményű gépekkel ugyanis az időjárás kedvezőtlen hatásait is mérsékelhetjük, elsősorban a talajmunkáknál és a vetésnél. A pillanatnyi helyzethez igazodva Például, ha nem tudunk szántani, akkor mélylazítót alkalmazunk. Nem beszélve a vetésről, amelynek mélysége a legkorszerűbb génekkel szabályozható, amely az idén ötszázalékos terméshozam-növekedésben jelentkezett. Tehát ezzel a magas színvonalú technikával és szervezéssel a talajműveléstől az aratásig, a gabonatermelés minden folyamata biztonságosan és időben elvégezhető. VARRÓ IMRE: Vállalatunk a gabonaprogram megvalósítására kalászosokból és kukoricából is igyekezett megfelelő fajtakínálatot felsorakoztatni, és ez hasznosan szolgálja az üzemi érdekeket. A megyei vezetéssel és a termelési rendszerekkel szorosan együttműködve olyan fajtasort alakítottunk ki a gabonatermeléshez, amely Heves megye adottságainak jól megfelel. így a megye búzaágazatában négy fő fajta a meghatározó: a Martonvásári 4-es, a Martonvásá- ri 8-as, a szovjet Ljubi- lejnaja, valamint a jugoszláv Baranka. Emellett néhány kiegészítő fajta is rendelkezésre áll, például a francia Rivoli, a jugoszláv Szuper Zlatna, valamint az idei őszei jobban elterjedt Martonvásári 9-es és 10-es. A másik lényeges dolog, hogy gazdaságainkban az elmúlt időszakban általánossá vált a vetőmagfelújítás, nőtt az igény a minőségi, csávázott magvak iránt. Az idei ősszel például hétezer . tonna őszi búzamagot rendeltek tőlünk a megye üzemei, még soha ennyit, és ez bizonyítja a gabonaprogram iránti érdeklődést. DR. SZALAI GYÖRGY: A gabonaprogram csaknem valamennyi mozzanatában jelen vannak a tudomány eredményei is, a biológiából, a műszaki tudományokból, a vegyészeiből, sőt a szervezéstudományból is. Intézetünk szoros kapcsolatban van a többi gabonatermelést segítő hazai intézettel, továbbá a Nádudvari KITE, a Gödöllői Búza- és Borsótermelési, valamint a Szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerrel. A megyei párt- és állami testületek ösztönzésére a nálunk kinemesített kompolti korai őszi árpát ma már százezer hektáron termelik az országban, közöttük Heves megyében is. Közreműködünk az intenzív búzafejlesztésben. Kutatási eredményeink alapján hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az észak-magyarországi tájon a sajátos talaj- és éghajlati adottságokhoz igazodó búzafajtára van szükség. Ennek érdekében például együttműködünk a már említett . szolnoki rendszerrel és közösen keressük azokat az európai búzafajtákat, amelyek ebbe a tájegységbe jól beilleszthetők, és kedvezően termelhetők. Kísérleteket folytattunk például az FD—5-ös francia fajtával, amely hektáranként 18 százalékkal több termést adott a jelenlegieknél. Aztán ott van a Kompolton nemesített új búzafajtajelöltünk, amely ígéretes a füzesabonyi Petőfi, a hevesi Rákóczi, a tarnamérai Lenin és a mezőszemerei Rimamente Termelőszövetkezetben folytatott nagyüzemi kísérletek eredményei alapján. őszi árpából is van fajtajelöltünk, amely 1984-ben várhatóan állami elismerést kap, gazdagítva vele a gabonaprogramot, SASVÄRI TIVADAR: Az idén 170 ezer tonna búzát vásároltunk Heves megyében, amely vállalatunk történetében eddig a legtöbb volt. Az ösztönző közgazda- sági szabályozók nyomán tavaly a töblettermésért 12 millió 600 ezer forint, úgynevezett gabonaprémiumot fizettünk ki az üzemeknek. Az idén pedig 18 milliót, amely javítja a gazdaságok pénzügyi helyzetét. A program fontos . része a biztonságos tárolás megvalósítása. Miután az idei őszszel a megye gazdaságai 59 ezer hektáron vetettek búzát, így a jövő esztendőre megfelelő időjárást feltételezve, 190 ezer tonna ke- nyémekvaló felvásárlására készülünk fel. Az elmúlt három évben vállalatunk jelentős anyagi áldozatok árán fejlesztette raktárait. 1980-ban 3500, 1981-ben 1700, 1982-ben 7600 tonnával nőtt a tárolótér. Ezeket Tarnaszentmiklóson, Tar- namérán, Hevesen, Selypen alakítottuk ki. Az idén ebben jnegtorpanás következett be, de jövőre 3200 tonnával tovább bővítjük a raktárteret Verpeléten és ugyancsak ennyivel Csány- b an, a Búzakalász Termelőszövetkezettel együttműködve. Vállalatunk tármv gatja a’ közös gazdaságokkal való raktárak építését is. BOZSIK ZOLTÁN: Termelési rendszerünk Heves megyében 40 ezer hektáron. főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemeket segíti a gabonatermelés-, ben is. • Ennek fejlesztésére partnergazdaságaink körében kidolgoztuk á helyi adottságokhoz igazodó termelési technológiát. Kialakítottuk az északmagyarországi tájba illő speciális víz- és energiatakarékos talajművelési módszerünket, amely az erózió visszaszorítására. illetve a jobb vízgazdálkodásra szolgál. A biológiai alapoknál előretekintve Heves megyében is búzahonosítást folytatunk. Hetven hazai, valamint külföldi fajtát vizsgálunk és ezek közül választjuk ki a leg- perspektivikusabb ötöt. Arra törekszünk, hogy lépést tartsunk ne csupán a hazai' nemesítésű. hanem a világ más országaiban előállított búzafajtákkal is. hogy azok közül kiválasszuk a legjobbakat és elterjesz- szük a versenyképeseket. lay megteremtsük a lehetőségét anmak, hogy a kalászos fajtákat ötévenként cserélhetik az üzemek. Heves megyében jó partnergazdaságokra találtunk a gabonaprogram •megvalósítása során. NÉPŰJSAG: Milyen eredmények várhatók a VI. ötéves tervidőszak végéig a gabonaprogram megvalósítása során? KISS JÓZSEF: Gazdaságunkban 40 millió forintot költöttünk a gabonaprogram megvalósítására, ennek felét a technika fejlesztésére fordítottuk. Ezek ésszerű alkalmazásával arra törekszünk, hogy csökkentsük a költségeket! Nagy segítséget kapunk a Nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködéstől, amely a legújabb kutatási eredményeket rendszeresen eljuttatja hozzánk. A további előrelépés alapja nálunk az, hogy a munka minőségét javítsuk a talajművelésnél, a vetésnél, a betakarításnál, mert a termelés során pénzt csak így takaríthatunk meg. Ez persze nem könnyű feladat, de kellő szakértelemmel megoldható! DR. SZALAI GYÖRGY: A következő években nagyon fontosnak tartjuk a gabonatermelésben a megfelelő elővetemény kialakítását. Ennek érdekében olyan növényeket kerestünk, amelyek javítják ezt. őszi búza után például az árpa eredményesen termelhető. Emellett igen előnyös a nagy fehérjetartalmú lóbab, ■ egyes körzetekben a szója, sőt a borsó meghonosítása is elővetemény- ként. Ehhez nyújt segítséget intézetünk, miután az idén állami elismerésre bejelentettünk egy új nemesítésű borsófajtát. SASVARI TIVADAR: A gabonaprogram megvalósításához 1985-ig a kápolnai telepünkön további hatezer tonás modern gabona- tárolót létesítünk. Ennek ellenére a várhatóan növekvő búzamennyiség miatt ponyvás tárolásra is szükségünk lesz. A megfelelő színvonalú gabonatermelés garancia arra, hogy továbbra is zavartalan ellátást biztosítsunk lisztből a sütőiparnak és a megye lakosságának. Ezenkívül aktívan részt veszünk a búzaexportban is. BOZSIK ZOLTÁN: Rendszerünk a jövőben is nagy gondot fordít a szakemberek folyamatos képzésére. hogy megismerjék az újabb eredményeket, módszereket. Emellett világszínvonalú technikát, megfelelő fajtákat, kémiai anyagokat és szervezési eljárásokat adunk át az üzemeknek, amelyek együttesen biztonságosabbá teszik a gaboiiatermelést. Nem beszélve arról, hogy a hozamok hektáranként toMentusz Károly (Fotó: Kőhidi Imre) vábbi egy-két mázsával növelhetők.' A program nagy előnye, hogy üzemen belül más ágazatok gazdálkodására is kihat. Gondosabbá, szervezettebbé teszi a munkát, amely az eredményekben is megmutatkozik. NÉPÚJSÁG: Közismert, hogy a Világbanktól az idén jelentős hitelt kapott országunk a gabonatermelés továbbfejlesztésére. Gazdaságaink hogyan használják ki ezt a kedvező lehetőséget? KOÓS VIKTOR: Az üzemek szakmai megújulása a termelési rendszerek segítségével tovább folytatódik, hiszen megyénkben húsz gazdaság csatlakozott az úgynevezett intenzív gabonaprogramhoz is, melynek megvalósításához részesülnek a világbanki hitelből. A nagyobb termő- képességű. fajták alkalmazása, a szakszerűbb tápanyaggazdálkodás, a fokozott technológiai fegyelem és a megfelelő szakmai irányítás együttesen garancia a gabonatermelés további sikereihez. Ma már Heves megye mezőgazdasági üzemeiben jól felkészült, fiatal szakembergárda dolgozik, s ez biztos alap a jövőre nézve. Így megvan a lehetőség arra, hogy a detki, a hevesi, az erdőtelki termelőszövetkezet és a Füzesabonyi Állami Gazdaság mellett más üzemek is elérjék, illetve túlszárnyalják a hektárankénti öt tonnás gabonatermést. Az elmondottakból is kiderül, hogy jó úton halad a Mi- nisztertanásc által meghirdetett gabonaprogram megvalósítása Heves megyében. A párt- és. tanácsi vezetés továbbra is kiemelt feladatának tekinti ennek folyamatos értékelését, és segítését. Ezt bizonyítja az is, hogy 1983-ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a TESZÓV elnöksége és az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezete is áttekintette a program megvalósításának helyzetét és meghatározta a további feladatokat. Elismerés az ágazat résztvevőinek a gabonatermelésben elért eredményekért, A következő évek úiabb feladatai azonban csak úgy válhatnak valóra, ha tovább bővül az együttműködés, a jó partneri kapcsolat a mezőgazdasági üzemek, a termelési rendszerek, a tudományos intézmények. a felvásárló és ellátó vállalatok között. Az előrelépés kulcsa a gabonafélék hozamainak növelésében van, amelyhez egyre nagyobb számú jól képzett szakember üzemi elhelyezésére van szükség úgy, hogy az kellő anyagi és erkölcsi elismeréssel is párosuljon. — Köszönjük a beszélgetést.
