Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 15., csütörtök 3. Erkölcsi magatartásból is vizsgáznak a téeszek Összefogással mérsékelhetők az aszálykárok Beszélgetés dr. Dénes Lajossal, a MÉM miniszterhelyettesével A nyár utolsó napjaira megjött ugyan a várva-várt eső, a tavasz vége óta hiányzó csapadékot azonban már nem tudta pótolni. Ráadásul ezekben a térségekben, ahoi a legnagyobb volt az aszály kártétele, a természet most is szűkkeblűén osztotta kegyeit. PETŐFIBÁNYÁN JÁRTUNK... Házak és vándormadarak H ogyan ítélik meg az aszály utáni helyzetet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban? Milyen központi intézkedésekkel próbálják mérsékelni az aszály hatását, s mit ajánlanak ennek érdekében a mezőgazdasági üzemeknek? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Dénes Lajos miniszterhelyettestől. — Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy az aszály a kalászosgabonaféléknél nem okozott nagy terméskiesést. Ehhez persze rögtön hozzá kell tenni, hogy voltak károk, azok nagysága megyénként, üzemenként, fajtánként és táblánként is jelentős mértékben eltért, összességében azonban a kalászosgabona-termést jó közepesnek minősíthetjük. S bár a tervezett kalászosga- bona-mennyiséget nem értük el, nem várható olyan rossz kukoricatermés, amely megoldhatatlanná tenné a hazai termésből történő belső gabonaellátást. Mindezt alapul véve az állatállományunkat veszélyeztető takarmányhiánnyal összességében nem számolunk. Ehhez persze abszolút takarékos felhasználásra van szükség, és arra, hogy a melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása minden eddiginél nagyobb súlyt kapjon. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodnak a központosított takarmánykészletek arányos, szükséglet szerinti átcsoportosításáról. A jobb termésű megyék gabonaforgalmi vállalatai állami felvásárlási áron szállítanak gabonát az aszálysújtotta megyék vállalataihoz. Az állatállomány takarmányellátása ily módon, a nagyüzemek saját termésével kiegészítve mindenhol biztosított lesz. Vagyis takarmányhiány miatt várhatóan sem a nagyüzemben, sem a háztájiban nem kell csökkenteni az állatlétszámot. Bizonyos fokú megszorítások természetesen lesznek. Így például minden nagyüzem csak annyi kukoricát vásárolhat, amennyi az állatállomány alapján indokolt. Ha pedig a gazdaság saját keverőüzemmel rendelkezik, akkor az ellátási körzet állatlétszámának és az alkalmazott receptúra kukoricahányadának megfelelő mennyiségű kukoricára tarthat igényt. A gabona- forgalmi vállalatok boltjaiban gondoskodnak a háztáji gazdaságok takarmányellátásáról is. Azzal a különbséggel, hogy a kis boltok nem árulnak majd szemes kukoricát. Hangsúlyozom azonban, hogy a kistermelők is vásárolhatnak kukoricát, de nem szemesként, hanem darálva. Ezzel a viszonteladók árfelhajtó működését szeretnénk megakadályozni. — Nem fenyeget-e az a veszély, hogy egyes, aszály nem sújtotta, jó termést elérő tsz-ek netán túl sokat kérnek a takarmányért? Számíthatunk-e arra, hogy most is összetartanak, s ezúttal is segíteni, támogatni fogják egymást? — Jogos a kérdés. Való igaz, hogy erkölcsi felfogásból, magatartásból is vizsgáznak a szocialista nagyüzemek. Vagyis abból, hogy az esetlegesen előforduló átmeneti és helyi jellegű hiányokból nem akarnak tőkét kovácsolni, és egymás kárára anyagi előnyhöz jutni. Bízunk abban, hogy nagyüzemeink jól bevált együttműködési formáikra és szövetkezeti mozgalmunk erejére támaszkodva segítik egymást. Annál is inkább szükség van erre, mert az állami szervek igyekeznek ugyan az aszály okozta károkat csökkenteni, azok egész terhét azonban átvállalni nem tudják ... Alapelv, hogy az aszály miatt kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet nem veszélyeztetheti sem a folyamatos üzemvitelt, sem pedig a jövő évi termés megalapozását. E fontos követelmény teljesítése érdekében a pénzügyi kormányzat egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek jelentős mértékben enyhítik az aszálykárt szenvedett üzemek pénzügyi gondjait. Azok az üzemek például, amelyek az előző három év átlagához képest kalászos gabonából, kukoricából és egyes kapásnövényekből az aszály miatt 25 százalékkal kevesebb termést tudtak betakarítani, földadókedvezményben részesülhetnek. Sőt, a különösen súlyos esetekben, amelyekre természetesen ugyancsak kitér a jogszabály, teljes egészében mentesülhetnek a földadó fizetése alól. Jelentős kedvezmény az is, hogy az aszálykárt szenvedett üzemek kérhetik hitelvisszafizetési kötelezettségeik átütemezését. Azoknál a gazdaságoknál pedig, amelyek az aszály miatt az év végén veszteségesek lesznek, az illetékes szervek gyorsított módon, szanálás nélkül rendezik a pénzügyi hiányt. — összegezve, milyennek ítéli az aszály sújtotta tsz-ek hangulatát? — Ami a hangulatot illeti, az üzemekben járva azt tapasztaltam, hogy az aszálykárok enyhítésére hozott központi intézkedések ismertté válása után enyhült a kezdetben észlelhető bizonytalanság. A károk felmérése során sok helyütt az is bebizonyosodott, hogy többen borúlátóbban ítélték meg saját helyzetüket, mint amilyen az valójában. — Mit tart most a legfontosabb teendőnek, mire ügyeljenek leginkább? — Napjaink legfontosabb teendői nyilván az őszi munkák. Ennek kapcsán és egyébként is azt ajánljuk a károsult téeszeknek, hogy — amennyiben a tervbe vett kukoricatermést már nem tudják betakarítani —, tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy forintértékben érjék el, de legalább közelítsék meg eredeti tervüket. Jól átgondolt, következetes takarékosságra szeretnénk kérni minden té- eszt, tehát nemcsak az aszálykárosultakat. Hangsúlyozom, hogy értelmes takarékosságról van szó, nem pedig arról, hogy ne rendeljék meg a szükséges műtrágyamennyiséget. összegezve a teendőket, már most, az őszi munkákat fel kell használni a termelőalapok megőrzésére, a gazdaságok helyzetének stabilizálására, a jövő évi jó termés megalapozására. Ezt kívánja a tée- szektől mind a tagság, mind pedig az ország érdeke. (B. K.) A hatvani Ingatlankezelő Vállalat hat esztendeje vette át Petőfi bányán hatvannégy tömbterüilet karbantartását. A 969 lakást, 22 üzlethelyiséget • magában foglaló építmények időközben igen megsínylették az évek múláisót, és nem csupán a lakások folyamatos külsőbelső renoválásáról kellett a cégnek gondoskodnia, hanem jöttek a Népköztársaság úti tömbök, ahol fedémcse- rét is kellett csinálni. Ilyenformán egy-egy épületnek a négy fala maradt meg a felújítás, a korszerűsítés kezdetére! Nos, a megnövekedett feladatok túllépték az Ingatlankezelő Vállalat teherbíró képességét, ezért segítséget kellett hívni. Az évi, bő húszmillió forint értékű munkálatokba így kapcsolódott be előbb a fedémcseréket végző Heves megyei Tanácsi Építő ipari Vállalat, a kémények- ikél foglalkozó Tüzeléstechnikád Vállalt, tavaly pedig a Hatvani Építőipari Szövetkezet. Hogy mit eredményezett a „háttéripar” ilyesféle bekapcsolódása? A Dózsa, a Lenin úti külső-belső tatarozásokat követően az idén már beköltöztek a lakók a Népköztársaság úti első. fedémcserés épületbe, és még az idén a második ,is benépesülhet. Átmeneti lakásokban Persze, menet közben több nem várit esemény zavarta a munkát, Ahhoz, hogy a bojleres fürdőszobáikat használni lehessen, bővíteni kellett a lakótelep villanyhálózatát. Sok-sok panasz nyomán, az UNISZERV bevonásával, központi tévéantenna - rendszert építettek ki. mostanra mindenütt jó minőségű vételt biztosítva. Kezdetben súrlódást okozott, hogy a korszerűsítés lakottan A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága ülést tartott szerdán Egerben. A testület — amelynek munkájában részt vett Bessenyei Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa és Sós Tamás, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára is — először tájékoztatót hallgatott meg dr. Végh Miklós elnöktől az idei párthatározatokról, illetve az ezekkel kapcsolatos népfrontmunkáról. Ennek során — többi között — elhangzott, hogy a jövőben tovább kell javítani a helyi bizottságok tevékenységét, erősíteni a folyt, ezt a családok nem akarták elviselni. Két esztendeje emiatt kellett egy húszlakásos, átmeneti épületet emelni, majd Lőrinci nagyközség tanácsa nyújtott segítséget, üres lakásait a korszerűsítés miatt „hazát- lanságra” kárhoztatottak rendelkezésére bocsátva. Utóbb viszont . a hatvani szövetkezeti építők vetették vissza helyenként a munkát. Nem tudtak lépést tartani minden esetben a követelményekkel, és segíteni kellett őkét, hogy ne legyen határidőcsúszás. Holott ez az üzem, éppen ilyen célra, négymillió forint fejleszr ítésd támogatást kapott az ÉVM-től. Vándormadarak Persze, arról sem hallgathatunk, hogy a hatvani Ingatlankezelő Vállalat sem áll valami rózsásan munkaerő tekintetében, ami szintén visszahat. Az építőiparban észlelhető folyamatos fluktuáció náluk is jelenlt- ikezett hol kisebb, hol nagyobb hullámokban. Pedig a kereseti lehetőség, amióta bevezették a teljesítménybérezést, igen feljavult. Láttuk az egyik augusztus havi bérkifizetési jegyzéket, amelyből kiderült, hogy Pintér István kőműves 7090, Öcsai József villanyszerelő 6600, Kovács József ács 7900 forinttal a zsebében térhetett haza bérkifizetéskor, és egy kezdő vízvezeték-szerelő szakmunkás, Berki Antal, aki két hónapja dolgozik, majdnem négyezer forint keresményre tett szert szorgossága, jó munkája révén. Természetesen az átlébecolt munkanapok. a visszatérő ilógásdk megbosszulták magukat másoknál. És rendszerint az ilyenekből „kelnek ki” a vándormadarak, akiknek a munkakönyvé igen társszervekkel való együttműködést, s új aktivisták, tisztségviselők bevonásával frissíteni a mindennapi munkát. A továbbiakban — Papp Sándorné előterjesztésében — a HNF és a KISZ megyei bizottságai között kialakult együttműködés tapasztalatai, valamint további feladatai kerültek napirendre. Mint ennek során — egyebek mellett — megállapították: erősödött, de még mindig nem elegendő a fiatalok képviselete a különféle testületekben, holott az ifjúság nem egy esetben bizonyította, hogy eredményesen képes segiteszépen betelt feljegyzésekkel. Kilépett ekkor, kilépett akkor ... Építőbrigád kerestetik Említettük, hogy a lakótelepeik kezdetben nem nagyon szívelték a nagyarányú rekonstrukciót. Ám a hangulat mositanra egészen más fordulatot vett. Mert mégis csiák nagy dolog, ha egy családi otthonban parkettásak a szobák, azután fürdésire, mosásra alkalmas helyiséghez jutnak a laikás- ibéliék. Arról nem beszélve, hogy a villáin yboj terhez konyhaiberendezést is kapnák rendről rendre a visz- száköltözők. Az más kérdés, hogy időközben változtak a lakbérek, és természetes módon a két éve négyzetméterenként három és fél forintot fizető bérlő az idén már hat forintot fizet, különös tekintettel arra, miszerint lakása komfortossá minősült. De fizeti-e? Sajnos, úgy tűnik, a hatvani „divathullám” Petőíiibányát is nyaldossa minden korszerűsítés, minden tanácsi ál-, doZatváWalás ellenére. És akár a városban, nő a generálkivitelező Ingatlankezelő Vállalat kintlévősége. Meddig, meddig nem: jó lenne tudni. A cég mind eközben mást nem tehet, minit hogy szorgalmasan küldözi a laikbérfizetési felszólításokat, vagy pedig él ia törvény jogával, a peresí- téssel. Bár ahogyan láttuk. hatottuk, nem ez a kintlévőség itt a legnagyobb hiány. Ahogyan a szakvezetők megjegyezték, egy jó erőkből álló. komplex építő- brigád kellene mostanság leginkább. De nem ugyanezt mondanák a tanácsi érőtöknél vagy a hatvani szövetkezet portáján ... ? ni a közös célkitűzések megvalósítását. Ezután a megyei népfrontbizottság a pétervásári HNF- munkáról fogadott el jelentést Pál Albert helyi titkártól. Végül pedig Jenei János megyei titkárhelyettes bejelentette, hogy tegnap szű- kebb hazánkban is megkezdődött a vita az új választási törvényjavaslatról. Az elkövetkező napokban mintegy 60—70 helyen folytatódik a hasonló véleménycsere megyénkben, hogy hasznos javaslatokkal segíthessük Hevesből is az említett törvény megszületését. Moldvay Győző Megkezdődtek a viták az új választási törvényjavaslatról Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Túl népszerű az ezres A MAE megyei szervezetének elnöksége előtt Tudomány a gabona- és a húsprogramért Két hónapja nagy várakozás előzte meg a zöldhasú bankók megjelenését. A nemzeti bank, a pénzintézetek és a postahivatalok az új bankjegyektől várták, hogy — a gyorsabb feldolgozás révén — csökkentse a pénzforgalmazás tetemes költségeit. A vállalatok bér- számfejtői s borítékolói saját munkájuk könnyebbségét remélték, hiszen gyorsabb ötezer forintot öt darab ezresből mint 10 ötszázasból borítékolni. A várakozásoknak az új bankó eleget tett, olyannyira, hogy hirtelen túlságosan is sok került a forgalomba belőle, ugyanis a vállalatok az ország minden részében elsősorban 1000-res címletekben hozták el a fizetéseket. Így az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egycsapásra vették át az ötszázasok helyét a pénzforgalomban, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre többször tárták szét a kezüket az üzletek pénztárosai, mondván: „nem tudok váltani, kisebb pénzt kérek”. Előbb-utóbb bezárt a kasz- sza, mert átszaladt a bajba került pénztáros a szomszéd üzletbe egy kis apróért. Persze addig növekedett a másik kasszánál a sor, s fogyott a vásárlók türelme. De nekünk, vásárlóknak kevésbé megfogható jelek is arra utaltak, hogy túlzottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett a másnapi üzletnyitásra tartalékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — miután nem kerül a betétszámlára — még nem is kamatozik. Nem várt veszteség ez minden kereskedőnek. A nemzeti bank szakemberei látva a tornyosuló felhőket, először a pénzintézeteknek adtak a kézinél kevesebb ezrest. Ezután a bérfizetéskor is megváltoztatják a vállalatok által kért címletösszetételt, hasonló megfontolások miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —, és nehezebb lesz ismét a bérszámfejtők dolga, valószínűleg mindannyian jobban járunk majd. Nem bosszankodunk a váltás miatt torlódó sorokban toporogva, és a kereskedőknek sem fő a fejük az üzletnyitás előtt, hogy lesz-e elég aprójuk az ezreseket felváltani. Lakatos Mária Szerdán délután Pétervá- sárán, a Gárdonyi Termelőszövetkezetben ülést tartott a Magyar Agrártudományi Egyesültet Heves megyei Szervezetének elnöksége. A testület, Koós Viktor titkár előterjesztésében. megtárgyalta és elfogadta az egyesület első félévi eredményelit, továbbá azt a tájékoztatót, amely Heves megye párt és állami testületed által a VI. ötéves tervidőszakra meghatározott feladatokat tartalmazza a gabona- és a húsprogram megvalósításáért. Ezzel összefüggésben vázolta azokat a célkitűzéseket, melyeket az egyesület megyei szervezetének kilencszáz tagja, hét szakosztálya és elnöksége tehet az említett népgazdaságilag fontos termelési programok sikeres végrehajtásáért. Ezután Németh András elnök ismertette a résztvevőknek a Magyar Agrártudományi Egyesület országos elnökségi ülésén elhangzottakat.
