Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. október 25., kedd Szolidaritás Szíria népével Damaszkuszban tartott ülést az SZVSZ irodája Damaszkuszban vasárnap rendkívüli ülést tartott az SZVSZ irodája. A Szíriái dolgozók és szakszervezetek képviselőinek részvételével rendezett ülésen Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke fejezte ki a világszövetséghez tar­tozó szervezetek szolidaritá­sát Szíria népével, dolgozói­val. Gáspár Sándor beszédé­ben a következőket mondot­ta: „ munkásszolidaritás ha­gyományaihoz híven az SZVSZ mindenkor azok ol­dalán volt, van és lesz, akik a békéért, a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, az élet- és mun­kakörülmények javításáért harcolnak. Ebben a szellem­ben ült össze az SZVSZ iro­dájának jelenlegi rendkívü­li ülésszaka, hogy kifejezze szolidaritását a Szíriái Arab Köztársaság minden dolgo­zójával, egész népével. Ez a szolidaritás különlegesen fontos a mai feszült helyzet­ben, amikor az imperialisták és közel-keleti szövetsége­seik egyre nyíltabban fenye­getik Szíriát, politikai, gaz­dasági és katonai nyomást gyakorolnak rá, hogy alá­ássák az ország ellenállását és érvényesítsék hatalmi és terjeszkedési törekvéseiket. A beszédet követően min­den földrész képviselője ki­fejezte mély szolidaritását az arab népek, a szíriai nép harcával és követelte a kö­zel-keleti helyzet igazságos rendezését. Az SZVSZ irodája ülésén részt vett magyar szakszer­vezeti küldöttség, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezetett, hétfőn ha­zaérkezett Damaszkuszból. 200 KATONA AZ ÁLDOZAT Kettős bombamerénylet Bejrútban Romba dőlt az amerikaiak főhadiszállása és a francia ejtőernyősök szálláshelye Még hétfőn délután is folytatódtak a mentési mun­kálatok a négyhatalmi nyu­gati haderő részeként Bej- rútban állomásozó amerikai és francia csapatok ellen végrehajtott, vasárnap reg­geli bombamerényietek szín­helyén. Az amerikai tenge­részgyalogosok négyszintes főhadiszállását és egy fran­cia ejtőernyős egység nyolc­emeletes szálláshelyét tel­jesen romba döntötte a tá­madáshoz felhasznált, egy- egy tonnára becsült robba­nóanyag, amelyet teherautó­val juttattak célba az ön­gyilkos merénylők. A kettős merényletért a Szabad Iszlám Forradalmi Mozgalom elnevezésű, eddig ismeretlen szervezet vállalta a felelősséget, közölve, hogy az akciót a 26 éves Abu Ma­zen és a 24 éves Abu Szi- zsán hajtotta végre. A legfrissebb, korántsem végleges adatok szerint 200 katona, 161 amerikai tenge­részgyalogos és 39 francia ejtőernyős vesztette életét. Több mint 80 amerikai és francia sebesültet szállítot­tak kórházba. A külföldie­ken kívül, egy libanoni pol­gári áldozatról és 24 sebe­sültről számolnak be a je­lentések. Egy katonai szóvivő sze­rint a vietnami háború óta most szenvedte el legsúlyo­sabb emberveszteségét az amerikai hadsereg. A hiva­talos nyilatkozatokból ki­tetszik, hogy sem az Egye­sült Államok, sem Francia­5P**S»P*|k ...... r we§TÍ:Í2„BEÍBUT A TIGÁZ HORTI TÖLTÖ- ÉS PALACKJAVlTÓ ÜZEME FELVÉTELT HIRDET: palacktöltő és palackjavító betanított munkakörre. Kétműszakos munkarend, 40 órás munkahét. BÉREZÉS: teljesítmény alapján. KERESETI LEHETŐSÉG: 350Ő—5000,— Ft. MUNKÁSSZÁLLÍTÁS: Hatvan, Lőrinci. Petőfibánya, Rózsás zen tmárton, Ecséd, Csány, Hort helységek­ből biztosított. EGY HÓNAP UTÁN GAZKEDVEZMÉNY! JELENTKEZNI LEHET: Hatvan, 18-13; 18-14. Hort 29-es telefonon, illetve személyesen a munkaügyi irodában. EGRI CSILLAGOK MGTSZ szőlő főágazata DT-75-ös lánctalpas traktorra ERŐGÉPVEZETÖT KERES. Jelentkezés: EGER, Dr. Münnich F. u. 6. sz. alatti központi irodában. Egri Ingatlan- kezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat felvételre keres: kőműves és asztalos szakmunkásokat, valamint takarítókat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat termelési osztályán, Eger, Somogyi Béla u. 3. fi? •• " f!Scores of America* .FRENCH Míd French Sold.er: ‘{ZONE ^jj Killed in Explosions LEBANON Az UPI amerikai hírügynök­ség térképe a libanoni fővá­rosnak azt a két pontját mutatja, ahol a terrorrob­bantást elkövették (Népújság telefotó — UPI—MTI—KSj ország nem veszi számításba Bejrútban állomásozó erői­nek kivonását. Charles Her- nu hadügyminiszter után hétfőn Francois Mitterrand francia elnök is Bejrútba ér­kezett. Mitterrand felkereste a francia kontingens pa­rancsnokságát, a merénylet színhelyét és tárgyalásokat folytatott Amin Dzsemajel li­banoni elnökkel. Míg amerikai hivatalos személyek Irán felelősségét igyekeznek kimutatni, a li­banoni jobboldal — példá­ul a falangista milíciák pa­rancsnoka — Szíria-ellenes rágalomhadjáratra használ­ja fel a vasárnapi merény­letet. Amin Dzsemajel államfő, a kormány rendkívüli ülése után elítélte a kettős bom­bamerényletet és közölte, hogy a történtek ellenére folytatódik a nemzeti pár­beszéd előkészítése. Szovjet, NDK és csehszlovák közlemény Válaszlépések Moszkvában, Berlinben és Prágában hétfőn délután egyidejűleg hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unió, az NDK és Csehszlo­vákia kényszerű ellenintéz­kedéseket tesz az Egyesült Államok rakétái európai te­lepítésének esetére. A közlemények felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok hamarosan befejezi a Pershing—2-es ballasztikus rakéták és a földi indítású robotrepülőgé­pek telepítésének előkészü­leteit számos nyugat-európai NATO-tagállamban. Ezzel összefüggésben a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai kö­zötti megállapodásnak meg­felelően az NDK és Cseh­szlovákia területén megkez­dik az előkészületi munká­latokat harcászati-hadműve­leti rakétakomplexumok ki­építésére. Ezek a lépések az ameri­kai rakéták európai telepíté­sének esetére tervezett vá­laszintézkedések egyikének tekintendők. Céljuk, hogy Európában fenntartsák az atomfegyverek egyensú­lyát a Varsói Szerződés és a NATO között. A hivatalos közlemények emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama változatlanul érvényesnek tartja azokat a javaslatait, amelyeket a fegyverkezési hajsza megállítására a lesze­relés és az enyhülés előmoz­dítására terjesztett elő. Az állásfoglalás, emlékez­tetve a szocialista országok legutóbbi békejavaslataira rámutatott: a Varsói Szer­ződés tagállamai a béke és saját biztonságunk érdeké­ben semmiképpen sem en­gedik meg, hogy velük szem­ben bárki is katonai fö­lénybe kerüljön. Külpolitikai kommentárunk Bejrúti kamikázék ILYEN ISZONYATOS ROBBANÁSOK még a so­kat próbált Bejrútiban sem voltak: pedig a libanoni főváros, s az egész ország igazán hozzászokott már az elmúlt évtizedben a borzalmakhoz. A hét végi két merénylet azonban több tekintetben különbözik az eddigiektől. Főleg abban, hogy ilyen óriási csapást még nem mértek a rendfenntartóként Libanonban levő külföldi csapatokra. Tudjuk, hogy a csaknem 200 halálős áldozat sem tekinthető végleges számnak, hi­szen súlyos sebesültek fekszenek a kórházakban, és a romhegyek alatt váltig kutatnak az eltemetettek után. Másrészt, most fordul elő először, hogy a me­rényletet tervezők kamikazékra bízták a lebonyolí­tást: az amerikai tengerészgyalogosok szállására be­tört teherautót is a francia katonák épületénél le­vegőbe repült gépkocsit is egy-egy halálra szánt ön­kéntes vezette, amint ezt később a merényleteket magára vállaló — eleddig ismeretlen szervezet — kö­zölte a nyilvánossággal. A fanatikus öngyilkosokkal végrehajtott akció már önmagában is bizonyítja, hogy az őrült indula­tok végképp elszabadultak Libanonban. Megfigyelők szerint a tettesek a jövő hétre Genf be összehívott nemzeti megbékélési tárgyalások útját akarták eltor­laszolná. Tény, hogy vannak csoportok, amelyek ha­tározottan az amerikai és a francia egységek provo- kálására játszanak. Kérdések sora tolakodik itt elő: lehet, hogy egyesek így próbálják visszakozásra,- ki­vonulásra késztetni az amerikaiakat? Avagy éppen­séggel ezzel akarják aktív rendcsinálásra, nyílt be­avatkozásra ösztönözni a nyugati békefenntartókat? Az ELŐBBINEK NYILVÁN csekély a valószínű­sége, hiszen aligha lehet olyan nagy a véráldozat Libanonban, hogy Washington meghátráljon. Ha va­lóban ilyenfajta motívumok rejtőznék a robbanások mögött, akkor nem nehéz a merénylők politikái né­zeteire következtetni. Hiszen Libanoniban manapság a szélsőjobboldal érezteti a háta mögött a nyugati békefelügyelő erőket, illetve legalábbis a legnagyobb kontingenst odaküldő amerikai kormányt. S az ult­rajobboldal egy része valóban jobban szeretné elti­porni politikai ellenfeleit, mint tárgyalni velük. AVAR KAROLY Hazánk és Lengyelország Attól kezdve, hogy a ke­reszténység magyarorszá­gi meghonosításában Gniez- noi_ Adalbert