Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 253. szám ÁRA: 1983. október 26., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A3 esztendő 1948. október 22-én 116 hallgatóval és néhány ta- nárral tartotta első. tanévnyitó ünnepségét az Állami Pedagógiai Főiskola Debrecenben, hogy egy évvel később már az egri Lyceum ódon falai között kezdje meg tanéveinek hosszú sorát. Erre emlékszik ma a tanárképző főiskola jubileumi díszülése, amikor tisztelettel és kegyelettel adózik az intézmény fennállása 35 éves jubileumának. Arra a ma már jól ismert észak-magyarországi tanárképző főiskolára emlékezünk, amely az elmúlt három és fél évtized alatt közel 30 000 szaktanárt adott a magyar közoktatásnak. S ha lehetőségei engedik — melyben Heves megye és Eger város vezetőinek segítő gondoskodása mindig ott van —, néhány év múlva talán egyetemi méretekben számlálják majd az egri tanárképzés nagyságát is. Az induló pedagógiai főiskolák már csak elnevezésük miatt is a pedagógus- képzést tekintették egyetlen feladatuknak. Hiszen az országnak a háború borzalmai után 3 évvel alig voltak szaktanárai az új általános iskolák felső tagozataiban. Ez egyértelműen azt jelentette akkor is és ma is, hogy a szaktárgyak oktatói soha nem hárították át a szakember- képzés pedagógiai oldalát a neveléstudományi tanszékre és a gyakorlóiskolákra, hanem a szaktudományokat mindenütt áthatotta a pedagógiai szellem és módszer, amivel jó szaktanárokat tudunk képezni iskoláinknak. Természetesen végigjártuk a szaktanár- képzés sokfajta jó és hibás útját, így tanulva meg a pedagógusképzés hiszem, hogy igen jól használható mai formáit. Múlt és jelen egybevetése történik a mai díszülésen. Ez is segíthet abban, hogy a messze jövendőt, a magyar közoktatás perspektíváit az ezredforduló körül meg tudjuk álmodni. Ha ehhez bármi csekély segítséget adhat ez a jubileumi számadásszámvetés, akkor ma többet végeztünk, mint hogy csak ünnepeltünk egy intézményt, melyet szeretünk. melyhez életünk jelentékeny része tapad. Igaz, a múlt felidézése nem lehet öncélú soha, vagy ha csak az, nemsokat ér. Mi, főiskolaiak, ma nem azt kérdjük 35 éves múltunktól, saját eddig elmúlt életünktől, hogy tulajdon- ‘ képpen hogy is volt az, hanem azt kérdjük, mire tanítanak bennünket a múlt törekvései, küzdelmei, az is, ami jó volt bennük, az is, amit másként tehettünk volna. Még inkább így van ez, ha az intézmény, mely- : nek kezdeteire most emlékeznünk kedves kötelesség. Szemünk láttára él és virágzik, s élnek — sajnos néhányan már meghaltak —, akik az első lépéseket megtették a ma már felnőtt felsőoktatási intézményért, az egri tanárképző főiskoláért. • Dr. Szűcs László Döntik a puttonyt.. (Fotó: Perl Márton) Gyorsmérleg a szüretről Mint már hírül adtuk, alighogy megkezdődött a tanév, a csengőszó nemcsak tanulásra hívta a diákokat, de arra is, — hogy mint az eddigi esztendőkben mindig — segítsenek az őszi betakarítási munkákban. Idén megyénkben hétezer általános iskolás, 1200 középiskolás és szakmunkás- képzős, valamint a felsőfokú tanintézmények hallgatói Szorgoskodtak a földeken. Jól előkészített volt e tevékenység. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya idejében ösz- szegyűjtötte az igényeket, a művelődésügyi osztály egyeztette, mit várnak a termelők és a „gyümölcsaratók” a pénzt és a feltételeket tekintve. Számos változásra került sor a korábbi évekhez képest. Javultak a munkakörülmények, a kereseti lehetőségek a fiatalok és a tanárok számára is. Megyénk 106 iskolájának segítségét 35 üzem, tsz igényelte. A jelenlegi gyorsmérleg szerint — miután e héten vannak még, akik dolgoznak —, helytálltak a diákok. Az általános iskolások napi 4 órában egy mázsa szőlőt szedtek. A középiskolások, szakmunkásképzősök 6 óra alatt átlagban két mázsa körül teljesítettek, bár volt olyan csoport is, amely 4,5 mázsával dicsekedett egyszeri alkalommal. Bár a főiskolásoktól esetleg több telhetett volna, ők is hasonlóképpen számolhatták el eredményeiket. Mindenesetre itt kell megjegyezni, hogy a tavalyihoz hasonló rendbontásokra — éretlenségre, értetlenségre — sehol nem került sor. Az elmúlt évhez képest mindenesetre kölcsönösen elégedettek voltak a dolgozók és a munkaadók. Jobb volt az időjárás, kedvezőbbek a feltételek. A végleges mérlegre, a pontos számvetésre persze még várni kell, hisz csütörtökön, pénteken is dolgoznak a diákok: a Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói mintegy ' kilencszázan az Egri Csillagok Tsz-ben, Egerszalókon a 212. sz. Ipari Szakmunkásképző diákjai közel négyszázan, s ugyanitt a mezőgazdasági szakmunkásképzősök hetvenen. A héten ők is befejezik a munkát. Ez azt jelenti, hogy megyénk 9400 hektárnyi szőlősének majdnem 100 százalékát betakarítják. Kompolti kenderaratók... A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének munkatársai a közelmúltban új hibrid kenderfajtát nemesítettek, amelyet az idén államilag is elismertek. Az intézet a Kompolt környéki háztáji gazdaságokban termelteti az új kender elterjesztéséhez szükséges vetőmagvak jelentős részét. Felvételeink a betakarítás pillanatait örökítették meg Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Lengyelországba Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatásra magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden Varsóba. A küldöttség tagja: Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség kíséretében van Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Horváth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) MEGYÉNKBŐL ÉLEN: A HEVESI RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZET Az aszály és a búzatermelés A búza-termőterületet különböző módon érintette az idén az aszály, voltak olyan vidékek, amelyek viszonylag több csapadékot kaptak, másutt ellenben súlyos gondokat okozott a szárazság és befolyásolta a terméseredményeket is. Mindent egybevetve azonban számos gazdaság kiemelkedő hozamokat ért el ebben az esztendőben —, ezt állapította meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elemzése, amely az idei tapasztalatokat összegezte. Az adatok szerint az évszázad legaszályosabb esztendejének számít az idei. Az ország összefüggő nagyobb területein szinte heteken át hiányzott a csapadék-utánpótlás és ez visszavetette a növényeket a fejlődésben. A szárazság mindenekelőtt Szolnok, Csongrád, Pest, Bács-Kiskun és Békés megyéket érintette. Ám még ezekben a megyékben is voltak olyan részek, ahol kisebb-nagyobb csapadék-utánpótlást kaptak a földek, ami éppen a legnehezebb időszakban segített a növényeken. Hogy mennyire a csapadék meny- nyisége volt a legdöntőbb tényező az idei búzatermés alakulásában azt bizonyítja: a hektáronként 5 500 kilogrammos kiemelkedő termésátlagot elérő nagyüzemek több mint kétharmada a Dunántúlról került ki, onnan, ahol kedvezőbb volt a csapadékátlag. Ugyanakkor például Szolnok megyében egyetlen termelőszövetkezet tudta csak elérni ezt a szintet, míg más években a terület arányának megfelelő számú gazdaság szerepelt innen a legjobbak között. Hasonló a helyzet Csongrád megyében is. Heves megyében az idén a Füzesabonyi Állami Gazdaság, a hevesi Rákóczi, detki és az erdőtelki tsz érte el a legjobb eredményeket. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a kánikula és szárazság a gazdaságok kényelmeskedése esetén lényegesen nagyobb kiesést okozott volna. Az üzemek azonban gyors és szinte időkiesés nélküli aratással mérsékelték a nehézségeket. A termelők között ritka jó együttműködés alakult ki, kölcsön adták egymásnak gépeiket egyeztették programjaikat. Az iparral is szorosan együttműködtek, segítette a termelőket a veszteségek mérséklésében az is, hogy az őszi előkészítő munkákat időben és jó minőségben végezték el, s hogy vegyelemzésekkel határozták meg a műtrágya összetételét és a területre kiszórt talajerőpótló anyag optimális mennyiségét is. Hagyományos kézi ütögetéssel nyerik a magvakat (Fotó: Tóth Gizella)
