Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
KÖZLEMÉNY * a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről NÉPÚJSÁG, 1983. október 14., péntek 3» I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi légkör tovább romlott. Az imperializmus szélsőséges köreinek törekvései, a katonai erőfölény megteremtésére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktusokba történő beavatkozási kísérletei súlyos veszélyeket jelentenek a világ békéjére. Fokozódott a Szovjetunió, a szocialista országok, a haladó erők elleni propagandakampány. Az imperialista körök minden lehetséges eszközzel el akarják fogadtatni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, államcsoportök együttműködését a világgazdaság tartós problémái is nehezítik. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a világ sorsáért felelősséget érző kormányok és politikai tényezők megfontolt magatartása a nemzetközi kérdésekben. Az európai országok népei, az egész emberiség abban érdekelt, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol jelenleg nincsenek, és csökkentsék számukat, ott, ahol vannak. Országunk, népünk is érdekelt abban, hogy a történelmileg kialakult katonai erő- egyensúly fennmaradjon, kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék a szovjet— amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokon, különösen a közepes-hatótávolságú nukleáris eszközökről Géniben folytatott megbeszéléseken. A Központi Bizottság úgy véli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az új amerikai rakéták európai telepítésének elkerülésére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének januári prágai ülésén, valamint a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján elfogadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum érdekében messzemenően figyelembe veszik minden érintett fél jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konstruktív békepolitikájukat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak szeptemberi moszkvai találkozóján is. E tanácskozás is szorgalmazta a különböző politikai és társadalmi erők együttes fellépését a népek békéjének és biztonságának megszilárdításáért. 2. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége és együttműködése, aminek a jelenlegi világpolitikai helyzetben növekvő jelentősége van. A magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kormányküldöttségünk júliusi látogatása a Szovjetunióban. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs megbeszéléseinek eredményeit. A tárgyalásokon a szocialista építőmunka alapkérdéseiben, kétoldalú kapcsolataink erősítésében, a nemzetközi helyzet megítélésében teljes volt a nézetazonosság. A látogatás újabb lendületet adott testvéri barátságunk elmélyítésének, internacionalista együttműködésünk fejlesztésének. A magyar—csehszlovák barátság erősítését jól szolgálta Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszélései Gustáv Husák és Lubo- mir Strougal elvtárssal, valamint más csehszlovák vezetőkkel, hozzájárultak a két ország közötti gazdasági, kulturális és idegen- forgalmi együttműködés fejlesztéséhez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele a kubai forradalom kezdete 30. évfordulójának ünnepségein. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újraegyesítéséért. Internacionalista kapcsolataink, elvtársi együttműködésünk további elmélyítéséhez hasznosan járultak hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető képviselőivel létrejött találkozók. 3. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta a madridi találkozó eredményes befejezését. Az 1975. évi helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megerősítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös figyelembevételével lehetséges minden résztvevő számára elfogadható megállapodást elérni. A Magyar Népköztársaság a madridi záróokmányban foglalt valamennyi ajánlás megvalósítására törőkszik. Kiemelkedően fontos az a megállapodás, hogy 1984 januárjában Stockholmba összehívják az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, a leszereléssel foglalkozó konferenciát. Hazánk számára megtisztelő, hogy 1985 októberében Budapest ad otthont a kulturális fórumnak. 4. A Magyar Népköztársaság továbbra is a békés egymás mellett élés elvei alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országokkal. Kádár János elvtárs finnországi látogatása, Mauno Koivisto köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsa miniszterelnökkel és más finn államférfiakkal folytatott tárgyalásai tovább mélyítették népeink hagyományosan jó viszonyát, elősegítették országaink egyre sokrétűbb kapcsolatainak fejlesztését, hozzájárultak a béke és az európai együttműködés ügyéhez. A béke, a nemzetközi együttműködés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnökének, Indira Gandhi asszonynak a kezdeményezésére New Yorkba összehívott állam- és kormányfői találkozón, és kapcsolódott be az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájába. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnökének magyarországi és hazánk külügyminiszterének egyesült államokbeli hivatalos látogatása. E találkozókon a felek értékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei alapján kész együttműködni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi berendezkedését, szuverenitását, tudomásul veszi szövetségesi elkötelezettségét. Ugyanakkor visszautasít minden olyan próbálkozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy, francia miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatása, a vele folytatott megbeszélések hasznosan járultak hozzá államközi kapcsolataink áttekintéséhez, gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésünk további lehetőségeinek feltárásához, valamint a nemzetközi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta a tárgyalások sorozatát bonyolítottuk le számos más ország képviselőivel. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődő országokkal fennálló kapcsolatainkra. Fontos és hasznos megbeszélést folytattunk a hazánkba látogató U San Yu burmai államfővel és Maurice' Bishoppal, Grenada miniszterelnökével. 5. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönös jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a görög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a san marínéi és a spanyol kommunista párt vezetőivel folytatott megbeszélések. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásosztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyének előmozdítása céljából a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Ezt szolgálták a belga Fla- miand Szocialista Párt, a Finn Szociáldemokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselőivel folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság, figyelembe véve szocialista építőmunkánk követelményeit és a szakszervezetek növekvő társadalmi szerepét, áttekintette a párt feladatait a szak- szervezeti tevékenység fejlesztésében. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlődésünk igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével helyesen alakította ki a szakszervezetekkel kapcsolatos álláspontját és feladatait. 1. Hazánkban a szakszervezetek a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei. Az évszázados múlt és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legjobb hagyományait folytatva szocialista viszonyaink között is eredményesen betöltik hivatásukat. Elkötelezettek a munkáshatalom iránt, részt vesznek a szocialista építés programjának kidolgozásában és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek ‘a párt eszmei, politikai útmutatásait követve önállóan tevékenykednek és látják el saját feladataikat. Hozzájárulnak rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez; tagságuk érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez törvényekben biztosított széles körű jogokkal rendelkeznek; sokoldalú nevelő munkát folytatnak. Szocialista társadalmunk fontos intézményei, jelentős szerepük van a dolgozó osztályok, rétegek szövetségének, a szocialista nemzeti egységnek a megteremtésében és erősítésében. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a magyar szakszervezeteknek, tisztségviselőiknek, a több mint félmillió aktivistának önzetlen, lelkiismeretes munkájáért. 2. A Központi Bizottság megerősítette a párt szakszervezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tartja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának és a szakszervezeti gyakorlatnak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendszerünk növeli a helyi szervek önállóságát és felelősségét. Ez a szakszervezetek számára is nagyobb lehetőségeket biztosít, és különösen az üzemekben, a munkahelyeken igényli tevékenységük továbbfejlesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szakszervezetek a termelés és a gazdálkodás eredményességét előmozdító tevékenységüket jobban hozzáigazítsák a változó feltételekhez. A társadalom, a kollektívák érdeke, hogy a szakszervezetek mozgalmi eszközeikkel, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassák a hatékonyabb termelést, a jobb gazdálkodást. A szakszervezetek segítsék elő, hogy szorosabb összhang jöjjön létre a gazdálkodás követelményei és a munkamozgalmak, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom céljai, vállalásai között. A szakszervezetek erősítsék tovább érdek- képviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, foglalkozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Saját kereteiken belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződésének és egyeztetésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki javaslataikat az életszínvonal-politika tennivalóinak sorolására, a szociálpolitika és a bérpolitika alakítására. Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok helyzetére. Az egyes vállalatok, üzemek kollektívái élet- és munkakörülményeinek alakításában is gondosan mérlegelni kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A szocialista demokrácia elmélyítésében növekszik a szakszervezetek szerepe. Fejlesszék a demokratikus fórumokat, s javítsák működésüket. Az eddiginél jobban informálják a dolgozókat, igényeljék és vegyék figyelembe észrevételeiket, javaslataikat. A Központi Bizottság helyesli, hogy a szakszervezetek belső életük demokratizmusának erősítésére, munkájuk mozgalmi jellegének fejlesztésére, nevelő tevékenységük javítására törekszenek. Egyetért azzal, hogy a szakszervezeti feladatok ellátása épüljön jobban a tagság öntevékeny társadalmi munkájára, és váljék szorosabbá a választott testületek és a tagság kapcsolata. 3. Hazánkban a ielentősebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi tervek kialakításában biztosítva van a szakszervezetek részvétele. Az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek a szocialista rendszer erősítése érdekében valamennyi szinten együttműködnek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Minisztertanács folytassa azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen áttekinti és megvitatja a legfontosabb közös, időszerű feladatokat. Kívánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék az iparági, területi szakszervezeti szervek és a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok együttműködése is. Nem kevésbé fontos, hogy az együttműködés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szervei között. 4. A párt az állami és a társadalmi szervek önállóságának tiszteletben tartásával gyakorolja vezető szerepét társadalmunkban. A pártmunka minden szintjén érvényesíteni kell azt az elvet és gyakorlatot, hogy a párt a szakszervezetek tevékenységét elvi-politikai eszközökkel, az ott dolgozó kommunisták révén befolyásolja és irányítja. Ez politikai orientálást jelent, és következetes, magas színvonalú meggyőző munkát igényel. A pártnak gondoskodnia kell arról, hogy a szakszervezetek önálló tevékenységének politikai feltételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfelelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalását teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. naigo'iq ibbe síb III. imi-'tim öißgoxn A Központi Bizottság megtárgyalta H-éS elfogadta a járások megszüntetésére tett jat vaslgtot, és állást foglalt a helyi'í-páítej állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésének kérdéseiben. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a járások, mint közigazgatási egységek hosszú időn át fontos szerepet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi, közigazgatási rendjében. A járási párt-, állami és társadalmi szervek eredményes munkát végezték. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban funkcióikat túlhaladta. Egyidejűleg növekedett a városok és a községek önállósága, javult a helyi szervek munkája, képesek a jelenleginél nagyobb feladatok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járások, mint közigazgatási egységek 1984. január 1-vel megszűnjenek. Köszönetét és elismerését fejezte ki a járási testületek tagjainak, vezetőinek és dolgozóinak társadalmilag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmunkában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövőben is számít. 2. A járási hivatalok hatáskörének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az állampolgárok ügyeit elsősorban lakóhelyükön intézzék, irányítás szempontjából a községi tanácsok — a városokhoz hasonlóan — közvetlenül a megyékhez fognak tartozni. Mivel ennek feltételei még nincsenek meg mindenütt, ezért a községi tanácsok egy részénél az irányítást, a hatósági jogkörök gyakorlását egy időszakon át a megye az erre kijelölt városok és nagyközségek közreműködésével biztosítja. 3. Növelni kell a helyi választott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazgatási szervek munkájának színvonalát, javítani az állami tevékenység nyilvánosságát. Társadalmi ellenőrzését. A városi és községi tanácsok önállóságának gazdasági téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell önállóságuk gazdasági megalapozottságát. Érdekeltségű-, két és felelősségüket az anyagi eszközök gyarapításában és hatékony felhasználásában. Elő kell segíteni a helyi tanácsok, a gazdálkodó egységek és a lakosság közös érdekeltségen alapuló együttműködését a települések fejlesztésében. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásában és a megoldási módozatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. 4. A bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség, a népi ellenőrzés és más állami szervek felépítése — a sajátosságok szerint — igazodjék a közigazgatás változásaihoz. 5. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a helyi állami irányítás és közigazgatás továbbfejlesztésével egy időben megszünteti a járási pártbizottságokat. Funkcióikat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyközségi pártbizottságokra ruházza. A városi jogú nagyközségi párt- bizottságok közvetlenül a megyei pártbizottságok irányítása alá kerülnek. A Központi Bizottság ajánlja a tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak, hogy területi szerveiket — sajátosságaiknak megfelelően — igazítsák a közigazgatásnak, a párt szervezeti felépítésének változásaihoz. IV. A Központi Bizottság tudomásul vette az időszerű gazdasági kérdésekről, az elmúlt háromnegyed év gazdálkodásának fő tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket és az ezzel kapcsolatos további teendőket. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés előkészítéséről, valamint a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével foglalkozó munkálatokról. A Központi Bizottság nagyra értékelve a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szükség. (MTI)
