Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 2., szombat S HEVES: KELLEMES KÉRDŐJELEK Hol tartunk, hova érkezünk Hol tartunk, hova érkez­tünk, mi mindent kell még tennünk ... ? Olyan kérdé­sek ezek, amelyeket legtöbb településünk lakói és ve­zetői szinte állandó jel­leggel feltehetnének önma­guknak. A hevesiek pedig kiváltképp így vannak ezzel, méghozzá jó tíz esztendő óta, a 70-es évek elejétől amikor is rohamléptekkel kezdett fejlődni a ma 12 ezer lelket számláló nagy­község. Kétségtelen: az elmúlt év­tized alaposan megváltoz­tatta, átformálta a község arculatát, és ha nem lenne néhány stabil ismertetőjele — mint például a XV. szá­zadban gótikusnak épített, majd „barokkizált” templom, s körülötte a gyönyörű park —, akkor a hajdan in­nen elkerültek bízvást el­mondhatnák, hogy nem is­merek rá a falumra. És ebben nincs is semmi túlzás. Az Árpád-korban megyeszékhely Heves nőni, gyarapodni kezdett, s kicsit hasonlatossá kezdett válni a hirtelen-nyúlt kamaszfiúhoz, akinek a tegnap még „mé­retes” nadrág mára már csak féllábszárig ér és a za­kója is olyan, mintha a kis- öcsiét vette volna véletlen magára ... Igen, Heves, mint afféle kamasz, akik úgy le­het szeretni, hogy néha azért kuncogunk is rajta, bizony kinőtte a régi gú­nyát, és mint minden sihe- der, néha arra gondolt: nem is gyerek vagyok én már, hanem felnőtt. Kétségtelen: megyénk há­rom városa után Heves. a legnagyobb település, amely­re talán ráillik a mondás: falunak már túlnagy, város­nak még ... Kérdés persze, hogy vajon a helybeliek is így érzik-e. — Valami bizonyára van benne— mondja Dománné dr. Gulyás Zsuzsa, a nagy­községi tanács vb-titkára, aki Czakó Sándorral, a párt- bizottság munkatársával együtt igyekszik segítséget nyújtani ahhoz, hogy pon­tosabb képet alkothassunk Heves jelenlegi helyzetéről. — A kamasz példánál meg­maradva: tudjuk, hogy a serdülők sem egyik napról a másikra válnak felnőttek­ké, hanem szinte észrevétle­nül, fokozatosan. Nagyon nehéz megvonni azt a ha­tárt, ahonnan már valóban véglegesnek tekinthetjük a minőségi változást. Persze, a szülők — tekint­sük ennek esetünkben a te­lepülés vezetőit — néha el­fogultak, s hol kisgyerekként becézgetik, kényeztetik, hol pedig felnőttnek nézik. De hát akkor hol is tartunk ma Heves nagyközséggel... ? — Nem tagadjuk — veszi át most a szót Czakó Sán­dor —, hogy párt-, tanácsi- és társadalmi szerveinknek, e szervek vezetőinek tulaj­donképpen már régi célja, hogy a hevesiek szárnára minél jobb, hogy úgy mond­jam, komfortosabb életkö­rülményeket biztosítsunk. Nos, ez számos szempontból sikerült is, és mi sem ter­mészetesebb, mint az a tö­rekvésünk, hogy a jövőben tovább javuljon a helyzet. — Az alapok mindeneset­re megvannak ehhez — és most megint dr. Gulyás Zsu­zsáé a szó —, s ezt az ötödik Dománné dr. Gulyás Zsuzsa: — Sok még a tennivalónk, de nem rosszak a lehetőségeink Czakó Sándor: Mindig szá­míthatunk a társadalmi tá­mogatásra, az összefogásra társulat a következő évek­ben további 13 kilométerrel bővíti a hálózatot. Az eredmények mellett persze, gondok is akadnak. Ezek közt is az élen szere­pel az. hogy bár 16 tanter­mes iskolai bővítésre készí­tettek programtervet. vég­leges döntés még nem szü­letett a pontos helyszínről... És más, apróbb-nagyobb bosszúságok, amelyek szin­tén velejárói a mindenna­poknak. Ezek azonban nem árnyékolják be a telepítés­fejlesztésben elért eredmé­nyeket, a termelőszövetke­zet és az állami gazdaság si­kereit és a Hevesen települt ipar — a Finomszerelvény- gyár, a MEZŐGÉP, a már említett vízgazdálkodási tár­sulat. a BUDAGANT kesz­tyűs szövetkezet — határain­kon túl is — népszerűségnek örvendő termékeit. Ha tehát ma felmerül a kérdés: hol tart Heves nap­jainkban? — akkor bizony bőven van miről beszélni, és sokkal inkább büszkeség, semmint kellemetlen, hogy bizony valóban úgy tűnik, mintha kinőtték volna ama bizonyos „kamaszkori” hol­mit. B. Kun Tibor Termelőszövetkezetnek és az állami gazdaságnak ma már főállású üzemorvosa van. — Amikor az eredmé­nyeinkről és a további fel­adatainkról beszélünk — ve­♦ ti közbs a vb-titkára —, úgy érzem, helyén való megemlí­teni, hogy mi minden kö­szönhető a különböző üze­mek, gazdaságok, vállalatok összefogásnak, nem utolsó­sorban pedig a széles körű lakossági támogatásnak, amellyel egy-egy fontos, de igencsak költséges elképze­lés megvalósítását nem utol­sósorban anyagi hozzájá­rulással lehetővé teszik. A művelődési központunkat például a közelmúlt évek­ben vontuk közös fenntartás alá. Ez a korábbinál lénye­gesen jobb anyagi körülmé­nyeket teremtett színvonala­sabb program kialakításá­hoz. Ugyancsak sok társa­dalmi segítséget kaptunk a Hevesi Sportegyesület szék­házának felépítéséhez, vala­mint csatornázási felada­taink megvalósításához. Ez utóbbi — többek között — akár külön cikk témája is lehetne. A hevesi székhely- lyel működő Hanyi—Sajfoki Vizgazdasági Társulat veze­tői. szakemberei ugyanis minden lehetségest megtesz­nek azért, hogy a járási székhely a vízellátás, a csa­tornázottság témakörében is méltó legyen korábbi ered­ményeihez. Nemrég —, mint annak idején erről a Népúj­ságban is beszámoltunk — a már korábban működő, napi 400 köbméter kapacitá­sú tisztítóberendezés mel­lett üzembe helyeztek to­vábbi két, egyenként ugyan­csak 400 köbméter kapacitá­sú tisztítóberendezést, s ez­zel hosszútávon megoldották ezt a problémát. Jelentősen növekedni fog a jelenleg 14 kilométer hosszúságú heve­si szennyvízhálózat is: a la­kosság hozzájárulásával a Az új lakótelep ötéves terv nagy fejlődése teremtette meg, amely a la­kásépítés, a kereskedelem, az egészségügy, az útépítés stb. területén bekövetkezett. Ebben az időszakban 156 la­kás, háromszáz családi ház, új ABC-áruház, mentőállo­más, bölcsőde-óvoda épült. Jelenleg a település 55 kilo­méteres úthálózatából 36 km portalanított, jó minő­ségű út, a főforgalmi út men­tén pedig, 16 kilométer hosz- szúságban korszerű közvilá­gítást alakítottunk ki. És a hevesieknek a foly­tatással sem kell elégedet­lenkedniük: júliusban 32 új OTP-lakást adnak át és nemrégiben kezdték meg 30, tanácsi építésű lakás alapo­zását. A volt vasbolt helyé­re pedig 24 lakásos bérház építését tervezik .. . Sorolgatjuk, számolgatjuk, mi mindennel gazdagodott, gazdagodik Heves, s néha bizony felborul az időrendi sorrend. Mindenesetre tény, hogy jelen ötéves tervünk­ben eddig 191 családi ház épült a járási székhelyen, hogy Akác néven 1981 őszén átadták a korszerű központ­ban épült étterem-eszpresz- szót, és hogy egy üzlettel végre az élelmiszer kisker. is „betelepült”. A közelmúlt vívmánya, hogy májusban hatósági húsboltot nyitottak, a piacon pedig — bár nem volt könnyű elintézni — a hagyományos árucikkek mel­lett most már mindig lehet friss halat is kapni. Nem kevésbé örülnek a község vezetői annak, hogy a szép Remenyik kastélyban jól működik az öregek nap­közi otthona, amelyet csak­nem száz nyugdíjas látogat. Közel másfél esztendeje, hogy megszervezték a hét­közi és a hét végi orvosi ügyeletet, és az itt működő két nevezetes mezőgazdasági nagyüzemnek, a Rákóczi Kellemes percek az árnyas parkban A BUDAGANT kiváló minőségű termékei kelendő cikkek a nyugati piacon. Készítői, a dolgozók a korábbinál lényegesen jobb körülmények között varrják a szebbnél szebb da­rabokat (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom