Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 30., csütörtök 3. Kinek veszteséges a tejtermelés? Minden községben jelen vannak — Erőfeszítések a kistelepü lések ellátására — Növekvő igény az iparcikkek és építőanya- gok iránt - Segítség a szakcsoportoknak - Bővülő ipari tevékenység Merre tartanak megyénk fogyasztási szövetkezetei...? A Minisztertanács legutóbbi ülésén értékelte a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek munkáját. Megállapították, hogy sokrétű tevékenységükkel gazdasági és társadalompolitikai szempontból elismerésre méltó szerepet töltenek be a falvak, különösen a kistelepülések ellátásában. Ezen keresztül pedig jelentősen hozzájárulnak az életkörülmények javításához. Ehhez kapcsolódva a Heves megyei tapasztalatokról kértünk tájékoztatást Zachar Gábortól, a MÉSZÖV elnökétől és dr. Sumi Andrástól, a MÉSZÖV általános titkárától. A fogyasztási szövetkezetek a kistermelőket is segítik. A hatvani felvásárlótelepen például Nagy Zoltánná a szakcsoportoktól átvett és az üzleteknek szánt zöldségcsomagokat készíti Ennél drágább oklevelet még nem kaptunk — mutatja egy termelőszövetkezeti elnök a tejtermelés! versenyben elért helyezésük után járó okmányt. Bekere- teztethetjük, kiakaszthatjuk a falra, de azt már aligha tehetjük meg, hogy aláírjuk: ez az oklevél 2,9 millió forintjába került a gazdaságnak. A termelőszövetkezet jó hírű gazdaság, s hírnevét éppen élenjáró tejtermelésével alapozta meg egy évtizede. Azóta is többször értek el helyezést az országos tejtermelési versenyben. Láttak jobb napokat is persze, volt idő, amikor nemcsak az oklevéllel, hanem a tejtermelés gazdaságosságával is büszkélkedtek. Mi változott meg azóta? Lanyhult a gazdaságban a technológiai fegyelem, kevésbé figyelnének az állatok takarmányozására, gondozására? Ezt tagadják a szövetkezet vezetői. A számok mellettük szólnak. Tavaly is átlagosan 6668 liter tejet fejtek egy Holstein-fríz fajtájú tehéntől, a megszületett borjaknak mindössze két százaléka hullott el. Száz liter tej előállításához 2 órát töltenek az emberek az istállóban és környékén. A gazdaság tehát az átlagot jóval meghaladó termelési szintet ért el, s ezt tartják is esztendők óta. A veszteség mégis tény, s ennek okát a közgazdasági szabályozásban, pontosabban a tej felvásárlási árában lelik meg a szövetkezet vezetői. Csak két adat ennek érzékeltetésére: egy liter tejet 8,56 forintért tudnak előállítani, s összesen 6,7 forintot kapnak érte. Így aztán minél többet termelnek, annál inkább növelik veszteségüket. Az említett vezetők nem magányos panaszkodók, másutt is tapasztalhatók hasonló jelenségek. Persze az is igaz, hogy ők vannak kevesebben, ugyanis az átlagos termelési színvonalat elérőknek kevesebb oka van a bús- lakodásra. Így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy néhány élenjáró gazdaságban vált veszteségessé a tejtermelés. Szükségtelen bonyolult köz- gazdasági fejtegetésekbe bocsátkozni, a tejtermelés vesztesége könnyen földerít- hető.A tej felvásárlási ára ugyanis három részadatból áll össze: van az úgynevezett alapár, a nagyüzemi ár- kiegészítés és a tejprémium. Az első két tétel valameny- nyi termelőnek azonos ösz- szeg literenként, tehát a tej felvásárlási árának emelése a . tejprémiummal érhető el. (Tudósítónktól.) Mint ismeretes megyénk építőiparának nyolc állami, tanácsi és szövetkezeti egysége több mint három esztendeje, gazdasági társaságot alapított. Milyenek az együttműködés körülményei, hogyan dolgoznak a munka- bizottságok? Énről kérdeztük Uhrig Lászlót, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szervezési osztály- vezetőjét, a társulás titkárát. — A Heves megyei Építőipari Gazdasági Társasáénak jelenleg tizenhárom tagja van — kezdtte. — Az igazgatói tanács a közeljövőben bírálja el a Dél-Heves megyei Építőipari SzöCsakhogy a prémiumot a tejértékesítés növekedése után fizetik. A gazdaságok két módon adhatnak el több tejet: vagy többet fejnek egy tehéntől, vagy újabb állatokat vezetnek az istállóba. Minkét módszernek vannak korlátái. Az említett gazdaságban tartósan magas színvonalú termelést értek el, amit már nem lehetett látványosan növelni. Másfelől takarmánytermő területük is meghatározott nagyságrendű, nem tudták növelni a tehenek létszámát sem. Ennek következménye, hogy le kellett mondaniuk a tejprémiumról, s ezzel együtt a tejtermelés jövedelmezőségéről is. S itt elakadtak, mert a kézenfekvő megoldás, a tehenészet felszámolása, szóba sem jöhet. Nagy értékű, importból származó állomány termel az istállókban, selejtezésük rendkívül nagy üzemi és népgazdasági veszteség volna. A tejtermelés jövedelmezősége persze nemcsak az élenjáró gazdaságokban, hanem mindenütt romlott az elmúlt másfél évben. Egy 1981-ben készült felmérés szerint az állattenyésztési ágazatok között a tejtermelés volt a legjövedelmezőbb, megelőzte a marha-, sertés- és csirkehústermelést. A húsexportot viszont csak úgy lehetett növelni, ha a termelés gazdaságossága javul. Mivel az országnak nem volt több pénze az állattenyésztés támogatására, az ágazaton belül csoportosították át a felhasználható ösz- szeget. Jelenleg már a tejtermelés van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Persze nemcsak a szabályozó változása miatt maradt le a tejtermelés jövedelmezősége a hústermeléstől. A nagyüzemek sem használták ki a kínálkozó lehetőségeket. A tervezettnél kevesebb tejet termeltek, így 600 millió forint tejprémiumot nem tudtak kifizetni a felvásárlók. A tejtermelés összességében növekedett ugyan, de mivel elmaradt a tervezettől, a támogatás egy részéről lemondtak a gazdaságok. Vitathatatlan, az intézkedések az élenjárókat sújtották leginkább. Jelenleg már dolgoznak a szakemberek a szabályozás módosításán. Törekvésük, hogy a jövedelmezőséget ne a különféle támogatásokkal érhessék el az üzemek, hanem a teljesítményükkel. A végtermék előállítására kell ösztönözni a gazdaságokat, így a magasabb termelési színvonalat elérők sem járhatnak rosz- szul. vetkezet csatlakozási kérelmét. A társulás tagjai lehetnek egyébként mindazok a \ szervezetek, amelyek együttesen akarják teljesíteni megyénk építési igényeit. A megalakulás évében sok volt a huzavona, de később az építőipari kapacitások és a fizetőképes kereslet egyensúlyának helyreállítására megélénkült a társulás munkája. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. — Milyen konkrét eredményei vannak az együttműködésnek? — Az építéssel szemben támasztott követelmények és a jövedelmezőség miatt néhány vállalat megváltoztatta a termékszerkezetét. A nehezebb gazdasági helyzetMegtudtuk, hogy megyénk 12 fogyasztási szövetkezete szinte valamennyi településen boltokkal, vendéglátó egységekkel van jelen, összességében 1200 kereskedelmi egységben: az áruháztól, a kisüzletig, illetve a szállodától az egyszemélyes falusi italboltig kínálnak élelmiszereket, iparcikkeket és ruházati termékeket. Tavaly megközelítőleg hatmilliárdos forgalmat bonyolítottak le a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységgel• melyet az idei terv szerint 6,5 százalékkal kívánnak növelni. Ez a jelenlegi, változó közgazdasági környezetben komoly erőfeszítést és szervezett munkát igényel a szövetkezetektől. Az idei első öt hónap tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy az áfészek időarányosan teljesítik terveiket. A forgalom a bolti kereskedelemben tovább emelkedett. Különösen az iparcikkek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az építőanyagok iránti kereslet növekedett. Ezekkel szemben szerényebb volt az élelmiszer-forgalom és a tervezett alatt maradt a ruházati cikkek és a vendéglátás eredménye. Az alapvető élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből az első öt hónapban kiegyensúlyozott ellátást biztosított a szövetkezeti kereskedelem, amely az ott dolgozók áldozatkész munkáját dicséri. Az elmúlt időszakban növekedett az igény a helyi ellátás javítására, ezért a fogyasztási szövetkezetek arra törekedték, hogy a korábban szakosított üzletekben is bővítsék a választékot élelmiszerekből és iparcikkekből. Néhány árucsoportból az importcsökkentés miatt kisebb volt a választék, így minden igényt nem ben egy hatékonyabb stratégia kialakítására törekszünk. Ennek megfelelően hat munkabizottság koordinálja a partnervállalatok, szövetkezetek és üzemek munkáját. A műszaki-termelési bizottság eredményesen foglalkozik a munkaerő észszerű átcsoportosításával, illetve a gyártóeszközök kölcsönzésével. A szállítási munkabizottság ugyanekkor mintegy hárommillió forint értékű költségmegtakarítást ért el a munkásszállítás ösz- szehangolása terén. Megyénk iparvállalatai is igénybe vehetik a társulás emelő- és földgépeit, mert a kölcsönzés mindkét fél számára előnyös. Az anyagbeszerzéssel, a készletgazdálkodással tudtak kielégíteni, például hűtőszekrényekből, mezőgazdasági kisgépekből, tűzhelyekből, színes televíziókból, néhány építőanyagból, illetve alkatrészekből. Jelentős eredményeket értek el az új üzemelési formák indításával megyénk áfész-boltjaiban, elsősorban a szerződéses működtetéssel, illetve az érdekeltségi rendszer megteremtésével. Ez különösen a községekben hozzájárul a javuló ellátáshoz, és a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Fogyasztási szövetkezeteink az esztendő első felében is sokat tettek a kistermelés segítésére. Megyénkben több mint száz szövetkezeti szakcsoport működik 12 ezer taggal. Ezek főleg zöldséget, gyümölcsöt, tojást, mézet termelnek, sertést, nyulat, galambot, baromfit tenyésztenek. Ebben az évben 16 ezer 607 tonna áru felvásárlását tervezik. Ezen belül 40 ezer sertést, 12 és fél millió tojást vesznek át a kistermelőktől. A nyulat, a galambot és a mézet exportra szállítják. . összességében 330 millió forint értékű különböző árut vásárolnak fel, mellyel részben az export fokozásához járulnak hozzá, ugyanakkor a községek zöldség- és gyümölcsellátását segítik elő. Különösen fontos ez a megye északi részén, ahol a szövetkezetek még nagyobb összefogására lesz szükség ennek javítására. Az idén bővült a fogyasztási szövetkezeteink ipari tevékenysége, gyarapodott a GYÖNGYSZÖV Áfész pat- tinka-üzeme. A közeljövőben helyezik üzembe a hevesi áfész édesipari, valamint az egri áfész bélapátfalvi textilüzemét. A füzesabonyi áfész pedig a Borés raktározással foglalkozó munkabizottságban is erősödik a kooperáció a vállalatok között. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat egyebeik közt vállalta az üveg, a hungarocell, a vascső, betonacél készletezését az IKV részére. Megyénk két legnagyobb építőipari vállalata a betoneladásban és a munkásszállításban működik együtt. A HÁÉV gondoskodik továbbá a Mátra- vidéki Építőipari Szövetkezet betonacél-szükségletéről. Az Egri Közúti Építő Vállalat — a tervnek megfelelően — üzemanyag szállítására vállalkozott az állami építők által létesítendő üzemanyag- kút részére. Üttörő jellegű munkát vállaltak magukra az oktatási bizottságban. Egerben a megyei tanács támogatásával jövőre nappali tagozatú építőipari technikumot hoznak majd létre a szakemberképzés elősegítésére — mondotta befejezésül Uhrig László. Mika István sód megyei Tejipari Vállalat egri üzemével közösen új terméket készít tejipari mellékanyagok ' hasznosításával. Az áfészek a gazdálkodás javításáért is sokat tettek az első öt hónapban, a költségek csökkentésével, a hatékonyság fokozásával reális alapot teremtettek ahhoz, hogy év végére elérjék a tervezett 184 milliós nyereséget. Fejlődtek a megyében működő takarékszövetkezetek is, hiszen időarányosan 35 millió forinttal nőtt a betét- állomány, amely a lakosság bizalmát jelzi. Bővültek a takarékszövetkezetek szolgáltatásai, különösen a lakásépítési és -karbantartási hitelek iránt nőtt az érdeklődés. Ezek mellett hitellel segítik a mezőgazdasági kisAz üzemanyagárak növelése a közlekedési vállalatokat a viteldíjak emelésére kényszerítették. Ennek következményeként — elsősorban a távolsági járatokon — a korábbinál kevesebb az utas, az emberek jobban meggondolják, mikor üljenek járműre. Ugyanakkor országszerte egyre több helyen vezetik be az ötnapos munkahetet, minek következtében megnő a szabad idő, amit a lakosság hasznosan, például kirándulással szeretne eltölteni. Mint azt Nagy Istvántól, a Volán 4-es számú Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőjétől megtudtuk: július 1-től december 31-ig Egerből Szolnokra, Egerből Gyulára, Egerből Berettyóújfaluba, Sírokból Budapestre és visz- sza, a Volán által meghatározott bizonyos időpontokban közlekedő járatokon — 100 forintnál magasabb értékű menetdíj esetén — 20 százalékos kedvezményt nyújtanak, mely az elővételben, vagy a gépkocsivezetőnél váltott menetjegyekre egyaránt érvényes. Menettérti jegyeknél természetesen csak 200 forint feletti díj altermelőket és az áruvásárlásokat is. A lakásszövetkezetek a VI. ötéves terv végéig 800 új otthon átadását tervezik. Eddig 360 lakást építettek és további háromszázat adnak át. Egeren, Gyöngyösön és Hatvanon kívül Sírokban, Hevesen, Lőrinciben is érdeklődnek a szövetkezeti lakások iránt. összességében megyénk fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetei 1983 első felében tovább fejlődtek és a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa óta megélénkült a tevékenységük. A tagság és a szövetkezetek kapcsolata bővült. A cél az, hogy az együttműködés újabb lehetőségeit a jövőben is keressék. kaiméval adható kedvezmény. Azok az utasok, akik eddig is ilyen menetjegy váltására voltak jogosultak, további kedvezményben nem részesülhetnek. Szintén július 1-től augusztus 31-ig a diákok a megye helyközi járatain 50 százalékos kedvezményt élveznek. Ugyanez időponttól 15 százalékos különjárati díjkedvezményt ad a vállalat szombat, vasárnapokon a csoportos utazásokhoz, a megrendeléseket a gépkocsi- vezetők is elfogadják. Július 1-től megváltozik Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Apcon a Volán helyijárataira érvényes menetjegyek váltásának módja is. A kétforintossal működő jegyváltóberendezéseket leszerelik, helyettük lyukasztókat alkalmaznak. A menetjegyeket elővételben kell megvásárolni a hírlapárusoknál, trafikokban, áfész-üzletekben, élelmiszerboltokban, vagy az Utasellátó egységeinél. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílik arra is, hogy a helyijáratokra negyedéves bérleteket váltson az utazó- közönség. f. e. (F. J.) Mentusz Károly ■ É p i lL Ilii Kerekharaszt határában, az M3-as autópálya mentén csaknem tízmillió forintos költséggel nemrég elkészültek az új vendéglátó egységek, melyeket a hatvani áfész üzemeltet (Fotó: Szabó Sándor) Irányítási rendszerünkről Szerdán délután Egerben, a megyei tanács nagytermében az üzemek, vállalatok és intézmények vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezetének elnöksége hívta meg az érdekelteket, akik előtt dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tartott érdeklődéssel kísért előadást az irányítási rendszer továbbfejlesztéséről. TECHNIKUSKÉPZÉS EGERBEN? Megélénkült az építőipari gazdasági társulás munkája JÚLIUS 1-TÖL Kedvezmény a Volán-járatokon
