Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 30., csütörtök 5. BULGARIA A „rep ülő madárka” Futószalagon készülnek a korszerű villamos targoncák aszó- fiai „Szeptember 6.” gépgyárban Űjra működik a „Lisztvjanszkij" akna a Kuznyecklmedencében Balkancar (Bulgária), Clark (USA), Hoster (USA), Toyota (Japán) — ez a világ legnagyobb villamos- és motorostargonca-gyártóinak élmezőnye. A bolgár gépgyártók nemegyszer három évtized alatt az elsők közé kerültek és már öt éve tartják előkelő helyüket. A világ minden ötödik targoncája a „repülő madárka” emblémát, a Balkancar cégjelzését viseli. Az első platós villamos targoncát 30 évvel ezelőtt készítették el a szófiai villamoskocsi-javító műhelyben. 1956-ban a KGST határozata alapján Bulgária szakosodott a villamos meghajtású emelő-szállító gépek gyártására. Az első exportszállítmányok 1957-ben a Szovjetunióba és Csehszlovákiába indultak. Azóta Bulgária valamennyi szocialista ország részére szállít. Egyes országokban kereskedelmi-ipari szerződések keretében, bolgár dokumentáció alapján folyik a termelés. Ilyen módon működik összeszerelő üzem Kubában, a „MIN” Kombinát Jugoszláviában és a „Sasi Sahaid” üzem Iránban. Tavaly mintegy kilenc százalékkal nőtt a bolgár targoncatermelés, az idén pedig az előirányzatok szerint több mint 18 százalékkal többet fognak gyártani. A „Balkancar” termékek fejlesztése érdekében az utóbbi időben a szófiai Villamos- és Motoros Targonca Intézetben egy egyetemes magas- emelésű, „Druzsba” elnevezésű villamos targoncacsaládot és egy „Record” elnevezésű magasemelésű motoros targoncacsaládot dolgoztak ki. Ezek a műszaki fejlődés legújabb vívmányait egyesítik: a több száz változat a legigényesebb vevő követelményeit is képes kielégíteni. A „Balkancar” márka eddig különféle nemzetközi vásárokon és szalonokon 67 aranyérmet és más kitüntetéseket nyert. A repülő madárka márkával ellátott termékek a föld 65 országában találnak jó piacra. Nacso Halacsev összeállította Gyurkó Géza SZOVJETUNIÓ Megújul a kuznyecki szénmedence A széntermelés megújulását a Szovjetunióban elsősorban Nyugat- és Kelet-Szibé- ria, valamint Kazahsztán termelésének nagymértékű fokozása jelenti. A szénlelő helyek egyik legjelentősebb központja azonban továbbra is a Kuznyecki-medence. Ezen a területen van a Szovjetunió kitermelhető széntartalékainak egynegyede-fele. Ma a termelés megközelítőleg évi 150 millió tonna, több mint Franciaország, Olaszország és Japán teljes termelése együttvéve. A Kuznyeckijmedence adja a Szovjetunióban a fűtőszén egynegyedét és a kokszolható szén több mint egyharma- dát. Több mint 70 bánya és 16 külszíni fejtés üzemel itt. A széntermelés további fokozásának útja az új lelőheA csonka vár ma is Fülek jelképe és egyik legérdekesebb látnivalója. A Nógrád és Gömör határán bazaltdombra épített erődítményt először a XIII. század közepe táján, 1246-ban említik meg a korabeli okmányok. A vár egy meglehetősen rosszhírű és sötét lelkű lovag, Fulkó — más néven Falkos tulajdona volt, aki amellett, hogy fosztogatott, jobbágyokat gyötört, vad tivornyákat rendezett, még hamispénzverésre is adta a fejét. A lovagvárról és mihaszna uráról számos legenda szövődött. Az egyik történet szerint Fulkó, aki a lányokra nézvést igencsak veszedelmes fiatalember volt, leginkább Fülek várában szeretett tartózkodni, ami akkoriban még korántsem volt az a híres, ostromokkal dacoló sasfészek, amivé utódai tették. A várat a lovagról nevezték el Füleknek. Nem sokáig tartott azonlyek kiaknázása és a működő bányák korszerűsítése. A Kuznyecki-medencében a feltárások eddig a geológiai szempontból legrosszabb adottságokkal rendelkező helyeken kezdődtek. A nagyobb hozamú rétegek feltárása a jövő feladata. Tovább növekszik a kuznyecki koksz szerepe a nyersvastermelésben. Fontos feladata a Szovjetunió azon területeinek fűtőanyagellátása, ahol hamarosan kimerülnek a fűtő- és nyersanyagtartalékok. Ide tartóban Fulkó füleki dicsősége. IV. Béla 1246-ban elkobozta tőle a várat. Füleket 1300 körül Csák Máté, majd a Ráskay, a Perényi, később pedig a Bebek család birtokolta. Bebek Ferenc 1551-ben építtette hozzá az alsóvárat és annak jellegzetes ágyútornyát. A török 1554-ben bevette a sasfészket és egyhuzamban 40 évig tartotta magát benne. 1593-tól 1686-ig azonban az egyik legbiztosabb végvár volt a törökök elleni harcban. Fénykorát Bocskai fejedelemsége alatt kezdte élni a vár. Egy évig volt a fejedelemé, majd 1606-ban visz- szakerült a királyhoz. A XVII. században Wesselényi Ferenc nádor is a vár parancsnoka volt, akinek a híres-szép murányi Vénusszal, Széchy Máriával kötött érdekházasságának történetét Gyöngyösi István énekelte meg. Fülek aztán 1682-ben nagy esemény színhelye lett. Itt zik mindenekelőtt a rendkívül iparosított és nagy lélekszámú Dél-Urai, valamint a Volga vidéke. A tervek szerint az ide irányuló szén- szállítmányok megduplázódnak és elérik az évi 100 millió tonnát. Ennek érdekében fontos feladat a megfelelő szállítási hálózat létrehozása. A tervek között szerepel egy, kizárólag csak szenet szállító, külön vasútvonal megépítése. Egy sajátos, több mint kétezer kilométeres szállítószalag megvalósításáról van szó. kiáltották ki Thököly Imre fejedelmet Magyarország királyává. Csakhogy a trónt nem fogadhatta el, s Fülek is rossz végre jutott. Thököly ki tudja, miért — felrobbantana. Most a csehszlovák Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a losonci Nógrádi Múzeum kezdeményezésére a járási építőipari vállalat dolgozói hozzáláttak a várromok megerősítéséhez és konzerválásához. Megkezdődtek a felújítási munkálatok a viszonylag ép, hatszintes Be- bek-torony épületén is. Bár kevés a szakember és ezért a restaurálás tovább tart, mint tervezték, a vármúzeum talán már a nyáron fogadhat látogatókat. A vármúzeum kincsei között — egyebek mellett — török időkből származó edények, fegyvertöredékek, kályhacsempék láthatók, valamint egy épségben maradt várkút is megtekinthető. onkaHkoi A nemzetközi vásárokon 67 aranyérem és más kitüntetés dicséri a bolgár villamos és motoros targoncák magas színvonalát (Fotók) — BTA—SZP—KS) CSEHSZLOVÁKIA Restaurálják a füleki várat NDK Erdőkímélő hulladékhasznosítás Az NDK legkorszerűbb papírgyára a schwedtl (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) Ha az NDK minden háztartásában havonta csupán egy kilogramm használt papírt összegyűjtenének — és ennyi hulladék mindenképpen keletkezik egy-egy családnál —, akkor évente 960 ezerrel kevesebb fát kellene kivágni. Szigorú kormány- határozat írja elő az erdők, a faállomány védelmét a Német Demokratikus Köztársaságban. Még a saját kertjében sem vághat ki senki engedély nélkül fát. S ha megkapta egy öregedett gyümölcsfa kivágására a tanácstól az engedélyt, a kivágott fát haladéktalanul életképes csemetével kell pótolnia... Az ország területének 27 százalékát borítja erdő. összefüggő erdőség található a hegyvidékeken és a nyugati országhatár mentén, Berlin környékén, a fővárostól délre, egészen Drezdáig, valamint az északi tóvidéken. 200 fát „fogyasztunk el" Az NDK-beli erdők faállománya — főleg fenyvesekből, tölgy- és bükkfákból áll. Az erdőket sok veszély fenyegeti: a fák kidőlhetnek a hó súlya alatt, szélviharok csavarhatják ki a sok évtizedes, százados faóriásokat, szú, vörösfenyő- moly, lucfenyőlégy, erdeife- nyőpók pusztíthatja őket. A tűz is nagy veszély: különösen hosszan tartó szárazság idején válhatnak erdőtűz martalékává a fák ezrei. Az erdészek hagyományos módszerekkel és repülőgépes permetezéssel védik a faállományt. Sok tízezer hektáron eredménnyel irtják a kártevőket. Az ember élete folyamán mintegy kétszáz fát „fogyaszt el”: — építőanyag, bútor, karácsonyfa, könyv, újság, csomagalóanyag, tapéta, stb. formájában. A világon évente 500 millió tonna papírt használnak fel, ebből az NDK-ban egy-egy lakosra 75 kilogramm jut, jóval több, mint a világban. Noha az országnak aránylag sok az erdeje, az ipar igényének nem egészen kétharmadát fedezi. A többit külföldről kél! behozni. Ezért különösen nagy jelentőségű az erdőket kímélő papírgyűjtés, illetve a hulladékpapír újrafeldolgozás. A schwedtl papír- és karton- gyár például kétharmad részt makulatúrából „él”. A hulladék-papírból persze előbb kivonják a festéket és az egyéb színezőanyagokat. A hullámpapírt teljes egészében papírhulladékból állítja elő a sehwediti gyár. Itt készítettek először „diétás” papírt, ami annyit jelent, hogy a lehető legkevesebb rostanyagból nyerik a legnagyobb felületet. A duplex tapéta Ugyancsak a schwedti papírgyártók nevéhez fűződik a duplex tapétapapír előállítása. A kétrétegű tapétának csak a felső rétege nemes papír, az alsó viszont fehérített újságpapír. A tapéta erős, ráadásul az alsó papírréteg jó nedvszívó tulajdonságával fogva nagyszerűen ragad a falra. Egy másik ötlet alapján nem vonják ki a festéket a hulladékpapírból, hanem egységesen világosszürkére színezik. Ilyen papírra nyomtatják már évek óta a villamos-, autóbusz-, földalatti-, gyorvasúti jegyeket, a moziés a színházi belépőket, a ruhatári cédulákat, a szórólapokat. A He-we-ta sikere Az NDK második legrégebbi — 1549-ben alapított — papírgyára, amely Wed- derslebenben található, nemrég különösen jó példáját adta a másodlagos, nyersanyag okos hasznosításának. A heidenaui cellulóz- és papíripari kutatóintézettel közösen 75 százalék papírhulladékból és 25 százalék fűrészporból, forgácsból készíti He-we-ta márkanevű tapétáját. Átütő sikert aratott vele. A drezdai Centrum Áruház próbaképpen árusítani kezdte és három nap alatt elfogyott a kísérletre szánt 40 tonna, azaz mind a 160 ezer tekercs. Az idén már 3,3 millió tekercs He- we-tát gyártanak a wedders- lebeniek, mégis időnként hiánycikknek számít az 54 centiméter széles 33 méter hosszú tapéta, amely napjainkban az összes között a legszívósabb: erős és nedvszívó, ráadásul utólag tetszés szerint színezhető —no meg olcsó is. Kulcsár László Az Elba egyik holtága védett terület
