Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. október 7., péntek 3. Dicsérnek a népi ellenőrök Ai országgyűlés őszi ülésszaka előtt Tízezerhétszáz ajtón kopogtattak Nem volt könnyű a feladat, amelyet a párt- és az állami vezetés határozott meg megyénk tanácsának és a többi illetékes szervnek, az ingatlan kezelő vállala­toknak, a társadalmi intézményeknek. Az ő dolguk volt ugyanis, hogy megyénk három városában mintegy tízezerhétszáz lakásba kopogtassanak, csengessenek be és a lakóval közösen mérjék fel, vizsgálják meg az ál­lami bérlakásokat, közöljék a megállapított lakbéreket és rendezzék az ezekkel összefüggő észrevételeket, pa­naszokat. A városi tanácsok végre­hajtó bizottsági üléseken tárgyalták meg a feladato­kat, 4—8 főből álló bizott­ságokat hoztak létre, ame­lyek vezetője elnökhelyet­tes, vagy végrehajtó bizott­sági tag lett. Még az elmúlt év végén az ingatlankezelő vállalatok lakásfelmérő csoportokat hoztak létre. Egerben hét, Gyöngyösön 15, Hatvanban szintén hét csoport látott munkához. Egy-egy csoportra 150—250 bérlemény felmérése jutott, amelyet munkaidőn túl, a kora esti órákban, il­letve szombaton, vasárnap végeztek. A felmérő csoport szakmai felkészültsége mun­kájuk elvégzéséhez megfelelő volt, ha szükségesnek látták, műszaki szakembereket is bevontak a felmérésbe. Az alapos szervezés ellenére is bukkantak fel olykor-olykor akadályok. Többen külföl­dön tartózkodtak vagy kór­házi ápolás alatt álltak, és akadtak, akik az értesítés ellenére sem várták a fel­mérőket. De a jellemző az volt, hogy segítettek a bér­lők, ezért is végeztek a fel­méréssel és az adategyezte­téssel is határidőre. Természetesen ilyen jelle­gű és tömegű munkánál és annyi embernél észrevéte­lek, panaszok is előfordul­tak. A nagy létszámhoz vi­szonyítva azonban ez nem volt jelentős, 450—500 össze­sen. Ezek nagy része szó­ban hangzott el, amit a fel­mérő csoportok ellenőriztek és folyamatosan rendeztek. Az írásban érkezett észre­vételeket a helyszínen vizs­gálták meg az ingatlan- kezelő szervek. A kifogásol­tak általában jogosak voltak, a komfortfokozattal, falned­vesedéssel, salétromossággal volt kapcsolatos. Az ingatlankezelő munka- csoportjai a lakbérközlési lapokat folyamatosan dol­gozták fel, gondosan ellen­őrizve a számításokat, a mű­szaki és minden fontosabb adatot. Ahol szükségesnek látták, a helyszínen egyez­tették újból az adatokat. Az előkészítő, a felmérő, a lak- bér-megállapító munka után a három városunkban 9622 lakbérközlő lapot küldtek ki, adtak át a bérlőknek. Ezek­re az ingatlankezelőhöz — mint elsőfokú elbírálóhoz — Egerben 93, Gyöngyösön 72, Hatvanban 47 észrevétel, panasz,- kifogás érkezett. Az ingatlankezelők 79 esetben orvosolták a panaszokat, a többit, mint másodfokú el­bírálóik a városi tanácsok műszaki osztályai. Ezek részben vagy egészében több panaszt jogosnak ítéltek meg, 98-at pedig mint jog­talant, megalapozatlan kö­vetelést elutasítottak. Hiába, ilyen is van! Az illetékesek nagy figyel­met fordítottak az egész munka során a jogszabályok által biztosított kedvezmé­nyek elbírálására, a szociá­lis támogatásra jogosultak felmérésére. Az egri ingat­lankezelő például a nyugdí­jasok házában személyesen adta át az igénylőlapokat. S mert itt csaknem mindenki jogosult volt a kedvezményre, sok idős, beteg embert kíméltek meg a személyes, fárasztó után­járástól. Egyébként Egerben 1557, Gyöngyösön 944, Hat­vanban 331 nyugdíjas és a három városban 260 több gyermekes bérlő kért szociá­lis támogatást. Természete­sen ezek a számok nem vég­legesek, hiszen több, további olyan bérlő jelentkezett, aki jogosult szociális támoga­tásra. ' A különböző szervek és a közreműködők viszonylag gyorsan, tervszerűen, türel­mesen és gondosan végezték el ezt a fontos, nem könnyű munkát, amelynek költségé­ből — 673 ezer forintot biz­tosított erre a megyei ta­nács — majd 104 ezer fo­rintot megtakarítottak. Ez is a jól szervezett munkát di­cséri, amelyhez gratulálnak a vizsgálatot végző népi el­lenőrök. iLegtöbb helyen viszont- látásra-val köszöntek el egymástól a lakók és a fel­mérők. De mindketten úgy gondolták, hogy viszlát, de lehetőleg nem lakbéremelés ügyében. Papp János Roncsautók „temetője” Egerben Elszállítják az üzemképtelen járműveket A motorizáció „vívmá­nya”, hogy már Egerben is égető gondot jelentenek a felhalmozódott üzemképte­len járművek. A városi ta­nács műszaki osztálya ezért kénytelen volt intézkedni a közterületeket elcsúfító ki­szolgált, vagy baleset foly­tán megsérült és elhagyott rendszám nélküli autók sor­sáról. Az utcák, parkírozók, terek nem kívánatos hely­foglalóit rövidesen szigorúan feltérképezik. Csak megfelelő engedél­lyel rendelkező tulajdonosok őrizhetik közterületen a szá­mukra még szükségesnek tetsző kocsikat. (A műszaki osztálynál lehet ilyen kérel­met előterjeszteni, 50 forin­tos illetékbélyeg kíséreté­ben.) Minden egyéb esetben az egykori üzemben tartó kö­teles haladéktalanul saját költségén elszállítani, vagy elszállíttatni az üzemképte­lenné vált járművet. Ha a hivatalos felszólítás — ame­lyet a közterületi ellenőrök helyeznek el a gépjárműve­ken — eredménytelen marad, akkor a tanács a szállítás költségeit felszámolva intéz­kedik! A Kistályai út 5. szám alatti telephely lesz a roncsautók „temetője”. Itt egyébként a bontásra érde­mes alkatrészeket kiszerelik, értékesítik. Az elszállított járműveket a volt üzemelte­tő költségére és veszélyére tárolják. Várhatóan a tanács már november elején érvényt szerez ennek a rendelkezésé­nek, amellyel — valamen­nyiünk egyetértésével — megtisztul ettől a civilizációs ártalomtól Eger is. Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Szűkebb hazánk iparpolitikájáról — Csaknem másfél ezer népi ellenőr munkájáról — A választási törvény módosításának vitájáról — Látogatás a Thorez bányaüzemben (Folytatás az 1. oldalról.) Képviselőinknek adott szá­mot szűkebb hazánk ipar- politikájáról, illetve a to­vábbi feladatokról Somodi Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A me­gye ipari fejlődésének fo­lyamatát vázolva kiemelte': területünkön az ipar vált a vezető ágazattá, amely a felszabadulás után dinami­kus fejlődésnek indult. Az egymást követő ötéves ter­vek során épült fel a Mát- ravidéki Hőerőmű Vállalat, az egri Finomszerelvénygyár. Sor került a Thorez bánya­üzem, a Gagarin Hőerőmű, valamint a Tisza 11. kiskö­rei vízlépcső beruházásaira. Ezt követte a bélapátfalvi cementgyár építése, s számos rekonstrukció, fejlesztés. Az extenzív megyei iparfejlesz­tés idején létesült a Mátra- vidéki Fémművek füzesabo­nyi gyára, a Finomszerel­vénygyár hevesi gyáregysé­ge, s alakult ki az egri déli ipartelep. Szűkebb hazánk­ban öt tervciklus alatt 70 milliárd forintot költöttek az ágazatra. A megyei ipar — amelyben a foglalkozta­tottak egyharmada dolgozik — bruttó termelése elérte a 30 milliárd forintot. Termé­kei — a lignit, a bentonit, a villamos energia, az in­tegrált áramkörök, vagy pél­dául a dohánygyári cikkek — nagy százalékát adják a ha­zai ipari gyártmányoknak, de bizonyos téren az expor­tunknak is. Az ágazatban a legjelentő­sebb helyet foglalja el a ne­hézipar — hangsúlyozta So­modi Lajos: az összes ter­melésünk felét adják az ide tartozó gyárak, üzemek. Bá- nyásizoknál tanácskozva: szót ejtett a Visonta térségének fejlesztési lehetőségeiről, an­nak a szénvagyonnak az ér­tékéről, fontosságáról, amely még évtizedekig . biztosít­ja a kitermelést a Mátra al­ján. Az. ipari ágazat más területeinek elemzése után vázolta a helyi feladatokat, amelyek összhangban vannak az országos célkitűzésekkel: a minőségi munkával, az ex­port fokozásával, a kocká­zatvállalás fontosságával, a hatékonyabb termeléssel, va­lamint az energiatakarékos­sággal, valamint a tervek Somodi Lajos tájékoztatója iparpolitikánkról (Fotó: Perl Márton) maradéktalan megvalósításá­val. Az előterjesztést követő vitában hozzászólt Vadkerti Miklósné, Szabó Imre, Úsz­ta Gyula, Novak Pálné dr., Komjáthy Aladár, valamint Zsidei Istvánná képviselő. Témáik: a lelassult ipari fejlesztés, az alkatrészellá­tás, a vezetők tekintélye, a munkafegyelem, illetve a társadalmi tulajdon védel­me. A képviselői vélemények után kért szót Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, aki egyebek között azt emelte ki, hogy milyen jelentős nálunk és napja­inkban a munkásság politi­kai elkötelezettsége. Értik, támogatják az országos és a vállalati célokat, szeretik a munkájukat: ennek köszön­hető többek között, hogy a telepített iparban nem volt veszteséges üzemünk. Nem elhanyagolható a munkásság problémaérzékenysége sem, őszintén nyilatkoznak meg a kül- és belpolitikai kérdé­sekben, alkotnak véleményt az életszínvonallal, a gazda­ságpolitikával kapcsolatban egyaránt. Tőlük indult ki számtalan munkaverseny- kezdeményezés, s ők is je­lezték: van még belső tar­talékunk, s ezeket szigorú­an ki kell használnunk... A csoportülés további ré­szében Csepelyi Károly tá­jékoztatta a képviselőket a népi ellenőrök megyei mun­kájáról. A NEB megyei el­nöke, aki csaknem másfél­ezer társadalmi munkás és egy-egy alkalommal felkért szakember tevékenységét ér­tékelte, elmondotta: számos olyan témában folytattak vizsgálatot, amely közvetve, vagy közvetlenül összefügg mindennapi életünkkel. Csak néhány ezek közül: gyer­mekélelmezés, idős emberek ellátása, lakáskérdés és -el­látás, közérdekű bejelentések sorsa. Ezzel kapcsolatban hangzott el, hogy a népi ellenőrökhöz az utóbbi há­rom évben 711 közérdekű bejelentés és panasz érke­zett, jelentős részük a ke­reskedelem, az államigazga­tás, a mezőgazdaság és a helyi ipar egy-egy területét érintette. A vizsgálatok után a tapasztalataikat, a megfi­gyeléseiket, illetve a hibák megszüntetését elősegítő ja­vaslataikat csaknem három és fél ezer gazdasági szerv­nek, intézménynek küldték el — okulásként. Ezek a té­mák foglalkoztatták egyéb­ként képviselőinket is, akik több más véleményük mel­lett javasolták, hogy a cso­port, illetve a KNEB mond­jon köszönetét a megyei né­pi ellenőrök munkájáért. A tanácskozáson az előbbi téma vitája után Mészáros Albert, a HNF megyei tit­kára adott rövid tájékozta­tót a választási törvény mó­dosításáról lezajlott társa­dalmi vitáról. (Erre lapunk­ban a későbbiekben még visszatérünk.) Majd Goda Miklós vezérigazgató-helyet­tes ismertette meg a képvi­selőket a Mátraalji Szénbá­nyák tevékenységével, s in­vitálta meg őket egy üzem- látogatásra a Thorez-bánya különböző munkahelyeire. Szilvás István Megbízható partner az egri Finomszerelvénygyár Több ipari kooperáció Az Ipari Minisztérium -szorgalmazza a vállalati ko­operációk bővítését külföldi partnerekkel; túl azon, hogy új formákat hoznak létre, a meglévőket mélyebb tarta­lommal töltik meg. A tárca felmérése szerint a tőkés cégekkel kialakított munka- megosztás és termelési ko­operáció eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékony­ságának növeléséhez, előse­gítette a műszaki fejlődést, és növelte exportkínálatun­kat a konvertibilis elszámo­lású piacokon is. Ezek a kooperációk egyben állandó, folyamatos exportot jelente­nek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forga­lomban. A hazai iparvállalatok — különösen a gépipari üze­mek — és a tőkés cégek kö­zötti kooperációk- száma az elmúlt években gyorsan nőtt, ám a teljes gépipari külke­reskedelmi forgalomnak még így is alig 4—5 százalékát teszik ki, ami kihasználat­lan területekre utal. A konvertibilis elszámolá­sú országok közül a hazai gépgyártás legjelentősebb kooperációs partnerei az NSZK-beli cégek. Jelenleg mintegy 330 kétoldalú együtt­működési szerződés van ér­vényben, főleg a nehézgép­gyártásban és a kohászat­ban. Az ilyen kooperációk túlnyomó része a gyártás­megosztáson alapul. Ebben az évben a két ország kö­zötti gépipari kooperáció ex­port-import forgalma meg­közelíti a 4 milliárd forin­tot. Az együttműködések kö­zül kiemelkedik a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével kialakí­tott mezőgépgyártási koope­ráció a Claas-céggel; az NSZK-beli kombájnokhoz magyar adaptereket szállíta­nak. Az Ipari Minisztérium illetékesei szerint a jövőben főleg vegyes vállalatok alapí­tásával lehetne növelni a kétoldalú együttműködést. Ausztria a második szá­mú kooperációs partnerünk. Az együttműködések 40 szá­zaléka a gépiparban és a kohászatban, további 20 szá­zaléka a vegyiparban jött létre. Évről-évre bővül az együttműködők száma; pél­dául tavaly a recessziós idők ellenére is l’6 újabb együtt­működés jött létre. A jövő­ben lehetőség kínálkozik ter­melő vegyes vállalatok ala­pítására, további harmadik piaci együttműködésre élel­miszeripari üzemek export­jában és a vízgazdálkodás területén. Svédországgal is számos megállapodás van érvény­ben. Az Ipari Minisztérium felmérése szerint a két or­szág közötti árucsere-forga­lom harmada 32 kooperáci­ós szerződés alapján bonyo­lódik, további 8 megkötésé­ről most tárgyalnak. Fontos gyártási együttmű­ködés jött létre az egri Fi­nomszerelvénygyár és a Mecman-cég között pneuma­tikus elemek közös gyártására, a BHG és a Budavox, vala­mint az Ericsson között te­lefonközpontok tervezésére és előállítására. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat és a Flygt AB. búvárszivattyú­kat készít közösen, míg a Mogürt és az Ikarus a Saab és a Scania vállalatokkal együttműködve szállít har­madik piacra autóbuszokat. Üj együttműködési terület lehet az ipari robotok gyár­tása és a másodlagos; nyers­anyagot hasznosító eljárások kidolgozása. A földrajzilag távolabb eső partnereink közül Japán és az Egyesült Államok a legjelentősebb kooperációs partner. Japán cégekkel el­sősorban a robottechnika te­rületén, valamint a szer­számgépiparban kínálkozik jó lehetőség újabb kooperá­ciók szervezésére. Az egyik kapcsolat éppen ez utóbbi iparágban jött létre a Cse­peli Szerszámgépgyár és a Yasuda cégek között, meg­munkáló központok gyártá­sára. A Videotonnak az Akai cég a partnere a hangszóró­gyártásban. Az Egyesült Ál­lamok a magyar exportter­mékeknek az eddiginél na­gyobb felvevőpiaca lehet a jövőben; főleg a számítás- technikában és az orvosi műszergyártásban és értéke­sítésben várhatók újabb ko­operációk. A jelenlegiek kö­zül kiemelkedik az Egyesült Izzó Amerikában működő lámpagyára, amely rövide­sen a fénycsövekkel is nö­veli termékválasztékát. A Tanninpex női cipők gyár­tásával dolgozik együtt egy bostoni céggel. A Taurusnak névhasználati megállapo­dása van a tengerentúlon forgalmazott gumimatra­cokra. Az együttműködésben egy­re nő a szerepe a harmadik piaci közös szállításoknak. Jelenleg mintegy 100 ilyen kooperáció van érvényben hazánk és a tőkés cégek kö­zött. A legfontosabb ilyen jellegű közös szállítások az erősáramú ipart érintik, el­sősorban erőművek telepíté­sét. A jövőben kedvezőek a lehetőségek a Világbank által finanszírozott görög, török és más országok be­ruházásaiba való bekapcso­lódásunkra is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom