Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 189. szám ÁRA: 1983. augusztus 11., csütörtök 1,40 FORINT BODONY: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Színvonalas tapasztalatok, tartalmas eszmecserék Befejeződött a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem Hárommillió pocakos A világ, amelyben élünk, gazdag, de mi nem aknáz­zuk ki ezt a gazdagságot. Embermilliók élnek az éhínség határán, míg más milliók túltápláltak, s emiatt különféle betegsé­geknek vannak kitéve. Felmérések szerint még ma is évente a föld 30 millió lakója hal éhen, 500 millió ember pedig éhezik, s ez a helyzet a népesség szaporodási ütemének meg­gyorsulásával napról-napra rosszabbodik. Ugyanakkor Magyarországon a táplál­kozástudományi szakembe­rek célja, hogy a jelenleg fejenként fogyasztott átla­gos 3200 kalória helyett mindenki 2700 kalóriára csökkentse a naponta elfo­gyasztott ételek főértékét, ezen belül is kevesebb zsír­ral, szénhidráttal, több nö­vényi fehérjével és vita­minnal állítsa össze napi étrendjét Éhes volt egykoron az ország. A nép életszínvo­nala emelkedett, jóllaktunk napjában többször is. És túltáplálkozunk. Egészség­telenül táplálkozunk. Fur­csa paradoxon: az emberi­ség fele rosszul táplált. Ott az éhhalállal, emitt a zsír­halállal néznek farkassze­met. Félő: elnehezül, idő előtt elöregszik az ország. Érdekes, mennyire félünk a szívinfarktustól, az érbe­tegségektől, a cukorbajtól és önfeledten fogyasztjuk a zsírt, a tésztát, amelyből a csípőnkre, a pocakunkra zsírpárna „készül”, amely­től deformálódik a test, s amely később gyilkosunkká válik. Nálunk a helytelen táplálkozásnak tradíciója van. Az állati eredetű zsír táplálékaink között az el­ső számú közellenség. A magyar ember — csecse­mőt és aggastyánt is szá­mítva — évenként 25 kilo­grammot fogyaszt. Ám az állati zsírban Cho­lesterin van, amely rára­kódik véredényeinkre, tönk­reteszi azokat és gyilkol. A fehér cipó — amelyet egy­koron imánkba foglaltunk —, a kelt tészta, a túrós csu­sza tepertővel, tejföllel, az ízes ludaskása, a hosszú le- vű paprikás krumpli kol­básszal, bizony nagyszerű ételek. De túlfogyasztva mind hizlal. Az egészséges élő, táplálkozó ember orvo­silag megállapított fejadag­ja gabonafélékből napon­ként 50 gramm (egy zsem­le: 30 gramm). Fizikumunk különös grimasza, hogy a felesleges szénhidrátokat el­raktározva, hízunk. A kö­vérség csúnya és terhes. A kövérségnek súlyos követ­kezményei lehetnek: ma­gas vérnyomás, érelmesze­sedés, cukorbaj, agyvérzés, szívtrombózis. Megváltozott, jobb éle­tünket kár zsírba fullasz- tani. A recept persze adott. Sok tudós és orvos mond­ta már el véleményét a korszerű táplálkozásról. Egyben mindannyian meg­egyeztek: állati zsír helyett növényi olajjal, margarin­nal főzzünk. Zsíros húsok és tészták helyett fogyasz- szunk sok fehérjét és zöld­séget, valamint gyümölcsöt. És mozogjunk sokat. Az élet törvénye, hogy meg­öregszünk, de miért kell idő előtt elöregednünk? (S. A.) Szerdán délelőtt — ez egri Ifjúsági Házban — tartották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem záró- ünnepségét. Ezen — többek között — megjelent dr. Va­sas Joachim, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Dér Béláné, Eger város Ta­nácsának elnökhelyettese. A tíznapos kurzus tapasz­talatait Kerner Gábor, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség főfelügyelője ér­tékelte, ezután a felnőtt diákok átvették a részvételt igazoló diplomákat. ★ A szervezésben részt vevő­ket arra kértük, hogy ve­szítsenek gyorsmérleget, je­lezve nemcsak az eredmé­nyeket, hanem az esetleges gondokat is. KERNER GÁBOR: — Sej­tettük, hogy a központi té­makör, az agrár-, illetve az ipartörténeti emlékek vé­delme fontossága ellenére sem túl látványos, egy kissé kiforratlan. Így aztán ért­hető, hogy némileg csökkent az érdeklődés. A hallgatók­nak meg kellett szokniuk, hogy most nem kecses gó­tikus boltozatokról, szép Az utóbbi esztendőkben évente több mint egymil- liárd forint értékű szellemi terméket exportálunk, a leg­utóbbi statisztika szerint 55 országba. Zömében tervdo­kumentációkat, műszaki ta­nácsadást (1981-ben 656 mil­lió forint volt ezek értéke), de jelentős a licencek, sza­badalmak, valamint a mű­szaki jellegű szolgáltatások, kutatások hányada is. ön­magában az egymilliárd fo­rint csekély része külkeres­kedelmünknek (1981-ben az összkivitelünk csaknem 300 milliárd forint volt). A tény­leges export értéke ennél na­gyobb, mert a külföldi ma­gyar fővállalkozásokhoz is számottevő tudományos és kutatási eredmények kapcso­lódnak. Szakemberek véle­ménye szerint azonban még mindig messze nem használ­juk ki a lehetőségeket. Kü­lönösen a számítástechniká­ban, a vegyiparban, de a mezőgazdaságban is értünk el olyan eredményeket, ame­lyek további szellemi export alapjai lehetnek. Ez azért is rendkívül fontos, mert egy- egy eladott szabadalom, megtervezett ipari komp­lexum hosszú időre és gyak­ran széles körben képviseli a magyar szellemi és végső soron ipari-gazdasági életet, s ezzel sokszor újabb keres­kedelmi kapcsolatoknak is alapot nyújt. Nem elhanya­golható szempont az sem, hogy az értékesített szellemi termékek kétharmada kon­vertibilis valutát hoz a nép­gazdaságnak. Exportált termékeink köre rendkívül változatos. A leg­eredményesebb a tervdoku­mentációk értékesítése. A TESCO egy vegyigyár terve­zésére kötött 51 millió fo­rintos megállapodást a Szovjetunióval; a Trans­mívű reneszánsz kőfarag- ványokról volt szó, hanem fémszerkezetekről, csava­rokról, gépekről, azaz olyan tárgyakról, amelyeket a kö­zelmúltban szó nélkül le­bontottak, vagy roncstelepre vittek. Ezekkel a relikviák­kal meglehetősen mostohán bántunk, s a 24. órában fogtunk össze megőrzésükért. Meggyőződésem az, hogy érdemes volt minderről be­szélni, vitatkozni. Annál is inkább, mert sok még a tisztázatlan mozzanat. Csak ízelítőként említem meg, hogy a két kategória hatá­rainak megvonása sem ren­dezett. Épp ezért megérte sok szempontból megközelí­teni, megvilágítani az alap- gondolatot. Már hagyomány az, hogy a rendezvénysoro­zat keretében szót kapnak a külföldi előadók is. Jó, bevált ez a módszer, így aztán a jövőben szélesíteni óhajtjuk a kört, méghozzá a több szem többet lát elve alapján.. Kollégáim vélemé­nyét is tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy elképze­léseinket valóra váltottuk, tovább gyarapítva azok tá­borát, akik sok szállal kö­tődnek az elődök örökségé­hez. elektro komplett távvezeték- rendszert tervez Iraknak. Építőipari tervek révén ugyancsak a TESCO 121 millió forintos üzletet bo­nyolított le Algériával és szintén százmillió forinton felüli bevételt jelent az, hogy részt vesz egy NSZK- beli erőmű tervezésében. A licencek, szabadalmak számára már lényegesen ne­hezebb piacot találni. Az utóbbi években a szellemi termékek eladói között is élesebb lett a verseny, és a szélesebb kutatási-ipari bá­zissal rendelkező országok érthető módon előnyben van­nak. Egy-egy kiugróan új­szerű, gazdaságos műszaki megoldás ügyes menedzselés­sel persze így is utat talál­hat a még oly telített piacra is. A Novexnek például a közelmúltban sikerült az NSZK-ban egy új víztisztító rendszer kipróbálására meg­állapodást kötnie. Sikeres próba esetén (ami a hazai tapasztalatok ismeretében igen valószínű), máris egy újabb magyar termék jelent meg a nyugatnémet piacon. A hagyományosnál lényege­sen nagyobb teljesítményű rendszer iránt komoly érdek­lődés mutatkozott Ausztriá­ból is, és előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak a be­rendezés ottani exportjáról. Ugyancsak idén tavasszal kezdték meg Venezuelában — szintén a Novex licence- szerződése alapján — egy új magyar gyógyszer gyártását. Az antacid retard, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti In­tézetében dolgoztak ki, al­kalmas arra, hogy a gyomor- sav-közömbösítő hatást hosz- szabb időben, nagymérték­ben elnyújtottan és szabályo­zott módon fejtse ki. A ter­mékre máris szabadalmat KALMÁR PÉTER, a nyári egyetem titkára: — Én a kapcsolatteremtést, a gyü­mölcsöző barátságok szövő- dését tartom a leglényege­sebb erénynek. Vendégeink megismerhették egymás munkáját, átvehették mások ötleteit, s valamilyen for­mában a népek közötti meg­értést, együttműködés szel­lemét ápolták, ezt szeretnénk a jövőben is, méghozzá a jelenlegi szintnél is hatéko­nyabban. Valamiféle „vér- frissítést”, nyitást tervezünk, s kidolgozzuk a célt Icg- » jobban szolgáló módszereket. NAGY ZOLTÁN, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára: — 1984-ben a város- méretű műemlékvédelem részleteit taglaljuk. Azt hi­szem, erről Egerben kell be­szélni, hiszen e téren kiemel­kedő sikerek születtek, olya­nok, amelyekre országhatá­rainkon túl is érdemes fel­figyelni. Az újságíró, aki 13 esz­tendeje tudósít a rendkívül fontos eseménysorozatról, személyes élményeivel Hite­lesítheti mindezt, idézve a már hagyományossá vált búcsút: — Viszontlátásra jövőre ... Pécsi István adtak az Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában, Ka­nadában és Ausztriáliában. Textilhulladékok hasznosítá­sára vásárolt egy új eljárást szintén a Novex-től az angol Leicester Cleaning Moterials és a francia Bio S. A. Az előbbiekhez képest ki­sebb értékű a műszaki-szel­lemi jellegű szolgáltatások eladása. Ezen a téren a leg­nagyobb megrendelők a fej­lődő országok. A Chemö- komplex például Irakkal kö­tött megállapodást kőolajipa­ri szolgáltatások nyújtására, míg a TESCO Líbia részére vállalt vasútépítési együtt­működést. A két szerződés együttesen több mint száz­millió forint bevételt jelent. A megyénkben született találmányok, újítások közül, talán a legismertebb az épí­tőiparban elterjedt PEVA. Az egyik feltaláló — Varga László szerint egy-két megye kivételével, szinte az egész országban használják az építkezéseknél. A külföldi építőipari vállalatok figyel­mét sem kerülte el a két eg­ri mérnök — Pelle József és Varga László — találmánya. Így jelenleg is használják a technológiát Irakban, Líbiá­ban, Algériában. De koráb­ban érkezett megrendelés az NSZK-ból is, a jövő év tava­szán pedig egy szovjetunió­beli szállodaépítkezésnél építik be a PEVA-elemeket. Jáhn Ferenc, a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a gazdaság­ban megalkotott kérgezőgép igen kedvező fogadtatásra talált. Az országban több száz segíti már az erdészek munkáját, de eleget tettek a csehszlovák, lengyel, osztrák, jugoszláv és bolgár megren­deléseknek is. KÉT EGRI ÉPÍTÉSZ SIKERE - KÉRGEZŐGÉP A MÁTRÁBÓL Magyar szellemi termékek küllfildön ••• szükség van a melléküzemágakra Gál Bertalanná és Bukta Ilona a bakelitkapcsolókat sorjázza ,Nem éppen sikeresen — tíz­millió forint veszteséggel — zárt két évvel ezelőtt a bo- donyi Mátraalja Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet. A kedvezőtlen termőterületek­kel rendelkező szövetkezetét, olykor még a szeszélyes idő­járás sem kímélte. Szükség volt a melléküzemágak fel­lendítésére. A településről eljáró dolgozóknak biztosí­tott munkalehetőséget a fa­feldolgozó üzem, ahol rakla­pokat gyártanak, a bányá­szatnak, építőiparnak készí­tenek megmunkált faanya­gokat. Az elektromos részleg bérmunkában tekercseléseket végez, telefonközpontok fém- alkatrészeit gyártja. A mel­léküzemágak tevékenységé­nek is köszönhető, hogy az elmúlt évet már, ötmillió fo­rint nyereséggel zárták a bo- donyiak. A Crossbar-rendszerű telefonközpontokhoz készít szerelvény­sínt Borsos Gyula és Kovács Lajosné (Fotó: Szabó Sándor) Páratlan hozamnövekedés Véget ért a nemzetközi Holstein-konferencia A hazai szarvasmarha-te­nyésztés számára a jövőben elsősorban az állomány ge­netikai értékének a növelé­se a fő feladat — mondta a nemzetközi Holstein-konfe­rencia befejezése alkalmából Dohy János, az Állatorvos- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára az MTI-nek adott nyilatkozatá­ban. Az elmúlt tíz évben je­lentős eredményeket értünk el, mindenekelőtt a tejter­melésben. Ilyen rövid idő alatt ilyen ütemű tejhozam­növekedést (ma már az ál­lami gazdaság több mint 5000 liter az átlagos tehenenkénti tejhozam, szemben a tíz év­vel ezelőtti 2400-zal), sehol a világon nem mutattak még fel. Ez elsősorban az amerikai Holstein-Fríz faj­ta meghonosításának, majd ezt követően a sikeres ke­resztezéseknek köszönhető, ami egyúttal azzal is járt, hogy pillanatnyilag Európá­ban Magyarország rendelke­zik a legnagyobb létszámú fajtiszta Holstein-állomány- nyal. A konferencia sok szem­léletbeli változást hozott — mondotta — és még inkább nyilvánvalóvá tette, hogy a soron következő feladat — összefüggésben a gazdaságos- sági elvárásokkal — a gene­tikai nemesítés. Nem enged­hető meg, hogy egy jól te­jelő tehénben kihasználatlan tej hozam maradjon, viszont az sem helyes, ha a tejho­zam erőltetett fokozásával rövid idő alatt végleg kime­rítik az állatot. A genetikai képesség és a környezeti fel­tételek közötti optimum megtalálása most a cél, ami egyaránt magában foglalja a tenyészérték korszerűbb meg­állapítását, a tenyésztés gaz­daságosabb tervezését-szer­vezését és az optimális ta­karmányozást. Ez utóbbi kapcsán előrelépést jelent majd a néhány állami gaz­daságban már alkalmazott számítógépes program-szerin­ti takarmányellátás fokoza­tos elterjedése, amely lehe­tővé teszi a legmegfelelőbb összetételű és mennyiségű tápanyag folyamatos adago­lását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom