Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 8., péntek 3. A HARMADIK ÜTEM Sikeres a gabonaprogram A gabona stratégiai termény a nemzetközi piacon — oly gyakran Ismételgetjük ezt a meghatározást, hogy lassan megkopik jelentése, jelentősége. Pedig tartalma változatlan, ezt a statisztikai adatok sokoldalúan bizonyítják. A népélelmezéssel foglalkozó szakemberek szerint egy ország élelmiszer- ellátása többek között akkor kedvező, ha az egy főre jutó gabonatermés eléri az egy tonnát. A világon jelenleg másfél milliárd tonna gabonát termelnek, így az egy lakosra jutó termés 0,35 tonna. Egyes országokban a szükségletnek mindössze 10—20 százalékát termelik meg, másutt viszont jelentős a felesleg. Hazánk az elmúlt évtizedben vált önellátóvá, ugyanis 1971—1975 között átlagosan 11,3 millió tonna gabonát termeltünk évenként. Tavaly a termelés meghaladta a 14,7 millió tonnát, így a gazdagabb belföldi ellátáson kívül exportra is nagyobb mennyiség jutott. Termelési kedv A gabona keresett áru a világpiacon, a terméstöbblet értékesítése nálunk is számottevően javította a külgazdasági egyensúlyt. Nép- gazdasági jelentőségét ez a tény meghatározza, £m a termelők körében nem emiatt kedvelt elsősorban. Jövedelmező a gabonatermelés, ezért karolták fel a gazdaságok. A gabona a legfontosabb árunövény a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a a növénytermesztés bevételének felét adja. Főként a búzát kedvelik a gabonafélék (ideértve a kukoricát is) közül is a gazdaságokban. Biztonságosan termelhető, magas szín- vonalúan gépesített, s amit ennél is fontosabbnak tartanak mostanában a szakemberek, haszonnal értékesíthető. Három esztendeje, amikor rekordtermésű volt a búza, hektáronként átlagosan négyezer forint jövedelmet adott. Pedig akkorra már jelentősen romlott jövedelmezősége. Az V, ötéves tervidőszakban (1975— 1980 között) 80 százalékkal emelkedtek a termelés költségei. Közgazdasági szabályozással igyekeztek ösztönözni a termelés bővítésére. A gyenge adottságú üzemek 1982-től árkiegészítést kapnak, s valamennyi gazdaság prémiumban részesül, ha növeli gabonatermelését. Az idén szerényen emelkedett a gabona felvásárlási ára, de ez már ellensúlyozza a növényvédelem és az energiafelhasználás költségeinek növekedését. Kihagyott lehetőségek A termelési kedv és az eddigi eredmények alapján reálisnak tűnik az a cél is, hogy hazánkban a búza hektáronkénti termésátlagát 4,7—5 tonna között megszilárdítsuk. Ehhez persze szükség van a technológiai fegyelem következetes betartására, a műszaki, kémiai, biológiai feltételek sokoldalú megteremtésére és kiaknázására. Amíg a kívánalmakat a gazdaságok széles köre eléri, teljesíti, számos tartalékot hasznosíthatnak. A lehetőségek ugyanis esetenként nagyobbak, mintha gazdaságok szellemi vagy műszaki teljesítőképessége. Megfelelő mennyiségű, jó termő- képességű fajtákkal rendelkezünk, de ezek között nem mindig válogatnak ésszerűen a szakemberek. Gyakorta mechanikus a talajművelósi technológia tervezése is, nem igazodik területi adottságokhoz. Irodákban, íróasztal mellett készülnek a tervek, s ezeket biológiai megfontolások nélkül, sablonosán alkalmazzák a mezőn. Túlságosan hosszúra nyúlik a vetés és a betakarítás ideje, holott a kedvező betakarítási idő háromnégy nap lenne egy-egy fajtánál. Persze nemcsak a mező- gazdasági szakemberek érdemlik az elmarasztalást a búzatermelés hiányosságai miatt. Az utóbbi években (tapasztalható, hogy megtorpant a tápanyag-visszapótlás. Ennek egyfelől pénzügyi okai vannak, de jogos az a panasz is, hogy a műtrágyák minősége nem megfelelő, rossz a szórhatóságuk. Javulást hozna a folyékony műtrágyák alkalmazása, ám ezek terjedését nem a mezőgazdasági üzemek szándéka, hanem az ipar szolgáltatóképessége határozza meg. Felkészülés fogadásra Saját házuk táján sokat tettek az elmúlt években a gazdaságok a gabonatermelés fejlesztéséért, s ebben a termelési rendszerek jártak az élen. Az intenzív gabonatermelési programot a Gazdaságpolitikai Bizottság jóváhagyása után felkarolta az IKIR és a KITE, s 1980 őszén elkezdődött a végrehajtása. A résztvevők vállalták, hogy öt éven belül a hektáronkénti .4,5 tonnás búzatermést 1 tonnával, a 6,4 tonnás kukoricatermést 1,7 tonnával növelik. A következő betakarításkor (1981-lben) már 139 ezer tonnával több termést hordtak a magtárakba. Ezt követően pedig 227 ezer tonna lett a terméstöbblet. Megszületett az újabb döntés is az intenzív gabonatermelési program második ütemének végrehajtására. A szervezésben a két termelési rendszerhez mások is kapcsolódtak. A program harmadik üteme pedig kibővül a tárolóterek építésével, hiszen a gabonatermelés gyorsabban fejlődött, mint ahogy a tárolók befogadóképessége növekedett. Állami segítséget kapnak a gazdaságok a beruházásokhoz, elhasználódott, alacsony műszaki színvonalú gépek cseréjéhez. Ám ez önmagában nem elegendő a gabonatermelés sikeréhez. Nem maradhatnak el ettől a termelés agronómiái, szervezési és emberi feltételei sem, ezek megteremtése jórészt a gazdaságokon múlik. (F. J.) A TANÁCSI MUNKA „MŰHELYEI” Például: a megyei tervgazdasági bizottság Pécsi Ipari Vásár Július 15-én nyiitja meg kapuit a Pécsi Ipari Vásár. Tíz napon át mutatják be termékeiket — miniden eddiginél nagyobb területen, csaknem húszezer négyzet- méteren — vállalatok és szövetkezetek, kisiparosok és kiskereskedők. A kiállítók száma is meghaladja az előző vásárét: az ország különböző részeiből több mint kétszáz, a szomszédos Jugoszláviából pedig — miután a PIV egyik legfontosabb fóruma a magyar— jugoszláv kdshatáirfoirgalmi árucserének — mintegy félszáz cég képviselteti magát a termékszeimlén. Mint ismeretes: a két dél-magyarországi város — Szeged és Pécs — váltakozva kétévenként tart vásárt; az idén a mecsekaliji város a soros. A házigazda Mecsek Tourist immár kilencedszer rendezi meg az ország gazdasági kistükrét adó árukiállítást. Az idén három fő profilra tagolódik a bemutató: a magánerős építkezésre és a 'kiskert-gazdálkodásra, va lamint a bőriparra. Baranya a bőr- és bőrfeldolgozó ipar egyik hazai központja, ezért különös érdeklődés előzi meg az ipari vásár részeként sorra- kerülő bőripari szakvásárt. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli irodája — első alkalommal — hulladékbörzét szervez az ipari vásáron. Célja az, hogy gyártót találjanak a még hasznosítható ipari hulladékanyagok feldolgozására. A PIV központjában számítógépes közönségszolgálat működik majd. Különféle információkat kaphatnak a látogatók: mi hol található és ki mit állít ki, de még arra is választ ad a komputer, hogy hol lehet megszállni a városbani, milyen kulturális programok várják a vendégeket, mikor indulnak a vonatok és az autóbuszok. Ügy Is kezdődhetne ez az ismertető, hogy: belépés csak Népújság-olvasóknak. S korántsem azért, mintha a tanácsi munka akár a legkevésbé is nélkülözné a nyíltságot, elzárkózna a nyilvánosságtól, hanem mivel a testületi tevékenység némely területe eleve távolabb esik az állampolgárok mindennapos érdeklődésétől. Az egyes bizottságok a legjobb szándék ellenére is valahogy a háttérben dolgoznak, igyekezetükről, eredményeikről a lakosság általában csak közvetve szerezhet tudomást. Nos, a megyei tanács tíz ilyen bizottságának egyike az, amelyik a tervgazdasági feladatokkal foglalkozik. Nem tartozik a legrégebbiek, s nem a legfiatalabbak közé sem — magyarázza beszélgetésünk alkalmával Molnár Miklósné, a „munkacsoport” titkára, aki egyben a tervosztály vezetője is a megyeházán. — Létrehozása a 70-es évtizedhez kötődik, talán azt is mondhatnánk. hogy összefügg gazdaságunk országos reformjával: az idő tájt született, amikor a tervezés, a gazdálkodás nagyobb szerepet kapott életünkben. Ami pedig a funkcióját, céljait illeti — folytatja a bemutatásnál —: amolyan véleményező, javaslattevő, tanácsadó testület ez is, akárcsak a többi. Részt vesz a tanácsülés vagy a végre* hajtó bizottság elé kerülő különféle előterjesztések kimunkálásában, az egyes döntések, határozatok előkészítésében. Tizenegy tagjának többsége a hivatali apparátuson nagy része pedig a választott tanácsi testületen kívüli szakember, akik éves munkaprogramjuk megvalósítása során nemcsak a megyei, hanem a helyi — járási, városi, községi — feladatok megoldásához is sok hasznos segítséget adhatnak és adnak is. — Jó példák ez utóbbira a kihelyezett üléseink — mondja Molnár Miklósné —, amelyek közül, hogy csupán a legutóbbiakat említsem, egyaránt hivatkozhatnék a tavalyi tanácskozásunkra, vagy történetesen az éppen a hét elején tartott vison- taira. Az előbbinél a város kiemelt társadalompolitikai tennivalóinak megvalósulásáról tájékozódtunk, s ennek kapcsán a helyszínen is szemügyre vettük a hatvaniak építkezéseit, születő lakásait. A Gagarin Hőerőműnél pedig a Mátraalji Szénbányák beruházásában készülő halmajugrai gázbe- tongyár terveit tanulmányoztuk „több szem - többet lát” alapon észrevételeinkkel, megjegyzéseinkkel a magunk módján is hozzájárulva a milliárdos vállalkozás sikeréhez. A bizottság programja — mint kiderül a továbbiakból — igen változatos, sokrétű. Mindig a legaktuálisabb kérdésekhez kapcsolódik, s így olykor a tervezettnél többször is összeülnek tagjai Ennek ellenére sincs azonban évi négy-ötnél több megbeszélésük, miután — nevükből következően is — követelmény, a legtermészetesebb, hogy nemcsak egy esztendőre, hanem évekre előre lássanak. £Md minden kerül napirendre egy-egy bizottsági ülésen ? Nehéz lenne hirtelen és röviden megfogalmazni. Hiszen a témák között a rövid és hosszú távú tervezés, illetve valóra váltásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, ezen belül pedig például a lakásgazdálkodás, az energiafelhasználás, a foglalkoztatás, a munkaerő- helyzet alakulása vagy a gázellátás egyaránt szerepel. A településfejlesztési és építészeti feladatokon külön albizottság is osztozik. Néha olyan dolgokról is tárgyalnak, amelyekről sokan talán nem is sejtenék, hogy a tervgazdasági bizottsághoz tartoznak. Mert — hogy másra ne utaljunk — ugyan ki gondolna arra, hogy pontosan legutóbb, egyebek mellett a megyei középfokú oktatás intézményhálózatának előzetes fejlesztési koncepciója is testületi ülésre került? — Érdekes, izgalmas, amit a bizottságban végzünk — vallja a titkára — jóllehet az osztályomon folyó munka önmagában is talán az egész megyei tanácsnál a legváltozatosabbS mi tagadás, őszintén örülnék, ha legalább valamelyest sikerült volna most érzékeltetnem ezt, akár a legcsekélyebb mértékben is kíváncsiságot ébreszthettem a kevésbé látványos, de mindenképpen az ismertebb tanácsi tevékenységhez tartozó elfoglaltságunk iránt. Egyben pedig köszönöm a lehetőséget, hogy néhány .percre kalauzolhattam a kedves olvasót területünkön. Gy. Gy. Mindig egy lépéssel tovább Adalékok egy kiváló orvos portréjához Elnézést kér, fáradt: az éjjel betegnél volt. Kevésbé összeszedett, mint máskor, de így is látszik, hogy rendkívül tudatos ember. Az Eger melletti kistelepülés, Andor- naktálya főorvosa dr. Gör- bedi 'László, akit kiváló orvos címmel tüntettek ki. Életének eddigi állomásait úgy sorolja, mint aki tudja: nem sok szégyellnivalója van azon kívül, hogy a tények felsorolásával is a kérdés látszatát keltheti. Elsőként pályája kezdetéről, s arról kérdeztük, hogyan választotta ezt a hivatást. — Semmilyen különleges történettel nem szolgálhatok — válaszol mosolyogva —. Gyermekkoromban sokat betegeskedtem. nemegyszer olyan állapotba kerültem, hogy már le is mondtak rólam — innen volt a vonzódás. Honvédorvosi évek — Hogyan alakultak az egyetemi évei, s hol kezdte a pályáját? — Az első akadályt jól vettem: elsőre sikerült az egyetemre bejutni. Harmadév után jelentkeztem honvédorvosi ösztöndíjra, hat évet vállaltam. Végül hét esztendőt töltöttem a néphadsereg egyik alakulatánál. Akkor kerültem Egerbe. megszerettem a várost, s itt is ragadtam. S hiába vol. tak kedvezőbb ajánlatok, vonzódtam a gyógyító munkához: 1971-ben elvállaltam az andornaktályai körzetet. Azelőtt is igyekeztem, hogy ne maradjak le, sokat helyettesítettem, mellékállásban is dolgoztam. — Miért ment ki községbe, nem volt hely Egerben? — Három is üresen állt akkor, de a falu vezetése szép új lakást kínált, nagy udvarral, mi pedig gyermekeinket ideális körülmények között akartuk nevelni. Meg aztán nincs nagy távolságra a megyeszékhelytől ez a település, helyijárattal néhány perc az út. — Milyen körülményeket talált ott? — Ügy fogalmazhatnék, hogy „elvadult” volt a körzet. Nem nagyon melegedtek meg elődeim, hamar odébb- álltak. Ahhoz voltak szokva a helybeliek, hogy minden aprósággal szaladnak Egerbe. Sok arrafelé a cigány is, velük volt gond elég. Jó néhány évbe telt, míg megfelelő tekintélyre tettem szert Az egészségügy képviselője... — Jelenleg 2750 lakos tartozik hozzám, ez valamivel több az ideálisnál. Nagy munka volt. míg teljes mértékben sikerült megteremteni a gyógyítás feltételeit. Először is: eleinte nem volt ivóvíz, sok volt emiatt a megbetegedés. Aztán a gondatlanság : a tanácselnökkel, a rendőrrel gyakran jártuk és járjuk a közterületeket, hogy meggyőződjünk tisztaságukról. — Van-e valamilyen körülmény, amely megnehezíti orvosi feladatait? — Városkörnyéki a telepü. lés, az emberek „kétlakiak”. A munkások java része eljáró, de otthon még van kertjük, ahol még ráhajtanak a napi munka után. Ebből túlhajszoltság követ- zik, ami igen balesetveszélyes. Nem is szólva arról, hogy a bort sem vetik meg, sok bajom van az iszákosokkal. — Más világban él, mint egy városi körzeti orvos, hiszen jóval több elfoglaltsága van a rendelésen kívül... — Valóban így van: én vagyok a helyi Vöröskereszt elnöke, ezért is ismernem kell a község életét Felvilágosító előadásokon, filmvetítéseken igyekszem meggyőzni az embereket a helyes életmódról. Természetes módon merült fel bennem az az ötlet, hogy általános szűrést végezzek a lakosság kö. rében, még mielőtt ez központi intézkedésben szerepelt. Rájöttem ugyanis, hogy a tűdőgondozás vizsgálataikor olyan értékes adatok birtokába juthatok, amely elősegíti az aktív gondozást. Így most 250 hypertoníás és 35 diabetikus pácienst ,gyűj-, töttem ki”. Nekem az egész egészségügyet „képviselnem kell községemben, de szeretem ezt az összetettséget. Közéleti munka — Társadalmi megbízatásai is vannak, sokszínűén kacsolódott be a közéletbe ... — Amikor hozzákezdtem a civil életemhez, hamar bevontak a szakszervezeti munkába. Megválasztottak járási szb-titkárnak, s hat évig viseltem ezt a tisztséget. Jó összetételű bizottság alakult ki, igen módszeres tevékenységbe kezdtünk. Gyakorta voltak kihelyezett üléseink a községi tanácsoknál. mindig gondosan tájékozódtunk, mielőtt állást foglaltunk valamiben. Így olyan tekintélyt vívtunk ki, amely jó szolgálatot tett. Olyan akut gondokat is sikerült megoldani, amelyek szinte reménytelennek látszottak. A következő választáson az elért eredmények alapján már az egészség politikai munkabizottság vezetőjének választottak, de számít rám a megyei tanács vezetése is, az egészségügyi szociális bizottságban. Az a megtiszteltetés is ért, hogy tagja lettem az egészségügyi szakszervezet központi vezetőségének is. (Fotó: Szántó György) Az alapellátás tekintélyéért — Ilyen sokféle föladatot csak nagy elszántsággal és hivatástudattal lehet eredményesen ellátni. Hogyan él, hogyan osztja be az idejét, hogy mindenre jusson? — A legfontosabbnak a szakmai alapokat látom, azért is szakvizsgáztam általános orvostanból, s készülök egy újrabbra reumatológiából. Ezenkívül a kórház belgyógyászati osztályán dolgozó kollégával összejárunk és külföldi tudományos publikációkat ismertetünk egymással. Kondícióm fenntartása érdekében mindennap leúszom a magam ezer méterét. Egy dolog az, ami foglalkoztat: az alapellátás nyerje vissza tekintélyét, térjen vissza a jó értelemben vett háziorvosi rendszer. Ezt szeretném elősegíteni, s szándékomban sok segítséget kapok községem vezetőitől, munkatársaimtól és a szak- szervezettől egyaránt. Mindig egy lépéssel tovább kell jutni, így lehet céljaimhoz közelebb kerülni. Minden időmet a választott hivatásomnak szentelem, külön „ki- kapcsolódást” nem ismerek a munkám és a családom mellett. Gábor László
