Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 10., szombat 3. Szeptember 12-től: Erősödjön tovább a népképviselet ÁTTÉRÉS- GONDOKKAL ... Energiagazdálkodás Heves megyében Társadalmi eszmecsere a választási törvényről A szocialista demokrácia fejlesztése, tököletesítése rendszeresen napirenden szerepel, ha közéleti dolgainkról esik szó. Ennek pedig egyik alaptétele, hogy minden hatalom a választóktól ered. Bár önmagában egy törvénytől aligha várható, hogy megváltoztatja a kialakult — és bizony, még nem mindenben a legtökéletesebb — társadalmi gyakorlatot, az új választási törvényjavaslat mégis fontos lépés közéletünk további demokratizálásában. A népfront által most társadalmi vitára bocsátott jogszabály-tervezet a szakembe-. rek hosszas, alapos előkészítő munkája nyomán nyerte el jelenlegi formáját, amely azonban még korántsem tekinthető véglegesnek, több alternatív javaslat is szerepel benne. Éppen azért, hogy maguk a választópolgárok, a közügyek iránt érdeklődő emberek is véleményt mondhassanak róla, észrevételeket tehessenek rá, s csak azután kerüljön majd az országgyűlés. elé. Hangsúlyozni kell, hogy választási rendszerünk nem szorul gyökeres reformokra, a korábbi alapelvek továbbra is érvényben maradnak. Így az országgyűlési képviselőket, a községi, városi tanácsok tagjait a választópolgárok továbbra is általános;, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Szükségesnek látszik azonban, hogy néhány korábbi előírást módosítson az országgyűlés. Az elmúlt választások tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb esetben került sor az egyes választókerületekben két vagy több jelölt állítására. Ez összefüggött azzal, hogy azokat a jelölteket, akik végül nem kerültek be a népképviseleti szervekbe, környezetük bukott embernek, tekintette. Az új jogszabály tervezete kötelezővé teszi a kettős, vagy többes jelölést, vagyis a jövőben nem fordulhat elő, hogy az állampolgárok valamely körzetben csak egyetlen emberre adhatják szavazatukat. Azok a képviselő-, illetve tanácsáig"jelöltek, akik megszerzik az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótmandátumot kapnak. A többes jelölés nagyobb felelősséget ró a választópolgárokra is, akiknek módot kell adni arra: minél alaposabban megismerjék a jelölteket, elképzeléseiket, hiszen csak így lesz alapjuk, indokuk a választásra. Korábban sok gondot okozott az is, hogy a népképviseleti testületekben bizonyos érdekviszonyok nem fejeződtek ki kellően. Ezért is szükségesnek látszik az a rendelkezés, hogy az ország- gyűlési képviselők mintegy 10 százalékát ne egyéni választókerületekből, hanem országos listákról válasszák meg. Ezeknek a képviselőknek a személyére különböző társadalmi és tömegszerveze" tek tehetnek javaslatot, s megválasztásuk esetén ők ezeknek a szerveknek a véleményét, érdekeit képviselik a parlamentben. A társadalmi vitára bocsátott tervezet olyan javaslatot is tartalmaz, hogy célszerű lenne 20—25 százalékkal csökkenteni a helyi .tanácsok tagjainak számát. Nem .titok, hogy vannak, akik eredetileg még radikálisabb létszámcsökkentésre gondoltak. Ennek legfőbb indoka, hogy sok ■ helyen a tanács- testületek már inkább valamiféle népgyűlésre hasonlítottak, a nagyszámú testületek kevésbé voltak képesek az érdemi munkára. Ez alkalmasint oda vezetett, hogy a kisebb létszámú végrehajtó bizottságok vették ténylegesen kezükbe az irányítást, a tanácstagok testületé pedig .többnyire csak formailag döntött, jóváhagyta, szentesítette az elképzeléseiket. Bizonyára élénk vitát vált majd ki a társadalmi vitákon az önálló tanács nélküli társközségek helyzete. Ezeknek a lakossága gyakran joggal érzi úgy, hogy érdekeit a körzetesítetit tanácsban kevésbé tudják képviselni, a csatolt falvak a székhelyközségekhez képest hátrányos helyzetbe kerülnek. Jogosnak tűnik tehát az az igény, ami az új jogszabály-tervezetekben is megfogalmazást nyert: a kisebb falvakban a tanácstagokból alakuljanak községi elöljáró, ságok, amelyek önálló, érdemi hatáskörrel is rendelkeznek. összességében megállapíthatjuk, hogy a tervezett új rendelkezések egyértelműen azt szolgálják: erősödjön tovább á népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — társadalmi, politikai szerepe, közéleti súlya, s egyben az állampolgárok közéleti aktivitását is növeljük a joggyakorlás lehetőségének bővítésével. A viták során a megoldási módozatokban, az egyes részkérdésekben, persze, lehetnek majd eltérő vélemények, olyan észrevételek, amelyek egyelőre nem szerepelnek a törvényjavaslatban. De a társadalmi eszmecsere, a széles körű közéleti párbeszéd célja éppen az, hogy a paragrafusok ezáltal tovább gazdagodjanak, még alkalmasabbak legyenek társadalompolitikai céljaink megvalósítására. A szlovákok Békéscsabán A nemzetiségiek kongresszusa előtt A magyarorszagi nemzetiségiek a novemberre, decemberre összehívott kongresszusaikra készülve, számos településen ezekben a hetekben tartják a küldöttválasztó gyűléseket. A helybeli magyar lakosok és társadalmi szervek képviselőivel együtt áttekintik: miként vesznek részt a gazdasági, kulturális, társadalmi életben, s számbaveszik az utóbbi kongresszus óta eltelt ö£ évben elért ertdményei- ket. Találkozóikat színesítő programjaikkal, akárcsak más rendezvényeikkel bizonyítják: méltóan ápolják anyanyelvűket, nemzetiségi kultúrájukat, néprajzi hagyományaikat. A szlovák nemzetiségiek lakta települések zömében már számba vették ötévi munkájuk eredményeit, szeptember végéig csak néhány helyen tartanak ■ gyűlést, ugyancsak népművészeti csoportok előadásaival. A délszláv nemzetiségiek is megválasztották kongresszusi küldötteik legtöbbjét, a következő napokban csak a fővárosban, továbbá Vas. megye szlovének lakta települései, valamint Somogy, Zala, Csongrád, Békés megye egy-egy községében tartanak gyűlést. A Mátravidéki Cukorgyárak hatvani gyára a közelmúltban új típusú centrifúgát vásárolt Az eddig működött régi berendezésekkel szemben előnyük az, hogy kevesebb energiát használ fel, nagy az üzembiztonságuk, s kezelésüket egy ember látja majd el. A centrifúgák egy óra alatt 45 tonna pépet képesek feldolgozni. Felvételünkön a gépek beszerelését végzik a szakember ek (Fotó: Szabó Sándorj Tíz éve lassan, hogy gazdaságpolitikai szótárunk -az addig nem emlegetett kifejezésekkel gyarapodott, s ezek kulcsfontosságúvá is váltak. Senki nem vitatja például, hogy a népgazdasági egyensúly javítására megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni az ország energia-felhasználásának alakulását. Törekedni kell a hazai energiahordozók részarányának növelésére, miközben csökkentenünk kell az importból származó energiák felhasználását is. Az energiagazdálkodás tehát „új” fogalomkör gazdaságpolitikánkban, végrehajtása pedig létérdekünk. Nem véletlen hát, hogy a megyei pártbizottság is figyelemmel kíséri és rendre megtárgyalja az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Legutóbbi határozatában kiemelte például, hogy a gazdálkodó egységek tevékenységében kerüljenek jobban előtérbe az energiatakarékos technológiák, az energiagazdálkodás minőségi követelményei, s kapjanak kellő ösztönzést a racionalizálást elősegítő megoldások. Mint azt Novák Andrástól, a megyei tanács főenergetikusától, a területi energiaipari bizottság tagjától megtudtuk, a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél lényegében a program szerint alakul az energia-felhasználás. A kőolaj világpiaci ára 1973—1980 között — mint ismeretes — több mint a tízszeresére emelkedett. E megváltozott feltételekhez alkalmazkodni kellett, ezért vált szükségessé a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának kitűzése. A megyei feladatokat a tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott intézkedési terv tartalmazza. Ennek alapján komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az energiahordozók fel- használásában a. népgazdaság érdekeinek megfelelő strukturális változás menjen végbe. A közületeket — mint az országban mindenütt — kötelezték az olajkályhák kicserélésére. Heves megyében 4690 kályhát kell kicserélni, így 3915 tonnával kevesebb olajat használunk majd fel 1985-ben, mint három évvel korábban. A végrehajtás megfelelő ütemű, ám nagy anyagi erőfeszítésekkel I * jár. Eéy-egy olajkályha átcserélése ugyanis átlagosan 40 ezer forintba kerül, mert sok helyütt csak központi fűtésre lehet áttérni, e rendszer megteremtése viszont drága. Az olajkályhák megszüntetésének következtéiben nett a szilárd tüzelőanyagok felhasználásnak részaránya. A megyében mindössze három település: Eger, Gyöngyös és Hatvan van bekötve az országos földgázhálózatba. E városok intézményeiben és lakásaiban többnyire gázzal fűtenek, de Hevesen például hiába kezdeményezték e fűtési módra való áttérést. Az ehhez szükséges pénz 60 százalékát ugyanis a településnek kellett volna előteremtenie, de az összeget nem tudták letenni. Nagyrédén várhatóan 1984- ben már lesz gáz, később pedig Párádon, Parádsasvá- ron és Parádfürdőn. Általában azok a községek vannak előnyben, ahol sok az ipari üzem, esetleg a tsz tudja nagyobb összeggel támogatni a beruházást. , Távhővel szintén csak a három nagyvárosiban lehet fűteni, ezen energiafelhasználása is növekedést mutat. A gondot az okozza, hogy a távfűtő részlegek az IKV-k üzemei, így nyereségük egy részét elvonják, például épület karbantartásra. Amíg a távfűtő-rendszer viszonylag új, nincs különösebb probléma. Ám néhány év múlva szükség lesz karbantartásukra. De miből...? Ezért nagy eredmény, hogy az év elejétől a távfűtő részlegek önálló elszámolású pénzügyi egységekké váltak a helyi IKV-on belül. A megye villamosenergiafelhasználása a korábbi évekhez viszonyítva mérsékeltebb ütemű növekedést mutat. Az egyrészt annak a következménye, hogy a vállalatok és intézmények kellő figyelmet fordítanak az elektromos-energiával való takarékos gazdálkodásra. Másrészt viszont országos gond a villamoselosztó hálózatok szűk kapacitása. Ez gátat szab például a hőtárolós kályhák elterjedésének, noha ezeket a lakosság is igényli. A vil- lamoselosztó hálózatok fejlesztése alapvetően állami célcsoportos beruházásból történik, de a rendelkezésre álló pénz. kevés, így előbb utóbb a fogyasztók hozzájárulása válik szükségessé. Fazekas Eszter Cél: a fokozott minőségvédelem Üj feltételek a szőlő- és bortermelésben Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, az MSZMP Heves megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága augusztus 16-i ülésén áttekintette a szőlő- és borgazdaság helyzetét. A testület határozatot hozott, hogy a megyei tanács szervezésében ezt a fontos témát aktíva értekezleten vitassák meg, a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és élelmiszeripari vállalatainak vezetőivel. Nos, erre nemrég sor került Egerben. A napirend előterjesztője Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője volt, aki lapunk munkatársának összegezte a teendőket. — Milyen intézkedésekre került sor a szőlő- és borgazdaság továbbfejlesztésére? — Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági körülményeket, a mezőgazdaságii és élelmezésügyi miniszter nemrég rendeletét adót); ki a szőlő- és bongazdaisóig továbbfejlesztéséről. A Szükséges intézkedések már az idői, közelgő szüretre kiterjednék. Ezek lényege ~ az, hogy a szőlőtermelésnél és .az átvételnél a minőség védelmét fokozzák, amely különösen az ország történelmi borvidékein levő ültetvényekre vonatkozik. Ebben Heves megye az egri és a rnátraaljii borvidék. ré vén jelentősen érintett. Az ideii évtől kezdve a szüret időpontját a községi szakigazgatási intézmények állapítják meg a termelő és a felvásárló üzemek szakembereinek bevonásával. Noha ez új dolog, a bortörvény erre már korábban is lehetőséget b’ztosífcitt, most viszont a szőlő- és bor minőségének javítására, a bel- airtalmi értékek jobb fcihasz- náillásálra is kötelezővé teszik! — Ez a korábbiakhoz képest szigorítást jelent, mégis az előrelépés egyik feltétele. — Valóban nem öncélú, ibünokiratikus intézkedésiről van szó. hanem egyértelműen a minőségvédelemről! Ahhoz, hogy a jövőben boraink a növekvő piaci igényéknek megfeleljenek, a versenyképességet csak a minőség javításával érhetjük el. Ezért az új miniszteri rendelet a bor minőségének tokozására a korábbi tizenhárom súlyszáza- ilék'kial szemben legalább 14—20 százalékot tartalmazó szőlőt lehet borkészítésre felhasználni. Az ennél alacsonyabb cukortartalmú szőlőből készült nedű csak ipari célra hasznosítható, Ez is bizonyítja tehát, hogy a közös érdekeket figyelembe véve a szűreit ideijét úgy állapítják meg, hogy a szőlő cukorfoka ne csupán elérje, hanem túl is szárnyalja a 14-et." Ez azért is fontos, mert az új felvásárlási árakat is ehhez igazítják és a jobb minőséget ösztönzik vele. A Mezőigazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az idei szőlőót- vételfi árak kialakítására központi irányelvet nem ad lka. Ezért a szőlő, a must és a .bor fölvásárlási áraiban a piac szerepének és a minőségnek kall érvényesülnie. A felvásárlók a termelők és a helyi érdekképviselet meghallgatásával alakítják ki az árakat. — Ezentúl hogyan javítható a must? — A miniszteri ■ rendelet ezt is szabályozta. Erre a célra kizárólag csak sűrített mustot használhatnak fel. Miindan más, úgynevezett, javító anyag, mint példáiul a cukor, egyáltalán nem alkalmazható a jövőben. A rendeletben előírt mustok minőségének javítási módjától való eliténél ~t hamisításnak tekintenek, melyet szabálysértéssel és elkobzással sújthatnak. Az ezekből készült bőreik pedig nem hozhatók forgalomba. Ezért a felvásárló vállalatok fokozott gondot fordítsanak az átvételre, a -beil/tartialmi értékek folyamatos ellenőrzésére. Ez természetesen nemcsak a nagyüzemekre, hanem a kistermelőkre is vonatkozik. Bár a miniszteri rendelet .szerint a kistermelők szőlőiben a szüret időpontját hivatalosan csak 1984 őszétől határozzák meg a községi szakigazgatási szervezeteik, mégis már az idei szüretnél is arra törekedjenek, hogy a szőlő teljesen beérjen. Így a mustokat nem kell javítani, amely olcsóbb. Ugyanakkor a szőlőtermelő nagyüzemek intézkedéseket tesznek arra, hogy a mustok esetleges javításához a kistermelők is megfelelő sűrítményhez jussanak. Eme máris vannak kezdeményezések az Egri CsáiHagok, a gyöngyösi Mát- raiMnese Termelőszövetkezetiben. — Mit várnak az új rendelettől? — Kétségtelen, hogy szigorúbb feltéteLek közé kerül a szőlő- és bortermelés a következő 'időszakban, de ez elősegíti a magyar: közöttük az egri. és a mátraaljai borok versenyképessé- igéniek tokozását a külpiacom kon és a belföldi ellátásiban ■is. Reméljük, hogy az új rendelet megértésire talál a gazdaságok és a kistermelők körében, s közös erőfeszítésekkel hozzájárul a szőlő- és borgazdaság továbbfejlesztéséhez. Mentusz Károly
