Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1983. szeptember 9., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VITARA BOCSÁTJUK A képviselői és tanácstagi választásról szóló törvényjavaslatot A Minisztertanács felkérésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. A széles körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módja legyen a ter­vezethez észrevételeket, javaslatokat tenni. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szö­vegét lapunk 3. oldalán közöljük. Arany rr ŐSZ HÉTFŐTŐL ISMÉT ÜGYELET - VÁLASZTÉK ZETOR-TRAKTOROKBÓL - SZÁLLÍTÓSZALAGOK A FIZIKAI MUNKA MEGKÖNNYÍTÉSÉRE - FELKÉSZÜLT AZ AGROKER Gép, alkatrész, mitrágya — őszre — Méghogy arany ősz! — kaphatja fel a fejét az olvasó, hogyan lehet ilyet mondani, hiszen köddel, esővel és sárral köszönt bé az új évszak. Valóban: az első hűvö­sebb napok, a színesedő levelek, a naptár gyorsan pergő lapjai figyelmeztet­nek: ez a nyár is elszállt, visszahozhatatlanu 1. A ká­nikula pedig hosszúnak tűnt, úgy látszott sosem ér véget. Most mégis nyakun­kon az ősz,- s föl kell ké­szülni mindarra, ami ezzel jár. Nyáron mindenki hajla­mos arra, hogy „kienged­jen”, munkahelyén és sze­mélyes dolgaiban könnye- débben vegyen mindent. Hiszen rengetegen szabad­ságon vannak, jószerivel még a fű se nő. Ügyes-ba­jos dolgokat kévéssé lehet intézni, talán még a horosz­kóp is óv attól, hogy for­róságban komolyabb dol­gokba vágjunk. így hát az ember „bezsákolja” terveit, elképzeléseit, s jobb eset­ben csak a nyaralás esős napjain gondol arra, hogy mivel kell majd szembe­néznie, ha megjön a hű­vösebb évszak. Természetesen, mint min­den általánosítás, ez is sán­tít valahol, hiszen sok he­lyen kettőzött volt a teher: az üdülőket el kellett lát­ni, kétszeres fáradtsággal a végig nagy melegben. Ala­posan kimerültek az olyan helyen dolgozók, ahol nem lehetett halogatni a felada­tokat, Itt viszont az egyen­lőtlen tehermegosztás miatt szétzilálódtak a megszokott kapcsolatok, meg kell újra teremteni a természetes és egészséges feltételeket a m unka végzés hez. Most, szeptemberben sok­féle olyan elejtett szálat felveszünk, amely időbe­osztásunkat megváltoztatja, újabb terheket ró ránk. A diákok beültek az iskolák padjaiba: ez a szülők szá­mára is változást jelent. Művelődési házak környé­ke is megélénkült, az ama­tőrcsoportok, a különböző közhasznú tanfolyamok is elkezdődtek, a nyelvtanulók újra kezükbe veszik a szó­tárakat és tankönyveket. Minden bizonnyal ki- nek'kinek nem kis erőfe­szítésbe kerül, hogy meg­felelő módon alakítsa ki életét, a munkahelyi veze­tőknek sem kis fejtörést okoz, hogy „ütőképessé” tegyék a csapatot. Mégis erőteljesen kézbe kell ven­ni a dolgokat hogy a nyá­ri hónapok után minden „sínre kerüljön”. Ha túl vagyunk ezeken az első buktatókon, talán észre vesszük ennek az év­szaknak is a szépségeit, s valóban meglátjuk az „arany őszt”. Gábor László A nyári betakarítás után sem állt meg a munka a Heves megyei AGROKER Vállalatnál. Miután az aszály miatt ha­marabb kezdődött az őszi betakarítás, így ott sem tétlen­kedve, gyorsan felkészültek erre az idényre. Joó Imre igaz­gatótól és Bánfi Sándor igazgató-helyettestől arról értesül­tünk, hogy a jövő héten hétfőn, a nyárihoz hasonlóan ismét ügyeleti szolgálatot kezdenek. Hétköznapokon reggel 7 órától délután 5-ig, szombaton reggel 7-től délután 3-ig, vasárnap pedig reggel 7-től délig állnak azoknak a gazdaságoknak a rendelkezésére, amelyek valamilyen pótalkatrészt kívánnak beszerezni. Az ügyeletet egyébként mindaddig tartják, amíg szükség lesz rá. Ami pedig az őszi felké­szülést illeti, a vállalatnál megtették a szükséges intézi kedéseket. Valamennyi üzem­ből az érdekeltek igényük szerint válogathatnak gépek­ből. Az AGROKER vezetői arra törekedtek, hogy ezen az őszön is biztosítsák He­ves megye mezőgazdaságának a műszaki háttér javításához, illetve kiegészítéséhez szük­séges anyagokat, eszközöket. Bár kevés a népszerű szovjet MTZ—50 és 80-as traktor, ezek pótlására vi­szont a kedvelt és megbíz­ható csehszlovák Zetor trak­torcsaládból szereztek be né­hányat. Az említett erőgé­pek kisebb fogyasztásúak, energiatakarékosak. Ezek kö­zött választhatnak a 70-től 160 lóerő teljesítményűekből. Ezeken kívül kínálnak szov­jet gyártmányú nehéz trak­torokat, így a K—700-as és a T—150-es típusokat. Gon­doltak a kisgazdaságokra is, miután 25 lóerős T—16-os és T—25-ös kistraktorokat szin­tén' árulnak. Megfelelő a választék mun­kagépekből is, elsősorban az őszi idényben használt tár­csákból, gyűrűs hengerekből, ekékből, sőt Lajta vetőgép­ből is. Nem lesz gond a nö­vekvő szállításokkal sem, miután pótkocsikból, vala­mint a nehéz fizikai munkát megkönnyítő szállítószala­gokból is elegendő áll ren­delkezésre. Alkatrészekből 86 millió forint értékű talál­ható jelenleg a vállalat rak­táraiban. Bár tovább javul az ellátás, minden igényt még­sem tudnak kielégíteni. így arra törekszenek, hogy az ősz folyamán a társvállalatoktól és egyéb partnerektől szerez­zék be azokat a hiányzó, raktárukban nem található alkatrészeket, melyekre az üzemeknek szükségük van. Érdeklődtünk a műtrágya- ellátásról is. A vállalat veze­tői elmondták, hogy a gaz­daságok eddigi rendeléseit igyekeztek biztosítani. Ki­vétel az úgynevezett kombi­nált műtrágyákkal van, eb­ből ugyanis nem áll elegendő mennyiség rendelkezésre! A Rákóczi Termelőszövetke­zettel közösen működtetett hevesi Agrokémiai Központ­ban viszont jelenleg is 350 vagon műtrágyából választ­hatnak a gazdaságok, 12—15 millió forint értékben. Káli­sóból például az üzemeknek korlátlan mennyiséget szál­lítanak. Hevesről egyébként a rendelő gazdaságok ko­csira pakolva kapják meg a szükséges műtrágyát, így a fölösleget nem kell tárolniuk, miután erről a többletköltsé­get vállalva az AGROKER gondoskodik. Az elmondottak is bizo­nyítják a vállalat gondos őszi felkészülését, azt, hogy van elég áru és választék is. Tehát a gabonavetést meg­előzően a műtrágyázáshoz szükséges anyag rendelke. zésre áll. Ezért sem indo­kolt, hogy az üzemek fölös­legesen takarékoskodjanak a műtrágya-felhasznáfással, mert ezzel a jövő évi termést alapozzák meg. A mostani befektetés pedig az 1984-es terméstöbbletben jelentkezik majd. Mentusz Károly Az őszi talajmunkához szükséges nehéz tárcsákból is kínálnak (Fotó: Szabó Sándort A Balaton-part nevezetességeivel ismerkedett a burmai államfő A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó U San Yu burmai államfő és kísé­rete csütörtökön az északi- Balatonpart nevezetességei­vel ismerkedett. Társaságá­ban volt Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. A vendégek felkeresték a tiha­nyi apátsági templomot, ahol Hegyi Lajos apátplébános adott tájékoztatást a neveze­tes épület történelme múlt­járól. Ezt követően megte­kintették a Fazekas Múzeu­mot és szomszédságában Barth Lídia, Héjjá József iparművész házaspár alkotó műhelyét. Elidőztek a főleg habán motívumokkal készült népi kerámiák között, ame­lyekkel a művészek meg is ajándékozták a magas rangú vendéget és feleségét. Ez­után a tihanyi Szabadtéri Népi Múzeumba látogattak, megnézték a parasztgazda­házat és a halász-céh egyko­ri épületét. A XVIII. század végi népi műemlékek törté­netéről, jellegzetességéről, funkciójáról László Péter, a Bakony Múzeum múzeológu- sa tájékoztatta a burmai ál­lamfőt és kíséretét. A tiha­nyi félszigetről a vendégek a Badacsonyvidéki Pincegaz­daság balatonfüredi központ­jába hajtattak, ahol Kozák Albert igazgató kalauzolta őket, s megismertette velük a neves borvidék hagyomá­nyait, gazdálkodását. (MTI) Pozsgay Imre a győri nagygyűlésen A magyar nép békét óhajt Csütörtökön szerte az or­szágban folytatódtak az őszi szolidaritási hónap demonst­rációi. Különösen nagysza­bású megmozdulás színhelye volt a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, és a Diósgyőri Gépgyár. A győri nagyüzemben Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára beszélt több mint kétezer ember előtt a hazai és a nemzetközi béke­mozgalom törekvéseiről, ered­ményeiről. Részletesen szólt az új amerikai rakéták Európába történő telepítése ellen ki­fejtett erőfeszítésekről. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kor­mánya és agresszív körei ezzel is szándékosan növelik a nemzetközi feszültséget, s szándékosan ártanak a béke ügyének. Az újabb fegyver­kezési program nemcsak Európában, hanem az egész világon aggodalmat, félelmet kelt. Az újabb pusztító fegy­verekre kiadott millárdok az egész világon nehezítik az emberek életkörülményeit, aláássák életszínvonalukat. Az utóbbi időben kialakult páratlan méretű fegyverke­zési hajsza a világ egyetlen országának, egyetlen népének sem kedvező. A nemzetközi helyzet kiéleződéséért nem a Szovjetunió és nem a szo­cialista országok a felelősek, hanem az USA és más or­szágok agresszív körei. A magyar nép, a magyar kor­mány hangsúlyozta végül Pozsgay Imre, békét óhajt, békés életre vágyik. A Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya még a kiéleződött nemzetközi helyzetben is to­vább gyarapította, javította nemzetközi kapcsolatait. Minden magyar állampolgár bízhat abban, hogy a kor­mány a jövőben is a béke ügyét képviseli, s annak szellemében tevékenykedik. Napirenden a fogyasztók érdekvédelme Elegendő áru, kiegyensúlyozott az ellátás megyénkben Ki ne lett volna szenvedő alanya olyan esetnek, ami­kor a boltban tíz deka pá­rizsi helyett csak nyolcat, kilencet kapott, ám a pénz­tárnál ezért hat forintot fi­zetett. Vagy, hogy csak ott­hon vette észre: a drágább, nemesebb húsba olcsóbb ré­szek is belekerültek, mert a mészárszékben azt szabály­talanul darabolták. Sorolhat­nánk még a vásárlók érde­keit sértő példákat, a fo­gyasztók jogait csorbító üz­leti fogások. Helyette szorít­kozzunk inkább Barócsi Ti­bornak, a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya munka­társának beszámolójára, mely tegnap hangzott el az SZMT székházában megren­dezett aktívaülésen. Az év első hat hónapjában megyénkben kiegyensúlyo­zott volt az áruellátás, szá­mottevő felvásárlási lázat nem tapasztaltunk — állapí­totta meg az előadó. Azt viszont igen, hogy például hétfői napokon a különféle tejtermékekből, húskészít­ményekből kevés van a bol­tokban. Az iparcikkek kínálata jó, a különböző kerti kisgépek­ből viszont hiányos az ellá­tás. összességében elmond­ható, hogy megyénkben a kiskereskedelmi forgalom 7,5 százalékkal, a vendéglátás forgalma 4,4, míg a ruházati termékeké 2,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló idő­szakához képest. Az áruellátás színvonala, az árváltozások, illetve a kulturált vásárlási körülmé­nyek — ezen belül a kiszol­gálás minősége — a ko­rábbiaknál is jobban foglal­koztatja a megye lakosságát. Természetes igényünk, hogy súlycsonkítás, többletszámo­lás nélkül jó minőségű árut kapjunk, a fogyasztók érdek- védelme tehát megkülön­böztetett figyelemben része­sül. Éppen ezért a kereske­delmi felügyelőség a szak- szervezetek társadalmi ellen­őreivel rendszeresen, — a korábbiaknál gyakrabban — végez ellenőrzéseket, különö­sen az élelmiszer-kereskede­lem és a vendéglátás terüle­tén, ahol legnagyobb a lehe­tősége a lakosság megkárosí­tásának. Az idei 350 vizsgá­lat alapján elmondható, saj­nos tovább emelkedett a fo­gyasztók sérelmére elkövetett esetek száma. Fényt derítet­tek például 60—70 dekával előrébb állított mérlegekre a szemestakarmány árusító boltokban, sőt olyan üzletet is találtak, mely működési engedély nélkül árult. Az in­dokolatlan árdrágítások álta­lában nem a jogtalan anya­gi előnyszerzésre vezethetők vissza, hanem arra a tény­re, hogy a boltvezetők hiá­nyos ismeretekkel rendel­keznek a szabadáras termé­kek árképzéséről. Hasonló problémák tapasztalhatók az új üzemeltetési formákban dolgozó üzleteknél is. Az el­lenőrzések után a jogtalan bevételeket elvonták, illetve a szabálytalankodókat bír­sággal sújtották. Sajnos az üzletek nem sze­reznek be elegendő olcsó ter­méket — erre belső érde­keltségi rendszerük sem ösz­tönzi őket —, holott a vá­sárlók természetes igénye, hogy ezeket az árufélesége­ket megvehessék, hiszen pél­dául a kisjövedelmű, vagy a nagycsaládos embereknek egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit hagynak az üzletek­ben. A szakszervezeti társadal­mi ellenőrzések tapasztala­tairól Kun Zoltán, az SZMT közgazdasági és szociálpoli­tikai osztályának munkatár­sa számolt be. Elmondta többek között, hogy a társa­dalmi ellenőröket rendszere­sen képzik, azok munkáju­kat megbízhatóan látják el, de rávilágított néhány prob­lémára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom