Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 2., péntek Vietnam nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke üdvözlő távirat­ban köszöntötte a Vietnami Szocialista Köztársaság po­litikai és állami / vezetőit, valamint dolgozóit abból az alkalomból, hogy országuk 38 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét. Genfi konferencia Dr. Domokos Mátyás felszólalása A palesztin kérdéssel fog­lalkozó genfi konferencián csütörtökön felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykö­vet, a magyar küldöttség vezetője. Rámutatott, hogy a konferencia összehívása lehetőséget ad a palesztin nép melletti nemzetközi szo­lidaritás újahb kifejezésére és olyan intézkedések elfo­gadására, melyekkel az ENSZ hozzájárulhat a pa­lesztin kérdés megoldásához. A palesztin kérdés to­vábbra is a közel -keleti vál­ság megoldásának kulcsa, mondotta. A magyar diplo­mata ezzel kapcsolatban em­lékeztetett a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tanácskozó testületének prá­gai nyilatkozatában foglalt javaslatra. Határozottan el­ítélte Izraelnek a térségben elkövetett agressziós cse­lekményeit és sürgette a nemzetközi közösség haté­kony fellépését, és ismertet­te a magyar kormány elvi álláspontját a közel-keleti válság rendezésének feltéte­liéiről. Végül a magyar diploma­ta beszámolt a palesztin népnek nyújtott magyar se­gítségről. KIALAKULT A HÁROM NAP PROGRAMJA Madrid a külügyminiszterekre vár — „Helsinki szelleme a megtorpanások és vissza­esések ellenére tovább él, s erről a jövő héten a külügy­miniszterek is hitet tesznek majd” — jelentette ki a spanyol diplomácia vezetője. Fernando Moran, aki a szeptember 7—9. között, Madridban sorra kerülő kül­ügyminiszteri csúcstalálkozó előkészítő bizottságának az elnöke is, arról tájékoztatta .az újságírókat, hogy — ha addig nem is lesz változás Málta késleltető álláspont­jában —, a 34 külügyminisz­ter mindenképpen „ráteszi a politikai pecsétet egy, az európai népek jövőjét befo­lyásoló politikai okmányra.” Csütörtökön Madridban nyilvánosságra hozták, hogy — Málta kivételével — a konferencián részt vevő többi 34 ország minisztere elfo­gadta a meghívást, és több­ségük kedden délután érke­zik a spanyol fővárosba. A háromnaposra tervezett ta­lálkozó idején János Károly király is fogadja a magas rangú vendégeket. Madrid a jövő héten több kétoldalú­eszmecsere színhelye is lesz. Meg nem erősített hírek szerint sor kerül Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozójára is. A spanyol lapok egyre többet foglalkoznak a csak­nem három éve tartó mad­ridi találkozóval, a külügy­miniszteri találkozó előké­szítésével. A 35 hatalmi értekezlet küldöttei pénteken újabb, nem hivatalos ülésen tesz­nek kísérletet arra, hogy Máltát rábírják: változtas­son a közmegegyezést aka­dályozó álláspontján. Fülöp-szigetek Franciaország libanoni „kelepcében” Párizsban közölték, hogy a Foch repülőgép-anyahajó rövidesen elindul a touloni kikötőből a libanoni partok felé. Hivatalos források sze­rint küldetésének elsőrendű célja az, hogy „megmutassa a francia jelenlétet és fo­kozza a francia katonai ka­pacitást Libanonban”. . A Libération kommentár­jában azt írja, hogy Francia- ország „kelepcébe kerül Li­banonban”. A lap rámutat: Mitterrand elnök ugyan ki­fejtette, hogy Franciaország nem akar belesodródni a li­banoni polgárháborúba. s hivatalos körökben határo­zottan tagadják, hogy a francia csapatok bármelyik fél mellett beavatkoznának a harcokba, ugyanakkor azonban felbomlóban van az az elképzelés, amelyre Franciaország libanoni poli­tikáját alapozta. Mitterrand elnök hangsú­lyozta, hogy Franciaország ragaszkodik Libanon létéhez és szuverenitásához. De ez csak jámbor óhaj, s a való­ságban a francia diplorhácia nagyon szűk manőverezési térrel rendelkezik — írja végül a lap. Fegyverrel a tüntetők ellen Maniláiban csütörtökön hajnaliban is folytatódtak a tüntetőik és a rendőrség kö­zötti összecsapások, amelyek a meggyilkolt Fülöp-szigeteki ellenzéki vezető, Benigno Aquino temetése után tör­tek ki. Szerdán több mint kétmil- lióan vonultaik az utcára, hogy megadják a végtisztes­séget Aqudinónak. A gyász- szertartás után a főváros­iban több ezer — többsé­gükben diák — tüntető vo­nult Ferdinand Marcos el­nök rezidenciája közelébe, ahol a karhatalom fegyvert használt. Egy diák életét vesztette, több mint félszá- zan megsebesültek, kilenc fiatalt kezelnek lőtt sebek­kel Maniláiban, közülük ket­ten súlyos állapotban van­nak. A kormányzat továbbra is határozottan cáfolja, hogy bármiféle köze lenne az Egyesült Államokból haza­tért Aquino meggyilkolásá­hoz, jóllehet, a gyilkosság­ról kiadott hivatalos ma­gyarázat és a szemtanúk be­számolói lényeges kérdéseik­ben ellentmondanak egy­másnak. Román hajó eltérítése Tripoliban Szerdán a libanoni Tripoli kikötőjében egy 12 tagú ka­tonai egyenruhás, fegyveres csoport felszállt egy kifutni készülő, román kereskedelmi hajóra azzal az ürüggyel, hogy a szokásos vámvizsgá­latot tartja. A fegyveresek erőszakkal hatalmukba ke­rítették a hajót, és arra kényszerítették a román személyzetet, hogy a hajót indítsa Ciprus felé. A román kormány üzenet, tel fordult Ciprus és más baráti országok kormányai­hoz, hogy segítségükkel biz­tosítsák a személyzet épsé­gét. és szabadítsák meg a fegyveresektől a hajót — jelentette az Agerpress ro­mán hírügynökség. —C Külpolitikai kommentárunk ) Forró drót-forró ősz HÜSZESZTENDÖS a forró drót — emlékeztet­tek a héten a lapok a Szovjetunióinak és az Egye­sült Államoknak arra az 1963-as ■ megállapodására, amely közvetlen — másodperces kapcsolású telefon- vonal megteremtését határozta el Moszkva és Wa­shington, a Kreml és a Fehér Ház között. Az elkép­zelés, hogy a két nagyhatalom vezetői sürgető ve­szedelem esetén pillanatok alatt tárgyalni tudjanak egymással, nem véletlenül éppen a húsz év előtti nyáron vált valóra. A világ akikor még nem volt olyan messze a második világháború utáni idők, ta­lán legfenyegetőbb konfliktusától, a Karib-tengeri válságtól, amely rémisztő közelségbe hozta egy min­den eddiginél sokkalta pusztítóbb, nukleáris meg­semmisüléssel fenyegető hadakozás rémét. Ugyanak­kor azon a nyáron már túl volt a világ az addig legreménytkeltőlbb nemzetközi tárgyaláson, a szov­jet—amerikai csúcstalálkozón is. Az a józan felis­merés szülte a forró drótot, hogy nem lehet fonto­sabb dolog, mint a totális pusztulás elkerülése, te­hát ki kell küszöbölni, már amennyire lehet, a vélet­len összecsapások lehetőségeit. Nem véletlenül kell ma — húsz év után — ugyan­ezeket a motívumokat hangsúlyozni. Világunk ugyan­is alighanem újabb veszedelmes időszakba lép ezen az őszön. A TÖMEGES PUSZTULÁS MEGAKADÁLYOZÁ­SA a tét. Pontosabban: a pusztulás eszközeinek kor­dában tartása. Az idei év végéig el kell dőlnie, hogy újabb atomfegyverek százai „települnek” az öreg kontinens nyugati felén, — s ha igen, akkor logi­kusan válaszként a keletin is, — avagy talán még megmenekülhetünk egy kiszámíthatatlan következ­ményű, beláthatatlan végű fegyverkezési verseny­től. Genfiben a jövő hét elején folytatódnak erről a szovjet—amerikai tárgyalások, s már megkezdődött a rakéták irtózatos veszedelmétől félő nyugat-euró­pai tömegék tiltakozó hadjárata. Százezrek, milliók követelik a józan belátást, a politikai megegyezést, a fegyverek hadrendibe állítása helyett. Tehát, azok a gondolatok motiválják a békemozgalmakat, ame­lyek annak idején a forró drótot is megteremtették. Az út azonban a mindenki számára megnyugtató sikerhez, a rakéták helyett a róluk való lemondás kompromisszumához nagyon is göröngyös. Nem ok nélkül nevezik máris forrónak az előttünk álló őszt a világpolitikában. A JÓZAN ÉSZRE APELLÁLNAK a béke hívei szerbe Európában, s az egész világon. Azt remélve, hogy napjaink politikai forróságát enyhültebb, biz­tonságosabb légkör váltja fel — mihamarabb. AVAR KAROLY MOSZKVA, KRASZNAJA PRESZNYA Kereskedelmi követeink á i A magyar külkereskedelmi kirendeltség moszkvai épületé­nek homlokzata. Előtte éppen Ikarus parkol A moszkvai taxisofőr, amikor bemondjuk a Krasz- naja Presznya utca nevét úticélként, nyomban rákér­dez: — A magyar kereskedelmi házhoz? Rövidesen egy esztendeje lesz, hogy átadták rendelte­tésének a vonzó külsejű épületet. Azóta jól ismerik a szovjet fővárosban. Okkal. Szépen illeszkedik a régi városrész arculatához, nem messze a Kijevi pályaudvar­tól, ahová a budapesti vona­tok befutnak. Talán az sem túlzás, hogy új épületünk a moszkvai negyed egyik vá­rosképi jellegzetességévé vált. Természetesen sokkalta többet jelent az a fajta is­mertség, amelyet szovjet ke­reskedelmi partnereink kö­zött és általában az ottani gazdasági életben váltott ki. Építési együttműködés Imponáló előcsarnokba lé­pünk be. Balra nyílik a szállodai szárnya, ahol kül­kereskedelmi képviselők kaphatnak elhelyezést, közé­pütt följárat vezet az iro­dákba, tárgyalótermekbe, ét­terembe, vetítőbe és sok más helyiségbe. A berende­zés megkapóan dekoratív, elegáns, de anélkül, hogy hi­valkodó, fényűző lenne. Rögtön az első emeleten sajátos érdekesség: Buda­pestet bemutató, négy méter széles, két méter magas tűz­zománc. mozaik faliberakás. A különféle nevezetességek művészi montírozásával, hangulatos együttest ad fő­városunkról, Pedig alkotója nem hazánkfia, csak tanul­mányúton járt nálunk, egyébként a grúzok egyik neves fiatal alkotóművésze, Zurab Cereteli. Az épület egészének létre­hozásában is jól érvénye­sült az együttműködés. A ki­viteli tervet az I. sz. moszk­vai tervezőintézet készítette Grinzburg főépítész vezeté­sével. A megvalósítás pedig a moszkvai ipari építési',, trösztöt dicséri. Mind a ter­vezésben, mind az építés­ben és a belsőépítészeti munkákban magyar szak­emberekkel és vállalatokkal működtek együtt. A hazai szállítások és munkák az épület értékének mintegy húsz százalékát teszik ki. Miközben nézelődünk és mindezt megtudjuk, nyílik ^.a vetítőterem ajtaja, Molnár Endre, a kirendeltség veze­tője jön elénk. Hogy ponto­sabbak legyünk, az általa vezetett intézmény hivatalos elnevezése nem ez, hanem a Magyar Népköztársaság nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának hivatala, de röviden és gyakorlatiasan kereskedelmi kirendeltség­nek szokták emlegetni. Nyolcmilliórd háttere Lehet, hogy túlságosan laikus a kérdés, de föltesz­szük: tulajdonképpen miért volt szükség erre az új, nagy épületre? Mindaz, amiről értesül­tünk, egyértelmű bizonyíté­kul szolgál arra: megérte. Sőt, a nem kis beruházás nélkül előbb-utóbb veszte­ségeink lettek volna. Mint a kirendeltség vezetője tá­jékoztatott, sok problémát kezdett okozni a hatalmas szovjet fővárosban szétszórt, mintegy 14 helyen levő, al­kalmasint kedvezőtlen kö­rülmények között folytatott munka megosztottsága. Más­részt számottevően megnőtt külkereskedelmi forgalmunk, amely 1983-ban meghaladta a nyolcmilliárd transzferábi­lis rubelt. Ugyanakkor mind­ez összekapcsolódik számos olyan tevékenységgel, amely nélkül nem lehet kereskedni. Gondoljunk csak arra: ha valamilyen technikát vesz­nek tőlünk, akkor annak az üzembe helyezéséről, szak­emberek küldéséről, a szük­séges szakmai tanácsadás­ról is gondoskodnunk kell. Hasonló problémákat vetnek fel a széles körű kooperációs vagy szakosodási megálla­podások különféle részletei. Minden, a Szovjetuniót érintő magyar külkereske­delmi tevékenység itt össz­pontosul, és csak a műszaki kiszolgáló munkák folynak másutt. Az új épület tette lehetővé, hogy a külkeres­kedelemmel foglalkozó min­den magyar kiküldött ezen­túl itt kapjon helyet, itt tárgyalhasson, itt mutathas­sa be termékeit. Apropó: bemutató! Mi­előtt Molnár Endre a vetítő­ből kilépett, természetesen nem valami játékfilm új bemutatóját nézte meg (bár esténként erre is nyílik al­kalom), hanem fontos tár­gyalás kiegészítője zajlott. A Volánpack cégünk szem­léltette tevékenységét, tárta elő ajánlatait szovjet part­nerének azzal a javaslattal, hogy bizonyos kooperáció jöjjön létre esetleg a rako­dólapok gyártásában vagy exportcélú csomagolási fel­adatok ellátásában. Igen gyakran indulnak így üz­leti kezdeményezések, ame­lyek a legtöbbször hasznos együttműködéshez vezetnek. Egyezménytől a szállításig A kirendeltség épületében résnyire nyílik az egyik aj­tó, és látni, ahogy az író­asztal fölött „négy-öt ma­gyar összehajol”. Mint a tő­mondatokból is kivehető, bá­bolnaiak és nádudvariak erő­sítik meg újra az álláspont­jukat: nem külön-külön szeretnék adni az eszközö­ket, technológiát, vetőma­got, műtrágyát, vegyszereket, hanem kukorica termesztési rendszereket exportálnak a szükséges előírásokkal és szakemberekkel együtt. így lehet garantálni az eddigi­nél jóval magasabb hoza­mokat a kijelölt 1200, illetve 800 hektáros területeken. A szovjet partnereket viszont egyelőre saját engedélyezési előírásaik kötik például a vegyszerek alkalmazásában. Más érdekek is azt kívánják, hogy külön ajánlatot kérje­nek a gépekre és használati díjukra stb. Az egyeztető megbeszéléseken részt vesz­nek a külkereskedő gazda­ságok és vállalatok képvise­lői, segít a kirendeltség két szakembere. Mire való mindez? — kérdez ismét laikusán a vendég. Hiszen a magyar párt- és kormányküldöttség júliusi látogatása idején épp ebben az épületben született miniszterhelyettesi kézje­gyekkel ellátott egyezmény a bemutatásról. Korábban a moldvai földeken vizsgázott igen jó eredménnyel a bajai kukoricatermesztési rend­szer, a Sugovica-parti város szakembereinek helyszíni közreműködésével. Gyorsan kiderül, hogy a felső szintű megállapodás nem valamiféle pontot tett a munka végére, hanem in­kább teret nyitott előtte. Sokszor bonyolult műszaki­termelési és külkereskedelmi folyamat indul meg hasonló esetekben, szakértői tárgya­lások követik egymást, napi­rendre kerülnek a jogi, fi­zetési és egyéb kérdések. Tisztázódniuk kell a vitás pontoknak, hogy végül ér­vényes szerződés lépjen életbe, összhangban az ere­deti egyezménnyel. Már létrejött a szerződés, mi több: kiszállítások in­dultak az éves előirányza­ton felüld, pótlólagos bor- és pezsgőexport-ügyletben Hozzávetőlegesen harminc- millió rubelt meghaladó ér­tékről van szó. Döntőek a szállítási lehetőségek az al­maértékesítésnél is. Van mit és miért szorgalmazni, ten­ni mindkét fél részéről a kölcsönösen előnyös árufor­galmi megállapodásokért — győződünk meg a magyar külkereskedelmi kirendeltsé­gen. Megéri! LőkBs Zoltán— Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom