Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 7., péntek 3. Dicsérnek a népi ellenőrök Ai országgyűlés őszi ülésszaka előtt Tízezerhétszáz ajtón kopogtattak Nem volt könnyű a feladat, amelyet a párt- és az állami vezetés határozott meg megyénk tanácsának és a többi illetékes szervnek, az ingatlan kezelő vállalatoknak, a társadalmi intézményeknek. Az ő dolguk volt ugyanis, hogy megyénk három városában mintegy tízezerhétszáz lakásba kopogtassanak, csengessenek be és a lakóval közösen mérjék fel, vizsgálják meg az állami bérlakásokat, közöljék a megállapított lakbéreket és rendezzék az ezekkel összefüggő észrevételeket, panaszokat. A városi tanácsok végrehajtó bizottsági üléseken tárgyalták meg a feladatokat, 4—8 főből álló bizottságokat hoztak létre, amelyek vezetője elnökhelyettes, vagy végrehajtó bizottsági tag lett. Még az elmúlt év végén az ingatlankezelő vállalatok lakásfelmérő csoportokat hoztak létre. Egerben hét, Gyöngyösön 15, Hatvanban szintén hét csoport látott munkához. Egy-egy csoportra 150—250 bérlemény felmérése jutott, amelyet munkaidőn túl, a kora esti órákban, illetve szombaton, vasárnap végeztek. A felmérő csoport szakmai felkészültsége munkájuk elvégzéséhez megfelelő volt, ha szükségesnek látták, műszaki szakembereket is bevontak a felmérésbe. Az alapos szervezés ellenére is bukkantak fel olykor-olykor akadályok. Többen külföldön tartózkodtak vagy kórházi ápolás alatt álltak, és akadtak, akik az értesítés ellenére sem várták a felmérőket. De a jellemző az volt, hogy segítettek a bérlők, ezért is végeztek a felméréssel és az adategyeztetéssel is határidőre. Természetesen ilyen jellegű és tömegű munkánál és annyi embernél észrevételek, panaszok is előfordultak. A nagy létszámhoz viszonyítva azonban ez nem volt jelentős, 450—500 összesen. Ezek nagy része szóban hangzott el, amit a felmérő csoportok ellenőriztek és folyamatosan rendeztek. Az írásban érkezett észrevételeket a helyszínen vizsgálták meg az ingatlan- kezelő szervek. A kifogásoltak általában jogosak voltak, a komfortfokozattal, falnedvesedéssel, salétromossággal volt kapcsolatos. Az ingatlankezelő munka- csoportjai a lakbérközlési lapokat folyamatosan dolgozták fel, gondosan ellenőrizve a számításokat, a műszaki és minden fontosabb adatot. Ahol szükségesnek látták, a helyszínen egyeztették újból az adatokat. Az előkészítő, a felmérő, a lak- bér-megállapító munka után a három városunkban 9622 lakbérközlő lapot küldtek ki, adtak át a bérlőknek. Ezekre az ingatlankezelőhöz — mint elsőfokú elbírálóhoz — Egerben 93, Gyöngyösön 72, Hatvanban 47 észrevétel, panasz,- kifogás érkezett. Az ingatlankezelők 79 esetben orvosolták a panaszokat, a többit, mint másodfokú elbírálóik a városi tanácsok műszaki osztályai. Ezek részben vagy egészében több panaszt jogosnak ítéltek meg, 98-at pedig mint jogtalant, megalapozatlan követelést elutasítottak. Hiába, ilyen is van! Az illetékesek nagy figyelmet fordítottak az egész munka során a jogszabályok által biztosított kedvezmények elbírálására, a szociális támogatásra jogosultak felmérésére. Az egri ingatlankezelő például a nyugdíjasok házában személyesen adta át az igénylőlapokat. S mert itt csaknem mindenki jogosult volt a kedvezményre, sok idős, beteg embert kíméltek meg a személyes, fárasztó utánjárástól. Egyébként Egerben 1557, Gyöngyösön 944, Hatvanban 331 nyugdíjas és a három városban 260 több gyermekes bérlő kért szociális támogatást. Természetesen ezek a számok nem véglegesek, hiszen több, további olyan bérlő jelentkezett, aki jogosult szociális támogatásra. ' A különböző szervek és a közreműködők viszonylag gyorsan, tervszerűen, türelmesen és gondosan végezték el ezt a fontos, nem könnyű munkát, amelynek költségéből — 673 ezer forintot biztosított erre a megyei tanács — majd 104 ezer forintot megtakarítottak. Ez is a jól szervezett munkát dicséri, amelyhez gratulálnak a vizsgálatot végző népi ellenőrök. iLegtöbb helyen viszont- látásra-val köszöntek el egymástól a lakók és a felmérők. De mindketten úgy gondolták, hogy viszlát, de lehetőleg nem lakbéremelés ügyében. Papp János Roncsautók „temetője” Egerben Elszállítják az üzemképtelen járműveket A motorizáció „vívmánya”, hogy már Egerben is égető gondot jelentenek a felhalmozódott üzemképtelen járművek. A városi tanács műszaki osztálya ezért kénytelen volt intézkedni a közterületeket elcsúfító kiszolgált, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott rendszám nélküli autók sorsáról. Az utcák, parkírozók, terek nem kívánatos helyfoglalóit rövidesen szigorúan feltérképezik. Csak megfelelő engedéllyel rendelkező tulajdonosok őrizhetik közterületen a számukra még szükségesnek tetsző kocsikat. (A műszaki osztálynál lehet ilyen kérelmet előterjeszteni, 50 forintos illetékbélyeg kíséretében.) Minden egyéb esetben az egykori üzemben tartó köteles haladéktalanul saját költségén elszállítani, vagy elszállíttatni az üzemképtelenné vált járművet. Ha a hivatalos felszólítás — amelyet a közterületi ellenőrök helyeznek el a gépjárműveken — eredménytelen marad, akkor a tanács a szállítás költségeit felszámolva intézkedik! A Kistályai út 5. szám alatti telephely lesz a roncsautók „temetője”. Itt egyébként a bontásra érdemes alkatrészeket kiszerelik, értékesítik. Az elszállított járműveket a volt üzemeltető költségére és veszélyére tárolják. Várhatóan a tanács már november elején érvényt szerez ennek a rendelkezésének, amellyel — valamennyiünk egyetértésével — megtisztul ettől a civilizációs ártalomtól Eger is. Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Szűkebb hazánk iparpolitikájáról — Csaknem másfél ezer népi ellenőr munkájáról — A választási törvény módosításának vitájáról — Látogatás a Thorez bányaüzemben (Folytatás az 1. oldalról.) Képviselőinknek adott számot szűkebb hazánk ipar- politikájáról, illetve a további feladatokról Somodi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megye ipari fejlődésének folyamatát vázolva kiemelte': területünkön az ipar vált a vezető ágazattá, amely a felszabadulás után dinamikus fejlődésnek indult. Az egymást követő ötéves tervek során épült fel a Mát- ravidéki Hőerőmű Vállalat, az egri Finomszerelvénygyár. Sor került a Thorez bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű, valamint a Tisza 11. kiskörei vízlépcső beruházásaira. Ezt követte a bélapátfalvi cementgyár építése, s számos rekonstrukció, fejlesztés. Az extenzív megyei iparfejlesztés idején létesült a Mátra- vidéki Fémművek füzesabonyi gyára, a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregysége, s alakult ki az egri déli ipartelep. Szűkebb hazánkban öt tervciklus alatt 70 milliárd forintot költöttek az ágazatra. A megyei ipar — amelyben a foglalkoztatottak egyharmada dolgozik — bruttó termelése elérte a 30 milliárd forintot. Termékei — a lignit, a bentonit, a villamos energia, az integrált áramkörök, vagy például a dohánygyári cikkek — nagy százalékát adják a hazai ipari gyártmányoknak, de bizonyos téren az exportunknak is. Az ágazatban a legjelentősebb helyet foglalja el a nehézipar — hangsúlyozta Somodi Lajos: az összes termelésünk felét adják az ide tartozó gyárak, üzemek. Bá- nyásizoknál tanácskozva: szót ejtett a Visonta térségének fejlesztési lehetőségeiről, annak a szénvagyonnak az értékéről, fontosságáról, amely még évtizedekig . biztosítja a kitermelést a Mátra alján. Az. ipari ágazat más területeinek elemzése után vázolta a helyi feladatokat, amelyek összhangban vannak az országos célkitűzésekkel: a minőségi munkával, az export fokozásával, a kockázatvállalás fontosságával, a hatékonyabb termeléssel, valamint az energiatakarékossággal, valamint a tervek Somodi Lajos tájékoztatója iparpolitikánkról (Fotó: Perl Márton) maradéktalan megvalósításával. Az előterjesztést követő vitában hozzászólt Vadkerti Miklósné, Szabó Imre, Úszta Gyula, Novak Pálné dr., Komjáthy Aladár, valamint Zsidei Istvánná képviselő. Témáik: a lelassult ipari fejlesztés, az alkatrészellátás, a vezetők tekintélye, a munkafegyelem, illetve a társadalmi tulajdon védelme. A képviselői vélemények után kért szót Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, aki egyebek között azt emelte ki, hogy milyen jelentős nálunk és napjainkban a munkásság politikai elkötelezettsége. Értik, támogatják az országos és a vállalati célokat, szeretik a munkájukat: ennek köszönhető többek között, hogy a telepített iparban nem volt veszteséges üzemünk. Nem elhanyagolható a munkásság problémaérzékenysége sem, őszintén nyilatkoznak meg a kül- és belpolitikai kérdésekben, alkotnak véleményt az életszínvonallal, a gazdaságpolitikával kapcsolatban egyaránt. Tőlük indult ki számtalan munkaverseny- kezdeményezés, s ők is jelezték: van még belső tartalékunk, s ezeket szigorúan ki kell használnunk... A csoportülés további részében Csepelyi Károly tájékoztatta a képviselőket a népi ellenőrök megyei munkájáról. A NEB megyei elnöke, aki csaknem másfélezer társadalmi munkás és egy-egy alkalommal felkért szakember tevékenységét értékelte, elmondotta: számos olyan témában folytattak vizsgálatot, amely közvetve, vagy közvetlenül összefügg mindennapi életünkkel. Csak néhány ezek közül: gyermekélelmezés, idős emberek ellátása, lakáskérdés és -ellátás, közérdekű bejelentések sorsa. Ezzel kapcsolatban hangzott el, hogy a népi ellenőrökhöz az utóbbi három évben 711 közérdekű bejelentés és panasz érkezett, jelentős részük a kereskedelem, az államigazgatás, a mezőgazdaság és a helyi ipar egy-egy területét érintette. A vizsgálatok után a tapasztalataikat, a megfigyeléseiket, illetve a hibák megszüntetését elősegítő javaslataikat csaknem három és fél ezer gazdasági szervnek, intézménynek küldték el — okulásként. Ezek a témák foglalkoztatták egyébként képviselőinket is, akik több más véleményük mellett javasolták, hogy a csoport, illetve a KNEB mondjon köszönetét a megyei népi ellenőrök munkájáért. A tanácskozáson az előbbi téma vitája után Mészáros Albert, a HNF megyei titkára adott rövid tájékoztatót a választási törvény módosításáról lezajlott társadalmi vitáról. (Erre lapunkban a későbbiekben még visszatérünk.) Majd Goda Miklós vezérigazgató-helyettes ismertette meg a képviselőket a Mátraalji Szénbányák tevékenységével, s invitálta meg őket egy üzem- látogatásra a Thorez-bánya különböző munkahelyeire. Szilvás István Megbízható partner az egri Finomszerelvénygyár Több ipari kooperáció Az Ipari Minisztérium -szorgalmazza a vállalati kooperációk bővítését külföldi partnerekkel; túl azon, hogy új formákat hoznak létre, a meglévőket mélyebb tartalommal töltik meg. A tárca felmérése szerint a tőkés cégekkel kialakított munka- megosztás és termelési kooperáció eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékonyságának növeléséhez, elősegítette a műszaki fejlődést, és növelte exportkínálatunkat a konvertibilis elszámolású piacokon is. Ezek a kooperációk egyben állandó, folyamatos exportot jelentenek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forgalomban. A hazai iparvállalatok — különösen a gépipari üzemek — és a tőkés cégek közötti kooperációk- száma az elmúlt években gyorsan nőtt, ám a teljes gépipari külkereskedelmi forgalomnak még így is alig 4—5 százalékát teszik ki, ami kihasználatlan területekre utal. A konvertibilis elszámolású országok közül a hazai gépgyártás legjelentősebb kooperációs partnerei az NSZK-beli cégek. Jelenleg mintegy 330 kétoldalú együttműködési szerződés van érvényben, főleg a nehézgépgyártásban és a kohászatban. Az ilyen kooperációk túlnyomó része a gyártásmegosztáson alapul. Ebben az évben a két ország közötti gépipari kooperáció export-import forgalma megközelíti a 4 milliárd forintot. Az együttműködések közül kiemelkedik a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével kialakított mezőgépgyártási kooperáció a Claas-céggel; az NSZK-beli kombájnokhoz magyar adaptereket szállítanak. Az Ipari Minisztérium illetékesei szerint a jövőben főleg vegyes vállalatok alapításával lehetne növelni a kétoldalú együttműködést. Ausztria a második számú kooperációs partnerünk. Az együttműködések 40 százaléka a gépiparban és a kohászatban, további 20 százaléka a vegyiparban jött létre. Évről-évre bővül az együttműködők száma; például tavaly a recessziós idők ellenére is l’6 újabb együttműködés jött létre. A jövőben lehetőség kínálkozik termelő vegyes vállalatok alapítására, további harmadik piaci együttműködésre élelmiszeripari üzemek exportjában és a vízgazdálkodás területén. Svédországgal is számos megállapodás van érvényben. Az Ipari Minisztérium felmérése szerint a két ország közötti árucsere-forgalom harmada 32 kooperációs szerződés alapján bonyolódik, további 8 megkötéséről most tárgyalnak. Fontos gyártási együttműködés jött létre az egri Finomszerelvénygyár és a Mecman-cég között pneumatikus elemek közös gyártására, a BHG és a Budavox, valamint az Ericsson között telefonközpontok tervezésére és előállítására. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat és a Flygt AB. búvárszivattyúkat készít közösen, míg a Mogürt és az Ikarus a Saab és a Scania vállalatokkal együttműködve szállít harmadik piacra autóbuszokat. Üj együttműködési terület lehet az ipari robotok gyártása és a másodlagos; nyersanyagot hasznosító eljárások kidolgozása. A földrajzilag távolabb eső partnereink közül Japán és az Egyesült Államok a legjelentősebb kooperációs partner. Japán cégekkel elsősorban a robottechnika területén, valamint a szerszámgépiparban kínálkozik jó lehetőség újabb kooperációk szervezésére. Az egyik kapcsolat éppen ez utóbbi iparágban jött létre a Csepeli Szerszámgépgyár és a Yasuda cégek között, megmunkáló központok gyártására. A Videotonnak az Akai cég a partnere a hangszórógyártásban. Az Egyesült Államok a magyar exporttermékeknek az eddiginél nagyobb felvevőpiaca lehet a jövőben; főleg a számítás- technikában és az orvosi műszergyártásban és értékesítésben várhatók újabb kooperációk. A jelenlegiek közül kiemelkedik az Egyesült Izzó Amerikában működő lámpagyára, amely rövidesen a fénycsövekkel is növeli termékválasztékát. A Tanninpex női cipők gyártásával dolgozik együtt egy bostoni céggel. A Taurusnak névhasználati megállapodása van a tengerentúlon forgalmazott gumimatracokra. Az együttműködésben egyre nő a szerepe a harmadik piaci közös szállításoknak. Jelenleg mintegy 100 ilyen kooperáció van érvényben hazánk és a tőkés cégek között. A legfontosabb ilyen jellegű közös szállítások az erősáramú ipart érintik, elsősorban erőművek telepítését. A jövőben kedvezőek a lehetőségek a Világbank által finanszírozott görög, török és más országok beruházásaiba való bekapcsolódásunkra is. (MTI)
