Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 104. szám ÄRA: 1983. május 4., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Papíron Miközben az államtitkár beszél t, a szomszédom odahajolt a fülemhez és suttogva mondta: A mellettem ülők amiatt elégedetlenkednek, hogy a szónok nem írta le a mondanivalóját. Azt mondják, egy ilyen ünnepségen már igazán illett volna, hogy papírról olvassa a dicsérő szavakat. Megyénk egyik nagy válla láttát tüntették ki. Ezen vett részt és mondott ünnepi beszédet az államtitkár. Én azt csodáltam benne, többek között, hogy fejből sorolja a kiváló brigádokat, munkahelyük, nevük és vezetőjük szerint. Mintha, ki tudja, milyen régóta élt volna közöttük. Illetve: egyáltalán — mintha élt volna közöttük. Percekkel később a vállalat egyik vezetőjétől kérdeztem: hogyan is hívják annak a szakma kiváló brigádjának a vezetőjét? A válasz röviden ez volt: Nem tudom. Az államtitkár tudta. Papír nélkül. Ugyanakkor az elnökség egyik tagja pontosan azt tartotta a helyhez és alkalomhoz nem illőnek, hogy a szónok nem papírról olvasta a mondatait. Az első pillanatban csak legyintettem magamban: Ugyan, kicsinyes akadékoskodás az ilyen megjegyzés. Lám, mennyire különbözünk is mi, emberek egymástól még egy azon dolog megítélésében ,is. Rögtön utána belém villant a másik gondolat. Nem is olyan biztos, hogy ez a fajta megnyilatkozás, amit a másodszomszédom az orra alatt elpusmogott, valamiféle kivételes, szélsőséges vélekedés lenne. Az illető egy távolabbi nagy- vállalat vezetője. Még ő is úgy gondolja, legyen bármi, nálunk csak papírról lehet bármiről vélekedni? Csak az a biztos, csak az a jó, ha a papír ott van az ember kezében? Miért? Ügy vélem, megtaláltam a magyarázatot. Nálunk a papírnak igencsak nagy a becsülete. Nálunk papír nélkül semmi sem megy. semmi sem mehet. Mert ha bárki, bármikor megkérdezi. mit is mondott az illető akkor, azon a helyen, a vita kizárva, hiszen a papír bizonysága szerint...! Igen, ez az. A papír, mint bizonyíték. A papír, mint közéletünk nélkülözhetetlen eszköze. Nélküle semmi sem történhet, mert a papír — dokumentum. 'Miféle bizalmatlanság teszi ilyen fontossá a papírt? Mindenféle papírt ? Ha okmány, ha okirat, rendben van. De a mindennapjaink mindenféle papírja, az egyik íróasztaltól a másikhoz küldött „hivatalos átiratok”. a túlbiztosításra való törekvés... ! Jót tudom, adminisztráció nélkül nincs modern társadalom. De azért ne imádjunk mindenféle papírokat. G. Molnár Ferenc 20 éves iskolában 20 tanuló a 20. országos versenyen Ki a legjobb növénytermesztő gépész A figyelem középpontjában Pétervására Pompás környezet, igen kellemes, napsugaras idő köszöntötte tegnap reggel a növénytermesztő gépész tanulók „Szakma Kiváló Tanulója” 20. országos versenyét Pétervásárán. S hogy az iskola is ildomos legyen az itt most először megrendezett versenyen, szintén 20 esztendőt vall magáénak, ennyi ideje, hogy — a mainál lényegesen szerényebb körülmények között — megnyitotta az egykori Kegle- vich-kastély kapuit a mező- gazdasági szakmunkásképzés előtt. S hogy továbbra is hívek maradjunk a 20-as számhoz: a kedden kezdődött, és három napon át tartó országos versenyen 20 tanuló igyekszik bizonyságot tenni arról, hogy megérdemelten képviseli az őt indító iskolát. Erről szólt rövid üdvözlő beszédében Majsányi László, a Pétervásári Mező- gazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgatója is a rendező szervek nevében, melyek közt szerepel o KISZ KB, a MEDOSZ elnöksége, a MÉM, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, hogy csak néhányat említsünk a sok közreműködő közül, akik a verseny zavartalan lebonyo. lításához igen sok segítséget nyújtottak, jó példaként ide kívánkozik a KPM Egri Közúti Üzemmérnöksége, melynek munkásai rövid idő alatt friss aszfaltszőnyeggel borították a verseny színhelyéül szolgáló területeket. A gazdára váró díjak felajánlásában első közt jelent, kezett a KISZ, a MEDOSZ, a TESZÖV, a szakszervezet. .. A verseny gyakorlati lebonyolításához pedig a helyi termelőszövetkezet mellett a tarnaleleszi, a mátraballai, a mátraderecs- kei közös gazdaság, valamint a füzesabonyi és a hevesi állami gazdaság nyújtott segítséget. Az országos verseny tehát méltó körülmények között vehette kezdetét, és ezzel mind a versenyt megnyitó Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője, mind a Wallendumsz Árpád MÉM-főelőadó elnökletével működő versenybizottság tagjai, mind pedig a pon- tozóbírák egyetértettek. A — kitűnően előkészített — terep tehát most már, mint azt Pazár Péter, az egyik szervező tanár megjegyezte — az országos bajnoki címért küzdő növénytermesztő gépész szakmunkástanulóké. Azoké, akik kedden írásban, ma a gyakorlatban, befejezésül pedig szerdán szóban adnak számot felkészültségükről. Egyben vá. laszt kapunk a kérdésre: kik érdemesek a szakmunkás-bizonyítvány „soron kívüli" átvételére... ? 29 ORSZÁG - TÖBB SZÁZ CÉG Két hét múlva nyit a tavaszi BNV Két hét múlva, május 18- án nyit a tavaszi BNV, a beruházási javak ez évi szakvására. A kőbányai vásárvárosban javában folynak az előkészítő munkák, a pavilonok, a szabadkiállítási terület és a parkok rendezése, építése. Az első kamionszállítmányok is megérkeztek, megkezdődött a kiállítandó berendezések ki- csomagolása, elhelyezése és próbája. A HUNGEXPO előzetese szerint a BNV-n Magyarországgal együtt összesen 29 ország és Nyugat-Berlin sok száz cége állítja ki újdonságait. Az eddigi nyolc helyett ezúttal 13 árucsoportban láthatók majd a termékek. A vásárszervezők ezzel is igazodni kívánnak a gazdaság- fejlődés megváltozott körülményeihez és súlyponti feladataihoz. Hazánkat a BNV-n 850 vállalat és szövetkezet képviseli, továbbá sok új kisvállalkozás. A vásárközpont 85 ezer négyzetméternyi szabad és fedett kiállítási területéből a magyar termékek bemutatói 55 ezret foglalnak el. Figyelemre méltó a szocialista országok érdeklődésének növekedése a vásár iránt. A tőkés partnerek sorában a legnagyobb kiállító az NSZK, Ausztria, Svájc és Olaszország. A tavaszi BNV május 18. és 26. között tart nyitva, öt hétköznapon délelőttönként szakmai napot rendeznek. A vásárlátogatók ellátásáról 16 gyorsbüfé, étterem és számos étkezde gondoskodik majd. Vállalkozókedvben nincs hiány Export — kisipari termelőszövetkezeteinknél A sajátos gazdasági helyzet kezdeményező, alkalmazkodókészséget, rugalmasságot igényel megyénk kisipari termelőszövetkezeteitől is. Az előnyös vonásokra utal az, hogy közülük jó néhá- nyan ki akarják aknázni az exporttevékenységben rejlő lehetőségeket. Az e téren elért eredményekről és gondokról készítettünk számvetést Freytag Lászlóval, valamint dr. Kaszás Máriával, a KISZÖV termelési, illetve közgazdasági, pénzügyi osztályvezetőivel. Növekvő érdeklődés — A statisztikai mutatók az egyértelmű fejlődést, előbbrelépést jelzik. — 1982-ben a huszonnégy cég — húsz hagyományos, négy új típusú, azaz kisszövetkezet — közű] nyolcán kapcsolódtak be az akcióba, méghozzá kizárólag a köny- nyűipari profilúak. Az idén viszont már tízen lettek, s az építéssel foglalkozók is beálltak a sorba: ilyenek a Mátravidéki Építő és Szakipari, valamint az Észak-Heves megyei Építőipari Szövetkezetek. — Úgy tűnik a kör tovább bővül majd, hiszen a gépipari arculatúnk — a káli Tar- namente, az egri Fém- és Elektromechanikai, valamint a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezetek — is szeretnének benevezni. Mindez arra is utal, hogy igényesen dolgoznak, ugyanis a külföldi megrendelőket csak kifogástalan minőségű termékekkel nyerhetik meg. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy az importkiváltás terén is jeleskednek. Ebből a szempontból elég csak a Tarnamentét említeni, amely az általa gyártott, a tubusgyártásnál hasznosított Mahl kosarakkal évi kilencmillió forint értékű svájci behozatalt takarít meg a népgazdaságnak. Az abonyi olajszűrők közvetett módon szolgálják ugyanezt a célt. Beszédes számok Nézzük mindezt a számok nyelvére fordítva, érzékeltetve közben a nem mindennapi nehézségeket is! — 1983-ra 56 millió rubeles, illetve 100 millió nem rubeles elszámolású exportot terveztek. Az utóbbi kategóriában a legtöbbet az Egri Ruhaipari Szövetkezet vállalt, méghozzá negyven- kétmilliót. Következik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 13 millióval. Utánuk jön a Mátra Ruhaipari Szövetkezet hét-, az egeresein nyolc-, a Kékes Cipő és Textilipari Szövetkezet hétmillióval. Az előbbi csoportban a Mátra vezet 27,5 millióval, mögötte áll az Egri Cipőipari Szövetkezet, majd az egri ruhaipari tizenhét, illetve nyolcmilliós tételekkel. — Az életképességre utal egyébként az is, hogy az elképzeléseket zömében saját erőből, s kisebb részben bankkölcsönnel, OKISZ. KI- SZÖV-támogatással valósították meg. Ettől függetlenül nem volt könnyű dolguk, mert a külországi vevők nagyon igényesek, s szigorúan megkövetelik előírásaik pontos betartását. Az egri ruhaipariak harmincöt bemutatott modelljéből 1982- ben csak tizenkilencet fogadtak el, illetve rendeltek meg. Az egri háziipariak negyven ajándéktárgy változatából egyre sem volt szükség, a hevesiek kilenevenkét szőtteséből, hímzéséből csak huszonhatra mondtak igent. Folytatni lehetne még a sort, de ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy a sikerekért komoly áldozatokat kell hozni. Épp ezért elismerésre méltó, hogy ezek az akadályok sem riasztják meg az érintett szövetkezeteket, hanem újabb, a korábbiaknál még figyelemre méltóbb javaslatokkal rukkolnak ki. Gondok - közelről A két szakember egyéb gondokat is jelzett, ezekből állítottunk össze egy csokorra valót. — Folyvást szigorodnak a piaci feltételek. többek között minőségi és árvonatkozásban. A magas hazai alapanyagköltségek miatt a cipőkészítők elsősorban belföldre dolgoznak, ezt teszik például a füzesabonyiak, akik az egriekkel kooperálva épp a napokban nyitottak egy bőséges választékot kínáló üzletet a megyeszékhelyen a Foglár és a Széchenyi út sarkán. — A tervek időarányos megvalósítása — ezt kár lenne tagadni — akadozik, pillat- nyilag is számottevő a lemaradás. Ennek az az oka, hogy az alapanyag-szállítás eltér az előre megállapított menetrendtől. Az se szívderítő, hogy csak nagyobb tételek esetében léphetnek közvetlen kapcsolatba a gyárakkal, a nagykereskedelmi vállalatok beiktatása viszont — ezt nem kell senkinek bizonygatni — a kiadásokat növeli. — Mi — lehetőségeinkhez képest — mindent megteszünk azért, hogy enyhítsük ezeket a nehézségeket, annál is inkább, mert a dicséretes vállalkozókedv feltétlenül megérdemli azt, hogy felkarolják. Pécsi István Új telepítés az üvegházban A Visontai Gagarin Hőerőmű szomszédságában levő üvegházban évek óta jól hasznosítják a „hulladékhőt”. A markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet dolgozói arra törekednek, hogy minél hasznosabban, gazdaságosabban foglalkozzanak a különböző növények és virágok termesztésével. Az „elöregedett” szegfűtövek helyére az idén újakat telepítenek.
