Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 19., kedd Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Jüliális iHa vált majális, s lett ju- niális, miért is ne lehetne: jüliális. S ha lehet, miért is ne ezzel a címmel, mint jelzővel illessük a Balaton—Wolfgangsee című osztrák—magyar közös tele. víziós vállalkozást? Nemzetközi jüliális, két rátermett műsorvezetővel, két pompázatos tájjal, a keretek és a lehetőségek adta ötletekkel. Igazán nem is kell több, hogy kellemes és szórakoztató másfél órát töltsön el egy kánikulai estén a tisztelt néző. Itt Magyarországon mondjuk ötmillió, Ausztriáiban tételezzük fel, hogy hárommillió. Ez összesen nyolcmillió ember! És itt a számok csak másodsorban jelentenek statisztikát, sokkal inkább a békés egymás mellett élés, az együtt és egymás mellett munkálkodás értelmes és lehetséges valóságát. Politika? Persze, hogy az. Nem abban a direkt formában, ahogyan azt az ENSZ-ben vagy Madridban, a parlamenti széksorokban, a diplomáciai tárgyalásokon egyértelműen megszoktuk és természetesnek is tartjuk. De abban a formában, hogy a magyar és az osztrák fazekas a képernyőn keresztül hívja meg egymást látogatásra — mégha ez a meghívás talán nem is valósulna meg — és abban, hogy a magyar tó mellett magyarul énekel az osztrák turista, és az alpesi kristályvizű tengerszem partján németül a magyar turistacsoport. De politika ez abban a formában is, hogy az osztrák programot a magyar, míg a magyart az osztrák televíziósak forA két műsorvezető: az osztrák Ingrid WendI és a magyar Gyulai István gatták. Így aztán kölcsönösen és alaposan meg kellett ismerkedniük az osztrák és a magyar valósággal, a kultúrával. a folklórral, a technikai lehetőségekkel és az — emberekkel. iEz a műsor, amely nem akart mást, csupán kedvesen, kellemesen szórakoztatni, nem azt kereste és kutatta, mi az, ami a két népet, a két országot és a két társadalmi rendszert elválasztja egymástól, hanem azt, ami összeköti. Az alkotó élet békés vágyát, a könnyed derűt, a szellem — ha nem is legdrágább — kincseit igyekezett meg- és felmutatni, vélem, tiszteletre méltó sikerrel. Csodálatos a Wolgangsee és vidéke. Magával ragadóan szép az éjszakába forduló Balaton és tája. Légvonalban sok száz kilométerre egymástól, a kép. ernyőn azonban egymás után és egymás mellett. Jó rendezői, operatőri, szereplői és nem utolsósorban elismerésre méltó technikai munka volt ez a zenés nyáresti szórakoztató adás. A jüliális! Gyurkó Géza Bizonytalankodó nyitány Nem új, de mindenképpen okos ötletet váltott valóra Regős István szerkesztő-riporter Óriáskerék című műsorsorozatával. Lényegében arra kérte a megszólaltatott — többnyire ismert — személyiségeket, hogy őszintén szóljanak kudarcaikról, sikereikről, örömeikről, bánataikról. Mindezt keretbe foglalta — méghozzá jelképesen — a népszerű Apostol együttes slágere Meződi József tolmácsolásában. A több részes produkció köztetszést aratott, épp ezért érdemes volt összeállítani az újabb — ezúttal tizenhárom darabból álló — forduló programjait. Érdeklődéssel vártuk a rajtot. Túljutottunk a nyitányon, ám elégedettségünk helyett hiányérzetünk fokozódott. Kissé módosult az ígéretes, a bevált elképzelés. Az elmúlt héten dr. Veres Pál szexológussal találkozhattunk a képernyőn, akiről — sajnos csak mellékesen — jó néhány kuriózumot hallhattunk. A beszéltető szakembernek ezekhez a mozzanatokhoz kellett volna kötődnie, ezeket illett volna felvillantania, körüljárnia. Sajnos épp erre nem gondolt, s az idő zömét sablonos kérdésekre pazarolta, holott mindannyian kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a riportalany, az egykori újságíró, negyven- esztendős korában miért döntött úgy, hogy beiratkozik az orvosi egyetemre. Ez persze csak egy példa a tévedések tárházából. Tudjuk: a sorozat további láncszemei elkészültek, s hamarosan vetítik is valamennyit. így aztán hasznos tanácsok osztogatása helyett csak abban reménykedhe. tünk, hogy a bizonytalankodó kezdést kellemesebb meglepetéseket tartogató folytatás követi, s nemcsak a címadó dalt élvezhetjük. Csemegeként: krimi Egyesek számára talán meghökkentőnek hangzik, mégis igaz; a krimi sokak által lebecsült, jogtalanul ostorozott műfajában is lehet színvonalasat produkálni. Akkor is, ha a szerzők csak szórakoztatásra törekszenek, s nem minden áron a Parnasszusra óhajtanak vágtázni. Ezt bizonyította az Alá- rás.- a te Claudiád című, három egységből álló belga filmsorozat egyértelműen kedvező fogadtatása. Érthető, hiszen Biagio Proietti és Diana Crispo bravúrosan elsajátította a hatáskeltés fortélyait. Arról sem feledkeztek meg, hogy egyéni ízekkel, sajátos hangulattal ajándékozzák meg a nézőket. Nem maradt el a rejtély az izgalom, kereshettük a titkok nyitját. Egyszóval kikapcsolódtunk, élvezve a stáb összehangolt mun. kájának gyümölcseit. Olyan érdem ez, amelyet sűrűbben szeretnénk elismerő szavakkal értékelni.(pécsi) Ahol egész nap kölcsönöznek Látogatóban a Thorez Bányaüzem könyvtárában A statisztikai mutatók majd minden közművelődési intézményben kedvezőek, talán ezért is fogadjuk egy részüket egészséges kétkedéssel. Sokkal meggyőzőbbek viszont a személyes élmények. Ez jutott eszembe, amikor Kollár Jánosnéval, a vison- tai Thorez Külfejtéses Bányaüzem könyvtárának vezetőjével — s egyben „mindenesével” — beszélgettem, és a diskurzust folyvást megzavarták a kilincset egymásnak adó látogatók. Megnyugodtam: itt szó sincs csökkenő érdeklődésről, ráadásul mindjárt kifejező adalékokat sorol az olvasók számának fokozatos gyarapodásáról. Az igények tudatában Valaha letéti bibliotéka működött ezen a helyen, az emberek azonban nem elégedtek meg ezzel a korlátozott értékű szolgáltatással. — Ez érthető, hiszen mintegy háromezer-ötszázán dolgoznak nálunk, s mindenki szereti, ha házhoz megy a kultúra. 1976-ban nyitottunk, viszonylag szerény anyaggal. Fenntartónk — a helyi szak- szervezeti bizottság — azonban arra törekedett, hogy gyors felzárkóztatást produkáljon. Így aztán vérbeli mecénásként karolt fel minket. Esztendőnként ötvenezer forintot biztosított új kiadványok vásárlására. Ezzel magyarázható, hogy ma már 6800 kötettel várjuk a művelődni vágyókat, s nem hiányoznak a legszükségesebb újságok, illetve folyóiratok sem. A bérelszámolóból lett köz- művelődési alkalmazott jó érzékkel alakította ki taktikáját és stratégiáját. — Mindenkit ismertem, ezért viszonylag könnyen feltérképeztem az igényeket, s ezeknek megfelelően költöttem a pénzt. Az állomány jelentős része szépirodalmi. Emellett 2400 műszaki mű áll az érdeklődők rendelke- Kollár Jánosné zésére. Kell ennyi, hiszen az itt munkálkodók nem elégszenek meg az elért szinttel, hanem önművelés, tanfolyamok révén emelni óhajtják azt. Rerszerésén jelentkeznek kívánságlistájukkal, s én ezekhez alkalmazkodva vásárolok. Reggel nyolctól, délután négyig Másutt precízen feltüntetik a „félfogadás” óráit. Ilyesmit hiába keresek Vi- sontán. — Reggel nyolctól délután négy óráig várom a könyvbarátokat. Tudom, hogy ez sehol sem szokás, de nem tehetek mást. A nyitva tartás korlátozása visszatetszést keltene, ide mindenki akkor jön. amikor, ráér, ha éppen akad öt-tíz szabad perce. Végtére is nekem kell alkalmazkodnom, ha ezt a szép hivatást választottam, s egykori elhatározásomat mindmáig nem bántam meg. Azt akarom, hogy minél mara- déktalanabbul lássam el mindennapi teendőimet, épp ezért végzem a könyvtárke- - zelői tanfolyamot. Igaz. a kölcsönzés mellett számos — többek között adminisztratív jellegű — feladattal kell megbirkóznom. Mindezt megoldom menet közben vagy otthon, a lényeg az, hogy az ide látogatóknak ne okozzak bosszúságot. Sokrétű szolgáltatás Nincs könnyű dolga, hiszen ebben az üzemben minden korosztály képviselteti magát. Sok a fizikai dolgozó, szakmunkás, de jócskán akad technikus vagy egyetemet végzett mérnök is. — Nyolcszázharminchár- man járnak hozzánk, pontosabban szólva: ennyien iratkoztak be. A látogatók, a „törzsvendégek” száma jóval több ennél, ugyanis jó né- hányan sűrűn betérnek, s belelapoznak az újságokba, de nem váltanak olvasójegyet. A kérések is különbözőek. Egyesek a történelmi regényeket, az útleírásokat keresik — e két témakör igen közkedvelt —. mások műszaki jellegű munkákat vagy információkat kémek. Az is előfordul, hogy szak- dolgozathoz remélnek irodalomjegyzéket. Jó érzés azt megfogalmazni, hogy innen senki sem távozik csalódottan. Nem feledkezünk meg azokról sem,- akik szórakozni vágynak, s kellemes kikapcsolódásra számítanak. Többek között ezt nyújtják nekik az író-olvasó találkozók, az irodalmi vetélkedők. A tavalyiak megrendezésében például a Megyei Könyvtár és az SZMT központi bibliotékája segített. 7 Van lemezjátszónk, hamarosan fülhallgatókat is beszer- zünk, azaz így is bővítjük a kínálatot. Versengés, kiállítás Az ajánlatjegyzék ezzel még egyáltalán nem merült ki, s mivel igen bőséges, ezért csak a leglényegesebbekre, a legjellemzőbbekre utalhatunk. — A helyi kívánalmak — ez, azt hiszem, természetes — mindig zöld jelzést kapnak. Ezért rendezünk a bányászszakszervezet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából háromfordulós szellemi versengést. Emiatt tartunk képzőművészeti kiállításokat a nagytanácsteremben. Ez a magyarázata annak, hogy figyelembe vesz- szük a szülők kívánságait. srf! beszerezzük az általános iskolai kötelező olvasmányokat, hogy az apák és az anyák hazavihessék gyermekeiknek. Csoda-e. ha folyvást gyarapszik a látogatók száma ott, ahol egész nap kölcsönöznek. ahol egy asszony annyi esztendő után is töretlen lelkesedéssel látja el teendőit. Tizenkilenc évi munka után, havi 3300 forintért. Ügy hisszük, így is érzékeltethető a hivatásérzet... Pécsi István Érdeklődőkben soha nincs hiány ... (Fotó: Szabó Sándor) Igaza van, drága telepvezető kartárs, tökéletesen igaza van! Hétfőn a kettes raktárban egy nagy darabon leszakadt a vakolat a meny- nyezetről, értékes műszereket, alkatrészeket tett tönkre, és ma már szerda van, a kőműves pedig még mindig nem kezdte el a plafon bevakolását. Tudom, azt is tetszett kérdezni, hogy per momentán mit csinál az az ember. Kérem tisztelettel, ha szabad véleményt mondani a dolgok folyásáról, szóval, Feri bácsi, a kőműves, egy végtelenül szorgalmas ember... Ezt én mint a telep gondnoka tanúsítom!. .. ö most is dolgozik, kérem tisztelettel, ő nem tehet a késésről, ő mindig azt csinálja, amit mondanak neki... Ahogy én ismerem az öreget, ő már rég meg- reparálta volna azt a francos mennyezetet, de ha egyszer máshová küldték őt dolgozni! Igazam van, telepvezető kartárs? Mert szegény, megboldogult nagyanyám szorult helyzetében mindig emlegette azt a nagy igazságot, hogy lében unc lébenc lassen, ami magyarul annyit tesz, hogy ne szólj szám és nem fáj a főnököm feje! Csak azért idézem klasszikusainkat, mert tetszett kérdezni, hogy most hol dolgozik az az aranykezű Feri bácsi. Nem akarok ünneprontó lenni, de hétköznapi egyszerűséggel azt kell mondanom, hogy ha jól emlékszem, hétfő óta a telepvezető kartárs szíves en- gedelmével Adamec telepvezető-helyettes kartárs hétvégi farmján, a Duna-ka- nyarban tüsténtkedik a keresett dolgozó. És azt is tudja, drága telepvezető kartárs, hogy én precíz ember vagyok. Mivel már beindult a nagy nyári szezon, így hát ebben az építőipari kapacitáshiánnyal kínlódó világban naprakészen elszámolok Feri bácsi munkaidejével. Kezdem azzal, hogy a múlt héten ennek az aranykezű embernek az összes vállalati munkája annyi volt, hogy húzott két rabicfalat a központban, aztán usgyi, tüneményes gyorsasággal á Szelidi-tó partján találta magát a kisöreg a főkönyvelő társaságában. Hogy miért ilyen kapós munkaerő Feri bácsi? Kérem, a különböző beosztásban dolgozó kollégáink egész serege tanúsítja, hogy ez az aranykezű mester a tetőbeépítéstől a derítők, emésztőgödrök építéséig minden kőművesmunkához kitűnően ért. Elég csak olyan illusztris neveket említenem, mint Puskás doktor, a vállalat jogásza, Faludi osztályvezető kartárs, Soponyai Boldizsár üzempszichológus, és még sorolhatnám a Feri bácsi nevét imába foglalók névsorát, akik rendszeresen ideszólnak magának, hogy drága telepvezető kartárs, Béluskám, aranykomám, küldd már ki hozzám azt a bácsit, tudod, aki a múltkor is kint dolgozott a telkemen. És ilyenkor a telepvezető kartárs sem tehet mást, szól nekem, a gondnoknak, mert ugye, a karbantartók hozzám tartoznak, én meg küldöm az öreget oda, ahová az urak, akarom mondani a kedves kollégák parancsolják. Nem akarom elkeseríteni, telepvezető kartárs, de még a jövő héten sém tudjuk megjavítani a mennyezetet. Hétfőn az öreg a központban bevakolja a rabicfalat, az kétnapi munka, szerdán usgyi, kezdődik az országjárás: most a dadogás Nádori kartárs viszi magával vidékre az öreget... Azt kérdi, mit lehet tenni? Nagyon egyszerű!... őszig egy ember fogja a plafont, hogy le ne szakadjon. Ha meg beáll a rossz idő, valdhonnét majd csak előkerül az az aranykezű Feri bácsi! Kiss György Mihály Ezen a héten a rádió műsorából a Világablak sorozat adását ajánljuk figyelmükbe. Elfelejtett költők elfelejtett költeményeit mutatja be Hegedűs Géza előadásában hétfőn délután, 16 óra 30 perckor a Kossuth adón. Kézfogások. Ez a címe a Magyar Rádió és a Szovjet Rádió kétnyelvű műsorának, amelyben Illyés Gyulára emlékeznek a pályatársak. Az estet a Szovjet Baráti Társaságok Házából, Moszkvából közvetíti a Kossuth adó, kedden húsz órakor. Dienes Zoltán professzorral beszélget Klein Sándor szerdán este 21 óra 40 perckor a Petőfi rádió műsorán. A pszicho- matematikai kísérletekről hallhatunk érdekes beszámolót a „Rend a fejekben legyen...” című összeállításban. Nagy színházi siker volt Achard vígjátéka, a Bolond lány. A felvételt Dómján Edit főszereplésével közvetíti a Kossuth adó, csütörtökön este 19 óra 25 perckor. A televízió adásaiból a külpolitikai szerkesztőség műsorát ajánljuk: kedden este az 1-es műsorban, 21 óra 55 perckor látható Jerry Rawlings Ghánája címmel. „A kubaiak mind barátaim . ..” című, Hemingway-ről szóló műsort szerdán sugározza az egyes műsor 18 óra 20 perckor. Csütörtökön este pedig ugyancsak itt látható a Viaszfigurák című tévéjáték, Szurdi András rendezésében, 21 óra 50 perckor.
