Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 25., kedd A „városszéli” kórház nehézségei — Szocialista szerződések - A lelkesedés és ami még kell - ötletek nélkül nem megy Amikor az újitás életei ment Amikor 1967-ben átadták a hatvani kórházat, korszerűnek számított. Azt mondják, ez volt az ország legkevesebb pénzéből épített intézménye. S hogy mennyire igaz az a régi mondás, miszerint olcsó húsnak híg a leve, azt dr. Zeke Gábor igazgató-főorvos szavai bizonyítják. A csőrendszert nem szigetelték a falakban, a rozsda „tartja össze, ezért lépten-nyomon megreped, s beázik a fal. Költségvetésükből csak tűzoltómunkára telik a helybelieknek, s bizony könnyen előfordulhat, hogy a felújítás költségei nagyobbak lesznek, mint az építésé. Mégis többre képes a kollektíva, mint amennyit 'egy városi kórház munkatársaitól elvárhatnánk. Hogy csak néhányat soroljunk fel eredményeik közül: az intenzív osztály képes gépi lélegeztetésre, ideiglenes pacemaker-kezelésre, régóta működik az érsebészet, van ■urológia, jelentős eredményeket értek el a kardiológiában is. A segítség kölcsönös Azonnal fölvetődhet a kérdés, hogy miként lehetséges ilyen szintű ellátást megvalósítani, hiszen nem elég a puszta lelkesedés, mert bizony a modern berendezések drágák. Az intézmény minden környékbeli vállalattal és termelőszövetkezettel szó-. cialista szerződésben áll: a segítség kölcsönös, műszerek beszerzése fejében egészség- ügyi előadásokat, elsősegély- nyújtó tanfolyamokat, szűrővizsgálatokat tartanak a kórház munkatársai. Emellett az újítómozgalomban is élenjárnak, keresve a műszaki megoldásokat, amelyekkel pótolni lehet a számukra sokszor elérhetetlen technológiát.^A legtöbb hasznos elképzelést dr. Baranyai Miklós, az intenzív osztály főorvosa nyújtja be. Most is, amikor fölkeressük, egy csillogó szerkezetet mutat, amely egy Hajdú mosógépbe szerelve pótolja akár a legtökéletesebb Miele sterilizáló berendezést is. Az orvos és a technika — Hogyan sikerült ezt az egyáltalán nem egyszerű rácsrendszert elkészíteni? — Osztályunkon feküdt a Jászberényi Hűtőgépgyár egyik dolgozója, vele beszéltem meg elképzeléseimet, s munkahelyén megvoltak az adottságok ehhez a munkához. De sok más esetben is a gyárak, üzemek segítenek. — Hol szerezte technikai ismereteit, van-e valami ilyenfajta végzettsége? — Gyermekkoromban repülőgép-konstruktőr szerettem volna lenni, de másként alakult. Foglalkoztam modellezéssel, de ilyenfajta tanulmányokat sehol sem folytattam. Az újításokat általában a szükség szüli, nem találmányokon töröm én a fejem, hanem a munkánkban megoldandó feladatokon. Mire volna még szükség? — Mostanában sok szó esik az újítások anyagi elismeréséről. Milyen lehetőségeik vannak itt erre? — Elég szűkösek, inkább erkölcsi sikerről beszélhetünk, a kifizetett összeg inkább jelképes. Nem is lehet úgy mérni, mint az iparban, hogy mennyi megtakarítással jár egy új megoldás. — Évente féltucatnyi ötlettel is előáll: mire lenne szüksége, hogy még jobban tudjon dolgozni? — Itt a megyében rendeztek már újítási kiállítást, megbeszélések is vannak, de számomra, meg gondolom, a többi újító számára is, kelszakemberek segítenének a lene egy olyan műhely, ahol megvalósításban. Egy ilyen bázis sok kórház számára jelentene segítséget. Egy világraszóló eredmény Beszélgetésünk után Baranyai főorvos bemutat egy kisfilmet, egy egyszerű, mégis hatékony levegőpárásító berendezésről. Ez az eszköz csupa hétköznapi tárgyból készült, amelyet nem is figyelünk meg, többnyire eldobunk. S, hogy mit tesz egy gondolat, egy tizem segítsége, s máris kész az a párásító, amelyet bizony könnyebben lehet fölhasználni, mint drága, nyugati valutáért vásárolható társát. Olykor éppen a szükség az, amely ráveszi a szakembereket a továbblépésre, az új lehetőségek keresésére.' Jó példa erre a hatvani kórház laboratóriumában a vezető főorvosnak, dr. Pápa Lajosnak immár világszerte visszhangot keltett műszere, a Malignométer. Ezt a berendezést, amellyel a daganatokat lehet elektrokémiai módszerrel bemérni, az utóbbi időben sikeresen alkalmazzák meddőségvizsgálatnál, a szülés időpontjának megállapításakor, az érsebészetben, s még több területen. A nem bonyolult, de hasznos eljárás méltán arat elismerést. — Hosszú évek munkájával, sok-sok vizsgálattal léptünk előre — beszél az eltelt évekről dr. Pápa Lajos. — Egyre több területen lehet hasznát venni ennek a berendezésnek, s az előzetes elképzeléseket sokszor fölül is múlja az eredmény. Nem mondom, hogy könnyű beszerezni a szükséges kellékeket, például megfelelő magnéziumdrótot, de úgy tűnik, hogy elhárulnak az akadályok, s Idén már forgalomba kerül a műszer. Amikor ezzel kapcsolatban nyilvánosságra hoztam tapasztalataimat, a világ legtávolab- bik csücskéből is érkeztek levelek, kérések. Dr. Pápa Lajos (Fotó: Kőhidi Imre) ötletekkel, szervezéssel, igyekezettel úrrá lehetünk a nehézségeken — a hatvani példa ezt igazolja. Nyilván vannak olyan gondok, amelyeket saját erejükből képtelenek megoldani az ottani szakemberek, de mégis ügyességükkel, találékonyságukkal biztosítják a megfelelő körülményeket. És ez — különösen a mostani, gazdaságilag nehezebb -világban — egyáltalán nem kis dolog. Gábor László Dr. Baranyai Miklós Dr. Zeke Gábor (Fotó: Kőhidi Imre) (Fotó: Kőhidi Imre) Hagyomány már, hogy október a takarékosság hava, utolsó napja pedig 1924 óta a takarékosság világnapja. Ilyenkor a szokásosnál több szó esik arról, hogy menynyire vagyunk „spórolósak”, vagy éppen költe- kezőek. A takarékossági világnap alkalmából megyénkben október 26- án, szerdán rendeznek ünnepséget Hatvanban. Egyebek között itt hangzik majd el újra az ismert jelmondat: „A takarékosság — közügy!” Erről a közös ügyről, eredményeinkről és terveinkről beszélgettünk dr. Balogh Zoltánnal, az OTP megyei igazgatójával. A takarékosság — közös ügyünk Beszélgetés dr. Balogh Zoltánnal, az OTP Heves megyei Igazgatóságának vezetőjével — Manapság különös súlyt kapott ez a szó: takarékosság — mondta. — Nemcsak azt jelenti, hogy jól be kell osztanunk a pénzünket, hanem ez a felismerés és követelmény az összes anyagi és szellemi javaink észszerű, megfontolt felhasználására serkent. A leggazdagabb országokban is mind többször és egyre nyomatékosabban hangzik el ez a szó, s nemcsak a családi pénztárak kiadási rovatát érinti, hanem az államkasz- szát is. Gyakran halljuk azt a megállapítást is, hogy fel kell tárni a tartalékainkat, hiszen ez gazdasági és társadalmi fejlődésünk egyik fontos záloga. Jó gazda módjára kell beosztanunk a megtermelt javainkat otthon és a munkahelyünkön egyaránt. — Mi a tapasztalat: megyénk lakossága beosztó-e, vagy kevésbé takarékos? — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság alkalmazkodik a megváltozott és változó körülményekhez. Ha nehezebb is gyűjteni, ha hosszabb ideig kell is a havi keresetből valamilyen célra félrerakni, az a tudat mindenképpen elősegíti a célirányos takarékoskodást, hogy előbb-utóbb megkaphatja az ember a pénzéért mindazt, amire a mértéktartó élethez szüksége van. Ez azt is jelenti, hogy a forint iránti bizalom nem csökkent... — Milyen számszerű adatok, statisztikák jelzik ezt? — Az esztendő végére várhatóan 450 millió forinttal növekedik a lakossági betét összege, amely így megközelíti a 6,5 milliárdot. Ha ezt egy főre vetítjük ki: az átlagbetét összege 18 ezer 600 forint, s ez meghaladja az országos átlagot. — Melyek a legkedveltebb betétformák? — Mindenekelőtt az ifjúsági betétet kell megemlítenünk: az idén újabb ki- lencszázat nyitottak a fiatalok, így már több mint 17 ezret tartunk nyilván. Az 1983-ban betett 26 milliót is beleszámítva, mintegy 210 millió forintos indulótőkével rendelkeznek az előrelátó lányok, fiúk, ifjú házaspárok ... S ha már a kedvelt szolgáltatásainkról esett szó, említsük meg a takarékpénztári átutalási betétet, amelyekből megyénkben több mint 7500 van, 40 millió forint értékben. A különböző vállalatok mintegy 1800 dolgozójuknak a fizetést utalják át közvetlenül az OTP-nél vezetett számlára, amely egyben lehetővé teszi — a már közkedveltté vált — takarékcsekk váltását. Eddig 230 ügyfelünk élt azzal a lehetőséggel, hogy nem készpénzzel, hanem csekkel fizet a vásárláskor. — Az embernek időnként óhatatlanul szüksége van arra, hogy bizonyos tervei, álmai megvalósításához kölcsönt vegyen fel. Mennyivel tartozunk most az OTP-nek? — A nálunk, illetve a takarékszövetkezeteknél felvett hitel összege az idén mintegy 600 millió forinttal emelkedett, az év végéig meghaladja a 4,8 milliárdot. Ebből csak ebben az esztendőben 1,4 milliárd forintot vett igénybe a lakosság: az építési és a fogyasztási kölcsön volt a két legjelentősebb. Főként a családi házak építésére, lakások korszerűsítésére kellett a pénz, kevesebb hitelt kértek az emberek áruvásárlásra, viszont a korábbinál több forintot fizettünk ki személyi hitelként. — Napjaink témája a lakásépítés. Miként támogatja ezt a lakosság és a tanácsok bankja, az OTP? — Az építési kedv növekedését jelzi, hogy az idén mintegy 1500 családi ház alapjait rakják le a leendő tulajdonosok, s több mint ezer új otthonba költözhetnek be az új esztendő bekö- szöntéig. Köztudott, hogy az OTP is épít lakásokat: csaknem 630 társasházi lakás építéséhez fogtunk hozzá, decemberig 479 készül el. Eladtunk továbbá csaknem ötszáz hasonló lakást, s ismét értékesítettünk százhat- vanat. Hadd tegyek még említést arról, hogy a különböző lakásépítő szövetkezetek és egyéb szervezések égisze alatt újabb 194 lakás építéséhez kezdtünk, s az idén 226 új otthont fejezünk be, s adunk át a tulajdonosoknak. — A takarékossági világnap közeledtével a pénzintézet mindig „előrukkol” valami újdonsággal, olyan szolgáltatással, amely aktuális lakossági igényt elégít ki. Az idén mi a „meglepetésük”? — A második félévben vezettük be azt a szolgáltatásunkat, hogy lebonyolítjuk a családi házak megbízásos adás-vételét, s segítséget nyújtunk a lakáscserékhez is. Októbertől kiterjesztettük ezt a tevékenységünket a lakó- és üdülőtelkek megbízásos értékesítésére is, vagyis ingatlanközvetítéssel is foglalkozunk a jövőben. Az élet diktálta ezeket az üzleti lépéseket, mert egyre több ügyfelünk fordult hozzánk a lakáseladással, -vásárlással, -cserével kapcsolatos gondjaival. S véleményünk szerint: nemcsak a takarékosság, hanem a mindenre kiterjedő, precíz pénzintézeti eljárás is — közügy...! mondta befejezésül dr. Balogh Zoltán. — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István A Volán-vállalatoknál Ötszáznegyvenmillió forintos üzemanyag-megtakarítás A tervezettnél is kedvezőbb eredményeket hozott a Volán-vállalatok korábbi megfontoltabb energiagazdálkodása: az idén eddig 24 millió literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztottak a gépjárművek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Volán-vállalatok évente körülbelül 4,5 milliárd forint értékű energiát használtak fel, s az energiaköltség a vállalati kiadások tetemes részét alkotja. Ezért különös gondot fordítanak az energia, elsősorban az üzemanyag-felhasználás, észszerű csökkentésére. A program keretében csökkentik a drága benzint fogyasztó gépkocsik arányát, s ugyanakkor növelik a dízel-üzemű járművekét. A tervezettnél nagyobb előrehaladás történt a ZIL-teherautók dízel-üzeműre történő átalakításában. Jelenleg 1700 ZIL fut már IFA-motorral, a benzines ZIL-ek teljesítmény-aránya az előző évinek kevesebb, mint kétharmada. Más intézkedések is közrejátszottak abban, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az összes benzin-felhasználás 86,5 millió literről, 51 millió literre mérséklődött, s ugyanezen időszakban a gázolaj-felhasználás a tehergépkocsiknál a tavalyi 95,5 millió literről 110 millióra növekedett. Kedvező eredmény, hogy. az áruszállításban számottevően mérséklődött' a fajlagos energiafelhasználás. Mindent egybevetve az elmúlt kilenc hónapban 540 millió forinttal költöttek kevesebbet üzemanyagra, mint tavaly ilyenkor. A Volánvállalatok az év további részében folytatják erőfeszítéseiket a takarékosság fokozására. A tervek szerint az év végéig további 300 teherautót dízelesítenek, s további új műszaki megoldásokat vezetnek be a fogyasztás csökkentésére. . (MTI)