püspök és ta­nítványai szerepet vállal­tak, voltaképpen nincs a két nemzet történelmében olyan évszázad, amelynek krónikájából ne tudnánk va­lami közöset felidézni. A legújabb kor históriájából többek között a Tanácsköz­társaságot két zászlóaljjal segítő lengyel önkéntesekre, majd az 1939-es fasiszta megszállás után nálunk me­nedékre lelt százezernyi len­gyelre emlékezhetünk. A második világháború utáni évtizedek pedig új tarta­lommal, a közös politikai, gazdasági és társadalmi célok összetartó erejével mélyítették a hagyományos barátságot. Nagymértékben innen is ered az elmúlt három esz­tendő lengyelországi ese­ményeit figyelemmel köve­tő magyar közvélemény ag­godalma. Innen, hogy len­gyel barátaink ma is szá­míthatnak együttérzésünk­re, segítségünkre — amint ezt az MSZMP KB első tit­kára kifejtette legutóbb a lengyel testvérpárt legma­gasabb szintű delegációjának 1982-es budapesti látogatása idején. A tárgyalások befe­jeztével Kádár János utalt arra is, hogy a LEMP-nek bonyolult nemzetközi felté­telek között, a külső és bel­ső ellenséges erők támadásai közepette kell kijavítani a szocialista építés korábbi éveiben keletkezett torzulá­sodat, helyreállítani a .párt egységét, vezető szerepét és Wojclech Jaruzelski és Kádár János meg­beszélése a tavalyi budapesti látogatás alkalmával (Fotó: MTI—KSj teljesen visszanyerni a dol­gozó tömegek bizalmát. A magyar kommunisták, a magyar nép megértéssel fo­gadta lengyel vezetés 1981 decemberi döntését, amellyel megelőzték a polgárháborút, megteremtették a szocialis­ta fejlődés nélkülözhetetlen alapfeltételét, a törvényessé­get. . A szükségállapot bevezeté­se, sőt már megszüntetése óta is olyan időszak telt el, amit Lengyelországban jo­gosan minősítenek a fokoza­tosan kibontakozó konszoli­dáció, a társadalmi meg­nyugvás periódusának. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB legutóbbi ülésén kijelen­tette : „ ... mögöttünk van mindaz, ami drámai volt, de előttünk áll még minden, ami nehéz”. Nem kétséges, hogy a következő esztendők­ben is ott állunk majd a ba- ti lengyel nép mellett, ha szerények is lehetőségeink. Tekintélyes fejezet a két ország kapcsolataiban a gazdasági együttműködés. Az első, 1945-ben készült árucsere-jegyzőkönyvet nap­jainkig egyre bővülő tartal­mú kétoldalú egyezmények sora követte. 1959-ben hoz­ták létre a lengyel bányák meddőhányóit hasznosító Haldex közös vállalatot, a magyar bányák pedig a len­gyel szénkitermelő berende­zések tekintélyes megrende­lőjévé léptek elő. A kapcso­latok szélesfedése a lengyel népgazdaság ismert gondjai ellenére sem állt meg: az el­múlt években 10—12 száza­lékkal nőtt a kölcsönös áru­forgalom. Ma hazánk hato­dik legnagyobb kereskedel­mi partnere Lengyelország. A termékek hosszú sorának felsorolása helyett, említsünk csak néhány példát: 126-os Polski Fiat kisautók ezreit kapjuk, amíg a lengyel vá­rosok helyi közlekedését sok száz Ikarusszal korszerűsí­tették. A tervek szerint a közeljövőben az Ikarus és a Jelez Gyár létrehozza magyar alvázú és lengyel karosszériájú új autóbuszát. Gazdag, sokszínű a két or­szág kulturális kapcsolata is. Az 1948-as kulturális szerződés megkötésétől, az ugyanezen esztendőben lét­rehozott varsói magyar kul­turális intézet megnyitásától számítva a mérföldköveket, olyan eseményekre gondol­hatunk, mint a magyar és lengyel intézmények, társa­dalmi szervezetek, szövetsé­gek, a két ország rádiójának és televíziójának, több sajtóorgánumának, megyei lapjának kétoldalú kapcso­latteremtése. Létrehozták a kulturális és tudományos együttműködési vegyes bi­zottságot. A könyvkiadás, a filmbemutatók, a művészek és együttesek cseréje, kiál­lítások és közös tudományos kutatások egész sora adja a a kapcsolatok bőséges pél­datárát. A Varsóban dolgozó ma­gyar újságíró napról nap­ra tapasztalja, hogy a len­gyelek rendkívül élénk fi­gyelemmel kísérik hazánk eseményeit, eredményeit. Az érdeklődés gyökere az évez­redes múlt jó kapcsolatai­ból, s a szocialista együtt­működés közelmúltjából, je­lenéből ered. Ezzel a mély rokonszenv- től fűtött várakozással te­kintenek a lengyelek a kedden Kádár János vezeté­sével hozzájuk hivatalos, ba­ráti látogatásra induló ma­gyar párt- és kormánykül­döttség tárgyalásai elé. Szilágyi Szabolcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom