Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 256. szám ARA: 1983. október 29., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hazaérkezett Lengyelországból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttségünk litikai Bizottság tagjai, SzűTürelem Időnként úgy érzem, mintha rosszul hallanék. Mondjuk, meggyőződéssel állítjuk, hogy a jól végzett, kifogástalan minőségű munkáért meg kell adni a megfelelő bért. Aki az átlagnál jobban dolgozik, az lássa is viszont erőfeszítéseinek eredlmé- nyét a borítékjában. Olyannyira magától értetődő összefüggés ez. hogy szinte ' szóra sem érdemes. De nekem pont ennél a „szóra sem érdemes” megállapításnál kezdenek aggályaim keletkezni: mintha rosszul hallottam volna az előbbi kijelentést. Valóban adjunk a kiemelkedő teljesítménynek megtelelő arányú bért? Hogyne. Természetesen. Bólogat az egyik fele a lelkemnek és agyamnak. A másik fele viszont elkezd mocorogni. Fészkelődiik, mintha nem érezné jól magát. Adjunk, adjunk, ismétli a következtetést, csak az a kérdés, mennyit adunk, mennyit tudunk adni. Megengedhetjük-e magunknak, hogy a bérekben eléggé szélsőséges összegek alakuljanak ki? No, nem egy-két száz forintra gondolok, mert az, ahogy a mai gyakorlat jelzi, nem sok lelkesedést kelt abban sem, aki szép csendesen lubickol az átlag hőmérsékletű meleg vízben. A nyugdíjjogosultságuk mind a kettőjüknek azonos feltételekhez kötött. Nem kell türelmetlenkedni, intern magam ismételten. Mindennek eljön az ideje, nyugtatgatom azt a felem, amely úgy érzi, hogy időnként rosszul hall. A türelmetllenség semmi jóhoz nem vezet, jut eszembe az újabb bölcsesség. Aztán— aztán mégsem érzem túlságosan nyugodt- nak magam. Az jut az eszembe, mennyire érünk mi arra rá, hogy nyugton maradjunk. Hiszen jól tudjuk, nemcsak a tegnapi és a mai eredményeinkért kellett és kell meg- küzdenünk, hanem a holnapiakért is. Ha csak a türelmet ismételgetjük, félő, kicsúszik a kezünkből a szükséges cselekvés elkezdésének sürgető kényszere. Sok időnk nincs a marfond í rozósra. Itt megint sóhajtanom kell. Az a másik fele a lelkemnek rögtön azt súgja: de hiszen a bérek mennyiségének megőrzése szintén kényszerű szükség- szerűség. Ha nem akarjuk, hogy a piacon megugorjék a kereslet és a kínálat cammogjon mögötte. akkor őrködnünk kell minden forinton, Értem én, nagyon értem, magyarázom magamnak. Ellentmondás ez is. de az életünk tele van ellentmondásokkal, amiknek a feloldása nem megy végbe az egyik percről a másikra A 22-es csapdája, villan belém rögtön. Hihetetlen. Soha nem irigyeltem azokat, akiknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is a döntés. Mostanában ugyancsak törhetik a fejüket. Szorítsunk nekik. G. Molnár Ferenc Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével péntek délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa meghívására október 26-27- én hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Lengyel- országban. A küldöttség tagja volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a PoPénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kádár János tájékoztatta a testületet a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatás jól szolgálta a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan jóm testvéri kapcsolatok fejlődését, a szocializmus és a béke ügyét. A közös állásfoglalás újabb ösztönzést ad a politikai, a kulturális és a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének. Losonczi Pál a szeptember 26. és 30. között New Yorkban az Indira Gandhi által kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón, valarös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garam- völgyi József, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosz. tályának helyettes vezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője. 38. ülésszakán való részvételéről adott tájékoztatást. A testület a tájékoztatót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács elnöke beszámolt Szpirosz Kipria- nunak, a Ciprusi Köztársaság elnökének meghívására október 18. és 21. között Cipruson tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót egyetértéssel tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatás és a szívélyes légkörben folytatott tárgyalások segítették a két or„ szág gazdasági, kulturális kapcsolatainak további fejlődését és hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséhez. Az Elnöki Tánács a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a felső- oktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jogszabály új tudományos fokozatként A párt- és körmánykül- döttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Horváth István belügy-, Pullai Árpád közlekedési, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Andrzej Zabins- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ülése egységesen lehetővé teszi egyetemi doktorátus megszerzését. A testület határozott arról, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola a jövőben Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola néven folytatja oktató tevékenységét. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. A jogszabály végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Határozatban módosította az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kvótáját a Nenjzetközi Valuta Alapban. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről döntött, valamint bírákat mentett fel és választott. (MTI) Az Elnöki Tanács mint az ENSZ-közgyűlés A viszneki Béke Termelőszövetkezet takarmány-üzeme biztosítja a nagyüzemi módon tartott állatállomány takarmány- táp-szükségletét, emellett gondoskodik a nagyszámú háztáji állományról is. Évente 400 vagon takarmányt állítanak itt elő, folyamatosan, nagyüzemi módon. A közgazdasági szabályozók hatásáról, a gabonaprogram tapasztalatairól Gyöngyösön tanácskozott a Miskolci Akadémiai Bizottság Miként hatnak a közgazdasági szabályozók Észak-Magyaror- szág mezőgazdasági üzemeire, és hogyan valósul meg a gabonaprogram ezen a tájegységen. Erről tanácskozott pénteken délelőtt Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán Zambó János akadémikus elnökletével a Miskolci Akadémiai Bizottság. A testület ülésén részt Vett dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora is. Elsőként dr. Szemes Lajos egyetemi tanár, a gyöngyösi főiskolai kar igazgatója vázolta a közgazdasági szabályozók hatását, azt, miként reagálnak az üzemek és milyen intézkedéseket tesznek ezek ellensúlyozására. Szólt oz árrendszer változásairól és az állami támogatások hatásáról. Kiemelte és adatokkal bizonyította, hogy 1975—1982. között a termelési költségek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a termelői árak. Csaknem felére csökkentek az államunk által nyújtott beruházási támogatások és a fejlesztéseknél jelentősen növekedett az üzemek saját erőforrásainak felhasználása. A termelői árak és a növekvő költségek mindinkább az észszerűbb, takarékosabb gazdálkodás felé irányították az üzemek figyelmét. A növekvő elvonások Észak-Magyarország mező- gazdasági üzemeire, a változó termőhelyi adottságok közepette többnyire kedvezőtlenül hatottak. Ennek ellenére államunk a lehetőségekhez képest a kedvezőtlen termőhelyeken gazdálkodó üzemek támogatására megkülönböztetett figyelmet fordít. Ám nagyobb fejlesztéseket a szűkös anyagi források nem tesznek lehetővé. A továbbiakban dr. Szálai György kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének igazgatója beszélt a Minisztertanács által a VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett gabonatermelési program észak-magyarországi tapasztalatairól. Kiemelte, hogy ezen a tájegységen az átlagosnál kedvezőtlenebb domborzati viszonyok ellenére is az üzemek- odaadó munkát végeznek a gabonagazdaság fejlesztésére. Az aszály ellenére Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén megyékben az idei össz-gabonatermelés várhatóan csaknem három százalékkal meghaladja az előző ötéves tervi átlagot. Felhívta a a figyelmet arra, hogy az őszi gabonafélék biológiai alapjainak fejlesztésénél szükségesnek tart. ják az észak-magyarországi körzet elkülönített elemzését, továbbá a búzanemesítés és -honosítás nagyobb támogatását. Ezen túlmenően az intenzív gabonatermelés fokozottan felveti az elővete- mények javítását is ezen a tájegységen. Ezért a borsó mellett a búza elővetemé. nyének javasolják a szóját és a babot is, miután ezek a növények a hazai fehérjetermelést is javítanák és az importbehozatalt mérsékelhetnék. Az előadásokat követő vitában a hozzászólók a termelési rendszerek szakmai munkájának erősítését és a termőföld eredményesebb hasznosítását szorgalmazták. A szarvasmarha-programról Tarnamérán A szarvasmarha-tenyésztés eredményeiről, a Minisztertanács által meghirdetett tenyésztési programból adódó feladatokról rendeztek bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozást pénteken délelőtt a tarnamérai Lenin Tsz-ben. Tompa Vilmos, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat egri—füzesabonyi állomása vezetőjének megnyitója után Kurunczi István, a tarnamérai Lenin Tsz elnöke beszélt a közös gazdaság szarvasmarha-tenyésztéséről, a szakosodás eredményeiről és feladatairól. Ezt követően dr. Bíró István, az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet főigazgató-helyettese tartott előadást. Felvázolta a teljesítményvizsgálatok jelentőségét, a hús-, illetve tejtermelésre szakosított szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében. Végül a résztvevők a tarnamérai szövetkezet tamabodi tanyáján Szomszéd Lajos fő-ágazat- vezető kalauzolásában tenyésztési bemutatón vettek részt. A háztáji részére zsákokba csomagolják a tápot: évente mintegy 200 vagonnyit(Fotó: Perl Márton) A tápok pontos keverési arányáról Tari Mátyás gondoskodik
