Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 26., csütörtök Bővülő üzleti kapcsolatok Az egri bor sikere Dániában Növekedett a ruházati termékek, csökkent az élelmiszerek forgalma Áruforgalmi gyorsjelentés A közelmúltban Koppenhágában rendezték meg azt a nagyszabású nemzetközi élelmiszeripari kiállítást, amely a dán szakkiállítások történetében talán a legnagyobb sikerrel zárult, örvendetes, hogy ezen hazánk is részt vett és olyan nemzetközi rendezvény keretében sikerült általános elismerést elérnünk, amely az élelmiszervásárok között a legtekintélyesebbek közé tartozik. Jelentősége nem csupán a dán piac, hanem a skandináv térség, sőt az európai élelmiszerpiac egészében mérhető. Észak-Európa legnagyobb és legkorszerűbb kiállítási központjában, a koppenhágai Béla Center-ben 85 ezer négyzetméter fedett kiállítási helyen, 23 ország 800 cége vett részt. A közös piaci országok mellett lzlamd. Tunisz, India, Spanyolország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és hazánk nemzeti pavilonnal szerepelt. A csaknem kétszáz négyzetméteres magyar bemutató területen sokak véleménye szerint az élelmiszervásár volt a leglátványosabb. Ez azzal is magyarázható, hogy csupán hazánk mutatta be egészében teljes élelmiszeriparának keresztmetszetét. A termékek között egész sor újdonságot is láthattak. így természetes gyü- mölcsleveket, szárított gombát, alkoholmentes gyümölcspezsgőket, magyar szabadalmak alapján készített új cikkeket, mint a cukorral tartósított gyümölcsöt, zöldséget, kávétablettát, húsnélküli fasírtport, amelyek méltán felkeltették a szakemberek érdeklődését A hazai élelmiszeripari vállalatok között legjobb termékeivel ott volt a Magyar Hűtőipar, a Gyulai Húskombinát, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a HUNGAROVIN, a Szigetvári Konzervgyár, hogy csak néhányat említsünk. A kiállítás szép egri sikert hozott. Mint Dancz Páltól, a borkombinát vezér- igazgatójától megtudtuk, az egri bikavér, az egerszóláti olaszrizling és az egri leányka elnyerte az igényes szakemberek tetszését. A magyar árukra irányuló figyelmet erősítette, hogy Koppenhágában 220 taxit négy héten át, a borokat népszerűsítő reklámokkal láttak el. A bemutató ideje alatt egyébként széles körű üzleti tárgyalásokat folytattak, amelyekbe külkereskedelmi vállalataink közül a MO- NIMPEX. a HUNGARO- FROOCT, a TERIMPEX és a GENERALIMPEX is bekapcsolódott. Ezek eredményességét bizonyítja például, hogy a magyar pezsgők mellett újfajta magyar borok is felkerültek a magyar—dán exportlistára. Közöttük találni az egri kadarkát, az egri hárslevelűt, az egri traminit és a verpeléti olasz- rizlinget. A kedvező piaci tárgyalások hatására várható, hogy tovább növekszik hűtőipari termékeink, kon- zerveink, húskészítményeink, a különböző szárítmányok, sőt a méz dániai exportja is. A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentése szerint áprilisban a múlt év azonos időszakához képest folyóáron számolva 1,3 százalékkal növekedett a ruházati termékek, 2,9 százalékkal a vegyes iparcikkek forgalma, 6,5 százalékkal csökkent viszont az élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Ez utóbbiak iránt a kereslet az előző hónapokhoz képest is jelentősen mérséklődött. A csökkenést részben az okozta, hogy a hónap eleji ünnepekre az élelmiszereket és élvezeti cikkeket a lakosság már márciusban megvásárolta. A kereskedelem húsból és hús- készítményekből kielégítette az igényeket, füstölt és főtt árukból azonban a hónap második felében szűkösebb volt a kínálat, s kevesebb volt szalámiból és kolbászfélékből is. Volt elegendő baromfi, tojás, élő és fagyasztott hal, zsír és zsírszalonna. Ráma margarinból több is elkelt volna. Tejből és tejtermékekből — az ízesített joghurtfélék kivételével — jó volt az ellátás. Áprilisra megcsappant az üzletekben a mirelit-választék, nem volt kapható mélyhűtött tök, paraj, zöldborsó és sóska. A háztartási vegyiáruk forgalma változatlanul élénk volt. A kereskedelem az igényeket összességében kielégítette, javult a pipereszappan-kínálat, ám időnként hiányoztak az üzletekből a folyékony mosogatószerek, borotválkozószerek, izzadás- gátlók. A mosószerkínált kiegyensúlyozott volt, egyes helyeken azonban nem volt folyamatos a nagy csomagolású Tomi-mosószerek utánpótlása. A méteráruk közül áprilisban elsősorban a nyárias jellegű termékeket, a kartont, pamutot, farmer- és a selyemárut keresték a vásárlók, ezekből esetenként választékhiányok adódtak. A konfekcionált termékekből volt elegendő, de zakókból, farmer- és kordbársony nadrágokból, valamint fiúöltönyökből helyenként választék- és mérethiányok mutatkoztak. A nők farmerból, valamint bársony, és vászontermékekből nem találtak az üzletekben kellő választékot. A női tavaszi lábbelikből kevesebb volt a kelleténél, a gyermekcipők közül a 31—38-as méretekben szegényes volt a választék. A vegyes iparcikkek forgalma általában mérsékelt volt, egyes szezoncikkek iránt viszont igen élénk volt a kereslet. Nőtt a háztartási kisgépek és az evőeszközök kínálata, s kellő választék volt épület- és bádogosipari termékekből, bútor- és épületvasalási cikkekből, zárakból és lakatárukból, mosdó- és vécécsészéből, s — a rotációs kapát kivéve — mezőgazdasági szerárukból. Változatlanul gondot jelentett a kereskedelemben a szeg- és csavaráru, a kézi szerszámok, a fürdőkád, a teflon bevonatú edények gyakori hiánya. A korábbi hónapokhoz hasonlóan hiányoztak az üzletekből a mélyhűtők, egyes hűtőszekrények, s a nagyobb méretű villamos bojlerek. Egyes helyeken automata mosógépekből is szűk volt a választék. A híradástechnikai készülékek közül kevés olcsóbb lemezjátszó volt az üzletekben, s romlott a magnetofonok választéka is. Javult a gyermekbútorok és az elemes bútorok kínálata. Fellendült a kempingcikkek iránti kereslet, s a kereskedelem kielégítette az igényeket. Élénkült az építőanyagok forgalma ám a korábbi hónapokban hiánycikknek számító termékekből változatlanul kevés volt a telepeken. Hiány volt tetőcserépből, kis méretű falazótéglából. Cementből elegendőt vásárolhattak az építkezők, csempéből, padlólapból, parkettából, farostlemezből a kínálat meghaladta a keresletet. (MTI) öt és fél lóerős kistraktor Több gép a kisgazdaságoknak Naponta száz Robi kistraktor hagyja el már a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatot, ahol az idén több mint harminc- millió forint értékű gyártósort állítva munkába, a kereslethez igazították a termelést. Terveik szerint ebben az esztendőben több mint huszonötezer három és fél lóerős kistraktort készítenek, jugoszláv gyártmányú Tomos motorokkal felszerelve. A sorozatgyártással párhuzamosan folytatják munkájukat a fejlesztők: a Kismotor- és Gépgyár, a veszp. rémi Bakony Művek és a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat közösen alakították ki a hazai gyártmányú motort is, ezek beépítésével elkészült az a prototípus, amelyet az idén ötszáz darab öt és fél lóerős hazai motorral ellátott kistraktor követ. A Veszprémi Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat évről évre növeli a háztáji és a kisegítő gazdaságok részére előállított termékeinek mennyiségét és választékát. Az idén már több mint félmilliárd forint értékben készülnek ezek a kisgépek, köztük huszonötezer szőlőprés, ugyanennyi terménydaráló. Megkezdték a kisgazdaságoknak szánt háztáji fejőgépek gyártását is; ezekből hat és fél ezer darabot adnak át az idén a felhasználóknak. Az eredmények titka: a sokrétű törődés Cigánysors a hevesi járásban Irásóra a hevesi kisegítő iskolában 21 országból 150 kutató 120 előadása Nemzetközi konferencia Egerben Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat támogatásával, május 29. és június 3. között Egerben rendezi meg a félvezetők speciális alkalmazásával foglalkozó IV. nemzetközi konferenciát. A konferencia a mikroelektronikai ipar fejlődését biztosító fizikai kutatások problémáira keres választ. A mikroelektronika eszköztárának „aktív” alkatrészei félvezető egykristályokból készülnek, amelyeknek — a miniatürizálódás fokozódásával — korábban elképzelhetetlenül tökéletesnek kell lenniük. Az ilyen nagy tisztaságú anyagok vizsgálata új kísérleti módszerek kidolgozását tette szükségessé. Az e területen dolgozó fizikusok kis csoportja 1976- ban elhatározta, hogy a nemzetközi konferenciák hagyományaival szakítva zárt körű rendezvénysorozatot hív életre. A tudományág nemzetközileg legismertebb képviselői először 1977-ben, Lundban (Svédország) találkoztak, ahol nem a megoldott problémákat, lezárt kutatások eredményeit ismertették, hanem a legaktuálisabb témákat vitatták meg műhelyszerű atmoszférában. A következő konferenciákra Franciaországban és az Egyesült Államokban került sor. Az Egerben megtartandó konferencia lesz az első, amelyet egy szocialista országban rendeznek, részben a Műszaki Fizikai Kutató Intézetben e területen folytatott eredményes kutatómunka elismeréseként. A 21 országból érkező 150 kutató több mint százhúsz előadást jelentett be. (MTI) Köztudomású, hogy ebben a járásban nagyszámú cigány él, épp ezért felkarolásuk, beilleszkedésük segítése sokkal több gonddal jár, mint másutt. Erről a témakörről, a jelenlegi helyzetről beszélgettünk Fehér Jánossal, a hevesi járási hivatal igazgatási osztályának vezetőjével, aki a kétségtelen sikerek mellett nyíltan szólt a megoldásra váró nehézségekről is. Munka és lakás A demográfiai adatok egyértelműen a népesség növekedésre utalnak: a két népszámlálás között 538-cal gyarapodott a létszám, nemcsak a természetes szaporulat, hanem a bevándorlás révén is. örvendetes jelenség az, hogy javultak a lakáskörülmények. — Ez akkor is előbbre lépés, ha az V. ötéves terv végére kitűzött célt, a telepek felszámolását nem értük el. Az igazság az, hogy Hevesen és Erdőtelken még korántsem ideálisak az állapotok, s az is tény, hogy jóval gyorsabb ütemű fejlődés révén orvosolhatók csak a bajok. Az viszont megnyugtató, hogy igen sokan megindultak a felemelkedés útján, az előbb említett öt esztendő alatt ösz- szesen kétszáz lakást vásároltak, annál is inkább, mert vonzóak a hitel- és a kamatfeltételek. Jó néhányan két-három szobás — még kétszintes is akad köztük — otthonokat emeltek, illetve vettek. Példaként említhetném Kömlőt, Hevest, Tar- naörsöt és Tiszanánát. Bízunk abban, hogy ez az egészséges folyamat nem törik meg. A lehetőségek adottak, csak élni kell velük. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy a rendszeres munkától sem húzódoznak annyian, mint régebben, a dolgozó korosztályhoz tartozók táborának 46 százaléka lelkiismeretesen tevékenykedik valamelyik vállalatnál vagy termelőszövetkezetnél. Tizenhat százalék alkalmi elfoglaltsággal is megelégszik, 26 viszont semmiféle lekötöttséget nem fogad el. Róluk nem szabad megfeledkeznünk, a helyi tanácsok figyelemmel kísérik sorsuk formálódását, remélve azt, hogy legalább egy részüket meggyőzik. Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, s csak hosszabb távon képzelhető el fokozatos haladás. Arra viszont joggal vagyunk büszkék, hogy öttíz éves törzsgárdatagok is akadnak, olyanok, akik a legkiválóbbak táborába küz- dötték fel magukat. Esetenként — bár ez nem jellemző — még mindig tapasztalható lekezelés, megkülönböztetés. Az ilyesmi ellen határozottan fellépünk. Törődés a gyerekekkel Az általános iskolákban több mint ezer cigányfiatal tanul, ők az összlétszám 22,2 százalékát alkotják. Csak összehasonlításként említhetjük, hogy a megyei átlag 10,1 százalék. Az arányok a legmagasabbak Tarnabodon (64), Kömlőn (48), Tarnaörs-Erken (45 százalék). Ezek az adatok is jelzik, hogy az itt munkálkodó pedagógusoknak bőven akad tennivalójuk, hiszen differenciáltan kell törődniük a hátrányos, illetve a veszélyeztetett helyzetű fiúkkal és lányokkal. — Az óvodai felvételeknél előnyben részesítjük a kicsiket, szorgalmazzuk bejutásukat, ám mégis gyakori az, hogy a szülők idegenkednek. A tankötelezettségi törvény előírásainak esetükben igen nehéz érvényt szerezni. A járás minden községében van napközi otthon — ezekben is szívesen fogadják őket. Annál is inkább, mert ha szükséges, ingyenes étkeztetést kapnak. A megyei tanács egyébként évente mintegy 300 ezer forintot biztosít beilleszkedésük megkönnyítésére. Éhnek ellenére még mindig magas a tanévvesztők száma, s az igazolatlan mulasztások is tetemesek. Biztató jel az, hogy egyre többen tanulnak tovább. 1981-ben például 34-en vállalkoztak erre, s közülük húszán be is kerültek oda, ahová pályáztak. Szintre hozásukat többféleképpen segítik a nevelők. Bevonják őket a szakkörökbe, különösképp azokba, ahol kézügyességüket és zenei készségüket fejleszthetik. Merre tovább? Javult az egészségügyi helyzet, akkor is, ha az összkép nem egészen rózsás. — A tisztaság még egyáltalán nem alapvető erény, továbbra is szükség van a határozott fellépésre, a tetvesség elleni küzdelemre. A legelmaradottabbak a viszonyok az erdőtelki telepen, ahol nincs közművesítés sem. A családtervezés ma még nem gyakorlat, a táplálkozás se mindenütt rendszeres, megtörténik az, hogy a jövedelem zöme a kocsmákba „vándorol”, ösz- szegezve mégis azt mondhatom, hogy a sokrétű törődés nem volt hiába. Elégedettek lehetünk azzal — legalábbis pillanatnyilag hogy a cigányok kétötöde felemelkedett, s példamutató módon él, dolgozik, sőt a közéleti szereplésből is részt kér. A másik kétötödük elindul a beilleszkedés felé. Egyötöddel még mindig gondok adódnak. Róluk beszélünk a legtöbbet, holott az eredményekről sem lenne szabad megfeledkezni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs feladat. A jövőben is szorgalmazzuk a telepek felszámolását, a lakásépítést, illetve -vásárlást, az óvodás, a tanköteles korú kicsik, illetve ifjak felkarolását, egyszóval azt az összehangolt cselekvést, amely idővel csak meghozza gyümölcsét. Pécsi István Alkalmi Játszótéren (Fotó: Szántó György)
