Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 23., vasárnap „Az öregedés új értelmezése” címmel jelent meg cikk a Népújság október 15-i számában. Vezérgondolata: — „A nyugdíjazást követő éveinket már fiatal korban elő kell készíteni mind testi, mind lelki vonatkozásban” — gondolatokat ébresztett bennem. Azok jutottak eszembe, akik nem a nyugdíjkorhatár elérésekor lesznek nyugdíjasok, akiket semmi nem készít elő e tényre. Sajnos szép számmal élnek olyanok, akik betegség, vagy baleset következtében fiatalon lesznek nyugdíjasok. Hazánkban a létbiztonság, a szociális ellátás mindenkinek megadatott. Azonban nem mindegy egy fiatal embernek, hogyan tölti le- éveit. De vannak szép számmal, akik ilyenkor pályakorrekcióra kényszerülnek. De akár így történik, akár úgy, az alapja a további kiegyensúlyozott életnek az, hogy az illető az új helyzetben vállalja önmagát. Megtanulja megismerni képességei határait, s ennek alapján rendezze be életét. Ehhez természetesen szükséges a társadalom tapintatos segítsége is. Nincs olyan ember, aki csökkent munka- képességgel is ne lehetne hasznos tagja a társadalomnak. Csak meg kell keresni azt a helyet, ahol a képességeihez mért legjobb teljesítményt adhatja. Minden ember léte szükséges és nélkülözhetetlen valakinek. Minden ember képes arra, hogy a másiknak segítsen, ha többel nem, legalább szóval (olykor ez a legtöbb!). És, ha megtalálja valaki azt, hogyan lehet továbbra is hasznos embertársainak, akár innen, akár túl van a nyugdíjas életkoron, nem érzi magát feleslegesnek. Dobrovits Mária Eger Válaszol az illetékes Kisegítő buszjáratok Lapunk egy korábbi számában közöltük Markó Katalin egri panaszosunk levelét. Észrevételére Nagy István, a Volán 4-es számú Vállalat osztályvezetője a következőket válaszolta: „Az Űzd—Szilvásvárad—Eger között közlekedő autóbuszjáratunkkal kapcsolatos bejelentést kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a járatot vezető gépkocsivezetőnk hibát követett el akkor, amikor nem állt meg Szilvásváradon az Egri út 65. szám alatti megállóhelyen. Buszsofőrünket írásban figyelmeztettük, s felhívtuk figyelmét a hasonló esetek elkerülésére. Intézkedtünk továbbá, hogy munkaszüneti napokon az említetett útvonalon kisegítő autóbuszjárat közlekedjen rendszeresen, a zsúfoltság megszüntetése érdekében. Utánajártunk... Holló nélkül Az újság — mint nevében is benne foglaltatik —, akkor képes friss hírek közlésére, ha már „új...”, ha kora reggel az olvasók kezébe kerül. E tényből kiindulva jelezte szerkesztőségünknek — több intézmény nevében is — Tóth Zoltán, az Eger SE szervezési főelőadója, hogy a posta fiókbérlői csak hosszas sorbánállás után, késve vehetik át a Népújságot. Panaszát továbbítottuk az illetékeseknek, Kulcsár Zoltánná városi hírlaposztály vezetőnek, aki a következőt modta: — Előfordult, hogy például nyomdai okok miatt mi is később kaptuk a lapokat, mint például a múlt szombaton. Az újságot a Széchenyi utca 5-ben osztják szét, a fiókok viszont a postahivatalban vannak. A kötegeket szállító gépkocsi sokszor 10—15 percig képtelen a postaudvart megközelíteni, mert az Áfész előtt rakodnak. Gondunk az is, hogy a fiókbeosztók között újak is dolgoznak, akiknek még lassabban megy a munka. Reméljük azonban, hogy az említett késedelmekből nem válik rendszer, sőt... . . .Sőt Szilágyi Erzsébet hollóját sem szükséges majd igénybe vennie a Népújságnak, hogy valójában új-ság lehessen. Leveleink között tallózva Végül is ki intézkedik? A minap érdekes vizsgálódásról hallottam. Nevezetesen arról, mennyi pénzt adunk ki feleslegesen, mert a kelleténél jóval többet vagyunk kénytelenek vásárolni a csomagolás miatt. Nemcsak a fogyasztónak drága, ha fél kiló festéket kell vásárolni húsz dekányi miatt, hanem a népgazdaságnak is, mert a többi kárba megy. Hogy mennyire élő e probléma, azt bizonyítja dr. Molnár Mihály gyöngyösi olvasónk levele is. Hetekig mászkált maga és szakcsoportja részére műtrágya után, s így örömmel vette közlésünket, hogy ellátták a mezőgazdaságot őszre megfelelő meny- nyiségű műtrágyával. A bosszúságot azonban épp a mennyiség okozta. Mármint az egy összegben kapható mennyiség. Szuperfoszfátot például csak tízkilogrammos „kiszerelésben” lehet kapni. Mit tehet az, aki kevesebbet kíván vásárolni, mert nincs szüksége ennyire nem beszélve arról, hogy drága is. Ráadásul tönkremegy az értékes műtrágyából a felesleges többlet. Igaza van a vásárlónak, s mivel a saját és a köz „zsebére” egyaránt hat e dolog, megkerestük az illetékeseket. Az Agrokernél elismerték, valóban nem szerencsés dolog, hogy csupán 10 kilós csomagban árulják, — de! Az ő vállalatuk így kapja a gyártóktól, s mivel nagykereskedelmi vállalkozás, nem bonthatják. A megoldás az lenne, ha a háztartási boltokban vállalnák az árusítást, ott kilóra is eladhatnák a nagy csomagokat felbontva. Azt hiszem azt mondani sem kell, kevés olyan elszánt boltvezető van, aki vállalkozik arra, hogy kilós adagokba méregesse a műtrágyát. Egyik-másik háztartási boltnak sem tárolóhelye, sem lehetősége nincs is erre. Talán néhány kijelölt árudában tehetnék meg. Egyszóval fel kellene rá készülni. önkéntelenül adódik a kérdés, miért nem lehet eleve kisebb mennyiségbe csomagolni? Már ott a gyártó cégnél. Lehet, hogy ez komoly gondot okoz, lehet, hogy újabb beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy kisebb tételekbe csomagoljon. Ám mégis az a takarékosabb, a megfelelőbb megoldás. Mert végső soron nem mindegy, hogy a vásárló mennyit kénytelen költeni és az sem, hogy az egyébként hiánycikknek számitó műtrágyafélékből mennyi kerül ténylegesen felhasználásra. Ez van a műtrágyánál. És még hány ilyen árucikkünk van! . Műszakpótlék — Mostoha sorsú j Szüreti szabályok temető: A hónaP rendeletéi Aligha lehet elégedett a műemlékeket és hagyományokat kedvelő járókelő az egri Rókus temető és kápolna környékével. Napjaink, régi emlékekre kíváncsi látogatóit, igen elhanyagolt kép fogadta. A Makiári utcából nyíló Rókus köz megroggyant, földbe süllyedt házai mentén ismeretlen rendeltetésű vasroncsok dicstelenkednek. Talán az ott működő bádogos és tetőfedő műhely semmire sem használható „végtermékei”? Ha azok, miért nem kerülnek elszállításra, vagy esetleg beolvasztásra? A dombtetőn álló kápolna és temető aljában, a néhai ravatalozó mellett most az épületfenntartó szövetkezet raktára kapott helyet. Aligha illenek azonban a transzformátorok, talicskák és egyéb szerelvények a temetői hangulathoz! Ezek után, ha valaki mégis vállalkozik arra, hogy fölmegy a sírkertbe, először mint a népmesék hőseinek le kell győznie —, nem a hétfejű sárkányt — hanem saját magát. Ugyanis undor fogja el a több éves szemétkupacok láttán a dombra kapaszkodót. Ki tudja mióta hordják ide mindennapos hulladékukat, e múlt iránt kevésbé fogékony környékbeliek? Gondozatlan, lepusztult „siralmas” állapotban lévő temető fogadja a kápolna elé érkezőt. Igaz ugyan, hogy a hatvanas években helyreállították magát az épületet, de a sírokon látszik, hogy azokat régóta nem látogatja gondoskodó szándékkal senki sem. A kőből faragott fejfák fölé boruló gesztenyefák helyett üszők és korom, dudva és gaz tenyészik. Az itt-ott még domboruló hantok mellett ásítozó gödrök arról árulkodnak, hogy avatatlan, kegyeletsértő kezek kitépik a történelem kutatójának nem egyszer értékes üzenettel bíró sírköveket. A látottak után nem igen csodálkozhatunk ezen! Lehangoló és elgondolkoztató mindez. Igaz, hogy a Makiári út és a Rókus köz nem tartozik a „kirakatban” lévő belvároshoz, de mégsem ártana alaposabban odafigyelni a külső területekre sem. Városias múltunk emlékeivel való törődés azonban nem csupán a városszépítő társaságok érdeke, hanem mindnyájunk ügye kellene, hogy legyen! (Soós T.) Az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben, valamint a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi rendeletét módosította október elsejei hatállyal a Minisztertanács. Lényeges változás, hogy az új jogszabály szerint a vállalati kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok az előírtnál magasabb összegű műszakpótlékot is megállapíthatnak a dolgozók részére. A folytonos munkarendben végzett munkáért műszakpótlék adható ezentúl annak a dolgozónak is, akinek a műszakbeosztása rendszeresen nem változik. Javában tart már a szüret, így most különösen aktuális a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyik legújabb rendelete, amely a szőlő- és gyümölcstermesztésről, illetve a borgazdálkodásról szóló korábbi jogszabályokat módosítja. Köz- fogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány, vagy a rendelet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, hamisított, vagy a megengedett anyagoknak, meg nem engedett mértékű felhasználásával állították elő, illetve kezelték. Nem szabad forgalomba hozni az ipari bort és a törkölybort sem. TILOSBAN JÁRVA? Még csak javaslatunk sincs, csak fényünk, hogy Egerben a Felszabadulás tér és a Trini- tárius utca kereszteződésénél nap mint nap tilosban kénytelenek közlekedni a gyalogosok (Fotó: Szántó György) Védendő fák Egerben Mielőtt fejszét emelünk egy fára, gondoljunk arra, hogy egy százéves fa tucatnyi ember oxigén-szükségletét termeli meg, s helyébe 2500 csemetét kellene ültetnünk, hogy pótolni tudjuk. A hatalmas fák nem csupán szemet gyönyörködtető, esztétikai igényeket kielégítő kellékei a városnak, nem csupán az emlékek évszázados szelencéi, hanem élő, ingyen üzemelő porszűrők, oxigén-oázisok, párásító berendezések is, amelyek nélkül elviselhetetlen az utcák szikrázó, perzselő aszfalt- és betonrengetege. Eger nem tartozik a hatalmas parkokkal rendelkező, fákkal sűrűn teletűzdelt települések közé. Itt tehát még fokozottabban ügyelni kell az utcákat, a parkokat díszítő és frissítő fák,' facsoportok és fasorok állapotára. Annak érdekében, hogy véletlenül se kerüljenek illetéktelen fűrészek útjába a város legszebb formájú, a távoli földrészekről származó ritka, egzotikus, vagy idős famatuzsálemei, a városi tanács közülük 65 egye- det védetté nyilvánított. A védett fák 16 fajhoz tartoznak. -Többségük gyárak, intézmények udvarán, vagy kertjében él (Gárdonyi kert, strand, Érseki Hivatal kertje, dohánygyár, Szilágyi E. Gimnázium, rendőrség udvara), és korlátozottan látogatható. Kisebb hányaduk parkokban (Népkert, Szabadság tér), temetőben (Urna- temető), és az utcákon díszük. A strand platánjai öles termetükkel, hatalmas lombsátrukkal hazánk legnagyobb fái közé tartoznak. A Szabadság téren bíborvörös színben pompázó vérbükk és a rendkívül szabályos koro- nájú törökmogyorófa hívja fel magára a figyelmet. A Kisfaludy utca egyik magánkertjében tornyosuló mám- mutfenyő Kaliforniát, a Gárdonyi kert tamariskái pedig a mediterrán területek hangulatát idézik. Kínából származnak az élő kövületeknek számító, legyező alakú ősi leveleket viselő lombhullató páfrányfenyők. A buszmegálló építésekor megcsonkított Vörösmarty utcai hársfasor, így is a város legszebb fasora. Az elmúlt évben feltérképeztük, felmértük a város védett fáit, megvizsgáltuk egészségi állapotukat és számbavettük mindazokat a nem védet fákat is, amelyek esztétikai, kultúrtörténeti vagy dendrológiai szempontból feltétlenül figyelmet érdemelnek. Célunk e fák további fejlődésének, sorsának figyelemmel kísérése, óvása és számuk gyarapítása. Dr. Kaszás Imre Egri Városszépítő Egyesület Napirenden: a rehabilitáció A napokban széles körű aktívaülést szervezett a szak- szervezetek megyei tanácsának közgazdasági és szociálpolitikai osztálya a jogsegélyszolgálati bizottsággal közösen. A napirend témája a megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatása és szociális ellátása volt. A rendezvényen sor került az e tárgyban kiadott rendeletek ismertetésére, értelmezésére és módszertani ajánlást adtak a rehabilitációban részt vevő állami és társadalmi szervek munkájának szervezéséhez. A napirend előadója dr. Major Mária, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója volt, aki elmondotta, hogy minden olyan munkahelyen, ahol üzemegészségügyi szolgálat, illetve üzemorvos működik, munkáltatói rehabilitációs megbízottat kell kijelölni. A továbbiakban szólt a szociális segély, a dotáció, a rokkantság fogalmáról, majd konzultációs kérdésekre került sor. Farkas Csaba Tófalu A PANORÁMA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT. „ _ 3 évig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: 150. sz. Várkapu Borkóstoló, Eger, Dózsa György tér (III. o.) 182. sz. Szépasszony-völgyi Büfé, Eger Szépasszony-völgy szezonüzlet (III. o.) 184. sz. Kékszőlő Falatozó, Eger, Frank Tivadar u. 13. (III. o.) 188. sz. Hajnal Büfé, Eger, Sóház u. 1. (III. o.) 222. sz. Fenyő Vendéglő, Mátrafüred, Parádi út, szezonüzlet (III. o.) 336. sz. Zöldfa Presszó, Hatvan, Rákóczi út 41. (III. o.J 224. sz. Vidróezki Vendéglő, Mátraszentistván (III. o.) A pályázatokat 1983. november 16-ig kell benyújtani a vállalat központjába, EGER, Bajcsy-Zs.-tőmbbelső. A borítékon látható helyen fel kell tüntetni:. „Pályázat” A versenytárgyalás a vállalat központi tanácstermében lesz 1983. november 23-án, 9 órakor. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást november 1-től a vállalat közgazdasági osztálya ad.
