Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 2., kedd Egy hét... r---A K ÉPERNYŐ ELŐTT I______________________ NAPLEMENTE... (Fotó: Szabó Sándor) NÉGYLEVELŰ LÓHERE A GALLÉRBAN Készül a koronázási palást restaurálási terve Felfedezzük Gorkijt Túlzás lenne azt állítani, hogy korosztályom tagjai az ötvenes években megszerették Alekszej Makszimovics Peskov, azaz Gorkij művészetét. Akkortájt ugyanis csak egyetlen művéről, Az anyáról hallottunk a magyar- és az »oroszórákon, méghozzá meglehetősen sablonos tálalásban. így aztán nem csoda, hogy fogalmunk sem volt arról, hogy mennyire sokoldalú, milyen, kimagasló tehetségű egyéniséget rejtett el előttünk az egyoldalú megközelítés. Valódi értékeire csak jóval később — már felnőttként — döbbentünk rá, megismerve tanulságos életútját, vívódásait, eszmei fejlődésének állomásait, megtorpanásainak krónikáját, világirodalmi rangú írásainak jelentős részét. Megértettük, hogy mint minden valamire való alkotó, ő is az ezerarcú valóság minél tökéletesebb, lelkiismeretesebb, hitelesebb tükrözésére törekedett, folyvást bizonyítva azt, hogy irigylendő mestere a jellemfestésnek. Élményei kapcsán a társadalom egyes osztályait vizsgálta, kutatva, keresve, s megtalálva az emberben rejlő kincseket. Az igazi kiválóságokhoz hasonlóan ő sem kizárólag korához kötődött, mívesen megformált figurái a mához, sőt a holnapokhoz is szólnak, intelmei mindig megszívlelendők lesznek. Havas Péter rendező érdeme az, hogy a korábbi időszak mulasztásait pótolni akarván több alkalommal felvillantotta a nagyközönHeti ajánlat A televízió keddi műsorából Az SS története című angol dokumentumfilmre hívjuk fel a figyelmüket. A műsor 21,.50-kör kezdődik. Szerdán, 20 órakor mutatják be a Lapzárta előtt című magyar tévéfilmet. Csütörtökön 21 órakor kezdődik a Hírháttér adása. A 2-es Jelena — Moór Marianna, Vagin — Szilágyi Tibor. ség számára a klasszikus orosz dráma szerzőgárdájának arcképcsarnokát. Az sem véletlen, hogy Gorkijnak nagy teret szánt. E nemes veretű ismeret- terjesztés szülötte A nap gyermekei című mű téves adaptációja is. Zahora Márta dramaturgban értő munkatársra lelt. Ügy tömörítettek és kurtítottak, hogy a lényeget domborították ki, s azt mellőzték, ami kevésbé fontosabb volt. Ezzel magyarázható, hogy maradandó élményekkel ajándékoztak meg mindannyiunkat, hiszen hiánytalanul tolmácsolták az író gondolatait, aki e munkájában az erélytelen, a ta- lajtalan, a cselekvésre képtelen értelmiség világába kalauzol minket, azt hirdetve, hogy mindannyian fényre, tisztaságra, boldogságra születtünk — nem véletlenül használom a jelen időt —, csatornán ugyanebben az időben Balázs Béla egyfel- vonásosait tekintheti meg, akit jobban érdekel a színház, Pénteken este 10-kor A farmer felesége című amerikai filmet láthatják, amelynek főszereplői Gene Hackman és Liv Ullmann. Szombaton 18.15-től „Úristen, mit tettünk!” címmel, egy holland riportot láthatnak annak a B 29-es gépnek a legénységéről, amely az első atombombát Hirosimára dobta. Változatlanul ajánljuk a cseh szlo vák film víg játékába t, de azért a harmóniáért meg kell küzdeni, vállalva az alkalmi megpróbáltatásokat, a kényszerű konfliktusokat is. A jelennek is szóltak a színészek, akik maradéktalanul megbirkóztak nem éppen könnyű feladatukkal. Protoszovként Sinkó László ninij tóttá a legtöbbet, s olyan karaktert rajzolt, aki nemcsak a tegnapból üzen, hanem napjainkban is ránk köszön, arra serkentve, hogy fedezzük fel azt' az alkotót, aki a lélek titkainak avatott búvára, aki önzetlenül kínálja az Ariadné-fonalat ahhoz, hogy megoldjuk sorsunk talányosnak tűnő rejtélyeit. (pécsi) Emlékezet Kétkedéssel figyeltem eddig az Elmebajnokság című műsort. Szűkebb családi körben csak -nokság nélkül emlegettem. Vasárnap azonban rájöttem arra, hogy nemcsak öncélú lehet a lexikális tudás. A győztes versenyző ugyanis a tizenhárom aradi vértanú sorsából, történetéből készült fel. Rendkívül rokonszenvesen beszélt arról bevezető szavaiban, hogy nem tartjuk elég becsben nemzetünk hőseinek emlékezetét. Nem áll sehol szobruk, a nevüket sem tudjuk felsorolni, pedig életüket áldozták a szabadságért, mindegyikük élete valóságos regény. Azután válaszolt a pályázó — aki különben bányában dolgozik — a feltett kérdésekre. Bebizonyította: a múlt pontos ismerete állásfoglalás, véleményünk kifejezése is lehet. (gábor) amelyek vasárnap délutánonként kellemes perceket szereznek a nézőknek. Budapesten eszperantó világkongresszus ülésezik: ez alkalomból 7-én, azaz vasárnap Za menhof-emléktáblát avatnak Egerben, az Eszperantó sétányon. Az ünnepség 14.30 órakor kezdődik, A könyvek közül ajánljuk Hankiss Elemér Diagnózisok című kötetét, amely szellemes formában társadalmi visszásságokról szól. A gyöngyösi művészmozi a Manhattan című amerikai filmvígjátékot játssza 8-án, hétfőn. Hazai és külföldi textil- kutatók és restaurátorok többszöri konzultációja után hamarosan megkezdődik a koronázási palást restaurálási tervének kidolgozása. A palást, amely egy hónapja vasárnaponként látható a Nemzeti Múzeumban, 1978- ban a koronázási jelvényekkel együtt tért haza az Egyesült Államokból. A csaknem ezeréves kelmén István király és felesége, Gizella korabeli képmása látható, a felirat pontosan jelöli a 1031-es évszámot és a neveket. A széles körben elterjedt tévhittel ellentétben azonban a palást nem lehetett államalapító királyunké; mivel eredetileg miseruha volt, s valószínűleg csak a XIII. században alakították át koronázási palásttá. A magyar szakembereket hazakerülése óta foglalkoztatta a palást állapota és megóvásának, helyreállításának lehetősége. A feltáró vizsgálatsorozat februártól májusig tartott a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátorainak közreműködésével. A palástot 44 mezőre osztva lefényképezték, színes és fekete-fehér fotókat, valamint számtalan, több ezerszeres nagyítású részfelveteleket készítettek. Minden négyzetcentimétert átvizsgáltak, lerajzoltak. A palást három sűrű, egymásra varrott rétegből áll, az első a bizánci eredetű, vörös-zöld mintás selyemszö- szövet. Ennek mintája azonban már csak kis felületen, nagyon kopottan észlelhető. Az alapszövetre varrott aranyhímzéseket színes szálakkal kontúrozták, e vonalak mentén az alapszövet több helyütt meghasadt, ezért a hímzett felületek elmozdultak. A palástot első ízben valószínűleg a XVII. században javították, újabb szövetre varrták rá, de egyes hímzéseket nem az eredeti helyükre illesztették vissza. A második javítás feltételezhetően 1848 előtt történt, s egy hímzett felirat („Szenté”) talán a javító nevét őrzi. A harmadik „restaurálást” Ferenc József megkoronázása előtt végezte Klein Matild divatárus néhány segédjével. A feltételezések szerint ekkor bélelték úgy újra a palástot, hogy a nyakrészen összehúzták, ráncolták. A mostani vizsgálat során ezt a ráncolást kibontották, a múlt századi bélést kivették. A ráncolás sok mintát takart el, ráadásul éppen ott, ahol a leggazdagabb a hímzés. Így fedeztek fel egy lefelé mutató kezet, és egy magasba tartott tálon két madarat. Megbontották a gallért is, s ekkor derült ki, hogy a ma látható gyöngydíszítés legalábbis kétrétegű, valószínű, hogy eredetileg csak a gallér szegélyén voltak gyöngyök. A gallért kibontva bukkant elő egy rószaszín selyempapírba burkolt négylevelű lóhere, ezt talán az utolsó javításkor varrták bele. A restaurálásról legutóbb júliusban Veszprémben, a restaurátorok nemzetközi konferenciáján, nemrégiben pedig a múzeumban konzultáltak ismét a szakemberek. Ennek eredményeként fognak hozzá a következő hetekben a részletes restaurálási terv kidolgozásához, majd a több éves munkához. Georg W. Pijet: Történetek Marxról Filmújdonságok a mozik őszi programjában A férfi A trieri gimnázium érettségi ünnepsége után, amikor hozzátartozóik és barátaik köszöntötték a végzősöket, a huszonegy esztendős Jenny von Westphalen odalépett egykori gyermekkori játszópajtásához, s a maga sajátosan hűvös modorában, visz- szafogott hangon gratulált neki. — Egyébként holnap estélyt adunk Edgar iskolai tanulmányainak befejezése alkalmából — tette hozzá végül. — És az ön tiszteletére is... — Miért nem tegez, mint azelőtt? — kérdezte Marx meglepetten. — Már nem tehetem. Férfi lett önből, Kari — válaszolta Jenny. — Én még nem érzem. — De én már igen! — felelte Jenny, s gyorsan visz- szálépett fivére, Edgar mellé. Értéktöbblet Ezernyolcszázhatvanöt- téli hónapjaiban, amikor Marxot házhoz kötötte betegsége, meglátogatta egy fiatalember, Paul Lafargue, akit Marx már Párizsiból ismert. A heves proudhonista esküdött mestere korlátolt gazdasági tanítására, és ezért Marxszal ezen a napon vitába keveredett, amelyet még sok elkövetkező napon át folytatott vele. Marxra az ifjú — egyébként kubai ősök unokája — fess, idegenszerű külseje és társalgási készsége sokkal kevésbé hatott, mint az' ilyesmi iránt fogékony lányaira. Amiig Lafargue Marx számára csupán érdekes partner és végeredményben egy okítandó diák volt, aki szívesen hagyta magát bevezetni A tőkébe, addig Lafargue egyre feltűnőbben szemezett Laurával, és a házban valamennyien — Marx kivételével — hamarosan észrevették kettejük néma egyetértését. Mikor a háziak végül elérkezettnek látták az időt, hogy a családfőt beavassák Lafargue új szerepébe, Marx elképedve csapott a homlokára: — És én, szamár, még azt képzeltem, hogy miattam kuksol itt minden este olyan derekasan! — Azért nem volt hiábavaló a dolog , — válaszolta Lafargue. — Ügy mellesleg sokat tanultam a kapitalizmus gazdaságáról is. — De az értéktöbbletet most magának sajátítja ki — felelte Marx. Borravaló egy halálos ítéletért Marx rabja volt a szivarjának. A legszörnyűbb gaz- iból készült szivart is megvette, ha keveset kellett érte fizetni. Egy nap olyan fajta került a piacra, amely dobozonként másfél schiilling- gel volt olcsóbb. Marx lecsapott rá, s attól kezdve még többet dohányzott, mint azelőtt. Környezetét, amely ezt nem látta szívesen, kioktatta, hogy ha egy dobozon másfél schillinget spórol, akkor kettőn a dupláját takarítja meg. Tehát minél többet dohányzik, annál kifizetődőbb lesz a számára a dolog, és ez ellen senkinek sem lehet ellenvetése! Hia ilyen tréfás dolgokat írt volna fő művében, A tőkében is, akkor a polgárság bizonyára hozzájárult volna ahhoz, hogy a könyv minél kelendőbb legyen. A burzsoázia azonban egészen helyesen azt mondta magában, hogy az ügye csak addig fog virágozni, amíg senki sem látja át annak igazi lényegét. Minthogy most Marx fehéren-feketén feltárta azokat a törvényeket, amelyek szerint a kapitalista kizsákmányolás funkcionál, a burzsoázia már az első kötetet sem akarta megvenni. A kiadó is csupán borravalót adott az óriási munkáért. Marx megértette ezt és azt mondta: — Most tulajdonképpen az a kérdés, hogy az ember elvárhatja-e a burzsoáziáitól, hogy normálisan fizessen halálos ítélete megfogalmazásáért. (A ihallei Freiheitből) Zahemszky László fordítása A gyermek- és diákkorú nézőknek a mozik szeptembertől vetítik a tévéből már jól ismert „Vízipók — csodapók kalandjai” című rajzfilm-összeállítást. A hónap végén, „Az idő urai” című, magyar—francia koprodukcióban készült rajzfilmet tűzik műsorukra, amely egy kisfiú világűrbeli fantasztikus kalandjait meséli el. December elejére Walt Disney alkotásaiból állítanak össze egy csokorra valót. A mozikban ismét láthatók lesznek Donald kacsa, Po- pey, a spenótevő tengerész és társaik kalandjai. A Ter- sánszky Józsi Jenő írásaiból készült bábfilmet, a „Mist mókus kalandjai”-t karácsonytól vetítik. A mozik négy mesesorozattal is kedveskednek a gyermekeknek és műsorukra tűzik az egy tulipán kelyhében napvilágra jött pöttömnyi kislány, Hüvelyk Panna történetét. E rajzfilm Japánban készült. A felnőtteknek szóló tudományos-fantasztikus filmek közüli augusztustól vetítik a „Gyilkos bolygó" című amerikai krimit, amely a Jupiter harmadik holdján játszódik. Bemutatják a korábban nagy sikerrel játszott „örült nők ketrece" című francia—olasz filmvígjáték folytatását, „Kémek a. lokálban” címmel. Októberben a western műfaj egyik új darabja „Az álarcos lovas legendája” kerül a nézők elé. November közepétől játsszák Jorge Amado brazil író „Flor asz- szony két férje” című regényének filmváltozatát. A politikai tárgyú filmek közül szeptembertől tűzik műsorra Costa Garvas görög származású filmrendező Os- car-díjas amerikai filmjét. Az „Eltűntnek nyilvánítva” című film egy, Chilében az Allende-kormány megdöntését követő napokban eltűnt újságíró felkutatásáról szól. Gyiarmathy Lívia „Együttélés" című filmje, amely október elejétől látható — a nemzetiségi lét problémáival foglalkozik. A szovjet filmek hagyományos novemberi fesztiválján egyebek mellett bemutatják a „Rita asszony menyasszony” című vígjátékot; a „Magánélet” című filmdrámát,
