Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. október 23., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Egy gyarapodó szócsalád Az olvasók az utóbbi hó­napokban, hetekben gyakran hallhatták és olvashatták, bunda szavunk átvitt értel­mű és használati értékű alakváltozatait. Hogy milyen beszédhelyzetekben és 'szö­vegösszefüggésekben vállal­tak nyelvi szerepet, arról alábbi példatárunk tanúsko­dik. „Bundabotrány Bulgáriá­ban” (Népsport, 1983. aug. 10.). — „Bündáztak, s kizár­ták a bundamérkőzések résztvevőit”. (Magyar Hír­lap, 1983. aug. 10.). — „Csak a tizenötödik bundát torol­juk meg, senki ne engedje meg a fenegyerekeknek, hogy bundázzanak" (Nép­sport, 1983. aug. 16.). — „Mi­ként hatott a játékosokra, a felfedett bundákból kialakult hangulat?” Népsport, 1983. aug. 17.). — „Huszonötezer forinttal csapta be bunda­társát” (Népsport, 1983. aug. 18.). — „A bajnokság bunda- szagú mérkőzésekkel zárult. Az ezután is bundázó csapa­tot nem valami felső hata­lom zárná ki” (Élet és Iro­dalom, 1983. aug. 19.). — „Gyakorlatilag nincs lehető­ség az öttusa vívásában a bundázásra. X A bundamen­tes légkör kialakítását céloz­ta az is, hogy a lovaglás he­lyett a vívást rendezték meg az első napon” (Népsport, 1983. szept. 8.). „Az MLSZ nem lépett fel az első bun­dagyanús mérkőzések rész­vevőivel szemben” (Magyar Nemzet, 1983. szept. 17.). A nem becsületes erőki­fejtésre, a csalásra, a tisztá­talan eszközökkel, módokkal előnyökhöz jutó viselkedés- formákra is utaló szócsalád leggyakrabban jelentkező tagjai: bunda, bundázik, bundázás, bundázó, bunda­mentes, bunda-szagú, bunda­gyanús, bundatárs, bunda­mérkőzés, bundabotrány stb. Egészen sajátos jelentés- tartalommal és stílusérték­kel, illetőleg gunyoros fel­hanggal jutott nyelvi szerep­hez a bunda szóalak ebben a szövegrészletben: „Az új­ság kezdetlegesnek minősí­tette az első országos szép­ségversenyt, amelyen, úgy­mond, bundába csomagolták a szép hölgyeket.” (Népsza­badság, 1983. szept. 17.). Fi­nom iróniával utal a bundá­ba csomagolták nyelvi for­ma arra, hogy egyesek sze­rint a választás tisztasága megkérdőjelezendő. A szőcsalád életútjához tartozó, s a század elejéről adatolható ismeretanyaggal tehetjük teljesebbé a példa­tárunkban felsorakoztatott szóalakok ma egyre általáno­sabbá váló jelentéstartalmá­nak és használati értékének kialakulási formáját és mód­ját: „A detektívek portyázás közben két ún. bundázót, azaz tikket-hamisítót is el­fogtak” (Pesti Hírlap, 1904. szept. 1.). Dr. Bakos József Nyugdíjasoknak Színes program Október 24-én, hétfőn kezdődik az idősek hete Egerben. Szocialista brigádok, óvo­dások, úttörők, gimnazisták látogatnak a hajdúhegyi szociális otthonba, az öregek napközi otthonába. Zenés irodalmi műsorral köszöntik őket, hangversenyt ad a Vakok és Csökkentlátók ze­nekara. dr. Szucsich Dénes intézeti orvos egészségügyi kérdésekről tart előadást. A Finomszerelvénygyár Ságvá- ri szocialista brigádja tea­délutánra várja, a Dobos­cukrászda dolgozói ünnepi ebédre hívják meg az öre­geket. Az ünnepélyes megnyitó­ra hétfőn tíz órakor a haj­dúhegyi szociális otthonban kerül sor. Gyöngyösi Galéria Csath Annamária képei A Gyöngyösi Galériában Csath Annamária tárlatán határozott művészegyéniség nyilatkozik meg, tudatos rendezői elv. Azt is mond­hatnánk, dramaturgiai meg­fontolás érvényesül. Az anyagnak mintegy a fele portré, figurális kompozíció, míg a tájképek, bár mére­teikkel többször túlsúlyban lenni látszanak, mintha az alaptónusát adnák meg a bemutatkozásnak. Nem állít­hatjuk, hogy ez a világ ko­mor lenne, hiszen a lány­portrék, a koros férfiről ké­szült lélektani rögzítések, vagy akár a Babák, a szere­tet, az emberi melegség, a hevület, a megértés kiáradá­saiként is felfoghatók. Mégis, amikor a drámai hatások felfokozottságát nem is egy falon, és nem is egy képen nyomon követjük, el­siklunk fölöttük, majd új­ból visszatérünk hozzájuk! Mert ezekről a hatásokról ereznünk kell, hogy a szép­ség, a természet, a világ, a környezet és a felkutatott táj megörökítésén túl, még egy nagyon lényeges eleme van a képeken fellelhető formáknak. Mindenből any- nyit mesél el képein a mű­vész, amennyi szükséges ah­hoz, hogy a képzelet meg­induljon a látvány felé. Itt. van a Boszorkánydomb. Ma­ga a domb púpja talán nem lenne boszorkányosán gye­rekrémisztő alakzat, nem utalna bennünk sem a sötét­lő századok Walpurgis-éjsza- káira, ha nem lennének ott azok a szikáran integető fák a domb tetején, a lejtőjén, a domb aljában. Ha nem lennének a fák ágai között a koszosán komorló felhőpa­macsok, és mintegy odalök­ve a lesimuló domb válla alatt a magas, sapkás ház, ahol akárki is lakhat. A kép előterében a szemünket fel­vezetőként határozatlan fol­tok, formák ^fekszenek, csak azért, hogy a titokzatosság utalhasson netán egy mági- kusabb vonzásra. Nem min­den kép ennyire kihegyezet­ten ezt a hangulatot keresi a művésznél a megjárt tá­jakban, de ez a komorló fenség, a szuggesztivitás, jó néhány képen komoly drá­mai hatással van jelen. A fák, az erdő, a pincesor hoz­zátartoznak ahhoz a lelki ál­lapothoz, amely a művész­nőt elindítja a megörökítés munkájában. Ezt a határozott alaptó­nust oldják fel, teszik lá- gyabbá, nőiesebbé azok a portrék, amelyek elsősorban a művész közvetlen környe­zetét vonják be költészettel. A Kislányom, a Szőlőevő, a Béla bácsi, az Álmodozás, a Nő a forrásnál, hamisítatlan női, asszonyi, anyai látás­módról, érzelmekről tanús­kodik. Ezekben a figurális kompozíciókban talán több a szemérmes rejtőzködés, az érzelmek túláradása elleni védekezés, mintha áz arcok­ra is, az alakokra is lenge, de tarka fátylat terítene a festő, mert így a távolság- tartás, a vallomás heve csökkenthető. Különböző technikákban forog a művészi szerszám, a felhasznált anyag olaj, ac- ril, tempera, guache, akva- rell — s mégis az a benyo­másunk, hogy ez az egész felhordott művészi rend itt egységes, mély benyomást gyakorol a látogatóra. Érde­mes benézni a hónap végé­ig a Gyöngyösi Galériába. Farkas András Átriumi esték Egerben Emberről, társadalomról — a legkiválóbbaktól Az egri Ifjúsági Házban Átriumi esték elnevezéssel előadás-sorozat kezdődik. Jö­vő tavaszig számos kiváló tudós, szakember fordul meg itt, és izgalmas kérdé­sekről ad számot. Havon­ként 2—3 vendéget várnak, s valóban hazánk tudomá­nyos élvonala ad „randevút” a közönségnek. Következő hét csütörtökjén, október 27-én 18 órától kezdődik a program, dr. Tőkei Ferenc akadémikus beszél első al­kalommal. Témája: o szo­cialista társadalmak helye a társadalmi formációk törté­netében. A következő ren­dezvény 31-én, hétfőn lesz, dr. Semperger Tibor Gon­dolatok a marxista fejlődés­elméletről címmel tart elő­adást. Néhány név a következő időszak programjából: no­vemberben és decemberben is jön dr. Czeizel Endre or­vosgenetikus. Személyesen találkozhatnak az érdeklő­dők dr. Hermann István akadémikussal, dr. Popper Péterrel, dr. Áncsel Évával, Nemeskürty Istvánnal, dr. Ignácz Piroska pszichológus­sal és Papp Zsolttal. Ez a névsor korántsem teljes, azokat emeltük ki, akik te­levízióból és más fórumok­ról már ismertek, de a töb­bi vendég is megérdemli a figyelmet, területének kiváló szakembere. ★ Csak örömmel lehet fogadni a vállalkozást, a szó legne­mesebb értelmében „szabad- egyetemet” hirdetett meg az egri intézmény, melyre va­lóban kitűnő „tanárokat" si­került szerezni. Ügy véljük, az a tudás, amit ilyen so­rozatok alkalmával megsze­reznek oly sokan, beépül mindennapjainkba. S terme­lőerővé, életünk megkönnyí­tőjévé válik. Sok sikert és érdeklődést kívánunk hát a szervezőknek! _ „Együtt a közös úton" Területi döntő a Gagarin Hőerőműben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Lapkiadó Válla­lattal közösen országos ve­télkedősorozatot hirdetett a Szovjetunióról „Együtt a kö­zös úton” címmel. A vetél­kedő területi döntőjére teg­nap délelőtt került sor Vi- sontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál. Nógrád—Heves—Szolnok megyéből hét csapat vett részt az ötfordulós küzde­lemben, mely villámkérdé­sekkel indult, majd külön­böző játékokkal folytatódott. Az összesített eredmények alapján a területi döntőt a „házigazda” Gagarin Hőerő­mű Vállalat (Gyetvai László, Kalincsák István, Vancsó Ferenc, Patócs István) csa­pata nyerte. Második lett a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat együttese, harmadik helyezést a Szolnoki Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat szerezte meg. Az első három helyezett csapat részt vesz december 3-án, Miskolcon az országos döntőn, amelyet a Borsod megyei ünnepségsorozat ré­szeként szerveznek majd. Korcsog Béla Összehangoltabb munkával az emberiség békéjéért Beszélgetés az OIRT-lntervízió főtitkárával A napokban nemzetközi televíziós tanácskozást ren­deztek Egerben, ahol a szo­cialista államok, valamint Finnország szakemberei az eddiginél hatékonyabb együttműködés lehetőségei­ről, módozatairól tárgyaltak. Az itt született határoza­tokról, tennivalókról beszél­gettünk dr. Milena Balaíová- yal, az OIRT-lntervízió fő­titkárával. Számottevő eredmények — A nagyközönség meg­lehetősen keveset tud e fon­tos intézmény összetett te­vékenységéről, szerteágazó munkálkodásáról. Kérjük ad­jon ízelítőt ebből, konkrét példákkal érzékeltetve az eddig elért sikereket. — Az OIRT-lntervízió a szocialista országok nemzet­közi rádiós és televíziós szer­vezete. Ehhez csatlakozott a finn állam is. Székhelyünk Prágában van, s arra tö­rekszünk, hogy a már ki­alakított összhangot, — le­hetőségeinkhez mérten — tovább erősítsük, mind a rá­diózás, mind a televíziózás területén. Az előbbi munka- bizottság két héttel ezelőtt tartotta legutóbbi ülését Vil- niuszban. Ezt azért említem, mert dr. Kiss Kálmánt, a Magyar Rádió elnökhelyette­sét választották elnökké. A korábbi esztendőkben olajo­zottá formáltuk az egyes programok cseréjét, érvényt szervezve a közösen kialakí­tott elképzeléseknek. Nem fe­ledkeztünk meg a fejlődő or­szágok sajátos igényeiről sem, az egyes társaságok féléves időtartamú tanfolya­mokon készítik fel leendő teendőik ellátására a majda­ni tévés szakembereket. Azt hiszem jogos elégtétellel ál­lapíthatjuk meg azt, hogy a hallgatók, a nézők milliói segítségünk révén sokrétű alapos információkat kapnak a világpolitika eseményei­ről, s a közérdeklődésre számottartó egyéb jellegű témákról is. Sajátos követelmények — Megyeszékhelyünkön az Intervízió tartotta hatvanhe­tedik tanácsülését. Milyen kérdésköröket vitattak meg, melyek azok a nehézségek, amelyeken úrrá kellett len­niük? — Túlzás nélkül mondha­tom, hogy komoly feladatok vártak ránk. Jó néhány kér­désben kellett állástfoglal- nunk, amelyek hosszú táv­ra megszabják együttműkö­désünk tartalmát és formá­ját. A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben egyesíte­ni kell erőinket, az emberi­ség békéjének megőrzéséért. Másképpen fogalmazva: sa­játos lehetőségeinkkel ezt a nemes célt akarjuk szolgál­ni. Szükség van erre, mert az emberek nyugalmát ezer­nyi tényező zavarja. Kollé­gáimmal együtt hiszek ab­ban, hogy a háború, a tra­gédia nem egyetlen alterna­tíva. Éppezért szorgalmazni kívántuk a nem szocialista rádiós-tévés társaságokkal való kapcsolatbővítést. Ter­mészetesen minden esetben tényszerű javaslatok kerültek terítékre. Megbeszéltük a Los Angeles-i olimpia program­jának közvetítésével össze­függő gondokat. Sajnos akad­nak ilyenek, mivel a kali­forniai állam számos aka­dályt gördít a zavartalan tá­jékoztatás elé. Nem vagyunk borúlátók, s bízunk abban, hogy mindenkit alaposan in­formálhatunk. Abban is meg­egyeztünk, hogy a már meg­lévő műsorcserék még gya­koribbá váljanak. Csak ér­dekességként említem, hogy Kubából naponta, Afganisz­tánból és Vietnamból heten­te kapunk híreket, anyago­kat, s nem feledkezünk meg azok viszonzásáról sem. ígéretes határozatok — A konferencián több határozatot is elfogadtak. Melyek ezek, s hogyan se­gítik elő az előbb már jel­zett törekvések valóra vál­tását. — Ismét beszédes adalé­kokat sorolok. Kerekasztal- beszélgetéseket tervezünk a tagországok részvételével, ezek alaphangja is a béke megőrzésének gondolata lesz. Az ifjúságról sem feledke­zünk meg, a fiataloknak olyan programokat állítunk össze, amelyek szórakoztat­va nevelnek. Hasonló jelle­gű ötletekkel más területen is megpróbálkozunk. Fon­tosnak tartjuk azt is, hogy a gazdasági témák se szo­ruljanak háttérbe, s azokat mindig változatosan, érdeke­sen, színesen villantsuk fel. Tisztáztuk az 1986-ban Cseh­szlovákiában megrendezen­dő nemzetközi rádiós és te­levíziós konferencia feladat­körét. Ezen a világ vala­mennyi rádiós és tévés tár­saságának képviselői részt (Fotó: Szántó György) vesznek. Hiszek abban, hogy ez az összejövetel tovább bővíti azt az együttműkö­dést, amely minden ország rádióhallgatóinak és tévéné­zőinek javára válik. — Először ■ járt Egerben, miként összegezné élménye­it? — 1980 május óta látom el a főtitkári teendő­ket. Azelőtt újságíróként, rádió-, illetve tévés-vezető­ként dolgoztam. Oj poszto­mon régi munkámat folyta­tom, hasonló lendülettel, csak más szinten. Önöknél, városukban nagyon jól érez­tem magam. Vonzónak talál­tam a barokk hangulatot, a sok remekmívűen helyreál­lított műemléket, s a festői környéket. Nem is beszélve az aligha felejthető, a ba­rátság érzését erősítő, a mindannyiunkban tovább munkáló vendégszeretetről... Pécsi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom