Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 7., kedd ŐK HÁRMAN Oscar-díjasok Ben Kingsley, Gandhi alakí­tója az azonos című filmben A nemrég kiosztott Oscar- díjak nyerteseiről beszámol­tak lapjaink. A rövid infor­máción túl bemutatjuk ki­csit részletesebben a díj­nyerteseket. Richard Attenborough ren­dező két évtizede dédelgette magában Gandhi életének filmre vitelét. A terv meg­valósult, és óriási diadalt aratott az elkészült mű: nyolc Oscar-díjat ítéltek meg alkotóinak, többek között a rendezőnek, az operatőrök­nek, a forgatókönyv-íróknak. A legjobb férfialakítás díjá­val Mahatma megszemélye­sítőjét, Ben Kingsley-t tün­tették ki. Kiválasztása a címszerepre igazi telitalálat. Kingsley anyja angol, apja indiai. Elmélyülten készült a szerepre, játéka a film leg­nagyobb ereje. Partnerei is neves és kitűnő művészek. Mertin Sheen újságírót ala­kít, lan Charleson papot, Gandhi egyik hű követőjét. Fontosabb szerepet kapott a filmben Candice Bergen, John Gielgud, Trevor Ho­ward, John Mills. A kísérő­zene szerzője Ravi Shankar. Attenborough úgy nyilat­kozott, hogy magáévá tette Gandhi felfogását a békés ellenállásról: „A szemet sze­mért azzal végződik, hogy az egész világ vak lesz”. Négy Oscar-t kapott Steven Spielberg E. T. című produkciója (ő rendezte A harmadik típusú találkozá­sokat is.) A kissé ijesztő, de kedves és mulatságos űrbéli figura már megjelent a ma­gyar ajándékboltokban. Ezt tehát előbb láthatjuk, mint földi kalandjait a mozikban. A legjobb női főszereplő­nek járó Oscar-díjjal az idén Meryl Streepet tüntették ki a Sophie választása című filmben nyújtott teljesítmé­nyéért. Két évvel ezelőtt a színésznő már nagy sikert aratott a francia hadnagy asszonya című viktoriánus történetben, amelyet Harold Pinter írt és Karel Reisz rendezett. Az inkább érde­kes, mint szép, de nagyon tehetséges színésznőt egy ná­lunk is nagy sikerű film fő­szereplőjeként ismertük meg: Joannát játszotta a Kramer kontra Kramer cí­mű alkotásban, Dustin Hoff­mann partnereként. Louis Gossett neve és ar­ca nem ismerős, ö a Tiszt és úriember című film egyik epizódalakításáért kap­ta meg az Oscar-díjat. A szí­nes bőrű művész Foley őr­mestert alakítja, és hogy milyen jól, azt jelzi, hogy a főszereplő, Richard Gere az amerikai közönség egyik kedvence, az Oscar-díjat mégis az epizódista kapta. A legjobb női epizódalko­tás díját Jessica Lange nyer­te a Tootsie című Sydney Poiiack-filmben nyújtott alakításáért. A színésznőt már jól ismerjük, hisz A postás mindig kétszer csen­get nálunk is sikerrel fut a mozikban. Szerencsés em­ber, hisz ebben filmben Jack Nicholson partnere le­hetett, a Tootsie-ban pedig a nem kevésbé kitűnő és nép­szerű Dustin Hoffmané. ( erdős) Maryl Streep, a legjobb női főszereplő Oscar-díjának nyertese Jessica Lange, a legjobb női epizó­dista Miniüveg­gyűjtemény Az ötezredik miniflvegét szerezte meg gyűjtemé­nyébe Antal József bolt­vezető. Lakásában az egyik szoba falait a leg­különbözőbb formájú miniüvegek borítják (MTI fotó: E. Várkonyi Péter felv. — KS) MINITŐL A BOKÁIG Praktikum a divatban éti umor ét elején — Jensen közlegény! — szólítja az ezredes a gondo­lataiba merült újoncot. — Miért nem tisztelgett nekem? — Bocsánat, ezredes úr, úgy látszik, elaludtam. — Hálistennek, már azt hittem, hogy nem tisztel! ★ — Rég nem láttam a templomban, Strumpf úr. — Nem akarom, hogy mi­attam kevesebb hívő menjen el a miséjére, tiszteletes úr. — Gúnyolódik velem? — Egyáltalán nem! Erdőőr vagyok, és ha engem meglát­nak a templomban, a hívők fele, az orgazdák, rögtön ro­hannak az erdőbe! ★ — Mathilde, miért akarsz elválni Herberttől? — Igen sokáig vásárolja az esti lapokat. — De hiszen ez nem vá­lóok! — Igen ám, de gyakran egész reggelig keresi őket! Sokan azt gondolják, ez a két fogalom — praktikum és divat — nem férnek össze. Hiszen ami praktikus, az nem divatos, és ami .di­vatos, az új, bolondos, de nem praktikus. Pedig az utóbbi években igencsak előtérbe * kerültek a hordható, variálható, több évig divatos holmik — vagyis a praktikus öltözkö­dés elemei. Ügy választunk ruhát, kosztümöt, kabátot, hogy némi kiegészítéssel, divatos apróságokkal évekig kedvelt darabjaink marad­janak. A divattervezők is gyak­ran ajánlanak a ruhatár fel­újításához való kellékeket — csipkegallért, virágkitű­zőt, fényes arany-ezüst övét, fémszálas sálat, kendőt, gyöngyhímzést, színes app­likációt —, hogy csak a legújabb ötleteket említsük. Most hogy a ruhahosszak igen széles skálája hord­ható — a minitől a bokát takaróig — igazán elővehet­jük tavalyi szoknyánkat, ru­hánkat. Amelyiket megun­tuk hosszan, vágassuk le — ( korunknak megfelelően térd feletti vagy térdet takaró hosszúságúra. A rövid aljára pedig illesszünk fodrot, el­ütő színű anyagból, amely­ből blúzt vagy mellényt is szabhatunk, hogy teljes le­gyen az összhang. A toldás készülhet tűzéssel, csipke vagy madéra közbeiktatá­sával, hangsúlyozhatjuk fémszállal — csak az a fon­tos, ne akarjuk elrejteni az alakítás nyomait. Blúzainkat felfrissíthet­jük fémgombokkal, sztrasz- szal, fémszálas tűzésekkel, csipkerátétekkel, horgolt gallérral. Persze nemcsak az alakí­tásban rejlik a praktikum. Már a vásárlásnál, ruhatá­runk összeállításánál gon­doljunk a variálási lehető­ségekre. Amikor szoknyát varratunk, vegyünk egy ki­csivel több anyagot — és csináltassunk hozzá egy sálat, vállkendőt, ha telik, mellényt — és mindjárt jobban ki tudjuk használni, mint a szóló da­rabot. Az új holmik vásár­lásánál mindig gondoljunk már meglévő ruhatárunkra — mihez illik majd az új szoknya, blúz, de akár sál vagy cipő. Ne a meglátni és megvenni elv érvényesüljön vásárlásainkban, hanem át­gondolt, tervezett elképzelés. Nem az követi a divatot, aki minden héten más és más öltözékben pompázik, hanem aki apró trükökkel, filléres költséggel újként tudja hordani a meglévőt. A párizsi nők tele van­nak ilyen felfrissítő ötletek­kel. S noha a divatot Pá­rizsból irányítják, a nők saját egyéniségükhöz alakít­ják, szelídítik vagy vadítják a divatkreátorok elképzelé­seit. Télen szoknyát vettek a hosszú nadrág fölé, nyá­ron még a fürdőruha felső részét is leveszik. Láttam kendőkből rafináltan összete­kert blúzt és sálból csavart bukjel-szoknyát a párizsi utcán, a metróban és persze méregdrága modelleket — többnyire a kirakatokban. Mert a nők még Párizsban is inkább praktikusak, mint gazdagok. S. E.) ★ Családi veszekedés. Az apu kiabál: — Végül is ki a családfő? Mit csináljak, hogy elérjem a célomat? A kétéves André azt java­solja: — Kezdj el bőgni! ★ — Nagyszerű kutyám van. Minden reggel idehozza ne­kem az újságokat — dicsek­szik a skót. — Ugyan, erre akármelyik jól idomított kutya képes! — Igen, csakhogy én egyetlen újságot sem járatok! ★ Az asszony veszekszik a férjével. — Már rég megszoktam, hogy rendetlen és szórako­zott vagy, hogy a padlóra szórod a hamut, elfelejted leoltani magad után a vil­lanyt. De az, hogy hangle­mez helyett palacsintát teszel fel a lemezjátszóra — elő­ször fordul elő! flz orra vérzik? Fogjon a kezébe kőrisfát! Tudnivalók az első (és utolsó) egri kalendáriumról Kalendáriumot nemcsak Lőcsén szerkesztettek. Eger­ben is. Igaz, hogy a Lőcsei Kalendárium több száz esz­tendőket élt meg és került fel minden évben az öreg há­zak mestergerendájára, az eg­ri meg csak tizennégy évig élt, de azért ez is elegendő, hogy Eger neve is helyet foglal­jon a kalendáriumcsinálók közt. Az első példány 1865- ben jelent meg, szürkéskék fedőlapján a következők ol­vashatók: Egri Képes Nap­tár a nép számára 1865-ik évre. Szerkesztő Stepa- novszky Sándor. Kiadja az Egri Érseki Lyceumi Könyv­nyomda. Ára 20 kr. (azaz húsz krajcár). Megtudjuk, ki az a nép, akire gondolt a Szerkesztő. Katolikusok és görögök nem egyesültek (gö­rög—oroszok) és zsidók szá­mára a nap, hold és boly­gók járásával és a nevezete­sebb csillagászati jelensé­gekkel, Eger város földrajzi fekvése szerint kiszámítva dr. Monte-Degoi Albert Ferencz egri érseki csillagda igazgató, tanár és könyvtár­nok által. A szerkesztőről némi ku­tatás alapján megállapítha­tó, hogy szintén tanár volt a Lyceumban, ezenkívül a nyomda igazgatója. A kalendárium kellően fel volt szerelve történeti tudományokkal. Pontosan megmondja, hogy a világ teremtése óta 7065 év telt el, a zsidók olcsóbban szá­mítják, 5625 esztendőt jelöl­vén, továbbá a vízözön 4158 évvel ezelőtt borította el a földet s így tovább, a papír, vagy a lőpor feltalálásán, a burgonyatermesztés meg­honosításán keresztül egé­szen I. Ferencz József szü­letéséig. Itt aztán nagyot lélegzik a kalendárium, amire ugyancsak szükség van, ugyanis első cikkében fel­sorolja őfelsége címeit és rangjait, nem kevesebb, mint tizennégy sorban. Meg­tudhatjuk, hogy ki minden­ki volt az a kiváló férfiú, akit a magyar baka keser­ves jókedvében Ferenc Jós­kának komázgatott. Érdemes el- és megolvas­ni. Tehát: „Isten kegyelmé­ből austriai császár; Magyar és Csehország, Lom bar d- Velence, Horváth, Tót- ország, Galicia, Lodome- ria, Illyria királya, Jeru- salemi király stb., austriai főherczeg, Toskána és K ra­kó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Stájer, Karinthia, Krajna és Bukovina herce­ge; Erdély nagyfejedelme. Morvaország őrgrófja, Fel­ső és Alsósilezia, Modena, Párma, Piacenza és Guas- tella, Auschwitz és Zator, Teschen, Triaul, Ragusa és Zara hercege; Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görz és Gradiska hercegített grófja, Trient és Brixen hercege, Felső és Alsó Lausitz és Istria őrgrófja, Feldkirczh, Bregenz grófja, Triest, Cat- taro és Windisch-Mark ura stb. stb. A felsorolást nyil­ván azért kellett abbahagy­ni, mert a közép-európai helységnévtár nem bírta szusszal. Persze, másként is elindulhat a felsorolás: harmincmillió hősi halott sírásója, a világháborúk vi­lágméretű tébolyának elin­dítója stb., stb. A sokféle rigmuson, ado­mán, népies „beszély”-en kívül hasznos tudnivalók is olvashatók, kamatszámítás, mértékrendszerek, országos vásárok helye és időpontja, ügyvédek és orvosok lak­címei (1869-ben 59 ügyvéd és 18 orvos volt Egerben). Ám nem hiányoznak az ol­csó és kipróbált házi orvos­szerek. Az erős köhögési roham ellenszere egy pohár friss víz, amit amint csak lehet, lassan kell meginni. Orrvérzés elleni biztos szer: kinek jobb orrlyukán foly a vér, markoljon jobb kezébe kőrisfát, kinek bal orrlyukán foly, az bal ke­zébe, ha mind a kettőből foly a vér, mind a két ke­zébe markolandó a száraz, vagy nyers kőrisfa, mire az átmelegül, a vérfolyás is megszűnik. Meglepő Köllner gyógy­szerész „Egri víz” reklámjá­ban az a tanács, hogy aki utazáskor rosszul szokta ma­gát érezni, egy többszörösen hajtogatott szövetdarabot itasson át Egri vízzel és te­gye a gyomrára! Egy kertész oly rózsát te­nyésztett, amelynek szaga egy egész bokor rózsáét is felülmúlta. Ezt azáltal esz­közölte, hogy a rózsatő mel­lé vöröshagymát ültetett Egy ráérő ember kiszámí­totta, hogy a visszafelé szá­mított tizenhatodik nemze­dékrendben 65,522 őse van mindenkinek, aki nem hiszi, számítson utána. Örökké időszerű elmélke­dés is akad az egyetlen eg­ri kalendáriumban. Lássuk csak. Boldog az olyan apa, kit fiai szépen megbecsülnek, vigyáznak minden szavára, istentelen- séggel határosnak ítélnék a durcás visszaszólást annak, kinek köszönhetik mindenö- ket. Hát még az anya mily boldog, kinek szófogadó, jámbor, engedelmes leánya vagyon. — Jaj, de mostanában az ilyen jó gyermekek, mint a fehér holló! így sóhajtott az idősebb nemzedék 118 esztendővel ezelőtt. És a mai idősebb nemze­dék? Kapor Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom