Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 2., kedd 1. A NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓ (IV/4.) Az SZKP forrásainál Lenin és a párt A II. Internacionálé re­formista pártjaitól elvileg különböző, új típusú pártért folytatott harcban döntő sze­repet játszott Lenin. Egy egész évtized folyamén fá- radhatatlanúl dolgozott a párt eszmei, politikai és szervezeti elveinek kidolgo­zásán, a marxizmus megala­pítóinak eszméit fejlesztve és gazdagítva. Lenin nevével elválaszthatatlanul össze­függ továbbá az OSZDMP II. kongresszusán elfogadott program és szervezeti sza­bályzat előkészítése és a marxista proletár párt létre­hozásában elért siker. Lenin részt vett valamennyi igen fontos határozat tervezeté­nek kidolgozásában, megvá­lasztották a mandátumvizs­gáló, a programmal és a szervezeti szabályzattal fog­lalkozó bizottság tagjává, be­számolót tartott a párt szer­vezeti szabályzatáról és be­szédeket mondott különböző problémák megvitatása so­rán. A kongresszus jegyző­könyvei Lenin több mint 100 felszólalását, replikáját és megjegyzését rögzítették. A delegátusok — Leninről Lám, milyen benyomást keltett Lenin az OSZDMP II. kongresszusának delegá­tusaira. „Lenin beszédének ereje, kifejező volta, sajátos­sága és egyszerűsége, cikor- nyátlansága ... Lenin magá­val ragadó nyugalma és mosolya, az elvtársak iránt tanúsított bámulatos egysze­rűsége ... az a magasabb rendű élvezet és mámor, amellyel belevetette magát a munkába, anélkül, hogy egyetlen pillanatot is elsza­lasztott volna valamiféle „magán”-élet számára, anél­kül, hogy tekintettel lett vol­na bármiféle személyes kap­csolatokra és rokonszenvre — mindez máris kiemelte Lenint abból a hatos fogatból, amelyet az Iszkra élén álló hatos fogatként ismertünk” — emlékezett vissza Sz. I. Gu- szev, hivatásos forradalmár. „Világossá vált, hogy csakis ő tudja biztosan, hogy mire van szüksége a párt­nak és merre kell vezetni azt — emlékezett vissza Le­ninre M. N. Ljadov kong­resszusi delegátus^ hivatásos forradalmár. — O minden­ben, még a jelentéktelen dolgokban is elvi álláspont­ra helyezkedett. Mindenre megvolt a maga elvi állás­pontja. Világos volt, hogy egységesen gondolkodó és egységesen cselekvő pártot akar létrehozni, nem pedig egyszerűen alkalmi gyüleke­zetét mindazoknak, akik szo­ciáldemokratáknak nevezik magukat”. .......Lenin álta­l ában nagyon komolyan vet­te mindazt, ami a kongresz- szuson történt, buzgón je­gyezte az összes vitákat és mindig kész volt korrigálni a titkárt, amikor az helyte­lenül vette jegyzőkönyvbe az egyik vagy másik felszó­lalást”. Lenin volt az egyetlen ... delegátus, aki nemcsak, hogy egyetlen ülést, de még a felszólaló delegátusoknak egyetlen szavát sem mulasz­totta el — emlékezett visz- sza A. V. Sotman kongresz- szusi küldött. — S valóban, mint ahogy ma tudjuk, ha Lenin nem követi oly fi­gyelmesen a kongresszus munkáját és nem készít csaknem jegyzőkönyvszerű feljegyzéseket, akkor nagyon sok minden elveszett volna párttörténetünk számára. Egyedül Leninnek köszönhe­tő, hogy egyes kérdések, amelyek első pillantásra a delegátusok számára nem lé­tezőknek tűntek, elvi magas­ságba emelkedtek, s e kérdé­sekben lefolyt viták során olykor a legmélyebb véle­ménykülönbségek nyilvánul­tak meg a jövendő bolsevi­kok és mensevikek között. Fordulópont a munkásmozgalomban Az OSZDMP II. kongresz- szusának világtörténelmi je­lentősége van. Fő eredmé­nye: a forradalmi marxista párt megteremtése Oroszor­szágban. Pártjának létreho­zásával az oroszországi mun­kásosztály az ország minden dolgozójának vezérévé kez­dett válni. Emellett a II. kongresszus fordulópont lett a nemzet­közi munkásmozgalomban. A marxista párt Oroszor­szágban az új történelmi kor­szaknak, az imperializmus korszakának elején jelent meg, amikor a proletariátus a forradalmi ütközetek kü­szöbén állt. A II. Internacio- nálé pártjai, amelyek előny­ben részesítették a parlamen­ti harcot és megbékéltek az opportunizmussal, nem vol­tak képesek az új feladato­kat helyesen megoldani, nem készítették elő a munkásosz­tályt a kapitalizmus megdön­téséért és a munkásosztály politikai hatalmának kivívá­sáért folytatandó harcra. Csakis az orosz marxisták, a Lenin vezette bolsevikok áll­tak az új korszak követel­ményeinek magaslatán, s ad­tak helyes választ a mun­kásmozgalom gyökeres prob­lémáira. A nemzetközi mun­kásmozgalomban a bolseviz- mus a legforradalmibb és legkövetkezetesebb marxis­ta iránnyá vált. Éppen a II. kongresszuson jelent meg az új típusú pro­letárpárt, a forradalmi gon­dolat és a forradalmi cselek­vés pártja, az oroszországi munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetője, nevelője és szervezője, a nemzetközi munkás és kom­munista mozgalom harci osz­taga. Az ő vezetésével ment végbe a nagy októberi szo­cialista mozgalom, valósul­tak meg világtörténelmi je­lentőségű átalakulások, épült fel a Szovjetunióban a fej­lett szocialista társadalom. Jelenleg az SZKP, amely természetét tekintve a mun­kásosztály pártja maradt, az osztálynélküli, kommunista társadalmat építő egész szov­jet nép pártja lett. „A sors kedvezett nekünk...” Noha az SZKP 1903, az OSZDMP II. kongresszusa óta számlálja fennállásának éveit, a történelmi irodalom­ban nem ritkák az olyan esetek, amikor egyik vagy másik orosz forradalmár párttagságát az OSZDMP I. kongresszusának idejétől, 1898-tól, sőt ettől a korábbi időponttól számítják. Van­nak, akiket 1896 vagy 1893 óta, sőt 1890 óta számítot­ták az SZKP tagjának. Miért? A választ részben V. I. Lenin összes Műveinek 40. kötetében találhatjuk meg. Amikor Lenin 1920. már­cius 29-én a IX. pártkong­resszus delegátusának egyé­ni kérdőívét kitöltötte, arra a kérdésre, hogy mióta tagja a pártnak, így válaszolt: 1893* tól kezdve, vagyis azóta, hogy illegális tevékenységet kezdett folytatni a cári ön­kényuralom ellen. Lenin harcostársa, G. M. Krzsizsa- novszkij pedig a következő­ket írta önéletrajzábáh: „A sors kedvezett nekünk. 1893- ban Pétervárra érkezett egy ifjú lángelme: V. I. Uljanov- Lenin. Tüstént világossá vált számunkra, hogy mi csupán elsajátítottuk a szo­cializmus tudományos elmé­letének hatalmas fegyverét, ő pedig már mesterien bánt vele. Csupán ekkor vetették meg az igazi alapját a Har­ci Szövetség a Munkásosztály Felszabadításáért szervezet­nek, amelynek történelmi szerepe ismeretes. Ezért én a bolsevik is. ettől a nevezetes 1893-tól számítom párttagsá­gom idejét”. — Vége — Folyamatos, szervezett munka után: Meg­termett a kenyerünk A tervezettnél több búzát vásároltak Ezekből, a képen látható szépen beérett kalászokból Is magtárba került már a termés (Fotó: Szabó Sándor) Az országoshoz hasonlóan, Heves megyében is véget ért az aratás, a kalászos gabonafélék nyári betakarí­tása. A száraz időjárás hatására a tervezettnél hama­rabb kezdődött, és a megye történetében a legkoráb­ban fejeződött be ez a munka, A gazdaságok 73 ezer hektárról aratták le a termést, amelyből 56 ezer hek­tár volt a búza. Az üzemek mindvégig szervezetten, szinte veszteségmentesen folytatták tevékenységüket. Az eredményeket Koós Viktor, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésüigyl osztályának vezetője ér­tékelte lapunknak. — Hogyan alakult a ter­mésmennyiség? — Megyénk közös gazda­ságai a múlt év őszén na­gyobb területen vetettek ka­lászosokat. Ehhez hozzájá­rult a Minisztertanács álltai meghirdetett gabonaprogram és az ennek megvalósítását ösztönző közgazdasági sza­bályozórendszer, amely­hez az itteni nagyüzemek is kapcsolódtak, ősszel kedve­ző időben kerültek földbe a glabanamagvak, és az enyhe telet is jól átvészelték. Má­jusban kiemelkedő termés- eredményekre volt kilátás, ám a júniusi aszály miatt a vártnál szerényebb eredmé­nyek születtek, bár a ter­mésmennyiség így is elérte a tervezettet. Ezzel 1980. után az idei nyáron me­gyénk agrártörténetében a második legnagyobb gabo­natermelést takarították be az üzemek. — Melyek voltak az idén a legjobb gabonatermelő gaz­daságok? — Elsősorban a hevesi Rákóczi Termelőszövetke­zetet emelném ki, ahol a hektáronkénti hozam meg­haladta a hat tonnát. Az öt tonnát túlszárnyalták a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság, az erdőtelki Szabad­ság Termelőszövetkezetben és a Füzesabonyi Állami Gaz­daságban is. Jó eredményt ért el ezeken kívül a tarna- mérai és a hatvani Lenin, a füzesabonyi Petőfi, a nagy- rédei Szőlőskert, a horti Kossuth és a feldebrői Rá­kóczi Termelőszövetkezet is. Sajnos, a Tisza menti térségben a rendkívüli szá­razság miatt elmaradtak a várit hozamok, annak elle­nére, hogy az ott gazdálkodó üzemekben is mindent meg­tettek a jobb eredménye­kért. Mágusban még biza­kodtak Pélyen, Kiskörén, Tiszanánán is, de a várt mennyiség sajnos, nem lett meg. — Hogyan alakult a fel­vásárlás?----Az aratás ideje alatt m indvégig zökkenőmentes és zavartalan volt. A He­ves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat júli­us végéig 160 ezer tonna kenyérgabonát vásárolt fel, noha 157 ezer tonnát ter­vezett átvenni. Mindez csak­nem húszezer tonnával több, mint amit 1980-ban felvásá­roltak. Az átvétel egyébként még tovább tart. A búza ihetatolitersúlya az aratás végére növekedett és elérté a 80—81 kilót. A sütőipari értéke megfelelő, tehát egyenletes, jó minőségű lisz­tet adhat át a vállalat a kenyérkészíitéshez. Miután az időjárás csaknem az egész aratás alatt száraz volt, így a begyűjtött búzák zömét nem kellett szárítani. Ennek köszönhető, hogy a költségek az átlagosnál ked­vezőbben alakultak az üze­mekben. — Ezekben a napokban mivel foglalkoznak a gazda­ságok? — Felgyorsultak az ara­tást követő úgynevezett já­rulékos munkák. A szalma 90 százalékát már behord- ták a határból, sőt a tarló- hántás és • a nyári szántás felén is túl vannak már a gazdaságok. Befejeződtek a másodvetések is, az üzemek többsége élt ezzel a lehető­séggel is. Az aratási feltéte­lek összességében az átla­gosnál jobbak voltak. Min­den gépet, szállítójárművet időben kijavítottak és na­gyobb fennakadás a pótal­katrész-ellátással sem volt. Az üzemek nem csupán a szomszédos csehszlovákiai gazdaságok segítségét kérték, hanem ezen a nyáron ör­vendetesen a megyén belüli együttműködés is tovább szélesedett. Jól kisegítették egymást kombájnokkal és szállítójárművekkel. Az aratásban részt vevők tisz­tességesen helytálltak, szer­vezett munkával biztosítot­ták, hogy a termény időben magtárba kerüljön. Ezért elismerés a vezetőknek, a Ikombájnosoknak, a szállí­tóknak és a gabonát átve­vőknek. — Mik a kilátások az őszi betakarítás előtt? — Most, hogy a gazdasá­gok learatták a kalászosokat, már az őszi érésű növények betakarítására készülnek. Megyénk társadalma aggód­va figyeli, hogy az aszály to­vább tart. A rendkívüli me­leg különösen a Tisza men­tén nehezíti a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a zöldségfélék fejlődését. Mi­után nagyon kevés a ned­vesség a földekben, így koc­káztatja a biztató terméski­látásokat. Megyénk két tör­ténelmi borvidékén: Eger környékén és a Mátra alján viszont a szőlőültetvényeken továbbra is jók a terméski­látások. A gazdaságok a szükséges növényvédelmi te­endőket elvégezték és már a szüretre készülnek. A zöldségfelvásárlás eddig a nyár során zavartalan volt, amely a kiegyensúlyozott el­látásban is megmutatkozik. A nagy meleg miatt ugyan­akkor a várttól gyorsabban érik a paradicsom, az ubor­ka és a dinnye. Ezért a Hat­vani Konzervgyár is hama­rabb kezdte meg a paradi- csomféldolgozást. Megye- szerte esőre lenne szükség, amely jótékonyan hatna a kapásnövények további fej­lődésére. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly nak az alkalmazását célozza a számítástechnikában, az ipari elektronikában, a táv­közlésben, a forgalomirányí­tásban, a gyógyításban és a szórakoztatóiparban is. Mindez egyben anyag-, ener­gia- és munkaidő-megtaka­rítást is eredményez. A gyöngyösieknek el kell érniük 1990-ig azt, hogy a hazai elektronikai alkatrész- igénynek mintegy 60 száza­lékát kielégítsék. Miután importra is szükségünk van, a feladatuk továbbá az is, hogy a külföldről behozott anyagokat saját gyártmá­nyaikkal egyenlítsék ki pénzügyileg. A MEV, mint mondottuk, ma még szokatlanul hang­zik, dé egyre inkább átveszi a közhasználat, mert gyárt­mányai napról napra job­ban terjednek határainkon innen és túl is. Izzó után MEV A chip, mint tengerben a csepp Mikroszkóp nélkül nem megy... (Fotó: Kőhidi Imre) Még mindig nem szoktunk hozzá kellően ahhoz, hogy a gyöngyösi pipishegyi gyá­rat MEV-nek nevezzük, mi­után él bennünk a korábbi cím: az Egyesült Izzó Gyön­gyösi Gyára. Ennek az év­nek az első napján változtat­ta meg a nevét és lett Mik­roelektronikai Vállalat. Fur­csa ellentmondás: a féléves gyár tulajdonképpen már három évtizedet tudhat ma­ga mögött. Az évek során korábban is kétszer változ­tatott cégért, mert félvezető és gépgyár -volt kezdet kez­detén. tíz év múltán pedig felvette az Izzó nevet. Az első változással együtt járt a Tungsram-márka hasz­nálata is, amelyről még ma sem mondtak le, tekintettel arra, hogy a volt anyaüzem megrendelésére továbbra is gyártanak olyan cikkeket, amelyeken ezt a márkát használják. Maradt a MEV-ben a két üzem is, egyfelől a gépgyár­tás, másfelől a félvezetők előállítása. A gépek család­jához tartoznak az ampulla-, az öblösüveg-, a pohárgyár­tó gépsorok, a tv-képcsőt temperáló alagútkemencék, az ipari robotok és manipu­látorok, a présgépkiszolgáló robotok, valamint az integ­rált áramkört mérő és ada­goló automata manipuláto­rok. Ezek a gépek már hasz­nálják azokat az integrált áramköröket, amelyeket itt terveznek még a felhaszná­lás céljának megfelelően és itt is építenek be a szerke­zetekbe. Ezzel jutottuk el a cihpez, amely angol szó és magyarul morzsát jelent, jelezve a chip méretét: ak­kora. mint egy morzsa. En­nek ellenére hasznosítása széles körű és szinte belát­hatatlan, mint amilyen ará­nyú a csepp a tengerhez ké­pest. Az új vállalatot főként azért hívták életre, hogy a magyar mikroelektronikai gyártás céljait szolgálja. A fejlesztés feladatát segíten­dő, a gyárban megalakítot­ták az elektronikai főosz­tályt is. Tulajdonképpen nem egé­szen ismeretlen területet kell a gyöngyösieknek to­vábbra is gyakorolniuk, hi­szen az integrált áramkörök gyártása már évek óta folyt az üzemben. 1963 óta kezdték meg a fél­vezetők gyártását és napjain­kig eljutottak a nagy bonyo­lultságú integrált áramkö­rökig. Évente eddig mintegy százmillió diódát, tranzisz­tort és integrált áramkört állítottak elő, főként a hazai berendezések gyártásának se­gítésére. Ebből az is kitet­szik. hogy a gépgyártás és a félvezetőgyártás mennyire egymásra van utalva. Az elektronikai fejlesztési prog­ram ezeknek a p>arányok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom