Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-25 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 25., vasárnap 3 Kiút az egyensúlyzavarból A ruházati kereskedelem és a fogyasztók igényei A fogyasztók érdekvédelméről Forgott az idegen Hátunk mögött a nyár. Szabadsággal, utazással, kempingezéssel, strandolással... Hátunk mögött az idegenforgalmi szezon. Mint minden évben, az idén is több körútra indultak a megyei tanács kereskedelmi felügyelői, hogy fényt derítsenek rá: azt kapta-e a vásárló, a vendég a pénzéért, amit jogosan elvárt. Az idegenforgalmi területeken végzett vizsgálatokba besegítettek Borsod és Nógrád megye'' felügyelői és a társadalmi vállalati ellenőrök is. A meleg hónapok alatt összesen Mit tapasztaltak a felügyelők? Mátrafüred erdejében (Fotó: Kőhidi Imrei Őszi sétálók az egri várban Meglepő szélsőségeket tanúsít a ruházati kereskedelem árukínálata. Egyfelől kiemelkedően divatos, jó minőségű, ennek megfelelően magas árú luxus-cikkek kaphatók, másfelől időnként alapvetően fontos tömegtermékeket hiába keres a vásárló. Hogy példákat is említsünk, itt van mindjárt az őszi BNV, amelyen együttesen láthattuk a hazai ruházati ipar kínálatának javát; a Minőségi Cipőgyár termékeit, a korszerű békéscsabai csécsemőholmikat, a Május 1. Ruhagyár elegáns kabátjait, s megannyi termelő remekbe sikerült, nagyrészt a boltokban is fellelhető áruját. Néhány nappal korábban Budapesten megnyílt a Pierre Cardin luxusbolt, ahol persze több az érdeklődő, mint a vásárló, hiszen egy férfiing ára is négyszámjegyű, \ nem is szólva az öltönyökről, a női ruhakölteményekről. A másik végletre is bőven akad példa. A nyár elején, egyszerűen nem volt gyermekszandál, és bizonyos méreteket később sem .lehetett kapni. Ugyanakkor hiány volt a fiúshortból, sőt, gyermekzokniból évek óta nincs elegendő. A harisnya, a harisnyanadrág kínálata is hullámzó; hol különleges színű és mintázatú darabok is feltűnnek, hol pedig egyes méretek teljességgel hiányoznak. Hiányzik a kínálatból A szélsőségek magyarázata természetesen igen szerteágazó. A Cardin butik megnyitásával nyilvánvalóan nem a tömegek áruellátását kívánták javítani, hanem inkább példát statuálni arra, hogy a legkényesebb ízlést is ki lehet elégíteni, és legalább mutatóban lehet árusítani olyan holmikat, amilyenek Párizsban is a legdivatosabbaknak számítanak. A Skála-Coop S-Modell hálózata is igényesebb választékot kínál az átlagnál, de árai szintén csak kevesek számára megfizethetők. Vagyis a hazai ipar kis sorozatban, drágán képes korszerű, szép és divatos ruhaneműk előállítására. A tömegtermékekkel már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az említett fiúshort például azért került a hiánycikkek listájára, mert gyártása nem kifizetődő. A termelőnek az árkalkulációnál a felhasznált anyag értékét kell alapul vennie, ami azt jelenti, hogy a rövid nadrágot aránytalanul olcsóbban kell adnia a hosszúnál, hiszen a munka ugyanannyi rajta. Így van ez annak ellenére, hogy a termék szabad áras cikk. A gyermekszandálok hiányát mással magyarázzák a szakemberek. Ügy tűnik, ebben az ügyben az ipar és a kereskedelem együttműködésében voltak zökkenők; a rendelésben is voltak hibák, a szállítások is késtek. A pamutzokni ismét más okból hiányzik a kínálatból: a pamut világpiaci ára olyan magas, hogy a zokni szinte megfizethetetlen lenne, ezért inkább nem gyártják. Takarónak használják Az idei ruházati kínálatot nagymértékben befolyásolja az ország nehéz devizahelyzete. A tőkés országokból mind kevesebb készárut importálnak, aminek következtében szürkébb a választék. Másfelől viszont az importot igyekeznek pótolni különféle kereskedelmi együttműködésekkel : áruházi cserével, választékcserével, nem is eredménytelenül. Csakhogy a textilipar, a kötöttáruipar, a cipőipar, sőt, a konfekcióipar is számos alapanyagot, kelléket kíván importálni, és mivel a szükséges mennyiségnek csak egy részére futja a devizális lehetőségekből, a hazai késztermékek sém mindig olyanok, amilyennek a tervező kigondolta. Ez talán a kisebbik baj; a nagyobb az, ha valamilyen import hozzávaló hiányában, egyáltalán nem készül el a termék. Itt azonban meg kell jegyezni valamit. Az import termékek hiányát sok termelő takarónak használja; ezzel magyaráz olyan áruhiányt is, amelynek oka inkább szervezetlenség, ötlettelenség, nemtörődömség. Egy-egy gyár, bizonyítványát magyarázván, könnyen odaveti az érdeklődőnek okként a devizás gondokat, semmint hogy, saját hibáit elemezze, feltárja — legalább saját okulása céljára. Hasonló a helyzet némely kereskedelmi vállalattal, szövetkezettel is: könnyebb külső okokra hivatkozni, mint kitartóan, szívósan gyártót keresni minden olyan termékre, amelyet a fogyasztó keres. Pedig a ruházati kereskedelemnek viszonylag köny- nyebb a helyzete, mert egymást helyettesítő árukat forgalmaz. Ha nincs hűtőgép vagy mosógép, akkor nem vehetünk mást helyette, de ha nincs olyan cipő, ruha, amilyet szeretnénk, vagy amilyet meg tudunk fizetni, akkor azért valámilyen cipőt, ruhát, pulóvert, kabátot csak találunk a boltokban. A ruházati kínálat lyukai kevésbé feltűnőek; inkább csak úgynevezett választéki vagy mérethiányok. Csökkenő kereslet A gyártók és a forgalmazók egyébként mostanában okkal óvatosak: egyértelműen csökken a ruházati cikkek iránti kereslet, összehasonlítható árakon számolva már tavaly is kevesebb árut értékesítettek, mint 1981-ben, miközben más termékekből — élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, iparcikkekből — nőtt a kereskedelmi forgalom. Nyilvánvaló, hogy a reáljövedelmek stagnálását, illetve csökkenését a családok többsége azzal ellensúlyozza, hogy kevesebbet költ öltözködésre. Ez a tény, .valamint az, hogy a forgalmazók készleteik után már igen magas kamatot fizetnek, arra kell, hogy késztesse a termelőkét és a kereskedőket, hogy kínálatukkal jobban közelítsenek a fogyasztói igényekhez. (A vevő válogatósabb és amit nem visz el, ami készletben, raktáron marad, az sokba kerül.) Az év elején az Ipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium azt javasolta a vállalatoknak, hogy korszerűsítsék együttműködésük rendszerét. A zárt ruházati börzéket váltsák fel a nemzetközi gyakorlatban bevált szakvásárokkal, hogy a kereskedelem szélesebb áttekintést kapjon a ruházati ipar kínálatáról. Ha a termelők teljes választékukat egyidőben mutatják be — természetesen szakmánként külön-külön —, akkor megismerhetik versenytársaik kínálatát, s ennek megfelelően alakíthatják termékeik összetételét. Amennyiben a vállalatok követik az útmutatást, akkor remélhető, hogy a ruházati kereskedelem árukínálata jobban alkalmazkodik az igényekhez, és a vásárlók inkább megtalálják az igényüknek, ízlésüknek megfelelő ruhaneműket. (G. Zs.) 117 boltba, vendéglátóhelyre látogattak el, hogy megállapítsák a fogyasztói érdekek és a társadalmi tulajdonvédelem érvényesülését. Mit kaptunk a boltban, a vendéglőben? A tapasztalatok szerint az idei szezonban nagyobb volt a forgalom, mint a korábbi években. A kiskereskedelemnek komoly feladatot jelentett hát a megélénkült keresletnek eleget tenni. A termelők és az eladók kapcsolata elsősorban a zöldséggyümölcs ellátásban erősödött, s ez kedvezően hatott az árukínálatra. Az élelmiszerboltokban sem találtak nagyobb hiányosságot az ellenőrzést végzők, csupán egykét hétfőn volt kisebb a választék tejtermékekből és húskészítményekből. Az viszont már mindenképpen A népi ellenőrök utoljára 1980-ban ellenőrizték átfogóan az energiagazdálkodás helyzetét és főbb tendenciáit. Az akkori tapasztalatokat, következtetéseket a Minisztertanács hasznosította az energiagazdálkodási kormányprogram kidolgozásánál, s a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság feladatává tette, hogy időről időre vizsgálja meg a program végrehajtását. A KNEB legutóbbi ülésén döntött arról, hogy ismét széles körű vizsgálatot indít, melynek során együttesen tűzi napirendre az elmúlt évek különböző jellegű ellenőrzési feladatait. A most kezdődő felmérés során átfogóan értékeli majd. hogy a VI. ötéves terv eddig eltelt éveiben mennyiben felelt meg a követelményeknek az energiagazdálkodási program végrehajtása. Kiter- jedt-e a termelés és a fogyasztás valamennyi területére. Az elmúlt években számos változás következett be energiagazdálkodásunk feltételeiben. így a központi döntések elsősorban a hazai energiaforrások hatékonyabb felhasználását szorgalmazták. Ez új szempontot jelent nagy hiba: a zöldségkereskedésekben nem egy helyütt I. osztályú áron adták el a II. osztályú árut. Az idegen- forgalmi központoktól távolabb eső falvakban egyébként a tavalyi szezonhoz képest javult a zöldség-gyümölcs ellátás. A vendéglátóhelyeken főképp a reggelik választékát találtak szűknek a kereskedelmi felügyelők. Olyan is megesett, hogy az étlapon szereplő ételek közül többet nem tudtak felszolgálni. Egyébként a cukrászsütemények és a hidegkonyhai termékek kínálata is szegényes, még ott is, ahol a feltételek adottak a forgalmazásra. Ügy tűnik, ma sem dicsekedhetünk azzal, hogy ízléses tájjelegű ajándékokat kínálunk a turistáknak. A nagyobb forgalmú helyek kivételével még mindig giccsel teliek az ajándéküzletek polaz eddigi felmérésekhez képest. A népi ellenőrök az energiagazdálkodási program ágazati és területi végrehajtását egyaránt vizsgálják, igyekeznek képet kapni a kormányprogram hatóköréről. eszközrendszerérői, az energiatakarékos gépek, építőipari termékek, szilárd tüzelésű anyagok kínálatáról és keresletéről. Az elmúlt években a vállalatok jelentős összegeket fordítottak energiaracionalizálást szolgáló beruházásokra. Ezek eredményeiről most sok helyütt számot kell majd adni. miként a folyékony üzemanyag-felhasználás csökkentéséről hozott számos intézkedés végrehajtásáról is. A vizsgálat tapasztalatai nyomán a szakemberek előtt kirajzolódhat a kép: az elkövetkező időszakban milyen fejlesztési irányra, szervezési és gazdálkodási intézkedésre van szükség. Az ellenőrzést irányító szakemberek hétfőtől háromnapos munkaértekezleten egyeztetik az egész . országra kiterjedő vizsgálódás részleteit, majd £ népi ellenőrök megkezdik a több hónapig tartó munkát. (MTI) cai, a játékok jó része pedig stílustalan, alacsony használati értékű kisipari árutömeg. Tisztességes haszon Hányszor, de hányszor bosszankodik a vevő amiatt, hogy „rövidebb”’ a 10 deka parizer, s hogy a pénztárnál többet számolnak a valós árnál ! Nos, a kereskedelmi felügyelők idei ellenőrzési kőrútjuk során a megvizsgált boltok 16 százalékában észlelték, hogy megkárosították a vevőt. Olykor az összeg egészen „magasra rúgott”. Volt, ahol nyolctételes próbavásárlást végeztek az ellenőrök, s több mint 28 forinttal számolt többet a pénztáros. A tapasztalatok azt igazolták, hogy a vendéglátó- helyek többségében megfelelően érvényesül a kalkulációs fegyelem. Az idegenforgalmi vizsgálat során csupán egy helyütt észleltek nagyobb fokú, az árképzéssel és ártájékoztatással kapcsolatos hiányosságot. A megvizsgált iparcikk- boltok 38 százalékában fordult elő szabálytalanság, s ez mind-mind a magánkereskedőket érintette. Mennyi is a mennyi? A vizsgált vendéglátóhelyek 25 százalékában a próbavásárlásnál az árut hamisan mérték ki, vagy pontatlanul adagolták. Egy Drink bárban például a fél deci zölddió pálinka helyett csak 0,39 decilitert szolgáltak ki, így 6 forint 60 fillérrel rövidítették meg a vendéget. De egy camping büféjében sem voltak „bőkezűek”. Itt a két fél deci őszibarack pálinka a visszaméréskor csak 41, illetve 44 milliliter volt. Nem közömbös azonban az sem: friss, szép árut kap-e a vevő a pénzéért? Több helyütt találtak a felügyelők lejárt szavatossági idejű terméket, s az is előfordult, hogy a vendéglátóhelyeken a megengedettnél hosszabb ideig tárolták a főtt tésztát, vajat, tejfölt. örvendetes tény viszont, hogy javult a boltok, vendéglők környezeti kulturáltsága. Igaz, bosszantó, hogy sokszor piszkos az abrosz, de a kereskedelmi felügyelők tapasztalatai szerint tisztábbak, jobban felszereltek a mellékhelyiségek, mint a korábbi években. (m. m.) Ágazat és terület szerint KNEB-vizsgálat kezdődik az energiagazdálkodást program végrehajtásáról Olaj helyett - brikett Ésszerűbb energiafelhasználás a gabonaforgalminál Az energiafelhasználás ésszerűsítésére nemrég pályázatot nyújtott be az állami Fejlesztési Banknak a Heves megyei Gabonaforgalma és Malomipari Vállalat. Szeretnék a jelenleg drága tüzelőolajat egyszerűbb és olcsóbb energiahordozóval helyettesíteni. Ezért a vállalat szakemberei az eddig teljesen értéktelen napraforgóhéjból készítenek brikettet. Mint Sasvári Tivadar igazgatóhelyettestől értesültünk, kapcsolatot teremtettek a Szolnoki Mezőgép Vállalattal, melynek jászkis- éri telepén működő présgép segítségével kísérleti jelleggel napraforgóhéjból brikettet állítottak elő. Az eredmények sikerrel kecsegtetnek. Ezeket figyelembe véve kezdtek tárgyalásokat egy speciális présgép beszerzésére és üzembe helyezésére. Ezzel ugyanis a vállalat fűtőolaj-szükségletét a saját gyártású napraforgó-brikettel pótolnák, amely jelentősen csökkentené a költségeket. Amennyiben sikerűi ez a megoldás, akkor igény szerint a szomszédos Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatokat is ellátják az új, olcsóbb tüzelőanyaggal. Továbbképző Munkaügyi döntőbizottsági tagoknak A Magyar Jogász Szövet-r ság 1983/84-ben isi megszervezi a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek és tagjainak 10 hónapos továbbképző tanfolyamát. A tanfolyam — amely 1983 októberében kezdődik és a következő év májusáig tart — a hallgatóknak havi egy alkalommal félnapos elfoglaltságot jelent. A tanfolyamra 1983. szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Egri Munkaügyi Bíróságnál ( 3301. Eger Felszabadulás tér 7.) Itt igényelhető a jelentkezési lap is.
